Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

1995. január 16., hétfő Gazdaság 5. oldal „Maszek könyvtár” Csatáron FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Sok mindenre vállalkoztak az emberek az elmúlt években. Amire kevesen gondoltak, az a humánvállalkozás. Kép-galéria még csak nyílt, de hogy „ma­szek-könyvtárral” próbálkoz­zon valaki, az csakugyan nem mindennapos. Most egy ilyen humán vállalkozásról számo­lunk be, Szekszárdon, a Csa­tári-torokban, az Árok utcában, a Julius Meinl Áruház mellett az elmúlt év utolsó hónapjában megnyílt a Sláger könyv és vi­deokölcsönző. Az ötletgazda és egyik tulajdonos, Pécs Gás- párné, vele beszélgettünk. — Könyvkölcsönzés, meg lehet ebből élni? — Remélem, hogy igen. — Miért éppen ilyen üzletet nyitott? — A Tolna Megyei Könyv­tárban dolgoztam, onnan az öt­let. Egyfajta önmegvalósítás nekem ez az üzlet, mindig volt bennem vállalkozó szellem, gondoltam, kipróbálom, mire vagyok képes. Belevágtam, ki­béreltem ezt a garázst, átalakí­tottam, berendeztem, úgy gon­doltam, ez a városrész igényli ezt a szolgáltatást, egyetlen könyvesbolt sincs a környéken. — Miért éppen Sláger a bolt neve? — Mert a legújabb kiadvá­nyokat kínálom. — A polcokon a sikerköny­veken kívül különböző szak­könyvek. — Nemcsak kölcsönzők könyveket, de árulom is a kü­lönböző kiadványokat. Video­kazettákat kölcsönzők, folyói­ratokat, magazinokat, könyvet, mindent, amire úgy gondolom van igény. Ezért vannak nálam például kerámiák is. Amiből hiány van, az ifjúsági irodalom. Mesekönyvek vannak, de a kamaszoknak, tiniknek való könyvek hiánycikknek számí­tanak. Ezt a korosztályt a köte­lező olvasmányokon kívül ne­héz kiszolgálni. — Honnan szerzi be az árut? — Vásárolom, bériem vagy bizományba veszem a könyve­ket, videokazettákat. Kialakult, jó kapcsolatom van a könyvke­reskedőkkel, minden megjelent új kiadványt meghozatok. — Mikor tart nyitva? — Az igényekhez alkal­mazkodva hétköznapokon dél­után 2-7-ig, szombaton 8-19 óráig, vasárnap pedig ugyan­csak 14-19 óráig. — Egy hónap telt már el a kölcsönző megnyitása óta. Mi­lyenek az eddigi forgalom utáni tapasztalatai? — Kezdik megszokni a kör­nyéken lakók az üzletet, egyre többen jönnek könyvet, filmet kölcsönözni, de néha csak azért, hogy beszélgessenek. Az áraim kedvezőek. Azok, akik haza jöttek a munkából, iskolá­ból, nem szívesen mennek visz- sza a városba egy filmért vagy könyvért, inkább leugranak hozzám. — Meg tud felelni az igé­nyeknek? — Százhatvan videokazet­tám van, hétről-hétre cserélem őket, mindig a legújabbakat ho­zom. Ami még hiányzik, jó lenne, ha egy kicsit nagyobb lenne a helyem, kellene egy ol­vasósarok, akkor lenne igazi könyvtári hangulat. Hamarosan talán ezt is sikerül megolda­nom. /. kováts A fogyasztóvédelem tapasztalatai A piacgazdaság kialakulásának egyik velejárója, hogy a fo­gyasztónak módja, lehetősége és szüksége van arra, hogy a kereskedelem és a szolgáltatás területén őt ért sérelmet, a ta­pasztalt rendellenességeket, szabálytalanságokat az erre megfelelő szervnél bejelentse, s joggal várja el, hogy érdekeit érvényesíteni tudja. A fentieket szolgálja sző­kébb pátriánkban a Tolna Me­gyei Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség, melynek tevékeny­sége egyre inkább közismert lesz a vásárlók körében. Jelzi ezt az is, hogy megnőtt a lakos­sági bejelentések, panaszügyek, tájékoztatás-kérések száma az elmúlt évben, mint azt dr. Varga Tibortól, a felügyelőség vezetőjétől megtudtuk. A fel­ügyelőség munkatársai mind­annyian szakemberek, tehát a megfelelő felkészültséggel ren­delkeznek arra, hogy az elle­nőrzések, illetve a bejelentések kivizsgálása során minden sza­bálytalanságot, rendellenessé­get feltárjanak. Az elmúlt év második fe­lében a megye településeinek 31 százalékában végeztek va­lamilyen vizsgálatot, a megye minden városában, valamint összesen 27 településen. Az el­lenőrzött értékesítőhelyek kö­zött 223 főként élelmiszeripari, 175 vendéglátóipari, 129 mű­szaki, 117 könnyűipari, 72 épí­tőanyagot, 24 üzemanyagot, 265 pedig egyéb, az előzőekbe be nem sorolt cikket forgalma­zott. A vizsgált lakossági szol­gáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetek egységeinek száma 105 volt. A hatékonyabb fellé­pés érdekében társ-ellenőrző szerveink valamelyikével (rendőrség, vám- és pénzügyőr­ség, közlekedési felügyelet, APEH, stb.) közösen végeztek ellenőrzést. A felügyelőség elmúlt évi munkájának tapasztalatai, me­lyet az ellenőrzések során gyűj­töttek, a következők. A piac- gazdaság kialakítása érdekében hozott központi intézkedések kedvezően befolyásolták a me­gye üzlethálózatának alakulá­sát, mind a mennyiség, mind a választék szempontjából. Tar­tós hiánycikkek a piacon nin­csenek, bár átmeneti ellátási zavarok helyenként és idősza­kosan előfordulhatnak, de a vál­lalkozások gyors reagálása rö­vid időn belül megszünteti. Egyre több import-termék je­lenik meg a piacon, mely ele­inte a választék bővítését szol­gálta, de károsnak tekinthető, hogy az azonos rendeltetésű termékek piacán az import ter­mék aránya és részesedése az ideális szint felett van. A ter­mékek és a szolgáltatások mi­nősége a lassú fejlődés ellenére is több esetben gyenge. Sok olyan termék akad, mely a mi­nőségre vonatkozó előírások­nak megfelelő szintet nem üti meg. A magas hibaarány nemcsak a belföldi, a külföldi termékek esetében is megfigyelhető. Vannak például olyan külföldi áruk, melyeknek forgalmazását a származási területén nem en­gedélyezték, de exportját nem tiltották meg. Az importőrök egy része nem végeztet itthon előzetes minőségvizsgálatot. Bár a hatályos jog ezt kötele­zővé teszi, hatása érezhető is, még mindig nagyszámú vállal­kozó akad, aki igyekszik kiját­szani a szabályokat. Az alkalmazottak köre is kí­vánnivalókat hagy maga után, kevés a jól felkészült gazdálko­dás, kereskedelem-technikai, ügyviteli és áruismerettel ren­delkező közöttük. A többség szaktudását közepesnek, vagy alig megfelelően lehet ítélni. A kereskedelmi fogalomban végzett vizsgálatok során az át­lagos kifogásolási arány 20 százalék. A leggyakoribb sza­bálytalanságok: lejárt fogyaszt­hatósági idejű termékek for­galmazása, szabványtól eltérő bontás (húsok), konstrukciós hibák, a valóságosnál jobb mi­nőség feltüntetése a terméken. Csökkenő tendenciát mutat a hibás mérés és számolás ará­nya, ami örvendetes tény. Megállapítható az is, hogy a kereskedők többsége a jogsza­bályi előírások betartásával rendezi a vásárlók minőségi ki­fogásait. Minőségi kifogások szabálytalan intézése miatt 5 vállalkozóval szemben kellett eljárni. Az 1120 vizsgált egység kö­zül 442-ben észleltek valami­lyen szabálytalanságot. Az át­lagos kifogásolás arány 38 szá­zalék, ennek nagyobb része a vendéglátásban, valamint a könnyűipari és műszaki cikkek forgalmazásában történt. Ösz- szesen több mint 2 millió forint értékben szabtak ki bírságot, a kezdeményezett szabálysértési eljárások száma 124 volt. Árut 40 egységben foglaltak le, több mint 1,7 millió forint értékben. Több mint 3,5 millió forint ér­tékű áru forgalmazását tiltotta meg a felügyelőség, és több mint 87 millió forint értékű áru forgalmazását kötötték feltétel­hez. Továbbra is zárolás alatt tart a felügyelőség összesen 27,1 millió forint értékű készle­tet. vem CÉGVEZETŐKNEK Határidő Január 20. — A nemzeti kulturális já­rulék befizetése. — Az általános forgalmi adó befizetése. — A munkaadói, a bérga­rancia és a munkavállalói já­rulék befizetése. — A külföldi szervezetek­nek történt kifizetések utáni levont adó befizetése. — A játékadó befizetése. — Pénzforgalmi, befekte­tési és likviditási jelentés (Önkéntes Kölcsönös Bizto­sító Pénztárak). Jogszabályváltozások Az ültetési távolság meghatározása A január 6-án hatályba lépett 1/1995. (1.6.) Földművelésü­gyi Minisztériumi rendelet határozza meg azokat a védő- távolságokat, amelyeket az agrárgazdálkodóknak a szán­tóföldi és kertészeti növényfa­jok szaporítása és termesztése során alkalmazniuk kell. (Megjelent a Magyar Köz­löny 1995/1. számában.) Munkavédelmi eszközök, felszerelések minősítése A 2/1995. (1.6.) Munkaügyi Minisztériumi rendeletben az egyes munkavédelmi eszkö­zök, felszerelések minősítő bizonyítványa kiadásának fel­tételeit, illetve azok általános egészségvédelmi és bizton­sági követelményeit találják meg az ilyen eszközöket gyártó és importáló gazdál­kodók. A január 21-től hatá­lyos jogszabály mellékleteit a Munkaügyi Közlöny teszi közzé. (Megjelent a Magyar Közlöny 1995/1. számában.) Aktuális Az 1995. évi költségvetés törvénymódosításai Az 1995. január 1-jén ha­tályba lépett, a Magyar Köz­társaság 1995. évi költségve­téséről szóló 1994. évi CIV. törvény az államháztartás ki­adásainak és bevételeinek meghatározásakor több tör­vényt is módosított. így az 1994. novemberében új mér­tékegységgel megállapított (Ft/1) üzemanyagok környe­zetvédelmi termékdíja 1 fo­rintról 1,20-ra emelkedett (1992. évi XVIII. tv.). A kárpótlási jegyek utáni életjáradék összege A kárpótlási jegyek életjára­dékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény szerinti életjáradék összege 1995. március 1-jétől az 1994. év­ben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos mértékével arányosan emel­kedni fog. A bányajáradék mértéke A bányászatról szóló 1993. évi XI.VIII. törvény rendel­kezése szerint a bányajára­dék mértéke 1995-ben 28,8 százalékra csökkent. Társasági adó A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény rendelkezései kiegészültek a kiemelt térség fogalmával, il­letve az ilyen térségben az adóalanyok által üzembe he­lyezett gépek értéke 6 száza­lékának megfelelő adóked­vezmény igénybevételének lehetőségével. Személyi jövedelemadó A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosítása sze­rint a személygépkocsik vé­lelmezett magáncélú haszná­lata esetén a kifizetőnek kell adót fizetnie. Ez alól kivétel a személygépkocsi üzletszerű kölcsönzésével, bérbeadásá­val, lízingbe adásával foglal­kozó vállalkozó. Ebben az esetben az adót a bérbevevő fizeti. Munkaadói járulék A munkaadók 1995. január 1-jétől már csak a bruttó kere­set 4,2 százalékát kötelesek munkaadói járulékként be­fizetni a Szolidaritási Alapba (Az 1991. évi IV. törvény alapján.). A földadóról szóló törvény A költségvetési törvény az elemi csapások igazolására és fogalmának meghatározására vonatkozó szakasza kivételé­vel hatályon kívül helyezte a földadóról szóló 1991. évi LXXI. törvényt. (Megjelent a Magyar Közlöny 1994/130. számában.) A Kormány Tárgyalta A gázolajfelhasználás utáni adóvisszatérítés A kormányszóvivői irodától kapott tájékoztatás szerint a kormány rendeletben szabá­lyozta a mezőgazdasági föld- használók gázolaj-felhaszná­lása utáni fogyasztási adó visszatérítést. Az agrárágazat támogatásának egyes kérdése­iről szóló tavalyelőtti kor­mányrendelet szerint a mező- gazdasági földhasználók, a növénytermesztéshez kapcso­lódóan vásárolt - a művelési ágtól függően meghatározott - gázolaj-mennyiség után költségvetési támogatásban részesüljenek. Ennek mértéke a mindenkori fogyasztási adó 50 százaléka. Az idei költségvetésről, az adótörvényekről szóló vita során az Érdekegyeztető Ta­nácsban az a megállapodás született, hogy január 1-től ezt a költségvetési támogatást fo­gyasztási adó visszatérítés váltja fel. E megállapodás megvalósítása érdekében a kormány törvényi felhatalma­zást kapott a visszatérítés fel­tételeinek és szabályainak meghatározására. Az új rendelet ennek a lé­nyegében formai követel­ménynek tesz eleget. Nem változik a jogosultak köre, a kedvezmény mértéke, s ugyancsak megmaradnak az igénybevétel egyéb feltételei. A jogszabály a kihirdetése napján lép hatályba, rendel­kezéseit azonban az idei év­ben korábban vásárolt gázolaj esetén is értelemszerűen al­kalmazzák. A IVAP INTERJÚJA ________________________________________________________________Ferenczy Europress M ilyen jövő vár a szövetkezetekre? Fejlődés, vagy visszafejlődés vár a szövetkezeti gazdasá­gokra? - kérdeztük Horváth Gábort, a MOSZ főtitkárát a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének kongresszusa alkal­mából. — Nem tudott akkora kárt okozni a szövetkezés! ügyének az elmúlt négy év ideológiai indíttatású támadássorozata, a vezetők pellengérre állítása, hogy végleg elvegye a gazdál­kodók kedvét a szövetkezés gondolatától. Nem véletlenül tartott ki a válságos időkben is a tagság 90 százaléka a szö­vetkezetek mellett! Ma már az újra szerveződésnek nemcsak jelei, hanem példái is vannak, mind több helyen alakulnak új típusú szövetkezetek. — A mai gazdasági hely­zetben milyen irányban lehet tovább haladni? — A szövetkezetek tevé­kenységének kényszerútjai vannak. A termelők, ha a ver­tikum jövedelméből részesülni akarnak, rákényszerülnek, hogy saját feldolgozó és ke­reskedő szervezeteket hozza­nak létre, legalább a helyi ellá­tásról gondoskodjanak, ha az exportra nem is futja az ere­jükből. Magyarországon feles­leges élelmiszeripari kapacitás és ugyanakkor alapanyag hi­ány van, ebből következik, hogy a termelésre kellene na­gyobb figyelmet fordítani. Meg kell találni az együttmű­ködés lehetséges módjait a magántermelők és a privatizált vállalatok, a felvásárlók, a közvetítők, valamint a szakta­nácsadók között. Tarthatatlan, hogy a mezőgazdasági terme­lők ilyen nagy mértékben ki­szolgáltatottjai legyenek a pénzintézeteknek és a keres­kedelemnek. — A megoldás? — Nem újabb szerveze­tekre van szükség, a meglévő­ket kell átalakítani úgy, hogy a klasszikus szövetkezeti felada­tokat is el tudják látni. A ma­gyar szövetkezeti rendszer a kolhoz-rendszerből hamar ki­nőtt, de ugyanakkor a nyugati módszereket nem tudta adap­tálni. Ezt a hidat kell felépí­teni. — Mit ért ezen? — A magasabb szintű in­tegrációt. Helyi körülmények között kell megoldani a mű­trágyázást, a növényvédelmet, a gépellátást, egészen a termék felvásárlásig és feldolgozá­sáig. Mindenki azt adja, azt szolgáltassa, amire felkészült, így alakul majd ki az az integ­rált, komplex szolgáltatási rendszer, amelynek a végén a fogyasztó is jól jár, hiszen ol­csóbban, jobb minőségű ter­mékhez jut majd. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom