Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-14 / 12. szám

1995. január 14., szombat Megyei Körkép 3. oldal A szövetkezeteknek helye van a mezőgazdaságban Csütörtökön fejeződött be a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők (MOSZ) II. kongresz- szusa. A tanácskozás Tolna megyei küldötteinek vezérszó­noka Szentes Nándor, a mözsi Új Elet Mezőgazdasági Szövet­kezet elnöke volt. Tőle kértünk interjút. — Melyek voltak a kong­resszus legfontosabb témái? — Csak néhányat emelnék ki a sok közül. Sokan felvetet­ték például, hogy a földtörvényt úgy kellene módosítani, hogy az tartalmazza a szövetkezetek földvásárlási jogát is. Ez ugyanis jelenleg nem biztosított a számukra. Megfogalmazódott az az igény, hogy a szövetkeze­tek tulajdonában levő kárpót­lási jegyekkel is lehessen tör­leszteni az állam irányában fennálló tartozásokat. Felvető­dött, hogy az öntözővíz adózta­tását el kellene törölni, vagy az így befolyó pénzeket vissza kellene forgatni az öntözés tá­mogatásába. Frappánsan fo­galmazott az egyik felszólaló, amikor az ország gazdasági megosztottságáról azt mondta, hogy Budapest Európa irá­nyába, ugyanakkor a vidék a Balkán irányába halad. Előke­rültek a térségi problémák is. Tolna megye a mezőgazdaság szempontjából az első három megye között van. Tolnában leginkább az a probléma, hogy az átlagosnál több a vállalkozó, kevés a föld, a szövetkezetek pozíciója főleg ezért romlott je­lentősen. — Véleménye szerint milyen súllyal esnek latba a döntésho­zóknál a MOSZ által megfo­galmazott elképzelések? — Ezzel kapcsolatban hadd idézzem Raskó Györgyöt, az előző kormányzat FM. állam­titkárát, aki azt mondta, hogy most már ők is rájöttek arra, hogy a szövetkezetek érdek- képviselete szervezett, jelentős erőt képvisel, ezért figyelembe kell venni a véleményüket a kormányzati munkában. — Ha már itt tartunk, Nagy Tamás azt mondta, hogy a MOSZ részéről is nagyobb to­lerancia szükségeltetik a jövő­ben, utalva arra is, hogy Raskó Györgyöt nem engedte szóhoz jutni a kongresszus. — A küldötteknek ez egy spontán megnyilvánulása volt. Raskó úr két dolgot mondhatott volna. Vagy ugyanazt, amit ko­rábban, vagy pedig bocsánatot kérhetett volna. De szerintem a küldöttek egyikre se voltak kí­váncsiak. Etikai, diplomáciai, politikai szempontból nyilván kifogásolható az a magatartás, hogy az MDF képviselője nem kapott szót a MOSZ kongresz- szusán, de ez nem az MDF-nek, hanem személy szerint Raskó Györgynek szólt. Egyébként, ha nem történik ez a kis inci­dens, lehet, hogy a média pár sorban elintézi a kongresszust, így viszont nagyobb lett az ér­deklődés iránta. — Szóba került-e a magán- gazdálkodókkal való kapcso­lat? — Igen. Az Országos Gaz­dakörök Szövetségének elnöke felszólalásában elmondta, hogy úgy érzik, a magángazdálko­dóknak és a szövetkezeteknek is azonos ösvényen kell halad­niuk, különben nem tudják el­érni céljaikat. A másik oldalról ez úgy fogalmazódott meg, hogy az agrárkamara szervezé­sénél nem mindenhol a gazda­sági súlynak megfelelő képvi­selet alakult ki, de mindenki abban bízik, hogy a szakérte­lem és a békés egymás mellett élés kap majd teret a jövőben. El kell fogadni, hogy a mező- gazdaságban helye van a ma­gántermelőnek, a szövetkezet­nek, és a társasági formának is. — Miről beszélt On a felszó­lalásában ? — A Tolna megyeiek nevé­ben azt fogalmaztam meg, hogy a jövőre kell tekinteni, nem ke­seregni a múlton. Kifejtettem, hogy újszerű stratégiai alapokra van szükség, ezekből kiindulva kell a MOSZ új elnökségének dolgoznia. A politikusokat, gazdasági csúcsvezetőket rá kell ébresz­teni arra, hogy kihasználva a kedvező adottságokat, egy kor­szerű mezőgazdaság teljesít­ményének segítségével kilábal­hatunk a jelenlegi gazdasági helyzetből. Kezdeményeztem továbbá, hogy ne legyen önálló szövet­kezeti törvény, hanem a szö­vetkezet, mint társasági forma is kerüljön be a társasági tör­vénybe. így az állandó tör- vénymódosítgatások remélhe­tőleg megszűnnének. Javasoltam azt is, hogy az új vezetésnek tanulmányoznia kellene Németország egyesülés utáni mezőgazdasági gyakorla­tát a kelet-német területeken, mert ebből lehetne profitálni, különösen, ha szem előtt tartjuk az Európai Unióhoz való csat­lakozási szándékunkat.-s­Bevezetés előtt a célzott rákszűrés Van remény a gyógyulásra 1. Rákos. Már a szó is félelmetes, esélytelen. Még húsz évvel ez­előtt is egyenlő volt a halálos ítélettel. Ez olyannyira belénk ivódott, hogy sokan ma is megborzongnak még a szó hallatán is. Pedig ma már szép számmal vannak teljes biztonsággal gyó­gyítható betegségek, igaz, az esély attól is függ, hogy ki, milyen stádiumban kerül orvoshoz. Ez pedig már rajtunk is múlik. Dr. Tóth Jánossal, a megyei onkológiai intézet főorvosával erről a félelmet keltő betegség­ről, a gyógyulás esélyeiről és a megelőzés lehetőségeiről be­szélgettünk. — Mit jelent orvosi szem­pontból a rák? — .Ez egy latinból fordított szó, melyet még a görög kultú­rában találtak ki, talán amiatt, hogy az elhanyagolt emlődaga­nat valóban emlékeztet magára a rákra. A szervezetben a sejtek állandóan szaporodnak és pusz­tulnak, ez egy normális folya­mat. Az olyan sejteket, me­lyeknek a működése nem nor­mális, érzékeli a szervezet és idegennek tekinti őket, ezért el­pusztítja. Amikor az immun- rendszer működése lecsökken, nagy irányú szaporodás indul meg abban a szervben, ahol a hiba keletkezett. — Mi annak az oka, hogy a kezdeti stádiumban nincs tünete a betegségnek? — Az elvátozás letokolt ál­lapotban van, így nem befolyá­solja a szervezet működését. A tünetek leggyakrabban csak akkor jeleznek, amikor már el­árasztják a szervezetet a vér és a nyirok keringésén keresztül, és már több helyen is áttét ke­letkezik. Az orvosok között is vita volt éveken keresztül,-hogy mi­kor és hogyan közöljük a be­teggel, s ezt általában úgy ren­dezték, hogy nem mondták meg. Ma már törvény szabá­lyozza, hogy mindenkinek joga van tudni azt, hogy milyen be­tegsége van. — Az utóbbi években sok pozitív példa is igazolta, hogy nem gyógyíthatatlan betegség­ről van szó. Az összes rákos megbetegedések fele teljesen gyógyítható, de vannak típu­sok, mint a here-, a méhnyak-, vagy a vérképzőszervi-rák, amikor 90-100 százalékos az esély a gyógyulásra, ha időben vették észre. Nagyon fejlett a diagnosztika, így a felismerés gyorsabb és biztosabb,valamint a gyógyszerekkel is komoly eredményt lehet elérni már a korai szakaszban is. Az utóbbi években a kutatások elsősorban az immunterápia irányába fej­lődtek. — Mennyire vagyunk lema­radva a fejlettebb országoktól? A kérdés abból a szempontból érdekes, hogy gyakran lehet hallani olyan akciókról, amikor egy-egy külföldön elvégzendő terápiához pénzt gyűjtenek. — Tudományos vonalon Magyarország vezető szerepet tölt be, a kutatásokhoz szüksé­ges orvosi háttér elsőrangú. Amiért mégis főleg sürgős ese­tekben a külföldi gyógykezelést választják, annak oka, hogy a sugárkezelésekhez szükséges orvosi eszközök száma kevés, hiányoznak a steril szobák és mire hozzájutna a beteg, hete­ket kell várnia. Ezért rosszab­bak a gyógyulás esélyei nálunk, mint a fejlett országokban. — Ez számunkra nagyon szomorú. Mikor várható lénye­ges változás a gyógyításban ? — A legfontosabb a szűrés kiterjesztése. Ennek megvalósí­tására az Országos Onkológiai Intézet munkatársai kidolgoz­ták a nemzeti rákkontroll prog­ramot. Komplex rákszűrő cent­rumok felállítását tervezik, két-három éven belül remélhe­tőleg az egész országban mű­ködnek majd ezek. — A fővárosban már az idén beindul a célzott rákszű­rés. De jelenleg is van lehető­ség arra, hogy bárki beutaló nélkül is kérje a kivizsgálását, még akkor is, ha panaszmentes és önmagát szeretné megnyug­tatni. — Szekszárd szerencsés helyzetben van, hiszen az egyik világbanki program keretében sikerült a röntgen osztályt a legmodernebb műszerekkel fel­szerelni. -mau­(Folytatjuk.) Hírek A Megyéből Testületi ülés Alsónánán Alsónána önkormányzata ja­nuár 19-én, azaz csütörtökön délután 16 órától tartja testü­leti ülését. A napirenden töb­bek között az alpolgármester és az állandó bizottságok megválasztása, az idei költ­ségvetés tervezetének megvi­tatása, valamint a vízmű kon­cessziós pályázata szerepel. Bátaszéki kisebbségi önkormányzatok A január 25-én, 15 órakor kezdődő bátaszéki testületi ülésen az egyik fő napirendi pont a megalakult kisebbségi önkormányzatok működésé­hez kapcsolódik. A képvise­lők egyebek mellett megvitat­ják a támogatás, elhelyezés kérdéseit, s egyeztetik a ha­táskörök egyes pontjait. Ezen kívül természetesen az idei év költségvetésének tervezete is terítékre kerül. Jótékonysági bál Az Országos Gyermekvédő Liga dombóvári csoportja jó­tékonysági bált szervez január 14-én, azaz szombaton este 19.30 órai kezdettel a Molnár György Általános Iskolában. A rendezvényt dr. Konc Tibor államtitkár nyitja meg. A mű­sor bevételét a szervezők a gyermekek nyári táboroztatá­sára, üdültetésére szánják. Hegyközségi törvény Dr. Farkas Gabriella ország­gyűlési képviselő tart előadást a hegyközségi törvényről ja­nuár 16-án, azaz hétfőn dél­után 18 órai kezdettel Szek- szárdon, a vármegyeháza bo­rozójában. Kisállattenyésztők összejövetele Január 15-én, azaz vasárnap délelőtt 9-től 12 óráig adnak egymásnak találkozót a mű­velődési házban Tolna kisál- latenyésztői. Az összejövete­len - Horváth Gábor egyesü­leti elnök vezetésével - a ga­lambtenyésztés tennivalóit beszélik meg a résztvevők. Irodalmi estek a pizzériában A dombóvári mozi alagsorá­ban üzemelő Róma pizzéria vezetője úgy határozott, hogy a városi galériával együttmű­ködve zenével színesített iro­dalmi esteket szervez. Első alkalommal január 16-án, azaz hétfőn délután 19 órától Szilágyi Domokos (képün­kön) verseiből adnak elő vá­logatást a Dombóvári Galéria színjátszó körének tagjai. A tragikus véget ért erdélyi költő életútját Csíki László irodalomtörténész méltatja. Az irodalmi est előtt a galéri­ában Balázs Imre Marosvá­sárhelyről érkező, jelenleg Vácon élő festőművész kiállí­tása tekinthető meg. őcsény várja a véradókat A Tolna Megyei Vértranszfú­ziós Állomás január 19-én, azaz csütörtökön délelőtt 9 órától véradásra várja a lakos­ságot. A helyszínen, azaz a községházán délután 17 óráig lehet vért adni. Horgászközgyűlések A dombóvári horgászegyesü­let január 14-én, azaz szomba­ton délelőtt 9 órai kezdettel tartja közgyűlését a művelő­dési házban. A sióagárdi hor­gászegyesület közgyűlése egy nappal később, tehát január 15-én, vasárnap délelőtt 9 órákor ülésezik a helyi Kele­men vendéglőben. Az össze­jövetelen az idei év aktualitá­sai kerülnek terítékre. Szálkai jelmezek A szálkai művelődési ház szervezésében immár hagyo­mánynak számít, hogy far­sang tájékán nemcsak az álta­lános iskolások, hanem a fel­nőttek is mókás maszkokat öl­tenek magukra. Idén január 28-án lesz az iskolások far­sangi bálja, míg a felnőttek február 4-én tartják zenés­táncos összejövetelüket. A két rendezvény bevétele a műve­lődési ház gyarapodását szol­gálja, különös tekintettel a német nemzetiségi hagyomá­nyok ápolására. Ä tervek kö­zött szerepel az a németor­szági utazás is, melyet június­ban szándékoznak tenni a helybeliek, viszonozva azt a látogatást, melyet tavaly tett a gladenbachi népi együttes Szálkán. Testületi ülést tartanak hétfőn Dombóváron Elnökök, áremelés, munkaterv Dombóvár város önkormányza­tának képviselő-testülete január 16-án, hétfőn délután három órakor tartja soron következő testületi ülését. Ezen az ülésen többek között egységes szerkezetbe foglalják a módosítást követően az ön- kormányzat Szervezeti és Mű­ködési Szabályzatát. Megtárgyalják a képviselők az ez évi költségvetési koncep­ciót, és ezen kívül várhatóan megállapítják az intézmények­nél alkalmazandó élelmezési nyersanyagnormákat is. A napirendek között szerepel a háziorvosi központi ügyelet­nek a városi kórháztól való ki­válási kérelme is. Szóba kerül a közalkalma­zotti szabályzat kiterjesztése a fogorvosi és védőnői szolgálat dolgozóira. Várhatóan megállapodás születik az éjjeli menedékhely normatív állami támogatásának igényléséhez a feladatátadások­ról. Szóbeli előterjesztésben tá­jékoztató hangzik el többek kö­zött az önkormányzati tulaj­donú gazdasági társaságok helyzetéről. p.t. Agrár­szeminárium Az agrárgazdaság pénzügyi szabályozórendszerének idei változásai; a támogatási rend­szer korszerűsítése; az adó­rendszer agrárgazdasággal ösz- szefüggő változása; a privatizá­lással kapcsolatos politika; a mezőgazdasági alap működése. Többek között ezek azok a té­makörök, melyekkel megis­merkedhetnek az érdeklődők a Tolna Megyei Vállalkozói Központ és a fővárosi SZTÁV Rt. által rendezett agrárszemi­náriumon. A január 19-én, azaz csütörtökön délelőtt 9 órakor a Vállalkozók Házában kezdődő, egész napos továbbképzésen dr. Gyújtó Ferenc, az FM főosz­tályvezető-helyettese és dr. Bo­tos Károly, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke tart előadást. Mint arról tegnapi számunkban olvashattak, a bonyhádi ön- kormányzati képviselő-testület csütörtök délutáni ülésén - amit élő, egyenes adásban a Völgy­ség Televízió is közvetített - Prikk Imrét választották a város alpolgármesterévé. A titkos szavazás eredményének tudo­másulvétele után neki az SZDSZ és az Agrárszövetség képviselőinek nevében Csábrák János, az MSZP frakció tagjai­nak nevében pedig Pogátsa Alajos gratulált, s kívánt ered­ményes munkát. Ám nem ez volt az egyedüli személyi döntés az ülésen, hi­szen a hat bizottság létrehozása, a bizottságok elnökének, és képviselő tagjainak megválasz­tása ezután következett. Az ülésen nyílt szavazással döntöttek arról, hogy a pénz­ügyi-jogi és ügyrendi bizottság Ábrahám János, a gazdasági bi­zottság Hahner Ferenc, az okta­tási és kulturális bizottság Mo- sonyi Gyula, az egészségügyi és szociális bizottság Kiss T. Mária, az ifjúsági és sport bi­zottság Ónodi Szabolcs, vala­mint a közrend közbiztonsági és környezetvédelmi bizottság Ohnmacht György elnökletével működik majd. A csütörtöki ülésen elfogad­ták a városatyák a Gemenc Vo­lán Autóbuszközlekedési Rt. kezdeményezését a helyi autó­buszközlekedés díjainak eme­lésére. Az elfogadott rendelet szerint január 16-tól a menet­rendszerinti helyi autóbuszköz­lekedés díjai a következők: egy útra szóló menetjegy 34 forint, egyvonalas bérlet 660 forint, összvonalas bérlet 800 forint, tanuló és nyugdíjas bérlet 200 forint. A megállapított díjak tar­talmazzák az általános forgalmi adót. Az ülésen a képviselők ki­sebb módosításokkal fogadták el a képviselő-testület idei munkatervét, majd a Városi Zeneiskola alapító okiratát fo­gadták el. Ennek értelmében a zeneiskola részben önálló in­tézményként működik tovább, s az intézmény vezetését Elma­uer József látja el, a vezetői pá­lyázattal kapcsolatos eljárás be­fejezéséig. Az ezúttal gyorsan, szinte vita nélkül dolgozó testü­let döntött arról is, hogy a vá­rosi önkormányzat havi 20 ezer forinttal támogatja a falugaz­dász alkalmazását. -ni-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom