Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-13 / 11. szám

1995. január 13., péntek Megyei Körkép 3. oldal Luxus lesz-e a paprikás krumpli? Krumpli lesz, kérdés, hogy mennyiért fotó: ótós (Folytatás az 1. oldalról.) Ennek némileg ellentmondani látszik az az értesülés, misze­rint néhány helyen a nagyobb méretű vetőkrumplit is értékesí­tik étkezési célokra. A kereske­dők egy része, amíg lehet, ra­gaszkodik a magyar áruhoz, de a nagybani piacokon a külföld­ről származó burgonya is jelen van. Tolna megyében egyébként összességében nem jelentős a burgonyatermesztés, 1200 hek­táron termett tavaly, az aszály és a nem megfelelő tápanyagel­látás következtében mindössze 10.500 tonna, ami igen szerény, 8,8 tonnás átlagot jelent hektá­ronként. A megyében az egyik legna­gyobb burgonyatermelőként nyilvántartott mözsi szövetke­zetben is a sokéves átlagnál ke­vesebb krumpli termett, sza­kembereik szerint nem is any- nyira az aszály, mint a rendkí­vüli forróság miatt. Mintegy 100 hektáron 10-15 tonna/hek- táros átlagtermést takaríthattak be 1994-ben. Ennek egy része saját szükségletre termelt vető­burgonya. Az étkezési krumpli döntő részét a Mözsi Malom Kft-n keresztül értékesítik, ám az általuk termesztett burgo­nyát gyakorlatilag már eladták. A Burgonya Terméktanács ügyvezető titkára, Horváth At­tila is megerősítette, hogy ke­vés krumpli termett tavaly. A szokásos 1-1,1 millió tonna he­lyett az ő információi alapján ’94-ben csak 870 ezer tonna. Egy átlagos évben Magyaror­szág burgonyaexportőr - tavaly tavasszal is adtunk még el kül­földre idén viszont behoza­talra szorulunk. Gondot okoz, hogy a tavaly - a terméktanács és a Agrárrend­tartási Hivatal által - engedé­lyezett 50 ezer tonnás importk­vótát a külkereskedők nem használták ki, csak 23 ezer tonna érkezett az országba. Horváth Attila szerint azon­ban az ellátásban nem várható hiány, hiszen a környező orszá­gokból be lehet szerezni a szükséges krumplimennyisé­get. Az árakat az ügyvezető titkár is igen magasnak tartja, a nor­málisnak mondható 35-40 fo­rintos ár helyett ő országos át­lagban 60-65 forintról tud. Vé­leménye szerint az árukészlet nagysága nem indokolná a drá­gaságot, úgy vélekedett, hogy ebben mesterséges árfelhajtás is szerepet játszik, valamint az, hogy a téliesített tárolók egy ré­szét majd csak februárban lehet megbontani. A terméktanács titkára aggá­lyosnak tartja, hogy a nagyobb méretű vetőburgonyát több gazdaság már ősszel eladta ét­kezésiként, a kedvező ár miatt. Általános gond, hogy kevés az országban a fémzárolt vetőbur­gonya, az összes vetésterület mintegy 25-30 százalékára elég mindössze. Ez a tény veszélyt jelenthet az idei termésre. Horváth Attila összességé­ben ügy értékelt, hogy komoly gondok nem várhatóak krump­liügyben, és nagyon reméli, hogy a burgonya ára nem éri el a bűvös 100 forintot.-s­Ne adózzon, inkább adakozzon! A fagyok elmúltával megkez­dik a munkát a tolnai templom­ban, s a plébánia udvarán. A templom teljes belső felújítását elvégzik még az idén. Hat- van-száz-kétszáz éves lerakó­dásokat, szennyeződéseket tá­volítanak el a falakról és az al­kotásokról. Eredeti pompájuk­ban díszlenek majd a freskók, a secco-k, a festmények, az osz­lopok, a faragások. A kivitelezést négy ütemben bonyolítják le, nem fogja áll­ványerdő borítani az egész belső teret egyszerre, hanem csupán annak egy-egy részét. Először, márciustól, a szentélyt. (Az állványozást egyébként az önkormányzat vállalta.) Köz­ben a miséket zavartalanul megtartják. Minderről Lendvai István apát úr adott tájékozta­tást. És szólt a még ennél is na­gyobb feladatról, a közösségi ház építéséről. Ezt is tavasszal kezdik, és ezt is még az idén be akarják fejezni. A plébánia ud­varán meglévő épülethez kap­csolódik majd egy lépcsőház, és a tetőteres közösségi ház. Lesz benne rendezvényterem, olvasóterem, klub. Adományokat természetesen örömmel fogadnak, elsősorban a templom javára. Hogy „ér­demes is legyen” adakozni, azért tettek lépéseket. Dr. Sa- ramó Márta, az Apeh munka­társának tájékoztatása szerint születik egy okirat, mely ki­mondja, hogy ez a pénzbeni támogatás közérdekű kötele­zettségvállalásnak minősül. S ez esetben a magánszemélyek az adomány 30 százalékát leír­hatják az adóból, a cégek pedig - társasági adóalapjuk 20 szá­zalékáig - adómentesen ado­mányozhatnak. - Wy ­Az apát úr és a főoltár mögötti hatvan éves freskó fotó: ótós Hírek A Megyéből Téli esték előadások Ozorán Téli esték címmel indított is­meretbővítő, tájékoztató elő­adás-sorozatot az ozorai Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet vezetősége. Az első előadás január 10-én volt, amikor Kővári László a Tolna Megyei Gazdakör ve­zetőségi tagja szólt a gazda­körök szerepéről, mezőgaz­daságijelentőségükről. A má­sodik előadásra ma, 13-án délután kerül sor állattartás, takarmányozás témakörben, s az előadó Varga Gábor ISV munkatárs lesz. A szövetke­zeti mozgalom helyzetéről - különös tekintettel a MOSZ kongresszus határozataira valamint az üzletrészforga­lom lehetőségeiről január 16-án 15 órakor Varga János az iregszemcsei szövetkezet elnöke tart előadást. A ma­gyar mezőgazdaság átalakítá­sának problémáiról szól ja­nuár 23-án 16 órakor Gazdag László, a pécsi tudománye­gyetem tanára. A szőlő és bor aktuális kérdéseiről Mayer Páltól és Nyirati Bálinttól hallhatnak január 30-án 16 órakor, ezt követően egy ké­sőbb pontosítandó időpontban adó- és pénzügyi tájékoztató szerepel a programban. Ozo- rára várják az országgyűlési képviselők közül dr. Benkő Andrást, dr. Dávid Ibolyát, dr. Nádori Lászlót és dr. Pálos Miklóst, hogy a mezőgazda­ság aktuális kérdéseiről hall­janak tőlük. Szerepel a prog­ramban dr. Torgyán József kisgazda politikusnak az ön- kormányzattal közös meghí­vása - a január 20-i időpont­ban folyik az egyeztetés -, va­lamint Kupa Mihály ex-pénz- ügyminiszter felkérése egy előadásra. Nem hiányoznak a programból a növényvédelem aktuális kérdései sem. Horgászok számvetése megyeszerte Az új esztendő első hónapjá­ban tartják meg a Tolna me­gyei horgászegyesületek köz­gyűléseiket, amelyeken szá­mot adnak az elmúlt eszten­dőben végzett munkáról és ki­jelölik az új esztendő felada­tait. Az ide horgászszámveté­seken szinte mindenhol terí­tékre kerül a halasítás, a fegyelmi helyzet - elszapo­rodtak a fegyelmezetlen hor­gászok, a konyhapecások, a rabsicok - a víz és környezet- védelem, valamint az egyesü­leti munka hatékonyabbá té­tele. A Gerjeni HE ma, 13-án 18 órára várja tagjait az isko­lába, ahol az évi közgyűlését tartják. A Szedres és Vidéke HE január 14-én, szombaton 9 órai kezdettel tartja közgyű­lését, a kultúrházban, s ugyanezen a napon 8 órára várja tagjait a művelődési központba a Dombóvár Vá­rosi HE is. A Bátaszéki HE január 15-én, vasárnap 9 óra­kor számol be a végzett mun­káról és határozza meg az idei év feladatait a kultúrházban, úgyszintén a Sióvölgye HE is 15-én 9 órakor a Kele­men-féle vendéglőben, a Paksi Sport HE pedig ugyan­csak 15-én 10 órakor tartja közgyűlését a városi művelő­dési központban. A közgyűlé­seiről a jövő héten folytatód­nak. Jótékonysági műsor és bál Pincehelyen Pincehely nagyközség lakos­sága a helyben működő kór­ház műszerezettségének javí­tása céljából jótékonysági műsort és bált rendez január 28-án 18 órakor a kultúrház­ban. A programban fellép a Tamási Városi Fúvószenekar, a tamási Pro Cultura Humana Vegyeskar, a Gyönki Ifjúsági Tánccsoport, a Karádi Nép­tánccsoport, Nagy Miklós és a pincehelyi nyugdíjas klub. A nemes célt szolgáló rendez­vényre jegyek 200 forintos áron elővételben kaphatók a pincehelyi polgármesteri hi­vatalban, itt adnak egyébként tájékoztatást arról, hogy a kórház ellátási körzetéhez tar­tozó más községekben hol vá­sárolhatják meg a részt venni szándékozók vagy a támoga­tók a belépőjegyeket. A ren­dező pincehelyiek zenéről, büféről, tomboláról gondos­kodnak és szívesen veszik a vállalkozók és a nem vállal­kozásból élők adományait. Kutyások bálja a Gemenc Hotelben A tavalyi sikeren felbuzdulva az idén is rendez kutyás bált a Magyar Ebtenyésztők Orszá­gos egyesülete Szekszárdi Szervezete - így döntött a ve­zetőség legutóbbi ülésén. A szekszárdi Gemenc Szállóban február 24-én lebonyolítandó bálban a talpalávalóról a ter­vek szerint Kovács József, Kalocsa Zoltán és Puskás Andor alkotta trió gondosko­dik majd. Ismét sorsolnak tombolát, a fődíj egy törzs­könyvezett kiskutya lesz. A rendezvényre nem csak egye­sületi tagokat, hanem kutya­barátokat is várnak. Jelent­kezni a Gemenc Szálló első emeletén a MAVAD irodában és a megye városaiban és községeiben működő csopor­tok vezetőinél lehet. Haladékot kaptak a szikvizes kisiparosok Szódásballonok: csak az év végéig Meg vannak lőve a szikvíztöltő kisiparosok, mondhatná az em­ber pestiesen szólva. Bár már az elmúlt esztendőben megje­lent az a rendelet, mely szerint a szikvízgyártók által töltött magántulajdonban lévő húszli­teres, alumínium szódásballont nem lehet a buborékos vízzel megtölteni. A rendelet úgy lát­szik csak nemrég tudatosult szódás körökben, mert az el­múlt hetekben elterjedt a hír a megyeszékhelyen, hogy telje­sen leálltak az ilyen ballonok megtöltésével. Az ÁNTSZ Tolna megyei Intézetében, dr. Sudár Gézától, a városi tiszti­főorvostól érdeklődtünk a hír után. A hír igaz, válaszolt a főor­vos. Mindenképpen ki kell cse­rélni a húsz liter űrtartamú szó- dásballonokat, de a cserének van egy bizonyos átfutási határ­ideje. Ugyanis - mint azt dr. Sudár Géza, városi tisztifőor­vos elmondta - az alumínium szódásballonok azon típusából, amely belül védőbevonattal nem rendelkezik, a szénsav ha­tására nagyobb mennyiségben oldódik ki alumínium. Ezen anyag toxicitásáról az utóbbi időben nagyon sok adat jelent meg, ezért döntöttek úgy az egészségügyi szakemberek, megfelelő központi helyen, hogy ezen ballonok forgalma­zását be kell szüntetni. A régi ballonokat olyanra szükséges cserélni, amelyek rendelkeznek már a belső védőbevonattal. Egy darabig még használható a régi szódásballon is. A most használatos ballonok zöme természetesen védőbevonat nélküli alumíniumballon, de ezek lecserélésére adott az egészségügyi kormányzat egy meglehetősen hosszú átfutási időt. Arra a kérdésre, hogy az ÁNTSZ-nél jelentkeztek-e már a szikvízgyártó kisiparosok rek­lamációval, a főorvos el­mondta, hogy többen keresték már őket ebben az ügyben. Mindegyikük haladékot kért az új ballonok beszerzésére, az át­állásra. A Tolna megyei ÁNTSZ ezen kéréseket teljesí­tette. 1995. december 31-ig azonban minden szódásbal- lon-töltő helyen kötelesek vég­rehajtani a ballonok cseréjétre­Főhajtás A Don-kanyar és Uriv fogalom. A 2. Magyar Hadsereg egyéves keleti hadszíntér! tevékenysé­geinek legnevezetesebb tér­sége. A Don-kanyar és Uriv fo­galom. A második világégés véres, súlyos csatáira, magyar hősökre, áldozatokra, arra em­lékeztet, hogy Urivnál törték át a szovjet-orosz csapatok 1943. január 12-én a védővonalunkat és lényegében e támadással megpecsételődött a 2. Magyar Hadsereg sorsa. A doni kataszt­rófára emlékeztek tegnap Szek- szárdon (képünk), ahol Kocsis Imre Antal polgármester, vala­mint Csáki Béla és Fodor Mik­lós alpolgármesterek koszorúz­tak a II. világháborús emlék­műnél és a megye számos tele­pülésén is tisztelettel adóztak a hősök és áldozatok emlékének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom