Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-07 / 288. szám

1994. december 7., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC »PÜJSÁG 5 Ipartestületi hírek A Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület a ha­gyományos nyugdíjas taláko- zóját 1994. december 16-án 14 órakor tartja az Ipartestület Mikes utcai székházában. A találkozón tájékoztatjuk ked­ves iparosainkat a szervezet jelenéről, fejlesztéséről, és a Tm. Kézműves Kamara meg­alakulásáról. A Széchenyi István Vállal­kozási és Befektetési Kft. 1994. december 15-én 14.30 órakor az Ipartestület Székházának tanácstermében előadást tart, melyre tisztelettel várjuk tag­jainkat. A társaság többek között a vállalkozások tőkeösszetéte­lével, tőkeellátásával is foglal­kozik. . ' * ■ ■ Számla nélkül elszámolható üzemanyag-árak Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal eljuttatta a saj­tóhoz a hivatalos gépkocsi üzémanyagárakat. (Ennek köz­zétételére az APEH-et a magánszemélyek jövedelemadó­járól szóló törvény kötelezi.) Ha a magánszemély a gépko­csihasználattal kapcsolatos üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el nem szükséges a vásárolt üzemanyagról számlát beszerezni. A motorbenzin és a motorikus gázolaj árai 1994. decem­ber 1-jétől a következők: MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek: EN-91 ólmozatlan normálbenzin ESZ-95 ólmozatlan szuperbenzin MSZ 19950 ólmozott motorbenzinek: AB-92 ólmozott normálbenzin AB-98 ólmozott szuperbenzin MSZ 1627 gázolajok: Gázolaj 0,2 normál gázolaj AROL-2T motorolaj 87.00 Ft/1, 89.00 Ft/1, 91.20 Ft/1, 93.00 Ft/1, 76.00 Ft/1, 91.20 Ft/1. A kárpótlási jegyek átlagára ismét csökkent a Budapesti Értéktőzsdén a november 28-tól december 2-ig tartó üzleti héten. A múlt hétfői 427 forintos átlagárról múlt péntekre 409 forintra esett a jegyek átlagára. A forgalom e tendenciá­val éppen ellentétesen alakult: a múlt hét elején, november utolsó napjaiban még a 10 millió forintot sem érte el az adásvételek napi összege, december első napján, múlt csü­törtökön viszont már közel 50 millió forintot forgalmaztak a jegyekből. A tőzsde összesítése alapján a múlt héten 128 üz­letkötésben 94,3 millió forintos forgalmat értek el a jegyek­ből a brókercégek. Dátum Üzletszám Forgalom millió forintban árfolyamértéken Átlagár Nov. 28. 31 9,222 427 Nov. 29. 14 1,415 428 Nov. 30. 17 8,417 408 Dec. 01. 37 49,073 417 Dec. 02. 29 26,216 409 V ámj ogszabály-változások Január elsejétől számos ponton változnak a vámjog- szabályok. A változások több­sége a külkereskedelmi áru­forgalmat érinti. A cél a bü­rokrácia csökkentése, s a haté­kony vámigazgatás kialakí­tása - jelentette ki Arnold Mi­hály, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsonoka az Or­szágos Kereskedelmi Szövet­ség szakmai fórumán. Habár a módosítások első­sorban a külkereskedelmi for­galmat érintik, egy jelentős változás a személyforgalo- mabn is lesz. Bevezetik az azonnali vámfizetést, ami azt jelenti, hogy az utasoknak be­lépéskor kell elkészíteni vá­máru-nyilatkozatukat és kifi­zetni a kiszabott vámot. Ez alól a személygépkocsik és a nagy értékű motorok kivéte­lek, amelyek esetében a vám­kezelést a lakóhely szerint ille­tékes vámhivatal végzi - mondta a fórumon szintén előadást tartó Fekete Antal, a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokságának főosztályvezető-helyettese. A szakember elmondta, hogy az előreláthatólag december 12-én vagy 13-án a Magyar Közlönyben megjelenő jog­szabály-módosítás szerint ja­nuár 1-jétől kötelező lesz az úgynevezett SAD-okmányok használata. Ez az egységes vámáru-nyüatkozat azt je­lenti, hogy az európai szab­ványnak megfelelő dokumen­tumokkal rendelkeznek a ma­gyar exportáruk is. Jelentős változás az is, hogy jövőre megjelenik az úgyne­vezett vémértékfelülvizsgálat fogalma. A vámhivatalok, amikor több mint 25 százalék­kal tér el a számlán feltünte­tett ár a vámszervek által be­csült árnál, vám-, ületve adó­biztosíték befizetésére köte­lezhetik az importőrt. Ilyen­kor a vámkiszabás csak felté­teles lesz, és utólag hozzák meg a jogerős döntést. A tranzitforgalomban a vámbiztosíték mértéke egysé­gesen 15 százalékos lesz. Ez alól kivételt csak a jövedéki termékek élveznek. Az ex­portnál alkalmazott adóbizto­sítékok esetében - a jövedéki termékekre vonatkozóan - a vámkezelést követő 30 napon belül igazolniuk kell majd az exportőröknek az áru kiszállí­tását. Ellenkező esetben a be­fizetett adóbiztosítékot a vám­szervek elszámolják. Új in­tézmény az egyszerűsített vámérték-bevallás. Ezt az eljá­rást azok alkalmazhatják, akik bizonyos zöldségeket, gyü­mölcsöket és vágott virágokat importálnak. MÁK a vállalkozókért A hazai termékek piacának élénkítését szorgalmazó Ma- gya Áruk Klubja már a jövő év első hónapjában megkezdheti működését. A jó minőségű, versenyké­pes hazai gyártmányok for­galmának növelését célzó pé­csi központú vállalkozás szer­vezője az MTI munkatársával közölte: a MÁK iránt már több be­fektető-csoport érdeklődött, de az invesztíciót egyelőre még a taglétszám növeléséhez kötik. Ezért - bár a Magyar Áruk Klubjának ötletét már jelenleg is több mint félezren támogat­ják - a MÁK további jelentke­zőket vár magánszemélyek és vállalkozások köréből. A Magyar Áruk Klubja az eladónak piacot, a vevőnek jó minőségű, de olcsón elérhető hazai terméket kínáló saját ér­tékesítő hálózatot épít ki. En­nek számítógépes információs rendszere naprakészen ad tá- jékoztást a raktárkészletekről és az igényekről, s elősegíti a belföldi forgalomban méltat­lanul mellőzött, kiváló hazai áruk forgalmazását. A MÁK időszaki kiadvá­nyában közlik majd a legújabb magyar termékek tesztjét és ajánlott árát is. Mivel az új típusú közvet­len értékesítési módszer lerö­vidíti a termelő és a vevő közti utat és felgyorsítja a tőke for­gását, hozzájárulhat a hazai gazdaság élénkítéséhez is. A Magyar Áruk Klubja iránt érdeklődő magánszemé­lyek és vállalkozások a 7601 Pécs, Pf. 123. címre küldött, sa­ját nevükre megcímzett és fel- bélyegzett válaszborítékban kaphatnak részletesebb tájé­koztatást a MÁK terveiről. Kárpótlásij egy-hasznosítók A napokban két kárpótlásijegy-hasznosító rt. - a Citadella és a Buyasset - igénylése zárult le. A forgalmazóktól származó in­formációk szerint a jegyzések összege jelentősen alatta maradt a felkínálható részvénymennyiségnek. Október 31-én kezdődött és december 2-án zárult a Citadella Rt. részvényeinek jegyzése. Az igénylés során 165 százalékos árfolyamon számították be a kárpótlási jegyeket. A papírokból 345 millió forint értékben je­gyeztek. Ez többszöröse a minimumként megjelölt 100 millió forintnak, de a 3 milliárd forintos felső értéktől jelentősen elma­rad. Részvények kárpótlási jegyért Kárpótlási jegyért hirdette meg az ÁVÜ a Fejértej Rt. alaptőkéjének 8,7 százalékát megtestesítő 140,2 millió fo­rint névértékű részvénycso­magot december 12-14 közötti jegyzési idővel. Öt tízezer fo­rint névértékű kárpótlási jegy három ugyanilyen névértékű részvényre cserélhető. Az el­osztásánál elsőként azok a tej- beszállító szövetkezetek kap­hatnak a részvényekből, ame­lyek még nem rendelkeznek tulajdonréssszel. A második körben a társaság dolgozói vásárolhatnak. Magyar-német külkereskedelem Gyors ütemben bővül a magyar-német külkereske­delmi áruforgalom: az év első 9 hónapjában - az előző év ha­sonló időszakához képest - 18-19 százalékos növekedést regisztráltak. A magyar ex­port volumene 1,7 milliárd USA dollárról 2,06 milliárd USA dollárra növekedett, az importé pedig 1,9 milliárd USA dollárról 2,3 milliárd USA dollárra. A magyar kivitelben 1994-ben az anyagok, félkész­termékek és alkatrészek kép­viselik a legnagyobb - 40 szá­zalékos - részarányt. A fo­gyasztási cikkek részaránya 34,2 százalék, az élelmiszeri- pari anyagok - élőállatok és élelmiszerek - részaránya 13,6 százalék, a gépek és szállító- eszközöké 10,7 százalék, az energiahordozóké pedig 1,5 százalék. Az importban 1994-ben szintén az anyagok, félkész­termékek és alkatrészek része­sedése a legnagyobb, 43,4 szá­zalékos. A fogyasztási cikkek 26,9 százalékkal részesednek. A gépek, szállítóeszközök részaránya az importban több mint kétszerese az exporté­nak: 24,7 százalék. Az élelmi- szeripari anyagok, élőállatok és élelmiszerek részaránya 4,3 százalék, az energiahordo­zóké 0,7 százalék. A magyar-német áruforga­lom részesedése a teljes ma­gyar külkereskedelmi forga­lomból 25 százalék. Magyar- ország exportjának 28,1 száza­léka irányul Németországba, importjának pedig 22,9 száza­léka ugyanonnan. Az Európai Unió országaival lebonyolított forgalomból a magyar-német áruforgalom 52,7 százalékkal részesedik. Kelet-Nyugat vállalkozói konferencia A gazdasági átalakulás éve­inek tanulságai alapján a kormánynak konkrét intézke­déseket kell tennie a gazdaság stabüizálásának érdekében. Folytatni kell a modernizációt és mielőbb be kell fejezni a re­organizációt. Minderről Hegyháti József, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára beszélt az elmúlt hét végén tartott, a Vállalkozók Országos Szövet­sége által szervezett három­napos konferencián. „A siker kulcsa, útban az európai integráció felé" cím­mel rendezett tanácskozás résztvevői előtt a helyettes ál­lamtitkár összefoglalta azokat a gazdaságpolitikai lépéseket, amelyek szerencsétlennek bi­zonyultak, s azokat is, ame­lyek módosításra szorultak. Privatizálták a végrehajtást Kis- és középvállalkozás-fejlesztési Konferencia Az igazságügyi miniszter rendeletet adott ki az eddig lassú és többnyire eredmény­telen bírósági végrehajtás szervezetének átalakítására. A szeptember 16-án hatályba lé­pett 11/1994 (IX.8.) IM. rende­let értelmében az országban összesen 300 végrehajtó mű­ködhet a helyi bíróságok mel­lett. Budapesten 60 végrehajtó kaphat működési engedélyt, az egyes megyékben a lélek- szám arányában határozták meg az állások számát. Ezen kívül a Fővárosi Bíróságnál legalább öt fővárosi, minden megyei bíróság mellett pedig legalább két megyei végrehaj­tót kell megbízni. A végrehajtók munkája ala­pos szakmai felkészültséget kíván. Ezért nemcsak a leendő végrehajtóknak, hanem a vég­rehajtó-jelölteknek és a leendő végrehajtási ügyintézőknek is pályázniuk kell az állásra, a kiválasztás joga pedig a me­gyei bíróság elnökét illeti. A végrehajtóknak és a vég­rehajtási ügyintézőknek szak­vizsgát is kell tenniük az igaz­ságügyi miniszter által kijelölt szakvizsgabizottság előtt. En­nek lényeges feltétele, hogy a vizsgázók legalább egy éves szakmai és legalább közép­fokú végzettséggel rendelkez­zenek. A szakvizsgán az Al­kotmány főbb rendelkezései­ből, a bírósági végrehajtási törvényből, bírósági ügyvitel­ből és pénzkezelésből, az igazságügyi szervezet ismere­téből és a legalapvetőbb jogi tudnivalókból kell felkészült­nek mutatkozniuk a jelentke­zőknek. A vizsgán sikeresen túljutott végrehajtó-jelöltek arcképes igazolványt kapnak és felkerülnek a kamara el­nöksége által vezetett név­jegyzékre. Á jelenleg működő végre­hajtói irodák 1994. december 31-ig folytathatják tevékeny­ségüket, 1995. január 1-jétől azonban csak az új szabályok szerint szakvizsgát tett végre­hajtók, végrehajtójelöltek és végrehajtási ügyintézők mű­ködhetnek. Akik nem teszik le a szakvizsgát, azoknak a szol­gálati viszonya 1995. június 30-val megszűnik. Intézményesítik az úgyne­vezett árverési csarnokot, amelyben a végrehajtás során lefoglalt ingóságokat raktá­rozzák mindaddig, amíg a holmik árverezésre nem ke­rülnek. A tárolás díját a vég­rehajtást kérő személynek kell megelőlegeznie és az adósnak kifizetnie az értékesítés után. Az árverési csarnokban érték­papír, üzletrész és ingatlan árverése is megtartható, a he­lyiséget árverési célokra bár­mely szervezet, vagy személy igénybe veheti. A csarnok ve­zetője köteles gondoskodni arról, hogy az érdeklődők az utolsó 3 napon megtekinthes­sék az árverésre kerülő ingó­ságokat és becsértékükről tá­jékozódhassanak. Az új végrehajtási rendel­kezés „privatizálta" a koráb­ban közalkalmazotti szakmát: az ügyek szakszerű, gyors és eredményes befejezésében anyagilag is érdekelté tette az immár önálló vállalkozóként eljáró végrehajtókat. 1995. ja­nuár 1-jétől a végrehajtókat rendeletben meghatározott díjszabás alapján munkadíj, ezen felül költségtérítés illeti meg. Amennyiben a lefolyta­tott végrehajtás teljesen vagy részben eredményesnek bizo­nyul, a végrehajtót behajtási jutalék is megilleti, amelynek mértéke az ügyértékhez iga­zodik. Az önálló vállalkozó­ként dolgozó végrehajtók be­vételeit növelheti a megyei bí­róság költségvetésében elkü­lönített úgynevezett végrehaj­tási jutalom is, amely az eljá­rás során behajtott összeg akár 3 százaléka is lehet. Dr. Lajer Erika Kis- és középvállalkozás- fejlesztési konferenciát ren­dez december 7-e és 9-e között a Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány az Európai Unió budapesti delegációjával közösen. A rendezvényen ha­zai és külföldi szakértők tar­tanak előadásokat a kis- és középvállalkozói szektor tá­mogatására indított progra­mokról, illetve a magyar vál­lalkozók számára rendelke­zésre álló külföldi forrásokról. A konferenciát beharan­gozó sajtótájékoztatón Kustos Lajos, az MVA ügyvezető igazgatója elmondta: a ren­dezvény célja, részint a vállal­kozók tájékoztatása, részint hogy ráirányítsa a döntésho­zók figyelmét a kis- és közép- vállalkozói réteg igényeire. A tanácskozáson előadások hangzanak el a programok pénzügyi, szabályozási kérdé­seiről, valamint a fejlesztési tréningekről. Az előadásokról összefoglaló dokumentum ké­szül. A sajtótájékoztatón beszá­moltak az MVA két új, a közel­jövőben meginduló program­járól. Az egyik egy kamattá­mogatási program, amelyhez 325 millió forint áll majd ren­delkezésre, ha az alapítvány megköti a szerződést a part­nernek kiszemelt pénzintézet­tel. A másik tőkehitel-program, ezt 15 millió forint erejéig ve­hetik majd igénybe a vállalko­zók. Erről már szintén döntött az MVA kuratóriuma. Lakossági betétek, hitelek kamatszínvonala A lakossági pénzintézeti megtakarítások nettó átlagkamat-színvonala szeptember vé­géig jelentősen növekedett. Az első negyedév végén 13,4 százalékos átlagkamat-színvonal alakult ki, ami június 30-ig mérsékelten, 0,4 százalékkal, szeptember 30-ig jelentősen, 1,9 százalékkal növekedett. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank jelentése állapítja meg, amely a pénzügyi folyamatokról készült. A látraszóló betéteknél kismértékben, míg az éven túl lekötött betéteknél jelentős mértékben emelkedtek a nettó kamatok. A harmadik ne­gyedév végén a nettó kamatszínvonal a látra­szóló betéteknél 7,3, az éven belül lekötött be­téteknél 17,7, és az éven túl lekötött betéteknél 19,3 százalék lett. Ez utóbbi meghaladja az banki értékpapírok nettó kamatát, amelynek átlagos szintje szeptember végén 19 százalék volt. Az elmúlt másfél esztendő során a legala­csonyabb kamatszínvonal 1993. szeptember 30-án volt. Ahhoz képest az átlagos betéti ka­matok csaknem 5 százalékkal, a látraszóló be­téteknél 2 százalékkal, az éven belül lekötött betéteknél 5,7 százalékkal, az éven túl lekötött betéteknél pedig 5,3 százalékkal emelkedtek. Mivel az elmúlt másfél év során a hiteleknél nem jött létre nagy mértékű kamatcsökkenés, így az emelkedés is lényegesen mérsékeltebb volt. Kárpótlási jegyek a tőzsdén November 28-derember 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom