Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-06 / 287. szám

1994. december 6., kedd TÁJOLÓ WÚJSÁG 5 Egy biztonságos egzotikus ország Almási doktor Tunéziában Az egyik oázis, Tamerza elhagyott része A szekszárdi kórház fiatal orvosa, dr. Almási István a nyáron Tunéziában járt. Heten Utaztak ki egy kocsival (Ford Tranzit), és két hetet töltöttek a mintegy 3000 kilométerre fekvő észak-afrikai országban. A csoportnak volt még egy szekszárdi tagja, Thraun Lajos személyében, aki egy kft. ügyvezető igazgatója. Ő szponzorálta az utat, ő hozta az autót, és sofőrködött. Az expedíció célja az volt, hogy előkészítsék „a terepet" egy leendő gyűrűző mada­rásztábor számára. Ha min­den összejön - az anyagiak is -, akkor több-kevesebb rend­szerességgel utazhatnak ki magyar ornitológusok ebbe a biztonságos, és viszonylag könnyen elérhető egzotikus országba. Most Szicíliából komppal keltek át a tengeren. Az út kö­rülbelül annyiba került, mintha repülővel mentek volna, de élvezhették az autó előnyeit: a csomagszállítási és szabad mozgási lehetőséget. Tunéziai barangolásuk során jártak középhegységben, siva­tagi és tengerparti tájakon. Közel 1000 madarat gyűrűz­tek. Almási doktor sokat fény­képezett, diavetítéses él­ménybeszámolót tart decem­ber 9-én 17 órai kezdettel Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban. - Wy ­Videovilág A bal lábam Ép, sőt, ragyogó elmével nyomorék testbe kényszerítve lenni szörnyű sors. Ez jutott Christy Brownak, az agykáro­sodással született kisfiúnak, akiről azt mondták az orvo­sok, ha egyáltalán életben ma­rad, vegetálni fog. Christy egész teste görcsben van, fur­csán kicsavart testtartásban fekszik, nem tudja mozgatni egyik kezét sem, nem tud be­szélni, egyedül a bal lába az, ami úgy mozog, ahogy ő sze­retné. A borzalmak mellett, amit a sors rámért, a kisfiúnak sze­rencséje van, hiszen olyan édesanyja van, aki a szegény­ség, a többi testvér - 22 gyere­ket szült az asszony -, neve­lése mellett végtelenül ra­gaszkodik béna fiához is. így aztán Christy együtt nő fel a többi gyerekkel és anyja hite, családja bátorítása segítségé­vel bebizonyítja, hogy elnyo- morodott testében lobogó szellemű ember lakik. A többi gyereket látva-hallva, magától tanul meg írni-olvasni és egy szép napon a konyhakövön fekve, a bal lábával krétát fog és le­írja, ANYA. Szakemberek se­gítségével megtanul beszélni és bár élete végéig tolókocsiba kényszerül, ép bal lábával fes­teni, majd írni kezd, végül si­keres művész lesz. A megyei könyvtár videó- klubjában található, színes, szinkronizált amerikai film nem kitalált történet, hiszen megtörtént esetet dolgoz fel, A bal lábam, Christy Brown igaz története. A rendező, Noel Pearson az azonos című könyvet vitte filmvászonra. A főszereplő, a Christyt alakító Daniel Day Lewis alakítása pedig páratlan, talán még Dustin Hoffmann Oscar-díjas Esőember alakítását is felül­múlja. Ugyancsak kitűnő az anyát és az apát alakító, nálunk ed­dig ismeretlen két színész, Brenda Frickner és Ray McA- nally alakítása. A 102 perces produkció megrázó, megható és felemelő dráma, az emberi akaraterő és kitartás diadala, érdemes megnézni. /. kováts Közgyűlés A Kisiskolák Tolna Megyei Szövetsége december 8-án, csütörtökön 13 órakor tartja évzáró közgyűlését Szekszár­don, a Gyermekek Házában. Megjelent Gyermekegészség- könyv - Szülők enciklo­pédiája. Hasznos útmu­tató szülőknek és gyere­keknek a fejlődés vala­mennyi szakaszában. Hajnóczy Gábor: Az ideális város a rene­szánszban. Építészettör­téneti tanulmányok. Zamarovsky: Istenek és hősök a görög-római mondavilágban. Kislexi­kon. Body Fitness. Diéta, tes­tápolás, barnaság, gim­nasztika. Nagy tanácsadó könyv. A mi süteményes könyvünk. Váncza könyv. Eliade: Vallási hiedel­mek és eszmék története. Vallástörténeti tanulmá­nyok. Pszichológiai kisencik­lopédia. Spiró György: Az Ik­szeli. Regény. Esterházy Péter: Búcsú­szimfónia. Komédia há­rom felvonásban. Darvas Gábor: Zenei minilexikon. A. Rimbaud legszebb versei. A világirodalom gyöngyszemei sorozat. Vörösmarty Mihály összes versei. A Magyar Költészet Kincsestára so­rozat. Epikuros legfontosabb filozófiai tanításai. Szö­veggyűjtemény. (A fenti könyvek’Szek­szárdon, a Garay téri Kos­suth Könyvesbolt és An­tikváriumban megvásá­rolhatók.) Pályázati figyelő 1. / A Család, gyermek, ifjúsági szerkesztősége pályázatot hirdet család- és gyermekvédelmi problémákat bemutató eset- tanulmányok megírására. A pályázat benyújtási határideje: 1995. december 31. 2. / Technika egyéni pályázat 10-14 éves lányoknak, fiúknak. A pályázó feladata annak meghatározása, hogy müyen konkrét környezeti feltételek között, milyen célok érdekében, milyen mezőgazdasági, ipari, háztartástechnikai, informatikai problé­mát elemez és old meg. Beküldési határidő: 1994. december 20. 3. / A Sasakawa Sport Alapítvány nemzetközi fotópályázatot hirdet. Amatőr és hivatásos fotósok egyaránt részt vehetnek. Egy-egy pályázó legfeljebb tíz db színes egy fekete-fehér sport témájú képet küldhet be 203x254 mm nagyságban. A pályázat határideje: 1995. január 15. 4. / A Jámbor Géza Idősgondozási Alapítvány pályázatot hirdet idősgondozással hivatásszerűen foglalkozó személyek és csoportok Magyarországon végzett munkájának jutalmazá­sára. Beküldési határidő: 1994. december 31. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Irodában. Paks, Gagarin u. 2. Tel.: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14-20 óráig. A Tolna Megyei Gyermek és Ifjú­sági Információs-Szolgáltató Irodában. Szekszárd, Béla tér 6. Tel.: 74/311-928. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 13-17 óráig. nr? * T * ** TeveNezo A halálbüntetésről Juszt László ért ahhoz, hogyan keltse fel a nézők érdeklő­dését. Ehhez méltóan sikerült visszatérése a képernyőre szombaton délután. A kora délutáni időpont, s az előzetes figyelemfelhívás hiányosságai miatt bizonnyal sokkal kevesebben látták a Nyitott száj című új, havonta jelentkező vitaműsort, mint ahány nézőt a téma érdekelt volna. Az adás ötven percében ugyanis a halálbüntetésről volt szó. Juszt László összeül­tette a téma szakértőit, ismert művészeket, a téma érintettje­ivel; az áldozatok hozzátartozóival. A műsor címe, a Nyitott száj önmagában sem igazán sze­rencsés címválasztás, hiszen könnyű egy tátott szájra asszo­ciálni a nyüt beszéd, a véleménynyilvánítás szabadsága he­lyett. Ezúttal a nyitott szájból úgyszólván üvöltés jött ki. Már az adásidőben is nehéz volt az indulatos véleményeket kordában tartani, s mint a záró főcím alatt mutatott folyosói folytatás - kár hogy rövid - képei bizonyították, a szereplők már valóban ordítottak, s majdhogynem egymás torkának estek. Lehet, hogy áttekinthetőbb lett volna a műsor, ha nincse­nek ilyen sokan, ha a stúdióban körben ülnek a szakértők és higgadtan előadják érveiket, a nézői véleményeket pedig tényszerűen ismerteti a műsorvezető. Csakhogy, éppen a végletes vélemények, az indulatok jellemzik ezt a témát (is). Most még az sem volt baj, hogy egy ponton maga Juszt László is dühösnek látszott, amint éppen azt kérték tőle számon, miért éppen ezt a témát választotta. A kegyetlenül meggyilkoltak hozzátartozói természete­sen a halálbüntetés visszaállítása mellett érveltek. Az előre megfontolt, hidegvérű, nyereségvágyból, aljas indokkal el­követett emberölések megtorlásul. Megtorlás, mondom, és követelték ők, pedig a jog éppen azért „találtatott fel", hogy a büntetés ne legyen megtorló jellegű, hogy a bosszú köte­lességét és kínját levegye a hozzátartozók válláról, hogy a társadalom védelmében, pártatlan bírák, leírt törvények szerint ítélkezzenek. A halálbüntetés-pártiak erre meg éppen azzal válaszoltak e műsorban is, hogy ha nincs halálbüntetés, akkor a rend­őrök, kommandósok kevés kísértést fognak érezni arra, hogy kollégájuk, netán hozzátartozójuk gyilkosát, vagy egy többszörös visszaesőt élve elfogjanak. Nem lehet igazán érv az sem, hogy mi van külföldön, hiszen „ott" iszlám tör­vénykezés is van, megkövezéssel, karlevágással. Az sem érdekel senkit, pedig tény, hogy a halálbüntetésnek nincs statisztikailag kimutatható visszatartó ereje. Nincs mit mondani a népszavazásról, hiszen az eredmé­nyét kétezer éve tudjuk, attól a perctől kezdve, amikor a tömeg feszítsd meg!-et kiáltott Jeruzsálemben. Az alkotmánybíróság tagjai, párhuzamos és különvéle­ményekben is, körüljárták a témát, megállapítva, hogy a ha­lálbüntetés alkotmányellenes. A sok érv és eszmefuttatás közül talán a leglényegesebb, hogy az emberi méltóság minden ember veleszületett, sérthetetlen és elidegeníthetet­len joga, amely nyilván csak együtt értelmezhető az élethez való joggal. Aminek tehát nem forrása a társadalom, attól nem is foszthatja meg az embert. A gyilkost sem, mert az életek között különbséget senki nem tehet. Mindebből könnyen következhet hasonlóan izgalmas témaként - mint ahogy az alkotmánybíróság is utal e két tárgykörre - az abortusz és az euthanasia vitája a Nyitott száj későbbi adásaiban. Ihárosi Ibolya Olvasáskultúra Vidra Szabó Ferenc, az Országos Széchenyi Könyvtár mun­katársa legújabb, fiatalok körében végzett olvasáskutatási eredményeiről tart előadást könyvtárosoknak és magyartaná­roknak december 8-án, csütörtökön 15 órakor a szekszárdi gyermekkönyvtárban. Ezt követően köszöntik a tiszteletdíjas könyvtárosokat, és a több évtizedes könyvtári szolgálatért „Az olvasókért, a kultúrá­ért Tolnában" emléklapokat adnak át. Megjelent a Somogy legújabb száma A folyóirat idei utolsó száma kiemelt figyelmet szen­tel a horvátországi, dráva- szögi magyarság szellemi és irodalmi éltének. Erről tájék­ról szólnak Csörgits József és Utasi Mária versei, valamint Holti Mária és Kontra Ferenc elbeszélései. Itt olvashatjuk teljes szövegét annak a tévéin­terjúnak, amelyet Merki Fe­renccel, a táj nagyhírű „Tanító bácsijával" közvetlenül halála előtt készített Kudlik Júlia. A Somogy legújabb számá­ban színvonalas olvasmányt kínálnak Bertók László, Ka­lász Márton, Kelemen Lajos, Nagy Anna versei, Méhes Ká­roly és Szitányi György szép­prózai írásai. Külön érdeklődésre tarthat számot Beke György és Nagy Imre irodalmi, valamint Laka­tos István és Lábadi Károly képzőművészeti tárgyú ta­nulmánya. A folyóiratot Ga­lambos Tamás és Péter László grafikai alkotásai díszítik. A Héttorony gondozásában Heltai és egyéb „füstölgők” Heltai Jenő két kisregényét a karácsonyi könyvvásárra je­lentette meg Kis Királyok címmel a Héttorony Könyvki­adó. A Family Hotel és a VTI. Emanuel és kora először 1949-ben jelent meg együtt, egy kötetben, ötven évvel a születésük után. A harmadik, illetve negye­dik részét a szerző sosem írta meg, mert mint menetegető- zésében írja: „A befejezésen többé nem kell a fejemet törnöm, a regényt régen befejezte az idő. A kis királyok kora elmúlt. A na­gyoké is." (Ki tudja ...) A két kisregény a XIX. szá­zad utolsó és a XX. század első éveinek párizsi élményeiből született meg. „Az 1900. év ha­talmas világkiállításának tün­döklő Párizsa és vele együtt az el­bizakodott, gőgös Európa elfo­gyasztotta már a béke minden­napi kenyerét, morzsáin tengő­dött csak.” - írja mentegetőzé­sében Heltai, aki akkor még fontosnak tartotta közölni azt is, hogy a műben szereplő személyeket és földrajzi he­lyeket nem tanácsos senki és semmi valós személlyel és hellyel azonosítani. „Hiteles benne csak az, ami nem az én művem, az a világ, amelyben megszületett" — fejezi be a mentegetőzést. A Héttorony másik, most megjelent könyve a Magyar füst. Ebben neves hazai szer­zők írnak a dohány, a do­hányzás gyönyöreiről és - még mielőtt valaki dohány­zásra felszólító propagandá­val vádolna bennünket - ke­serveiről. A szűzdohányhoz című feje­zetben Krúdy Gyula, Tömör­kény István, Móricz Zsig- mond és Szép Ernő írásaival találkozhatunk, az Ördöngös pipáról a többi között Faludi Ferenc, Eötvös Károly, Mik­száth Kálmám, Bródy Sándor, Petőfi Sándor, Gárdonyi Géza és Zilahy Lajos ír. A Szivar-le­gendát Somlyó Zoltán, Chol- noky Viktor, Márai Sándor, Móra Ferenc, Tersánszki J.Jenő, Heltai Jenő, Kosztolá­nyi Dezső és Tamási Áron énekli meg. A cigarettáról szóló fejezet szerzői - az előb­bieken kívül - Reviczky Gyula, Hunyadi Sándor, Nagy Lajos, Somlyó Zoltán. Egy „trafikus" emlékei cím­mel Zelk Zoltán írását is ol­vashatjuk, és természetesen ott van a szerzők közt Ka­rinthy Frigyes, mit is írhatna mást, mint hogy így szívtok ti. .. A leszokni - nem leszokni dilemmáját ő így oldja meg: „ .. .harmincévi dohányzás után mégis abbahagyom - eddig ugyan nem vettem észre, de azt mondják árt. E pillanatban tehát úgy ábrá­zol képünk, mint aki nem szíja, hanem szidja a cigarettát. Az előttem heverő cigaretta lesz az utolsó - de nini - milyen elbiza­kodottan vigyorog, ahogy rágyúj­tok! Talán azt merészeli gondolni, hogy nem ő lesz az utolsó? Hogy aki szid az vásárol? YJer schimpft, der kauft. Majd torkodra forrasztom én a röhögést! Gyerünk, végezzünk! De milyen jól szelei!"- háj ­HELTAI JENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom