Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-31 / 308. szám

12. oldal Hétvégi Magazin 1994. december 31., szombat Generáció Ifjúsági oldal Két héttel ezelőtti rejtvényünk megfejtése: feltekert padlósző­nyegek. Nagy örömünkre igen sok helyes megfejtés érkezett, a jó választ beküldők közül a sze­rencse Csobot Rita bony­hád-majosi olvasónknak ked­vezett. Nyereményét postán küldjük el. Aki kitalálja mit áb­rázol fenti képünk, két hét múlva tudja meg, hogy helye­sen tippelt-e. Aktuális fogadalmak Új év, új élet! Itt az ideje, hogy összeírjam, hogyan kezdek minden eddiginél eredménye­sebb új életet az 1995-ös esz­tendőben. Ezentúl minden áldott nap rendesen felkészülök majd a tananyagból az órákra. Kivételt mindössze azok a napok jelen­tenek, amikor szakkörre me­gyek, amikor zenekari próbánk van, amikor délután moziba megyünk, hétvégente, illetve amikor nincs kedvem tanulni. A zsebpénzemet megpróbá­lom jobban beosztani. Távlati tervem, hogy a heti keret hétfő helyett ezután legalább szer­dáig kitartson. Soha többé nem csórok az Öcsi malacperselyéből némi aprót. Megbeszéltem vele ugyanis, hogy nyáron megtaní­tom vízalatt úszni, cserébe minden héten juttat önként a dugipénzéből. (Az öcsém egyébként egy skót, minden fil­lért megtakarít, a pénzét kupor- gatja, és állandóan gyűjt vala­mire. Nézetem szerint ez ter­mészetellenes.) Kiveszem részem a házi­munkából. Megfogadom, hogy minden nap rákényszeríteni az Öcsit, hogy levigye a szemetet. Minden nap megsétáltatom a kutyát. Már ha ráérek. Rendszeresen az igazgat mondom el iskolai előmenete­lemről. (Ez a része a dolognak még nem fix.) Egyszerre csak egy lánnyal járok. Eggyel moziba, eggyel sétálni, eggyel buliba, eggyel pedig kirándulni. Szervezés kérdése, és ebben én nagy va­gyok. Visszaviszem a könyvtári könyveket. Nem felejtek el bérletet venni. Többé nem fogadkozom! Kitartás és hűség 7. Vicces! Kovácsot meglátogatja két sze­gény sorsú, elhanyagolt kül­lemű rokona. — Ma vendégség lesz ná­lam, meghívlak benneteket is ebédre. De az hiszem, helyes lesz, ha hazamentek előtte és inget cseréltek - mondja nekik Kovács. Bandukol hazafelé a két ro­kon. Megszólal az egyik: — Én nem értem, mi a jó neki abban, ha én a te ingedben jövök vissza, te meg az enyém­ben? — Mi az, hogy névleges, és mi az, hogy tényleges? — Elmagyarázom. Ha ne­kem valaki azt mondja, hogy szamár, az névleges. De ha ne­ked mondja, az tényleges. Murphológia Ha az emberek néha meghall­gatnák saját magukat, keveseb­bet fecsegnének. Nem lehet túlbeszélni azt az embert, aki tudja, mit beszél. Ami vitatható, azon nem ér­demes vitatkoozni. Ha elég messze megy egy vita, mindenképpen a szójelen­tések boncolgatásába fullad. A legegyszerűbb probléma is megoldhatatlanná lesz, ha elég értekezletet tartanak róla. Heti cáfolat Nem igaz, hogy az ENSZ a félévi bizonyítványok kiosz­tásakor az iskolákat válság- övezetté nyilvánítja. Abszolút — Ki az abszolút udvarias­nak nevezhető ember vélemé­nyed szerint? — Aki a fáradt olajat hellyel kínálja. Ne add fel! Add fel! ígéretünk szerint a jövő év­ben jelentekzünk új rejt­vénnyel, érkezett azonban - természetesen nem a meg­fejtések közlése után - egy kissé megkésett, ám teljesen hibátlan megfejtés. Öröm­mel értesítjük Szabolcs Ta­más szekszárdi levelezőn­ket, hogy számára is postáz­zuk megérdemelt jutalmát! Következő játékunk már 1995-ben. Rick nagyon nehezen lélegzett, ezért lélegeztetőgépre kapcsol­ták. Tammy éjszakánként a fiú­ról álmodott, hiába tudta, hogy barátja kórházban van, azt ál­modta, Rick mellette fekszik. Minden napját a kórházban töl­tötte a fiú ágya mellett ülve. A lány egyik nap rosszul lett, némi súlyfelesleget is tapasztalt magán, jónak látta, ha orvoshoz fordul. A vizsgálat után az or­vos közölte vele, hogy gyerme­ket vár. Örömkönnyek úsztak A kis BAZ-megyei faluban, Láposlopotyán az évezredes hagyományok felelevenítésével kívánják búcsúztatni az 1994-es esztendőt. December 31-én már kora hajnalban kö­vekkel dobálják a legények a lányos házak ablakait, utalván a honfoglaláskori hagyományra, mikor is egy-egy jó parittyalö­véssel kezdődött a leendő há­zasfelek ismerkedése. Igaz ugyan, hogy akkoriban ke­ményfából készült ablaktáblák voltak a házakon, lévén az üveg A legtöbben a szilveszteri mu­latságra készülünk ma este. A háborút, szerencsére, legtöbben már csak hírből, a történelem- könyvekből, filmről, fényké­pekről ismerjük. Ahhoz azon­ban, hogy a békét becsülni tud­juk, nem árt, ha néha vissza­idézzük a háború emlékét is. Az alábbiakban Pap Gábor Ameri­kai hadifogoly voltam című könyvének segítségével idéz­zük fel a nyugati fronton töltött szilveszter emlékét. 1944. december 31. Eltelik egy viharos év: néhány boldog, de hasonlíthatatlanul több bizonytalan óra váltogatta egymást. A napok drótkötélen feszültek alattunk, mi pedig egyensúlyoztunk. Az össze­gyűjtött, megtakarított élelmet felrakjuk szobánk asztalára. Akad még mindegyikünk szá­mára egy pohár magyar bor, amivel tudunk koccintani. Fel- idéződik bennem 4 tavalyi szil­veszter. Enyingen voltam. Er­zsébettel roptuk a táncot egy bálban, az ifjúságunktól és a szerelemtől megrészegülten. A jövő várható kilátástalansága azért néha - néhány percig - ki­józanított bennünket... Ma­gyar nép- és műdalokat éneke­lünk. Közéjük vegyül egy-egy giccses dal is, ami most kifejezi érzelmeinket: „csak még egy­Tammy szemében, igaz, a ba­bát kicsit későbbre tervezték, de nagyon örült így is. Éde­sanyjával együtt azonnal indul­tak Rick-et meglátogatni, s kö­zölni vele az örömhírt. Amikor benyitottak a kórterembe, ré­mülten tapasztalták, hogy a fiú ágya üres. Már éppen az ügye­letes orovoshoz akartak ro­hanni, amikor a folyosón Rick jött velük szembe. Nagy sze­rencsére, rohamosan javult az állapota, már fel tudott kelni, s még ismeretlen, de mint tudjuk, a hagyomány az hagyomány. A vidám népszokás folytatásaként a lányos apák és a kődobáló le­gények futóversenye kezdődik, melyhez a Virgonc Ablakosok Egyletének tenyérdörzsölése szolgáltatja a zenei aláfestést. A délelőtt folyamán a falucska idős asszonyai nyúlnak vissza a törtélemi időkhöz, mikor is Lá­poslopotyán éltek a hon legü­gyesebb macskakifordítói. (Ál­lítólag ez a műsorszám elma­rad, mivel az állatvédők élén­szer tudnék hazamenni!” Éjfél­kor koccintunk, s vigyázzállás­ban elénekeljük a Himnuszt. Utána nehezen jön szó az aj­kunkra. Egymás után jönnek szobánkba szakaszaink tagjai, hogy boldog újévet kívánjanak. Mi si felkeressük tisztjeinket. Nagyon későig ébren mara­dunk. Amikor lefekszünk, so­káig arra gondolok, milyen jó lenne most lerészegedni, akkor legalább nem vonnám kétségbe fajom emberi mivoltát. 194S. január 1. Nagyon sokat alszunk. Délelőtt megvarrom a ruhámat, bár eszembe jut a falumbeli mon­dás: aki újévkor varr, egész év­ben varr. Délután szobatársa­immal jó messzire elsétálunk a tábortól. A Busch-See oldalnál haladunk. A befagyott, mintegy 3 kilométer hosszú tó a Bala­tont juttatja eszembe. A kör­nyezet szépsége rövid időre el­feledteti bánatunkat. A fenyő­fákat mintha ezüsttel vonta volna be az idő. Rámegyünk a tó jegére, talpunkkal tapintjuk keménységét. Csúszkálunk egy kicsit, akár gyeremekkorunk- ban. Akár az éj és a nappal, úgy váltakozik bennem a reményte­lenség és a remény. Elsétálunk Zipnovba. A faluban megkeres­sük a vendéglőt. Tejes kávét iszunk, vajas kenyeret eszünk azt mondták neki, egy hét múlva hazamehet. Tammy nem sokat kertelt, közölte Rick-kell, hogy hama­rosan apa lesz. Ebben a pilla­natban érkezett Tammy apja, s barátaik, Tom és Evelyn. Kö­zösen ünnepelték az örömteli eseményt. Rick éjszaka nem tudott aludni a boldogságtól, s egy örökkévalóságnak érezte azt az egy hetet, amit még a kórházban kell töltenie, Tammy nélkül. Arany Zsolt ken tiltakoznak, s élő kordont készülnek vonni a falu macskái elé.) Délután kerül sor az úgy­nevezett ficánkolásra, mikor is az eladó lányok székére rajz­szöget tesznek, s amelyik a leg­fürgébben ficánkol, azt viszik este táncba a legények. Az est folyamán a szokásos szilvesz­teri bál veszi kezdetét, ám itt is hagyományt kívánnak terem­teni, a visrlievő verseny győz­tesének gyomormosási költsé­geit ugyanis átvállalja a pol­gármesteri hivatal. hozzá. Észrevesszük, hogy van sör, azt is iszunk. A ka­tona-gyomor mindent befogad. Este arról beszélgetünk szo­bánkban,hogy mivel lesz majd érdemes foglalkozni, ha befeje­ződik a háború s ép bőrrel ha­zakerülünk. Felvetődik ben­nünk, hogy bizonyára jövedel­mező lesz fogatokkal fuva­rozni, mert sokat kell majd épí­teni. Azt gondoljuk, hogy ba­romfival és burgonyával is jól lehet majd kereskedni, nem is szólva az ócskavasgyűjtésről. 1945. január 2. Egyik nap olyan, mint a másik. Minden délelőtt műszer-kikép­zés folyik: teodolitok, szögtáv­csövek kicsomagálása, tájolás, szögmérés. Jut idő hosszas be­szélgetésekre. Legalább meg­ismerem szakaszom tagjait. Délután rendszerint nincs fog­lalkozás. Megint elsétálunk Zipnovba. Sváb anyanyelvű hadtáp őrmester bajtársunk jól megérti a németeket, a hallott híreket: bezárult a gyűrű Buda­pest körül. Az Ideiglenes Nem­zeti Kormány hadat üzent Né­metországnak. Vajon mennyit kell a főváros lakosainak szenvedni? A mi jö­vőnk kétséges, de ők meg szen­vednek az élelem- és vízhiány­tól. Bár ne tartana sokáig szen­vedésük! Lopotyai mulatságok Egy hajdanvolt év végéről . Szilveszteri jótanácsok 1. A barátadinál szervezett szilveszteri bulira még no­vemberben kéretkezz el. Ak­kor jóval nagyobb az esélyed az engedélyre, s nem árt, ha a szülők ezt írásba is adják amit december 31-én aztán dia­dalmasan lobogtathatsz. 2. A buli előtt már egy héttel kezd el a szülők meggyúrását, nem árt, ha antialkoholista témájú plakátokat, borsúrákat hagysz szanaszét a szobád­ban, s sűrűn emelegeted, az üveg pezsgőt barátod szülei­nek viszed, ajándékba. 3. Ha a buli batyusbál jellegű, hízelegj anyukádnak azzal, hogy most megmutathatja a társaságnak, milyen remekül tud sütni-főzni. Extra meny- nyiségű élelmiszer-igényedet indokold azzal, hogy még fej­lődésében vagy, s nem kíván­hatják, hogy korgó gyomorral jól érezd magad. 4. Ha a buliban találkozol éle­tedben először szesztartalmú italokkal, jobban teszed, ha a virágokra öntözöd a poharak tartalmát. Ciki az egész estét a mosdóban tölteni. 5. Ha mégis elcsábulsz, haza érkezés előtt fuss néhány kör a házatok körül, végezz egy-két tomagyakorlatot, s kapj be néhány Negró cukor­kát. Ha minderre képtelen vagy, jobban teszed, ha csak reggel mész haza. 6. Ha barátaid közük vele, hogy jövőre nálatok szeretné­nek szilveszteri bulit tartani, hivatkozz arra, hogy a család Ausztráliába készül kivándo­rolni. Válogatott versezetek Jó reggelt nagyvilág! Jó reggelt, nagyvilág, hatalmas mindenség mint mindig, ma is egy új nap virradt reám. Egy téli reggel fázós, hideg idővel küldi halhatatlan üzene­tét hozám. Dér borít be mindet: a füvet, a fákat, a pocsolyák jeges tükörré váltak, s a természet új arcát mutatja be. de a nap, ha felkel, mindent megváltoztat. Sugarával új életet ad a föl­dnek, melegével simogatja ar­comat, fényével derűt, jókedvet lop szívembe, s mintha fülembe súgna új titkokat. Mintha azt sugallaná: ne csüg­gedjek soha, nert ha beborul az ég, majd kiderül A vihar után újra békés csend támad, és bárhol is legyek, nem vagyok egyedül. A sötétség után mindig fény árad, s a rossz között mindig akad valami szép, Ha egyedül vagyok többé nem félek már, mert vigyáz rám a föld, s oltalmaz az ég! Kacsándi Gyöngyi Nem tudom Nem tudom mi az, hogy család Nem tudom, milyen az, amikor A gyermeknek apja is van, Akire felnézhet, akiben meg­bízhat, Milyen az, amikor erős kezével megvéd, megsimogat, szeret s félt. Milyen lehetett az, amikor elő­ször látta gyermekét tipegni, Milyen lehetett az, amikor a kis csöppség először vette a szájára a szót: apa. Milyen lehetett, mikor nyakába ugrált, ha látta, s mindketten sírtak, ha váltak. Milyen érzés lehetett vele sé­tálni az utcán, s büszkén az em­berek szemébe nézni, S a mosolygós szemből sugár­zott a kiáltás: ő az én édesa­pám! Lamoli Tímea Mi a boldogság? Mi a boldogság? Kiülni a szabadba, S a szökkenő szellő által hozott Virágédes illatot beszippantani. Békés áhítattal nézni a napot S egy lopott pillantással bele­merülni. Mindez szabadság A szabadság boldogsága. Mi a boldogság? Szerelmeddel sétálva menni S a séta közben egymás kezét fogni, csókot lopni a sötét éj­szakában, Lélekben eggyéválni s csodálni Egymást szüntelen. Mindez szerelem. A szerelem, boldogsága. Mi a boldogság? Tisztán, őszintén élni, S a becsület újtán nyíló virágot Megcsodálni, megkívánni s mégis megkímélni. A világot más szemén át is látni A Felsőbb Hatalom parancsát ' követni, s így másnak péládt mutatni. Mindez igazság. Az igazság boldogsága. Hargitai Margaréta Törd a fejed!

Next

/
Oldalképek
Tartalom