Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-03 / 285. szám
10 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. december 3., szombat Milyen megyét szeretnénk? Agrárszövetség: KDNP: szélesebb jogkör Munkáspárt: van pénz hatáskör-bővítés — Az 1990. évi önkormányzati törvény lényegében megváltoztatta a régi megyerendszert, csökkentette annak szerepét - mutatott rá Papp Nándor, az Agrárszövetség megyei listájának vezetője. — Hatásköre, feladata elsősorban a megyei intézmények irányítása, középszintű szolgáltatások teljesítésére korlátozódott. Gazdátlanná váltak olyan feladatok, mint a térségi fejlesztések, rendezések, az idegenforgalom, a települések közti egyeztetések. Az önkormányzatok közül is sokan több szakmai segítséget vártak volna. Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy az önkormányzati megye feladatait és hatáskörét bővíteni kell. A törvényalkotók szerint a mostani közvetlen pártlistás választással az eddigieknél szélesebb felhatalma- zottságú testület jön létre. Véleményem szerint a megyei közgyűlésnek az eddigieknél erőteljesebben és hatékonyabA rendszerváltást követően a hazai államépítés decentralizált irányítási modellt célzott meg. A hierarchikus, végrehajtó jellegű tanácsrendszer helyébe önkormányzati struktúra lépett. Az önkormányzatokról szóló törvény megteremtette az alkotmányos alapokat a hatalom decentralizált gyakorlásához. Az önkormányzatok rendelkeznek szervezeti és döntési önállóságuk alkotmányos garanciáival. Az önkormányzati törvény 1994-es módosításával a megyei önkormányzati közgyűlés tagjainak megválasztásának módja a legjelentősebb látható változás. A FIDESZ úgy gondolja, hogy a központi hatalom híven követi elődje hagyományait abban a tekintetben, hogy a fent említett hatásköröket és az új finanszírozási normákat a választás eredményétől teszi függővé. Ezért ma még pontosan nem derül ki, hogy a kormánypártok által deklarált szándék - mellyel a megyéket erősítenék - mit tartalmaz. Meglátásunk szerint hiba lenne, ha nem a jelenlegi Bartha Sándor, az FKGP megyei szervezetének elnöke és listavezetője szerint e lényeges kérdés megválaszolásakor, vagy bármilyen javaslat megfogalmazásakor elengedhetetlen, hogy milyen középszintű igazgatás kiépítése jelölhető meg célkitűzésként. A válaszadás természetesen nem korlátozható egy-egy területre. Középszinten is határozott szerepkört kell biztosítani a Tolna Megyei Önkormányzatnak, s jó együttműködést kell kialakítani a települési önkormányzatokkal is. Közös feladat a területfejlesztési lehetőségek szakmai kidolgozása és megvalósítása. Az önkormányzatok a központi költségvetésből kapott támogatásból gazdálkodnak, valamint saját bevételből és helyi adókból. A pénzeszközök takarékos és célzott felhasználásával elősegíthetek és megvalósíthatók azok a feladatok, melyek az állampolgárok jobb jövőjét biztosítják. A közművelődés fejlesztésben nagyon fontos az oktatás magasabb szintre emelése, a pedagógusok szakirányú végzettsége, továbbképzése, így megvalósítható a jövő nemzedék magasabb szintű műveltsége. A szociális ellátás, egészségügy fejlesztés területén elengedhetetlen a kórházi ellátottság, a műszerezettség fejlesztése, kistelepüléseken a tényleges háziorvosi szolgálat, ban kell közreműködni a térség és a megye gondjainak megoldásában és mindent elkövetni annak érdekében, hogy ehhez minél több kormánypárti segítséget kapjunk. El kell készíteni á kistérségek komplex fejlesztési programját, a települések együttműködési lehetőségeit. Fontos, hogy folytatódjanak és megvalósuljanak az infrastrukturális fejlesztések, kiemelten kezelve a víz, szennyvíz, úthálózat, telefon fejlesztéseket, a gázprogramot. A falusi munka- nélküliség egyes falvainkban különösen aggasztó, annak közvetett morális és kedvezőtlen társadalmi hatásai még fel nem mérhetőek, ezen a téren is nagyon sok tennivaló volna. A megyei közgyűlésnek a jövőben is biztosítani kell a megyei intézmények zavartalan, de ugyanakkor takarékos működését. Szorosabbá kell tenni a megye és a helyi önkormányzatok kapcsolatát, együttműködését, nem feladva az önállóságot. lehetőségekből indulnánk ki. A FIDESZ véleménye szerint a Megyei Közgyűlésnek az eddigiekkel ellentétben szerepet kell vállalnia a munkanélküliség által sújtott hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásában, az újonnan felálló kamarák, a Vállalkozói Központ és a gazdasági szféra meghatározó szereplői közötti koordinálásban a megye infrastrukturális és gazdasági fejlesztése érdekében. Vállaljon nagyobb szerepet a terület- és településfejlesztésben, a környezetvédelmi tevékenységekben, a megyei idegenforgalom fejlesztésének koordinálásában. Mivel Magyarország is csatlakozott a helyi önkormányzatok európai kartájához, a megyei önkormányzatokat nem lehet a többi önkormányzatok fölé helyezni, szerepüket a területfejlesztési törvényben lehet és kell korlátozni, újraelosztó szerepe is természetesen csak eszerint valósulhat meg. Ezért úgy gondoljuk, hogy partnere kell, hogy legyen a többi települési ön- kormányzatnak. * a szociális rászorultság esetén a gondozónői ellátás megvalósítása. A gazdaságfejlesztés és vállalkozásfejlesztés területén a helyi önkormányzat elősegítheti és támogathatja a vállalkozásokat a helyi érdekek érvényesülése alapján. Megemlíteném a falusi turizmus lehetőségeinek bővítését, a melegvizes gyógyfürdők, parkerdők fejlesztését. Ehhez kapcsolódóan elhanyagolhatatlan feladat a környezet- védelem, itt is - pl. az atomhulladék kezelése, vízgazdálkodás, csatornázás, légszennyezettség csökkentése, közutak tehermentesítése - van tennivaló. Egy ilyen program természetesen munkahelyteremtéssel is jár, segít a munkanélküliség kezelésében. Az állampolgárok széles körében fel kell merülni az igénynek, hogy személyesen vegyen részt saját életkörülményeinek javításában. A helyi közösségek bevonásával a tervezés, szolgáltatás hasznosnak bizonyulhat az önkormányzatok számára. A források feltárása, a település fejlesztése hatékonyabb lehet. Az állampolgári aktivitás megnövekedésén keresztül jobban elősegíthető a fejlődés minden téren. A befizetett adók visszafordíthatok így a költségvetésből a területfejlesztés minden régiójában. Dióhéjban ez az FKGP koncepciója, mellyel a MIEP is egyetért. — Szükséges lenne bővíteni a megyei önkormányzat jogköreit és feladatköreit - állapította meg Csorna József, a KDNP listavezetője. — Méghozzá olyan módon, hogy erősítse az önkormányzatiság szerepét, segítse a területi koordinációt. Biztosítsa területi szinten az állam és az önkormányzatok partnerségét. Ésszerű feladatmeghatározással és szervezéssel csökkentse a közigazgatási költségeket. Össze kellene kapcsolni az önkormányzati feladattelepítést az államigazgatási eszközrendszerrel, illetve a feladatokat a hatáskörökkel. Ezt úgy kellene megoldani, hogy elkerüljük a szervezeti önállóság korlátozását, illetve esélyt sem adjunk a központosítás közvetettebb formájának térnyerésére. Bővítendők a megyei önkormányzati feladatkörök, a kötelező szolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ellátás). Lényeges, hogy a megyei ön- kormányzat területfejlesztési feladatokat kapjon. Ide értve a megyei és települési érdekeltségű önkormányzati infrastruktúra területi (térségi) fejlesztését, a terv- és programkészítési, környezetvédelmi feladatokat, az idegenforgalmi területi érdekek egyeztetését, a megyében — Olyan megyét szeretnénk, melynek feladata nem merül ki az intézmények fenntartásában, s nem szeretnénk olyan megyét, amelyik rátelepszik a községek, városok önkormányzataira - hangsúlyozta Priger József, aki pártonkívüliként vezeti az MDF listáját. — Éppen ellenkezőleg: több segítséget kellene adni a fejlesztés, az ellenőrzés terén. Változatlanul az a véleményünk, hogy a közvetlenül a minisztériumoknak felelős de- koncentrált szervek egy része a megyei önkormányzat keretében működhetne, olcsóbban, hatékonyabban, mint jelenleg. A megyei feladatok ellátása sokkal célszerűbb lenne a testület irányításával. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt az igényt, hogy a megye rendelkezzen bizonyos pénzösszeggel - akár az utólagos elszámolás kötelezettsége mellett - az aktuális tennivalók ellátására. Elsősorban az elemi csapások, balesetek anyagi ellentételezése jöhet szóba ezen a téren: a jelenlegi gyakorlat értelmében ilyen ügyekben a közA módosított választási törvényből fakadóan a megyei ön- kormányzatok erősen átpolitizáltak lesznek. Ennek ellenére a szocialisták azt szeretnék - és minden erejükkel azon lesznek -, hogy a közgyűlés munkájában ne a pártszempontok érvényesüljenek, hanem a területi érdekek jelenjenek meg, munkájában a szakmai szempontok domináljanak. Közszolgáltatási feladatkörében kiemelten, stratégiai ágazatként kell hogy kezelje az oktatási, kulturális és népjóléti feladatainak ellátását, biztosítania kell ezen feladatainak zavartalan működését. Tolna megye a térkép szerint „központban" fekvő megye, azonban térségi és gazdasági kapcsolatait, a letelepedett vállalkozások számát tekintve - megítélésünk szerint - a periférikus megyék közé sorolható. Ennek a holtpontról való kiindulásnak lehetnek sarokkövei az alábbiak, mint önként vállalt feladatok: — Megfelelő kommunikáció létrehozása a megyei közgyűlés és a települési önkormányzatok között, mely kölcsönös információáramlást tesz lehetővé. Ez alapján létre kell hozni egy megyei gazdasági katasztert, mely nélkül nem képzelhető el egy lévő hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának segítését, a foglalkoztatás térségi, kistérségi feladatainak támogatását. Számottevő kell legyen a megyei önkormányzatok szerepe az infrastrukturális önkormányzati fejlesztések előkészítésében és megvalósításában. A környezetvédelemben a megyék fokozottabb szerepvállalására van szükség, mivel ez szorosan ösz- szekapcsolható a térségfejlesztéssel és a foglalkoztatással. A megyének kellene összefogni és szervezni a regionális gazdasági erőforrások mobilizálását, nemzetközi kapcsolatok létesítését. Államigazgatási feladatok korszerűsítésével és kiszélesítésével párhuzamosan karcsúsítható lenne a területen létrejött dekoncentrált közigazgatás. Az általam elmondottaknak akkor van igazán értelme, ha mindehhez hozzárendelődik a finanszírozás lehetősége úgy, hogy ne kerülhessen valamiféle újraelosztási pozícióba a megye. Összefoglalva: szélesebb jogosítványokkal rendelkező, határozott irányvonalú térségi infrastruktúra, intézményi és gazdaságfejlesztő lehetőségekkel felruházott, gondoskodó, de a településekre rá nem telepedő megyét szeretnénk. ponti szervekhez kell fordulni. Az új megoldás bevezetése megkövetelné a szabályozási rendszer változtatását is, ami egyébként most nem túl szerencsés. Ugyanis az ebből a rendszerből következő pénzelosztás nem a feladathoz, hanem a fejkvótához igazodik. Ez a szisztéma természetesen néhány megyének jó, néhánynak viszont - így Tolna megyének is - meglehetősen rossz. Nehéz megérteni azt is, hogy központilag miként lehet közvetlenül kapcsolatot teremteni a helyi önkormányzatokkal. A megfelelő kontaktus megvalósítása érdekében feltétlenül szükséges lenne egy középszintű szerv - ez lehetne a megyei ön- kormányzat, mely közvetítené is a különböző helyi gondokat, megoldási javaslatokat is adna. A testületről szólva elmondható, hogy a képviselők az elmúlt négy évben a realitások talaján álltak, jól mérték fel a lehetőségeket. Amennyiben a következő testület is ezen az úton jár - s ez bizonyára így lesz - akkor nincs ok az aggodalomra. vállalkozásbarát megye. — Az egyedi településfejlesztési érdekek egységes területfejlesztési érdekké - akár kis, akár nagytérségi - való integrációjában szerepet kell, hogy kapjon a megyei közgyűlés, hisz ahogy van városkép, ki kell hogy alakuljon egy megyekép is. Ezért előkészületeket kell tenni a területfejlesztési tanácsok létrehozásának elősegítése érdekében, mely az előzőekhez kapcsolódóan részt vesz, segítséget nyújt az elmaradott, illetőleg depressziós térségek programjainak kidolgozásában. — Jelentős feladatot kell kapnia a megyei közgyűlésnek a környezetvédelem területén, többszereplős részvétellel régiós hulladékgazdálkodási terv kidolgozásában. — Ha igaz az, hogy egy ország életében húzóágazat lehet az idegenforgalom, miért ne lehetne az egy megye életében? Az itt említettek csak kiinduló pontjai lehetnek egy olyan települési és megyei önkormányzati közös munkának, melynek megvalósítása nélkül Tolna megye megmarad egy stagnáló, gazdaságilag visszafejlődő megyének, melynek polgárai más megyék városaiban vállalkoznak és a várt tőkebeáramlás helyett elkezdődik a kiáramlás. Fejlett, korszerű iparral és újra virágzó mezőgazdasággal rendelkező, a ma még munka- nélküli segély keserű kenyerét fogyasztókat is foglalkoztató, jólétben élő lakosságú megyét szeretne a Munkáspárt, amelyben eltűnnének a városoknak és falvaknak peremén ma még gyakran meglévő elmaradott kerületek, visszaélésektől mentes, tisztult közélet lenne, a mainál lényegesen magasabb lehetne a műveltségi szint és korszerűbb az egészségügy, s ennek révén magasabb az átlagéletkor - és lehetne sorolni tovább a kívánságokat. De tudjuk, ilyen maximális igénnyel ugyan fel lehetne lépni, de ennek nem sok lenne a realitása. A XX. század utolsó évtizedének gazdasági, politikai viszonyai nem szerepelnek majd történelmünk legfényesebb korszakai között. Újjá kell építenünk az egykor virágzó mezőgazdaságunkat. Tolna megy hajdan az országnak egyik legfontosabb mező- gazdasági területe volt. Biztosítani kell a szövetkezeti, a magán, az állami és az önkormányzati vagyon egyenjogúságát. A Munkáspárt támogatja a többszektorú mezőgazdaságot, de alapelve, hogy a föld magán- tulajdona ne szülhessen tőkés nagybirtokokat. Tolna megye egykor jóhírű építőiparral rendelkezett. Énnek — Az önkormányzati törvény módosításával a megyei önkormányzatok helyzete, szerepe jelentősen megváltozik. Az SZDSZ következetesen képviseli azt a véleményt, hogy a megyék ne kerüljenek a településekkel szemben hatalmi pozícióba - húzta alá Stocker Antal, a szabaddemokraták listavezetője. — E nézethez hűen az SZDSZ a megyei kormányzásban a partnerség elvére épít és a korábbinál nyitottabb politizálást kíván folytatni. Az a cél, hogy a települési önkormányzatok, az egyes településtípusok és a megye sajátos tájai, kistérségei gondjait a közgyűlés közvetlenül érzékelhesse és az érintettekkel közösen találjon rájuk megoldást. A megye települési önkormányzataival való szoros együttműködés mellett fontos feladat a megye társadalmát és gazdaságát összefogó szervezetekkel (kamarákkal, civilszervezetekkel, stb.) való kapcsolat- rendszer intézményesítése. Tudatos településfejlesztési politikához nélkülözhetetlen egy fejlesztési koncepció, amely azt célozza meg, hogy a megye sajátosságaiból a hátrányokat csökkentse, az előnyöket pedig felerősítse, s e céloknak rendeli alá eszközeit. Tolna megye társadalma, gazdasági szerkezete, infrastruktúrája, környezeti állapota, településszerkezete számtalan ellentmondás hordozója, jelentős területi különbségek feszítik, ugyanakkor fellelhetők a kilábaA Művelődési és Szabadidős Intézmények Tolnatáji Szövetsége négy évvel ezelőtt, 1990-ben jött létre - egy megszűnő megyei kulturális funkció hiányában - a közművelődés szakmai képviseletében. Tolna megye hagyományokban és kulturális értékekben az ország egyik leggazdagabb megyéje. A társadalmi aktivitásnak ez ma fontos forrása. Szervezetünk civil szervezet - a megyében listát állító egyetlen ilyen -, így mindazokat képviselni kívánja, akik hisznek az azonos gyökerek, a hagyományok ösz- szetartó erejében, s abban, hogy az iparágnak fejlesztése elengedhetetlen a kátyúból való kimászáshoz. A megnövekedő foglalkoztatás megalapozhatná egy újabb lakásépítési program kidolgozását és megvalósítását. Ebben számottevő szerep juthatna a megyei és a helyi ön- kormányzatoknak is. Tolna megye jó lehetőségekkel rendelkezik a korszerű ipar fejlesztéséhez. A híradástechnika újra telepítése a legfejlettebb, legkorszerűbb technikát jelentené területünkön. Törekedni kellene arra is, ha atomerőművekkel kívánják az elektromos ipart fejleszteni, az a paksi Atomerőmű bővítésével történjen. Ez újabb foglalkoztatási lehetőségeket biztosíthatna. Nem feledkezhetünk meg a fejlett élelmiszeripar további működtetéséről sem. Mindenütt kelendőek húsipari és konzervipari termékeink. Jogos lehet a kérdés: honnan szerezhetünk pénzt az elképzelések megvalósításához? A Munkáspárt azt vallja, nem igaz, hogy hazánkban nincs pénz a gazdaság fejlesztésére. A pénz kerüljön oda, ahol azt a legjobban hasznosíthatják. Új adó- és hitelpolitika és infláció- ellenes intézkedések révén, a belső piac bővítésével, valamint a pénzügyi politika egyéb eszközeivel a szükséges összegek előteremthetők. lás irányai és garanciái is. A megyében sok elmaradott kistelepülés van, kedvezőtlen a kor- összetétel, lassú a privatizáció, elmaradott a telekommunikációs rendszer, stb. Ugyanakkor a megyeszékhelyen viszonylag fejlett a szolgáltatási szektor, az átlagosnál jobban képzett a munkaerő, a sokszínű, változatos természeti és társadalmi adottságok a kilábalás többtényezős esélyeit kínálják. Alapvetően változtatni kell a megye érdekérvényesítési stratégiáján, hiszen olyan térségről van szó, ahol a közeljövőben jelentősen elmélyülhetnek a válságjelenségek, amelyek néhol már most is tapasztalhatóak. Döntően azonban nem a kormányzati támogatásra, hanem saját erőforrások mozgósítására kell építeni, amelyben a megyei önkormányzat fontos szerepet játszhat. Különösen fontos az, hogy összefogjuk, szakmailag és koordinációval segítsük a megye gazdasági és infrastrukturális fejlődését célzó kezdeményezéseket. A megyei önkormányzat feladata az intézmények működtetésén túl elsősorban az, hogy fórumot szolgáltasson az érdekegyeztetés és koordináció számára és segítséget nyújtson szakismereteivel, információival, szervezetével, kapcsolat- rendszerével és forrásaival. A megyei önkormányzat kiterjedt nemzetközi kapcsolatait az eddigieknél sokkal célirányosabban a térség fejlődésének szolgálatába kell állítani. ez szellemi és anyagi gazdagodás forrása is lehet. Magyarországon ezer éves hagyomány a megye is, ezért akarunk megyét, de csak olyan megyét, amely a törvényben előírt feladatokat színvonalasan ellátja, de nem hatalmi szóval, hanem segítő szándékával, szaktudásával áll a települések mellett. Lehetőségei szerint megerősíti és képviseli a helyi és kistérségi kezdeményezéseket. Bízunk abban, hogy szervezetünk, a Tolnatáji Szövetség szakmai ereje másokkal együttműködve társadalom- formáló erőt jelenthet égy ilyen megyében. FIDESZ: partneri szerep FKGP-MIEP: átfogó koncepció MDF: feladat-központúság MSZP: kiindulópontok SZDSZ: partnerség Tolnatáji Szövetség: híven a hagyományokhoz
