Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-29 / 306. szám
1994. december 29., csütörtök Gazdaság Házunk Tája 5. oldal Bugáéról, a gulyából hozták Pálfára Szilaj és Vezér, a két erős magyar szürke marha Leggyakoribb gyomnövényeink A betyárkóró (juhfarkkóró, rókafark) Nem mindennapi vállalkozásba kezdett Pálfán Harsányi József, aki a Dózsa György utcában lakik és közel egy éve vásárolt két magyar szürke marhát. Egyetlen cél vezérelte: a két izmos állat segítséget nyújtson a föld megművelésében. — Miért vett ilyen manapság már ritkaság számba menő állatot? A magyar szürke marhát lassan csak a nemzeti parkokban látni. — Az ötlet onnan jött - kezdte- a beszélgetést Harsányi József hogy a rendszerváltás után azzal bíztattak bennünket, hogy visszakapjuk az elvett földjeinket. Nekünk közel húsz hektár földünk volt Pálfa környékén, elszórtan, több helyen. Arra gondoltunk a feleségemmel, hogyha kedvünk, egészségünk és energiánk még megengedi, a visszakapott földet szeretnénk megművelni. Szegények vagyunk, tudtuk, hogy nem telik majd a drága mező- gazdasági gépekre. Ekkor vetődött fel az a kérdés, hogy akkor mi legyen? Mivel fogjuk megdolgozni a földet? Számolgattunk: ha traktort veszünk, ahhoz egy sereg kiegészítő munkagép is kell, csak úgy lehet vele kimenni a földre dolgozni. Ráadásul nem is tudnánk megfizetni, még a gép bérköltségét sem. — Innen nem hiszem, hogy egyenesen a magyar szürke marhához vezetett az út. — Márpedig mi azt gondoltuk: ha régen, a földesúri, grófi uradalmakban tudtak vele dolgozni, akkor most sem lehet ez másként, mi is tudjuk a marhákat hajtani. Nekünk ez megfelel, már csak azért is, mivel a kiegészítő eszközök, az eke, a fogas, a henger és a vetőgép itt állt bent az udvarban. — Hogyan sikerült felkutatni a marhákat? — Hát, bevallom nem volt egyszerű dolog. Végigtelefonáltam az egész országot, mire megtudtam, hogy Bugacon van egy gulya. Elmentünk a feleségemmel együtt, és amikor megláttuk a marhákat, rögtön beleszerettünk ezekbe a hatalmas állatokba. Éppen deleltek, amikor odaértünk. — Az egyik szürke marha szinte vezérként állt, délcegen, a többiek csak feküdtek. Határozottan azt mondtam a gulyásnak: nekem az a marha kell, azt szeretném megvásárolni, amelyik olyan büszkén áll. És tényleg sikerült elhozni. Ő lett a Vezér. Egy hozzá hasonló termetű és szarvú párt választottunk ki. Ahogy a filmeken látni, úgy fogták be őket lasszóval, már ez is egy hatalmas élmény volt számunkra, mert ilyen soha nem láttunk az életben. — Hogy hozták el őket Pálfára? — Hát ez még egy nagy gond volt. Bár akkor csak hét hónaposak és közel 300 kilósak voltak, de iszonyatos erő tombolt bennük, nehéz volt bánni a két jószággal. Nagyon vadak és elevenek voltak, alig tudtuk beterelni őket az udvarba. Fantasztikus, hogy milyen erő volt bennük, nehéz volt lefogni, vezetni, pedig heten próbálkoztunk vele. Karácsonykor hoztuk ki őket először az istállóból, bár ez a kifejezés nem egészen jó, hiszen csak egy kukoricaszárakból összetákolt építmény az otthonuk. Ez az igazi ridegtartás. — Hogyan barátkoztak meg a marhákkal? — Először csak félve közelítettük meg őket, de a félelem egyre jobban elmúlt, kezdtük megszeretni őket. Bár a sétálga- tással, a járom szoktatásával iszonyatosan sokat szenvedtünk. Idén májusra sikerült úgy megszelídíteni őket, hogy szépen húzták a szekeret is. Ilyenkor büszkén feltartják a fejüket és a két izmos állat játszi könnyedséggel húzza a megrakott kocsit. Most már folyamatosan dolgoztatom őket, minden nap kint vagyunk a földeken, vagy ha mégsem, akkor sétálni megyünk. Ezt nagyon igénylik. Egyszer áthajtottam Sárszentlő- rincre is. Olyan nézőközönségem támadt a 63-as út közelében, mintha egy Mercedesszel közlekedtem volna. — A két állat közül melyik milyen? — Mindkettőt a nevén szólítjuk. A kisebb testű a Szilaj, a másikat Vezérnek hívjuk, hiszen ő volt az, aki Bugacon a tekintélyességével a többiek fölé emelkedett. Egyébként nagyon barátságosak, a többi háziállatot is társként tisztelik. Sokszor játszanak” a csibékkel, a kecskével és a kutyával is. Ha megunják a csipkelődést, a játékot, akkor oda vágnak, de ilyenkor is nagyon vigyáznak a játszótársa, nehogy megsérüljön a rúgástól. Garay Előd 20-120 cm magas, egyéves növény. Szára felálló, szőrös, felső részén erősen ágas, alul sűrűn leveles. Levelei is szőrösek, általában hosszúkás-lán- dzsás alakúak, hegyesek. Az alsók nyelesek, szélükön tompa fogakkal, a felsők ülők, szélük fűrészes, vagy ép. Virágai sárgás-, vagy pirosló-fehérek, apró (5-7 mm-es) fészkekben helyezkednek el, melylek buga virágzatot alkotnak. Júniustól novemberig virágzik. Magjai - ha megfelelő mennyiségű nedvességet kapnak - kora tavasztól késő őszig csíráznak. Az ősszel kelt növények áttelelnek. A nyáron kicsírázott példányok az aszályos időjárást csak más fajok árnyékában képesek átvészelni, egyébként könnyen elpusztulnak. Minden talajtípuson előfordul, a homokos talajokat különösen kedveli. Kártétele jelentős lehet, mert zárt állományokat képezve a kultúrnövényt teljesen elnyomhatja. A betyárkórót egyesek sep- rencének is nevezik, azaz ösz- szetévesztik a seprence nevű - a betyárkóróra virágzásig valóban hasonlító - gyomfajjal. A seprence virágai nagyobbak (15-20 mm), a belső, csöves virágok sárgák, a külső szirmok kékes ámyalatúak. Az alsó levelei kerekdedebbek, ritkás -szőrösek. Nedves talajokon, évelő pillangósokban, kertekben, parlagokon, parkokban, gyümölcsösök szélén, mezsgyéken, csemetekertekben - gyakran a betyárkóróval együtt - fordul elő. A betyárkóró jelentőségének megítélése az elmúlt évtizedek során sokat változott. Szántóföldön már egyre ritkábban okoz gondot, ugyanakkor az ültetvényekben, a nem művelt területeken, a házak környékén egyre tömegesebb. A 60-70-es években hazánkban is jelentős mennyiségű triazin típusú (pl. atrazin) gyomirtószer hatóanyagot használtak fel. Ennek eredményeként a betyárkóró- nak is kialakult a rezisztens biotípusa. Kukoricában az atrazin hatóanyagú szerek, lucernában a Sencor* és az Etazin készítmények, szőlőben, gyümölcsösben szintén az atrazin tartós alkalmazása miatt fejlődött ki rezisztencia. Szőlőben helyenként az általános perzselő hatású Gra- moxone-nal szemben is ellenállóvá vált. (A Gramoxone és az Etazin jelenleg már nincsenek forgalomban.) Építkezéseken, gyárudvarokon és egyéb, nem művelt területeken - ahol korábban a gyommentesség érdekében nagy atrazin (pl. Buvinol) dózisokat alkalmaztak - különösen szembetűnő volt a betyárkóró gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló képességének kialakulása. (Az ilyen gyomirtott területen egyedüli túlélő fajjá vált és az addig konkurens gyomok helyét elfoglalva nagy tömegben felszaporodott.) A betyárkóró ellen kertekben, kisebb területeken a kapálás a leghatékonyabb gyomirtási módszer. A szántóföldön - kapásokban és a kalászosok tarlóján egyaránt - gyakori talajműveléssel, illetve vegyszerekkel lehet elpusztítani. Laza, homokos talajokon különösen nehéz a védekezés, mert eleve kevesebb talajmunkát végeznek és emellett a vegyszerek használata is - szelektivitási okokból - nehézségekbe ütközik. Kukoricában elsősorban állománykezeléssel irtható eredményesen. A hormonhatású készítmények - Dezormon*, Di- kamin*, Banvel 480*, Garto- xin* a leghatásoabbak. A gabonákban a kultúrnövény védelmében tömegesen csírázik, majd az aratást követően gyorsan növekszik és magot hoz. Csak a tőhiányos területeken tud a kultúra fölé nőni. Atrazin hatóanyag-maradvány miatt kipusztult foltokon, táblaszéleken gyakran megjelenik. Ha gyomirtásra a Mecomom*, Jambol*, Dezormon*, U-46 M Fluid* szereket használjuk, azokkal a betyárkóró ellen is eredményesen védekezünk. A gyümölcsösökben, szőlőkben a Finale, Ronstar, Luce- nit, Aresin, Monolinuron, a négyévesnél idősebb telepítésekben a Geonter, a Casoron G, valamint a Maloran, Afalon nagy dózisai és - ha nem alakult még ki rezisztencia ellenük - az atrazin hatóanyagú szerek* is hatékonyan irtják. Lucernában a Lucenit-tel védekezhetünk sikeresen ellene. Egy-egy kaszálással nem pusztítható el, mert képes újrahajtani. Különösen a maglucema területeken okozott korábban szinte megoldhatatlan problémát. A nem művelt területeken mechanikai gyomirtással, szükség esetén a Finale, Glistar, Glialka készítmények többszöri kijuttatásával is visszaszoríthatjuk a betyárkóró fertőzést. Ahol tartós gyommentességet kívánunk fenntartani az Arsenal* is használható. Ahol a vegyszeres gyomirtás valamilyen ok miatt nem végezhető el, (pl. települések belterületein) ott a magérés megakadályozása érdekében virágzás előtt le kell kaszálni. *. I. forgalmi kategóriába sorolt szerek. ** II forgalmi kategóriába sorolt szerek. Dr. Varga László Tolna Megyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Már most készüljünk a tavaszra Házi praktika Savanyított káposzta - házilag Nem véletlen, hogy a tőlünk északabbra és keletre fekvő, hidegebb éghajlatú tájakon élő népek a hidegtűrőbb káposzta- félékből télen át hatalmas mennyiséget fogyasztanak. Mint annyi városlakónak, nekem sincs módom az egész téli szükséglet fadézsában, hordóban való klasszikus elkészítésére, főként tárolására, így decembertől heti, általában tíz napos rotációban állítom elő a savanyított káposztát a családnak. Hogyan? Az eszközigénye a műveletnek minimális: kettő darab 1,5 vagy 2 literes befőttes üveg alá egy mély tányér, tetejére egy kistányér és egy éles konyhai uborkagyalu. A sérült, vagy esetleg szennyezett fedőleveleket lefejtem a káposztafejről, négy felé vágom és a kis uborkaszeletelővel vékony csíkokra gyalulon), bele a torzsát is, mert ennek az igen magas cukortartalma kell az eqedéshez. A gya- lulékot az üvegbe rétegezem. Műanyag vagy fakanállal az üveg által eltűrhető legjobban „döngölt” 5 cm-es rétegenként sózom, úgy, hogy az 1 kg káposztára számított sómennyiség ne haladja meg a 3 dkg-ot. Rétegenként, egyéni ízlés szerint fűszerezhető babérlevéllel, feketeborssal, köménymaggal, korianderrel, kis tormakarikákkal. Mivel egy üvegben nem lehet olyan mértékben döngölni, leszorítani a berétegezett káposztát, mint egy dézsában, vagy hordóban, hogy saját leve megjelenjen a tetején, én a telerakott üveget felforralt, majd hűtött vízzel töltöm fel a hiányzó saját lé erejéig, majd kenyérdarabkát helyezve a tetejére, lefedve, a 20 C fok körüli hőmérsékletű konyha valamelyik zugában egy mély tányérra helyezem. Erre azért van szükség, mert a 2.-3. napon, amikor a tejsavas erjedés a tetőfokára hág, felhabzik, a térfogat megnövekszik és a lé kibuggyanhat az üveg száján. A negyedik napon a kenyeret leveszem a tetejéről és a téli csemege máris fogyasztható. Tapasztalatom szerint minősége csúcsára a 7-10. napon ér el. Mire elfogy, már ott a másik üveggel, készen. Tessék kipróbálni! Szakái L. Az elmúlt néhány év negatív tapasztalatai íratják velem ezt a kis figyelemfelhívást, elsősorban a nagy létszámú kiskert tulajdonosok részére. A rendkívüli időjárási periódus, a kereskedelem óvatosabb készletre rendelése, a rohamosan emelkedő árak mind-mind indokolják, hogy a kistermelő, ha csak saját szükségletére is teszi azt, előre gondoljon. Az 1994. év nem volt a legsikeresebb a zöldségnövények vetőmagtermesztése szempontjából. A vetőmagkikészítéssel foglalkozók szakmai és köz- gazdasági meggondolásokból korán, .már ez év utolsó heteiben piacra dobták a tavaszi vetőmagféleségeket is, mert szükség van az azokból befolyó összegekre a jövő évi termelés megalapozásához. Jó, ha mi is időben papírra vetjük jövő évi elképzeléseinket és már most beszerezzük a megvalósításhoz szükséges vetőmagvakat. Ami ezek fajtáit illeti, csak egyetlen tanácsot adok e helyen a személyes tapasztalataim alapján. Gyökérzöldségekből a félhosz- szú fajtákat keressék, mert a vidékünkön jellemző talaj féleségeken legnagyobb sikerrel ezek termeszthetők. Sok kertészkedőnek okoz bosszúságot az úgynevezett „őszi fokhagyma” korai tönk- remenése, aminek egyértelmű oka a korán rajzó hagymalégy lárvájának kártétele, amely szétrágva a szárrész rostjait, szállítószöveteit, furakodik lefelé. A korán elduggatott vöröshagyma sem mentes ettől a kártételtől, tehát ellene korán, rovarirtó permetezésre kell felkészülni. Célszerű tehát az elkészített kiskerti vetésterv, a gyümölcs és szőlőültetvény összetétele és nagysága alapján a szükséges növényvédőszerekről már most, időben gondoskodni. A téli hónapok talán több lehetőséget adnak arra, hogy a szakirodalmat tanulmányozva a kistermelők is elkerüljék a hatékonyságot romboló - vagy teljesen megsemmisítő - vegyszerek keverését. Sajnos, a ke- verhetőségi tanácsokat sokan figyelmen kívül hagyják és ezzel felesleges kiadást, munkát okoznak maguknak a cél elérése nélkül. Kiemelten a kontakt réztartalmú szerekre hívom fel a figyelmet. Szakái László Betyárkóró és Seprence
