Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-03 / 285. szám

1994. december 3., szombat GAZDASÁG SfÉPÚJSÁG 5 Vegyen kárpótlási jegyért részvényt Tamásiban és a környékén a legtöbb a munkanélküli A kárpótlási jegyek tulajdo­nosait újabb és újabb befekte­tési alapok és kárpótlási jegyet vásárló részvénytársaságok hirdetései bombázzák. Kinek és mi ebben az üzlet? A befektetési alapok általá­ban a viszonylag rövid távon pénzüket visszakapni akaró befektetőket - és ma a kisbe­fektetők többsége ilyen! - cé­lozták meg a különböző hitel- konstrukciókkal. A hitel költ­ségeit figyelembe véve azon­ban az alapok hozama ala­csonynak, vagy a részvény- piac jelenlegi helyzetét látva, kockázatosnak mondható. A részvénytársaságok álta­lában 160-169%-os árfolya­mon veszik meg a kárpótlási jegyet, ha ezzel egyidejűleg az eladó részvényt jegyez a ka­pott összegért. Ennek fejében a jövő év elején a részvények vásárlói (nemcsak az alanyi jogon kárpótoltak, hanem a jegyet bárhol megvásárolók is) élhetnek az adóvissza­igénylés lehetőségével. Az ilyen befektetés techni­káját és befektetői előnyeit az ÁRENDÁS részvény példáján keresztül mutatjuk be, amely a 168,8%-os árfolyamon túl a jövő év elején 15% foglalót is fizet a befektetőknek. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 173,11 176,59 ausztrál dollár 84,81 86,41 belga frank (100) 341,21 348,13 dán korona 17,93 18,29 finn márka 22,63 23,09 francia frank 20,47 20,89 görög drachma (100) 45,54 46,46 holland forint 62,67 63,93 ír font 169,76 173,22 japán yen (100) 110,99 113,19 kanadai dollár 80,27 81,85 kuvaiti dinár 369,07 37631 német márka 70,17 71,59 norvég korona 16,13 16,45 olasz lira (1000) 68,34 69,74 osztrák schilling 9,97 10,17 portugál escudo (100) 68,72 70,12 spanyol peseta (100) 84,08 85,80 svájci frank 83,01 84,71 svéd korona 14,64 14,94 USA dollár 110,55 112,69 ECU (közös piac) 133,93 136,65 Mutató a Mutatóból A törvényben előírthoz ké­pest (október 31.) kis csúszás­sal ugyan, de megyénkben is megalakult már két gazdasági kamara. Elsőként a Kereske­delmi és Iparkamra, majd a Kézmúveskamara bontott zászlót. Stúdiónkba valamennyi köztestület frissen megválasz­tott elnökét szeretnénk meg­hívni. E sorban az első Módos István, a Tolna Megyei Kéz­műves Kamara elnöke. — Új tisztségében mi volt az első teendője? — Át kellett gondolnom a feladat jelentőségét és azt, hogy mekkora felelősséget je­lent ez személyemre nézve. A kamarai törvény egyébként egyértelműen behatárolja az elnök funkcióját és feladatait. — Elnökként milyen tapaszta­latokat, illetve példákat használ­hat fel? — Szekszárd és Környéke Általános Ipartestülete igen komoly külföldi kapcsolatok­kal rendelkezik. Ilyen például a Dél-Bajor Kamarával kiala­kult nagyon jó viszony. Itt a gyakorlatban is tapasztalhat­tuk, mit jelent egy ilyen kama­rai egységben dolgozni. A cé­lunk az, hogy a kamarát ha­sonló módon tudjuk működ­tetni itt a megyében is. — A törvény alapján a kama­ráknak önfenntartóknak kell len­niük. Adottak-e ennek feltételei? A befektetők 1994 december 12-ig jegyezhetik a részvénye­ket a Co-Nexus Rt-nél, a kije­lölt brókercégeknél, és nagyon sok helyen a Mezőbank vidéki fiókjainál, illetve a megjelölt takarékszövetkezeteknél. Ezeken a helyeken 168,8 %-os árfolyamon eladják kárpótlási jegyüket, (ha nincs, akár a jegyzés helyén is vásárolhat­nak). A 10.000 forintos kárpót­lási jegyért tehát 16.880 forin­tot fizet az Árendás, ha ezért az összegért mindjárt rész­vényt is jegyez a befektető. A befektetett 16.880 Ft után a 44%-os jövedelemadó sávba eső befektetők a jövő év elején 7427 forintot kapnak vissza az APEH-től, ezen kívül a rész­vénytársaság 1995 május 15-ig további 1500 forintot fizet fog­laló címén készpénzben. Ezzel a részvénytársaság jogot nyer arra, hogy 3 év múlva tényle­ges értékén visszavásárolja a részvényét. A fenti példa sze­rint a részvényesek nem egé­szen fél éven belül csaknem 9000 forintot kapnak kész­pénzben a piaci értéken ma kb. 4000 forintot érő kárpótlási jegyükért, és kezükben van egy 10.000 Ft névértékű rész­vény, amelyet 3 év múlva tényleges értékén eladhatnak. Elemi kár és olyan objektív ok alapján, melynek fennál­lása a vállalkozás működőké­pességét veszélyezteti, a kor­mány mentesítheti egyes adó­alanyokat az 1994. évi adó megfizetése alól. Ez azonban Tőzsde­szünnapok A Budapesti Árutőzsde Tőzsdetanácsa pénteki ülésén a tőzsdetagok kérésére a kö­vetkező határozatokat hozta: a gabonaszekció december 6-án és 7-én, azaz jövő hét kedden és szerdán, valamint decem­ber 27-én, 28-án, 29-én zárva tart. Erről az árutőzsde tájé­koztatott tegnap. Az áru­tőzsde hússzekciója pedig de­cember 6-án, illetve december 27-én, 29-én lesz zárva. — Várhatóan 1995. január 1-jétől kell önfenntartónak lenni oly módon, hogy az első fél évre azért még a Pénz­ügyminisztérium támogatást nyújt. Ehhez egy költségvetés­tervezetet kell benyújtani, amelyet a minisztérium elfo­gad, ha elfogad. Ezzel együtt január 1-jétől e támogatástól függetlenül igen szigorúan kell fizetni a kötelező tagság­gal járó tagdíjat. — Ez várhatóan mennyi le­het? — Erről majd a Magyar Or­szágos Kézműves Kamara küldöttgyűlése határoz. Vár­hatóan a vállalkozás nagysá­gához igazodik majd. Irány­számok már vannak, de ezek­ről nyilatkozni még korai lenne. — Az országos köztestület előkészítő bizottságának Ön is tagja. — A tervek szerint decem­ber 21-én lesz az országos ala­kuló küldöttgyűlés. Ezen vá­lasztják majd meg az elnöksé­get és alakítják meg a bizott­ságokat. Elkészítik az alap­szabályt is, s hogy visszate­kintsünk az előbbi kérdéshez, ott határoznak majd a tagdíj mértékéről is. Ezt komolyan elő kell készíteni, ez most a legfontosabb feladat. ZOOM A Mutató szerdai adása de­cember 5-én, a POP TV megyei hálózatán tekinthető meg. Nézzünk egy példát arra, hogyan alakul a hozam, ha va­laki most venne kárpótlási je­gyet és azt ruházná be Áren­dás részvénybe? Ha 10.000 Ft címletértékű kárpótlási jegyért kifizet - 41 százalékos napi árfolyamon számolva - 4.100 forintot, cse­rébe 16.880 forint árfolyamér­tékű részvényt jegyezhet. Is­mét a 44%-os adósávot figye­lembe véve, az APEH-től visz- szaigényelhet 7427 forintot és az Árendás foglalóként fizet (majd) 1.500 Ft-ot. A kárpót­lási jegy vételi és eladási árfo­lyama közötti árfolyamnyere­ség után ugyan 20 százalék forrásadót kell fizetni, de így is nettó 6.371 forinthoz jut. Á 4.100 forintos befektetéshez képest ez 55 százalék tiszta nyereséget jelent - fél éven be­lül. Mindez a kisebb jövedel­műek, az alacsonyabb adó­sávban adózók számára sem érdektelen, mert a 40%-os adósávnál közel 38,9%-os, a 35 százalékos adósávnál majd­nem 20 százalékos tiszta nye­reséget jelent készpénzben ez a befektetés. A befektető ezen­felül egy 10.000 Ft névértékű részvényhez is hozzájut. (szűcs) csak az adóhatóság javaslatára és az adóalany külön kérel­mére történhet - tájékoztatott az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal illetékese. A ké­relmek benyújtásának határi­deje 1994. december 10. A hét első felében, Szek- szárdon „Adózási aktualitá­sok '94" címmel megtartott konzultáció igyekezett átfogó képet adni az adózási fegye­lemről, ennek hiányossága esetén az adóellenőrzések rendszeréről, a különböző jut­tatásokról és a társasági adó­törvény jövő évi várható vál­tozásairól. A héten már több alkalommal is kérdeztük e témákról a szakembert, ezút­tal is Szabó Árpáddal, az APEH Tolna Megyei Igazga­tóságának osztályvezetőjével beszélgettünk. — A társasági adótörvény adóalapkorrekciói közül, kérem beszéljen a céltartalékról, az ér­tékvesztésről és az értékcsökke­nésről. — Az adóalapkorrekció azt a célt szolgálja, hogy a társa­sági adóalapot védje. A szám­viteli törvény a gazdálkodók­nak egy liberálisabb lehetősé­get ad a különböző elszámolá­sokra, tehát maga a vállalkozó dönti el, hogy mit mennyiben tekint költségnek. Viszont a társasági adótörvény a szám­vitel által biztosított lehetősé­geket szorítja bizonyos kere­tek közé és ehhez kapcsolód­nak tulajdonképpen az adóa­lapkorrekciók. Elsőként be­széljünk tehát a céltartalékról. A számviteli törvény alapján a kintlevőségekre, a tartozá­sokra biztosít úgynevezett cél­tartalék-képzést. Egy bizo­nyos összeget ráfordításként lehet elszámolni a számvitel szerint, azért, hogy az év végi eredmény a valóságot mu­tassa. Vagyis, ha nem kapta, meg a pénzét a gazdálkodó, akkor ne állítsa be, hogy van eredménye, mert ezzel a part­nert megtéveszti. Ha nekem 5 millió forinttal tartoznak, és ha ezt év végén beírom bevé­telként, akkor a partner látja, hogy van pénzem, tehát nincs semmi gond, pedig lehet, hogy ezt a pénzt sosem ka­pom vissza. Ä céltartalék mér­téke a számviteli törvény sze­rint liberálisan képezhető, ezt Október közepétől novem­ber közepéig, igaz csak igen kis mértékben, de tovább csökkent az egész megyében a regisztrált munkanélküliek száma - tájékoztatta lapunkat a Tolna Megyei Munkaügyi Központ. Tolnában a megyei munka­ügyi központ 14.809 állásta­lant tart nyilván, 135-tel keve­sebbet, mint októberben. Ugyanis egy hónap alatt 1.548-an kikerültek a munka­ügyi központ védőszárnyai alól, de helyettük 1.413-an je­lentkeztek be. A bő másfélezer kilépő közül 472 fő elhelyez­kedéséről kaptak visszajelzést, 720 ember kiesett a nyilván­tartottak közül, mert miután lejárt az ellátási idejük, nem je­lentkeztek a kirendeltségen. 143- an előnyugdíjasok lettek, 144- en át-, illetve továbbkép­zésen vesznek részt, 25-en pe­dig közhasznú munkát vé­geznek. A hónap során a megyei munkaügyi központ kiren­deltségein, Bonyhádon, Pak­son, Tamásiban, Szekszárdon, Tolnán és Bátaszéken 1.413 munkanélkülit vettek nyilván­tartásba, 101-gyel többet, mint az előző hónapban. Közülük 569-en most je­lentkeztek először, 844-en már korábban is voltak munka nélkül. Jelenleg Bátaszéken 850, Bonyhádon 1.626, Dombóvá­ron 2.196, Pakson 2.329, Szek­szárdon 3.073, Tamásiban szorítja keretek közé a társa­sági adó törvény. Mégpedig úgy, hogy az adóalapot meg­növelheti a számviteli törvény alapján képzett tartalékkal, ugyanakkor csökkenteni kell az előző évben képzett céltar­talékkal, valamint az adótör­vény által meghatározott elfo­gadható céltartalék összeggel. Vagyis korlátot állít annak, hogy az adóalapot mértékte­lenül csökkentsék. A másik adóalapkorrekció az érték- vesztés. A december 31-én meglévő készletek nem biztos, hogy ugyanazt érik, mint év elején. A számviteli törvény szerint van egy átértékelési kötelezettsége az adóalany­nak, hogy az a készlete, vagy értékpapírja, befektetése amije van és ha ezeknek az értéke 3.383, Tolnán 1.352 munka- nélkülit tartanak nyilván. Az előző hónaphoz képest a csökkenés legnagyobb, 3,1 százalékos volt Bátaszéken, ezt követi Dombóvár 2,2 szá­zalékkal, Tolna 1,9-cel, Dom­bóvár 1,7-tel, Szekszárd 0,3 százalékkal, Pakson és Tamá­siban pedig nem történt válto­zás. A munkanélküliségi ráta Tolnában jelenleg is igen ma­gas, 12,2 százalék. A kiren­deltségek szerint az arány legmagasabb Tamásiban és környékén, 17,5 százalék, leg­kedvezőbb a mutató Szek­szárdon, kereken 10 százalék. (Paks 10,4, Bonyhád 10,9, Dombóvár 12,8, Bátaszék 13,1 Tolna 13,5). A munkaügyi központok a rendelkezésükre álló lehető­ségek szerint a munkanélküli­ség csökkentése érdekében dolgoznak. Teszik ezt a mun­kahely-teremtés segítségével, a munkavállalók képzésével, átképzésével, munkaközvetí­téssel, s emellett segítik a megélhetését azoknak, akik elvesztették állásukat. A jog­szabályok lehetővé teszik, hogy akkor is segítsenek, ha a munkahely megszűnik, s a dolgozóknak nem tudják a bért, végkielégítést kifizetni. A csődbejutott, felszámolás alatt álló gazdálkodó szervek támogatásáról a Bérgarancia Alapról szóló, idei LXVI. tör­vény rendelkezik. Eszerint a 91-ben hozott csődtörvényben csökkent, akkor ezt a külön- bözetet értékvesztésként el­számolhatja. Leginkább egy tőzsdei papírnál látszik ez, ha a januári 150 pont érték de­cemberre 100-ra esik le, akkor az 50 pont különbözetet, a számviteli törvény szerint, ér­tékvesztés címén beállíthatja. Az adótörvényben, hogy ez ne legyen korlátlan, egyrészt nö­velő tényezőként be kell állí­tani azt, amit a számvitel ké­pezni enged, másrészt csök­kenő tényezőként, csak azt hozhatja be, ami a felhaszná­lásra jut. Tehát, korlátozza az adóalap csökkenést ez is. Az értékcsökkenési leírás tulaj­donképpen a tárgyi eszközök, az immateriális javak, ingat­lanoknak az elhasználódási idő szerinti költségelszámolá­felsorolt felszámolás alatt ál­lók, ha nem tudják dolgozóik­nak a bért, végkielégítést kifi­zetni, igényelhetnek támoga­tást. Ez munkavállalónként leg­feljebb a minimálbér négysze­rese lehet, jelenleg 42 ezer fo­rint. A támogatást kérni kell, méghozzá a megyei munkaü­gyi központokban kapható nyomtatványon. Ezt a kérel­met maga a felszámoló, vagy hivatalosan megbízott képvi­selője nyújthatja be, de csak a fővárosi, illetve megyei mun­kaügyi központokban. Itt ugyanis felírják az átvétel időpontját, a napot, de az órát, sőt a percet is, mert az elfoga­dott kérelmek alapján a pénzt az Országos Munkaügyi Köz­pont 15 napon belül, a beadás ideje szerint meghatározott sorrendben küldi. Amennyi­ben a Bérgarancia Alap pénze elfogyott, értesítést küldenek, s a kérelmet a bevételi forrá­sok függvényében az eredeti sorrendben teljesítik. A támogatás kamatmentes és azt akkor kell visszafizetni, ha pénzt kap a gazdálkodó szerv. A visszafizetési kötele­zettséget csak a bérfizetés előzi meg. Ha. pedig kiderül, hogy a támogatást jogosulat­lanul vették igénybe, illetve azt nem jogszerűen használ­ták fel, azt a jegybanki alap­kamat kétszeresével megnö­velt összegben kell visszafi­zetni. sát jelenti. Tehát ha a gazdál­kodó vesz egy gépet, tárgyi eszközt, nem számolhatja el azonnal teljes összegben, költ­ségként. Meg kell terveznie, hogy hány évig akarja hasz­nálni, és arra az időre kive­títve kell tárgyi eszközként el­számolnia. Ä számviteli tör­vény megint csak az adóa­lanyra bízza, hogy hány év alatt akar egy gépet leírni. Az adótörvény megint egy korlá­tot állít, mert konkrétan meg­határozza, hogy egy gép érté­kéből, egy évben mennyit le­het leírni. Az adótörvény sze­rint durván hét év alatt lehet egy gépet leírni, vagyis csak hét év alatt ismeri el a költség elszámolását az adóalap vé­delme érdekében. Az adóa­lapkorrekciós tényezők álta­lában azt jelentik, hogy a számviteli törvény szabadsá­gát adóalap védelmi szem­pontból, a társaságiadó tör­vény meghatározza annak konkrét mértéket, hogy miből mit lehet. Mauthner ADÓNAPTÁR 1994. december Időpont Bevallás jogcíme Befizetés és támogatás jogcíme dec. 5. Gyakorított ÁFA bevallás. Engedély alapján gyakorított ÁFA. dec. 12. Társasági adó előleg (havonta kétszer fizetőknél). dec. 15. November havi:-fogyasztási adó és útalap nettó összegének és előlegének különbözete - sertésállomány mentesítési hozzájárulás -fogyasztói árkiegészítés, termelési árkiegé­szítés, dotáció, mezőgazdasági és élelmiszer- -ipari exporttámogatás -december havi AVUR előleg dec. 20. ÁFA bevallás, havi beval­lásra kötelezettek november havi adóikról és költ­ségvetési támogatásaikról, kivétel: TA e., T^UR e. November havi:-munkáltató, (kifizető) által levont SZJA előleg és adó, vállalkozó tevékenységet mg-i termelő tevékenységet folytató magánszemély tevékenységének bevétele utáni adóelőleg befizetése-ÁFA, játékadó, külföldi szervtől levont TA- Munkaadói, munkavállalói járulék. December havi: Társasági adó előleg, havonta kétszer fizetőknél Előleg feltöltés várható adóra. TA, A/UR dec. 28. dec. havi: fogyasztási adóelőleg, útalap előleg. Adómentesítés kormánydöntéssel Kamaragolva Európa felé Adózási aktualitások '94 Az adóalapkorrekciókról

Next

/
Oldalképek
Tartalom