Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-20 / 299. szám

4. oldal Megyei Körkép Tamási És Környéke 1994. december 20., kedd Kislistás képviselők Tamási környékén Belecska: Dévényi Péter, Herdics Tibor, Kosár Ferencné, Né­meth Istvánná, Szemeti Sándor. Diósberény: Balaskó Andrea, Bécsiné Hajnos Erika, Lajtos Fe­renc, Manhalt Zoltán, Orsós János. Dúzs: Bodó László, Ignácz István, ifj. János Imre, Kiing Ervin, ifj. Sipos Mihályné. Értény: Ács Béla, Ignácz Vendel, dr. Kakucs Sándor, Molnár Józsefné, Nagy Mihályné, Szabó Emőné, Viszti György. Felsőnyék: Fábián Tiborné, dr. Makláryné Poor Ida, Nagy Já- nosné, Orbán Mihály, Pinczési Ferenc, Piszker György, Simon Gábor. Fürgéd: Balaskó József, Császár László, Gyémánt Éva, Kle- mencz István, Paholik Mihály, Szépszó Ferenc, Tatainé Varga Julianna. Gyönk: dr. Arbanász Gyula, Farkas Dezső, Fehér József, Garai László, Jakab Ede, dr. Kozári Ferenc, Németh Kázmér, Szo- boszlai Máténé, Weil Endre. Hőgyész: ifj. Asztalos János, dr. Birinyi Ferenc, dr. Genye Sán­dor, Kiing József, Kristóf Károly, Nichter János, Pajor István, dr. Prinz István, Szili Istvánná, Tillmann Károly, Törő Imre. Iregszemcse: Adomán József, Bakonyi Erzsébet, Barna Tibor, Dobos Andrea, Dömyei József, Földesi János, Hajdú László, Kántor Ferenc, dr. Kóródi Gyula, Ötvös László, Réz Zsoltné. Kalaznó: Adorján Magdolna, Györgyné Kovács Mária, Kajtár Gergely, Sólyomi László, Zakk Mihály. Keszőhidegkút: Bertus István, Bodóné Tündik Valéria, Jakab László, Varga István, Wikrátz János. Kisszékely: Barka József, Borbás Csaba, Kovács János, Mar­tina Zoltán, Závodi László. Koppány szántó: Csallós Károly, Csikvári Ernő, Csordás Ká­roly, Szűcs Zoltán, Topa Vince. Magyarkeszi: Bognár Vendelné, Keszler Dezső, Kuvik Tibor, Mányoki György, Nagy János, Pete László, ifj. Szakács Im- réné, Tóth Imréné, Tóth Sándor. Miszla: Balaskó Ferenc, Bodor István, Kovács József, Mező János, Mózes Lajos. Mucsi: Binder Kornél, Dallos Imre János, Dallosné Bögri Edit, Hilbert Györgyné, Taller Gábomé. Nagykónyi: Csima Tibor, Feliinger István, Feliinger Zoltánná, Gál Sándomé, Halmi Zoltán, Korpádi Lajos, dr. Mittich János, Neumayer István, Tóth Gyula. Nagyszékely: Bathó Béla, Donát István, Nagy Lajosné, Nagy Sándor, Szeder Jenő. Nagyszokoly: Adonics Ferenc, Béres Józsefné, dr. Biró Ferenc, Mosberger Istvánná, ifj. Nagy Sándor, Nyikosné Foki Margit, Papp Géza. Ozora: Bánáti László, Döllesné Csepregi Erika, Gubritzky Gyuláné, Matuza József, Ortner József, dr. Pomázi László, Rajna Pál, Tischler József, Varga Jánosné. Pincehely: Arató János, Herceg Lajos, Juhász Ottóné, Kintli Ferenc, Ócsovai László, Sipos Ferenc, Szenczi András, Takács Józsefné (Pados E.), Zajtai S. Béla. Regöly: Budainé Vajk Ildikó, ifj. Dávid Ferenc, Gábor Já­nosné, Hegedűs Gyula, Pájer Gyula, Pénzes Ferenc, Réthy Pál, Schell János, Varga Gyula. Simontornya: Bajcsi Géza, Csatári Dezső, Csősz László, Csőszné Kacz Edit, Horváth Kálmán, Kovács Pál, Körtés Ist­ván, Schweigert György, Sudár Mátyás, Tauker Tamás, Várni László. Szakadát: Laszk Gábor, Pálinkás György, Qwell János, Rit­terwald János, Schüszler Jánosné. Szakály: Bánfalvi Ferencné, Bókáné Koller Margit, Csapó Jó­zsef, Gergely László, Hajcskó Vendel, Hollósi Ferenc, Horváth Attila, Simon József, Törő Péter. Szárazd: Bathó Miklósné, Gallai Béláné, Körző János, Szalon- tai Józsefné, Vigh János. Tolnanémedi: Gárdonyi Sándor, Gergály Imre, Ihász Sándor, Izsák Istvánná, Koncsek Lajos, Móricz István, Szabó Gábor, Szajkó Sándor. Udvari: Czinege Imre, Kilvinger Péter, Máté István, Müller Henrik, Peszt Edit, Radványi Ottó, Wirth Tibor. Újireg: Ács Tari Károlyné, Bati Jánosné, Csikós Gyula, Jankó János, Pápai József. Varsád: Balázs Antalné, Kátai Andrásné, Söre Géza, Végh Ist­ván, Vislócki János. Mukanélküliség: nem sok jóra számíthatunk Tamási és környéke listavezető Tamásiban és környékén a legmagasabb a munkanélküli­ség megyénkben - derült ki a munkaügyi központ novemberi összesítéséből. A körzetben 3383 állástalan van, a ráta 18,1 százalék. Az arányon lényege­sen nem változtatott, hogy fél éve ehhez a körzethez tartozik Simontornya is. A negatív csúcs hátteréről dr. Molnár Évát, a tamási munkaügyi ki- rendeltség vezetőjét kérdeztük.- Hogyan alakult ki ez a helyzet?- 1991-ben is Tamási körze­tében volt a legmagasabb a munkanélküliség. Ehhez tudni kell, hogy az anyavállalatok megszüntették a leányvállala­tokat, az Orion fíliája például magas létszámot foglalkozta­tott, a cég 1991-92-ben fokoza­tosan megszűnt. így járt a Ve- gyépszer, a Páva Ruhagyár, a TÁÉV. Ami számottevő cég volt Tamásiban, azt felszámol­ták. Főleg 1991-ben ugrott meg jelentősen a tamási kirendeltség illetékességi területéhez tartozó munkanélküliek száma.- Tehát nem újdonság, hogy itt van a legmagasabb munka- nélküliség.- Nem, csak annyi változott, hogy esetleg más térségekben később kezdődött el ez a fo­lyamat. A téeszeknél a létszám- leépítések 1992-ben indultak el, ma már a szövetkezetek a fölös­leges létszámoktól megszaba­dultak. De ez arányaiban lényegesen kisebb volt, mint a vállalatok esetében.- Mekkora a mozgás a mun­kanélküli állományban ?- 1991-ben két évre állapí­tották meg a munkanélküli ellá­tást, abban az időszakban fo­lyamatosan szűntek meg a munkahelyek, nem lehetett az embereket elhelyezni. Akkor lényegesen kevesebb volt a mozgás. Amikor másfél, majd egy évre csökkent az ellátás ideje, akkor kicserélődött jó­formán az egész állomány. Ma már sok esetben előfordul, hogy a munkáltatók rövid idő­tartamra veszik fel az embere­ket, sok volt hat hónapon belüli munkaviszony. Van olyan munkanélküli, aki már harmad­szor, negyedszer van itt, ennek megfeleően nagy a mozgás az állományon belül.- Nyilván vannak informá­cióik a „fekete” munkaválla­lásról, és főként munkaadásról. Meg lehetne-e valósítani, hogy ez hivatalosan működjön?- Nem. A foglalkoztatási törvény szerint a munkaadónak kötelessége, hogy minden üres állást bejelentsen. Nem kell, hogy innen „vigye” a dolgozót, de be kellene jelentenie, ha van betöltetlen állása. Ez ma még nincs így.- Vannak-e becslések arra, hogy a betöltetlen munkahelyek mekkora hányadát nem jelentik be?- Nincs, de van pozitív eredmény, mert amióta itt va­gyok, azt látom, hogy egyre több munkaerőt tőlünk visznek el. Ahhoz, hogy ez tökéletesen működjön, szerződési fegye­lemnek kellene lennie, ami nincs meg. A munkáltató gyak­ran nem köt szerződést, a mun­kavállalót nem jelenti be a tár- sadalomobiztosításhoz, nem fi­zeti ki a munkáltatói járulékot. A problémát jelenleg, úgy gon­dolom, legfelsőbb szintű jog­szabállyal sem lehetne megol­dani.- Mennyire voltak eredmé­nyesek az átképző' tanfolya­mok?- A keresettebb tanfolya­mok résztvevőinek nagy há­nyada el tud helyezkedni. Ilyen a számítógépkezelői tanfolya­munk, egy könyvelőtől már megköveteli a munkáltató, hogy ilyen ismertekkel rendel­kezzen. Nyilván vannak olyan tanfolyamaink, amelyek nem olyan sikeresek. Indítottunk szakácstanfolyamot, ha itt öt­ven százalékos eredmény van, akkor ez egy jó arány.- A Massive Kft. ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nem találtak két-három- száz főnyi munkaerőit betanított munkára, ezért nem Tamásiban építették fel a Massive másik üzemét.- Igaza van, ebben az évben közel négyszáz főt közvetítet­tünk a Massive-hoz, teljesen eredménytelenül. Az emberek egyszerűen nem akarnak el­menni a Massive-hoz, külön­böző kifogásokkal élve, például egészségügyi okokra hivat­kozva. Nem tudom megmon­dani, hogy emiatt hány embert zártunk ki az ellátásból, aki egészségügyileg megfelelt, va­lamennyit. Azt hiszem, hogy mindent megtettünk, ha ők hét­főn kértek embert, csütörtökre kiközvetítettünk. Sokan azt mondják, hogy ezt a problémát nekünk kellene megoldanunk, de mi kényszert nem alkalmaz­hatunk.- Készült-e prognózis arról, jövó're hogyan alakul a munka- nélküliség?- A legutóbbi prognózist szeptemberen készítettük, en­nek alapján nagyobb létszámle­építés nem várható. De ebben a gazdasági helyzetben egy mun­káltató sem tudja nekem meg­mondani, hogy január 2-án mi­lyenek lesznek a gazdasági fel­tételek.- Mire számíthatunk jö­vőre ?- Nem sok jóra, szerintem nőni fog valamelyest a munka- nélkülei száma. Ez részben ab­ból fog adódni, hogy nagyobb számban kerülnek vissza hoz­zánk az emberek, de adódhat további létszámcsökkentések­ből is. tóth Hír-Sorok A polgármesteri illetmény megállapítása áll a tamási képviselőtestület alakuló ülése napirendjének élén. Az ülésen - melyre decem­ber 21-én, szerdán 17 órakor kerül sor a Diákcentrumban -, az új polgármester, Fel­iinger Károlyné tájékoztatja a képviselőket a város pénzügyi helyzetéről. Tízezer forinttal megtol­dotta a szakadáti önkor­mányzat az egy tanuló után fizetett önkormányzati hoz­zájárulást a gyönki általános iskola működtetéséhez. Erre az adott lehetőséget, hogy Szakadát, mint hátrányos helyzetű település plusz költségvetési támogatásban részesült. A szakadáti kép­viselők múlt héten már meg­tartották alakuló ülésüket, a testületben egy személyi változás van. Á kisebbségi önkormányzat december 22-én alakul meg. Pályázatot nyert az Agram- Sikerült megőrizni a cég likviditását - mondta az eltelt tíz hónap tapasztalatait össze­gezve az ez év márciusában privatizált gyönki Agram Kft. ügyvezető igazgatója, Körcsö- nyei József. Mint ismeretes, az üzemet egy dolgozókból és ve­zetőkből álló kft. vásárolta meg. - A legnagyobb felada­tunk a piacépítés volt - foly­tatta bebizonyosodott, hogy könnyebb termelni, mint keres­kedni, a piac szűk, kevés a ke­reslet. A tulajdonosok kötődése mélyebb lett, nagyobb felelős­ségérzettel dolgoznak, bár a munkaköri kötelezettségeik is bővültek, egy szállításvezető­nek adott esetben kereskedelmi téren is dolgoznia kell. Az Agram Kft. szerény pozi­tív eredményre számít, a priva­tizációhoz felvett egziszten­cia-hitel törlesztése mellett nagy nyereséget nem tudnak produkálni. Bővítették viszont a termékskálát gyűrűshenger család gyrtáásával, és rakodó­gép-adapterek előállításával. A cég nemrég elnyerte az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság pályázatát traktorra szerel­hető manipulálható gépek (gémszerekezettel ellátott hid­raulikus rakodó, targoncasze- rűen kialakított villásrakodó, és személyeket mozgató emelőko­sár) kifejlesztésének tervével. A fejlesztési bizottság az 1995. januáqában induló kísérleti gyártás költségeinek hatvan százalékát kamatmentes hitel formájában biztosítja. Kemping, expó nélkül A cél: a sportnak egy százalék Kempinget tervez létesíteni Iregszemcsén egy helyi vállal­kozó, Szathmáry Attila. Vállal­kozása a maga nemében egye­dülálló, a község eleddig nem turisztikai szolgáltatásairól volt nevezetes. A beruházás egy ré­sze már készen áll, a nyitást az 1996-os expóra időzítették. Az expó elúszott, a terv azért megmaradt.- 1989-ben Ausztriába ke­rültem dolgozni, akkor tervez­tem el, hogy el kellene valamit indítani itthon - mondja Szat- máry Attila.- Elég sokat dolgoztam a hotelszakmában, és az alapvető dolgokból sok minden ragadt rám, amit hasznosítani tudok. Az osztrákoknál nagyon jól megy a faluturizmus, a saját ér­dekem és a falué is, hogy le­gyen nálunk is egy ilyen szol­gáltatás. A kemping bevallottan a német és holland vendégkörre épít, Szathmáry Attila jelszava: kis Ausztria.- Az átutazókra, kimondot­tan a külföldi vendégekre szá­mítok, a magyar kempingező kevés. A Balaton-part telített és drága, ha olcsóbb szállást tudok adni, innen megérné Dombó­várra, Igalra járni. Bázis-kem­pinget szeretnék, csendes, biz­tonságos környezetben. A száz fő befogadására al­kalmas létesítmény legalább tíz millió forintba kerül, olyan nagyarányú tervekről nem szólva, mint szökőkút, mester­séges tó, tágas parkoló ... A nyitás, ha semmi nem jön közbe, 1996 májusában lesz. tj Megnőtt a civil szervezetek je­lentősége az önkormányzati vá­lasztásokon, az azonban merő­ben szokatlan, hogy egy sport­egyesület jelölteket állítson. Tamásiban márpedig ez történt. A Tamási SE mérlege: nyolc je­lölt, három képviselő. A Ta­mási SE elnökét, Árvái Feren­cet az egyesület és a helyi poli­tika kapcsolatáról kérdeztük.- A jelöltállítás annak a jele, hogy nem bíznak az önkor­mányzati politikusokban?- Ezt nem mondhatnám, mert én már harmadik alka­lommal kerültem be a testü­letbe: tanácstag voltam, a rend­szerváltás után független jelölt­ként indultam. Most úgy gon­dolkodtam, hogy miután két éve az egyesület elnöke va­gyok, és jövőt látok a civil szerveződésekben, meg kellene próbálni, hogy közel egyfor­mán gondolkodó emberek be­kerüljenek a város testületébe, és talán könnyebb lenne dön­teni, ha a bizottsági munmában hasonló vélemény alakul ki. Én mindig a bizottsági munka híve voltam, a vitát ott kell lefoly­tatni, akkor már egyszerűbb döntést hozni a testületben. Másrészt szerettem volna, ha sportos emberek is bekerülnek a testületbe.- Tehát sportérdekek érvé­nyesítése az egyik cél.- Egyrészt igen. Semmiféle programot nem adtunk ki, de minden jelölttől azt kértem, hogy ne csak azt nézzék a vá­lasztópolgárok, hogy itt a sport­Árvai Ferenc fotó: degré ról van szó, annál nyitottabbak vagyunk. A röplajainkon is leír­tuk, hogy Tamási egészéért, az itt élő emberek jobb létéért sze­retnénk dolgozni. Ezt minden jelöltünk tudomásul vette. Nyilván sokat jelent az az indít­tatás, hogy jelöltjeink egy kivé­telével „sportvénával” rendel­keznek.- „Lobbizni” fognak azért, hogy esetleg önkormányzati forrásokból is jelentősebben támogassák a tamási sportot?- Én azt szeretném elérni, hogy legalább a város költség- vetésének egy százaléka jusson a sportra. Tudom, hogy az ön- kormányzatnak le kell mondani az ajánlott feladatokról, első­sorban a kötelező feladatokat kell ellátni, és nem biztos, hogy például a sportra lesz pénz. tóth

Next

/
Oldalképek
Tartalom