Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-19 / 298. szám
1994. december 19., hétfő Gazdaság 5. oldal Az építkezés költsége kiszámítható A termelők elégedettek az árakkal Kevés a disznó és az is drága (Folytatás az 1■ oldalról.) A harci székhelyű Sió-Hús Kft. vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy a kereslet akkora, hogy akár ötször any- nyit is el tudnának adni, mint amennyi sertéshez pillanatnyilag hozzájutnak. A környező falvakban - legalábbis a vásárló szempontjából - nagyon magas, 187 forintos áfás áron veszik a disznót a zalaegerszegi húsosok. Ezzel nem lehet versenyezni, hiszen a bőrös hasított sertés Harcon így is 275 forintba kerül kilónként. A sonkának való comb kilónként 420 forintba, a kolbászhús pedig 400 forintba kerül. Távolabról pedig nem éri meg szállítani a szintén magas fuvardíjak miatt. így marad a kevesebb disznó, de viszonylag elfogadható áron. A megye különböző falvaiban érdeklődtünk arról, hogy lehet-e kapni vágásra érett disznót, illetve milyen áron. Bátaszéken 160 és 180 forint között mozog az élő sertés ár, Kurdon 180 forintot kémek kilójáért. Kocsolán a mezőgazdasági szövetkezetben éves szinten 5500 sertést értékesítenek, mondta Schmidt János elnök. A legnagyobb felvásárlójuk a mohácsi Aka-Hyb Kft, itt áfával együtt az ár 190 forint. — Az év első felében 90 forintos árért is oda kellett adnunk, most valóban elégedettek vagyunk, de még így is éves szinten csak 130 forintot számíthatunk a sertés kilójáért - mondta Schmidt János elnök. Az elmúlt négy évben bizony sokszor éreztük úgy, hogy ráfizetés a sertéstartás, most örülök, hogy volt türelmünk a jobb időket, a nagyobb megbecsülést is kivárni. Mauthner Nagyobb a kereslet, mint a kínálat fotó:ótós Az ingatlanok eladása adómentes Bogyiszló határában hamarosan megkezdődik a 9-es számú autóút építése, melynek fő funkciója lesz, hogy a közúti forgalom számára megközelíthetővé tegye a leendő szekszárdi Duna-hídat. A budapesti székhelyű Főber Kft nem kis feladatot vállalt, hiszen a tervezett autópálya több száz ember földterületét érinti, akik többségében kárpótlási jeggyel, vagy utalvánnyal vásárolták az említett területeket. Magyarországon nemcsak a jogszabályok változnak gyakran, hanem az árak, a normák és a minőségi követelmények is. így a vállalkozók és a megrendelők is sötétben tapogatóznak. A napokban megjelent az Építőipari Vállalkozói Programrendszer, amely némi tájékoztatást igyekszik nyújtani az aktuális piaci költségekről, az építőiparban alkalmazott középárakról, árufajtákról, gyártókról, az egyes munkafolyamatokhoz szükséges időtartamokról. Félévente felfrissítik majd az adattárat, mert a hagyományos nyomdai eljárásoknál korszerűbb és gyorsabb számító- gépes programot dolgoztak ki, így akinek szüksége van rá, akár számítógépes lemezen is megveheti a kiadványt. ÁruA javasolt recept: Egyre több külföldi bank kínál hitelt a magyar vállalkozóknak, méghozzá a hazainál alacsonyabb kamatokkal, s általában könnyebb törlesztési feltételekkel. Énnek köszönhetően idén - egyetlen év alatt! - 800 millió dollárt vettek fel vállalkozóink külföldi forrásokból. Míg korábban szinte kizárólag a vegyesvállalatok éltek ezzel a lehetőséggel, addig újabban már a tisztán magyar tulajdonú cégek is előszeretettel választják a pénzszerzésnek ezt a módját. A tapasztalatok szerint a magyar állam nem is gördít akadályokat e hitelezési gyakorlat útjába. Az MNB általában megadja az engedélyt a tranzakciókhoz. Mert a magyar állam is jól jár, ha a vállalkozók nem A kormány kemény vámszigorításokat kíván bevezetni a jövő évtől, s ez összefügg azzal, hogy az utóbbi években 30 %-kal nőtt az importunk, s ehhez képest az export mennyisége változatlan maradt. Mi ennek az oka? Egyrészt az ipari termelésünk visszaesése: ha ugyanis nem gyártunk, nincs mit eladni. Másrészt a vámok nem védték kellően a hazai ipart és mezőgazdaságot. Most talán megtört ajég, hiszen novembertől felemelték az agrárvámokat, s várható a gépkocsik importjára kiszabott vácsoportonként több száz gyártónál és forgalmazónál az épít- tetőket érintő legfontosabb változásokról adnak információkat. A vállalkozók nyilván megtalálják majd a módját annak, hogy hozzáférhessenek az adatokhoz. De hogyan juthatnak hozzá a magánszemélyek, akiknek csak egy-egy esetben van szükségük ilyen információkra? Az IPOSZ mind a fővárosban, mind vidéken a helyi érdeklődők és az iparos szervezetek rendelkezésére bocsátja az adattárat. így az építők és az építtetők a lakó-, illetve a működési területükön helyben kikalkulálhatják, mennyiért készülhet el az általuk megálmodott ház? Bánhegyi Zsuzsa vele szemben, hanem a saját számlájukra adósodnak el. A hazai kereskedelmi bankok ugyanis még mindig többségi állami tulajdonban vannak, kintlevőségeik közvetve a költségvetési hiányt növelik. Ha viszont a külföldi bankok nyújtják a hitelt, azt a saját kockázatukra teszik - s a visszafizetés terhe a vállalkozót terheli. A nagy reményekkel kecsegtető bankkonszolidáció sem segített a hazai pénzintézetek helyzetén, ezért a jövőben már csak azokat a bankokat támogatja az állam, amelyek megbízható cégekhez helyezik ki pénzüket és megfelelő szerződésekkel a visszafizetés garanciáit is meg tudják teremteni. Bánhegyi Zsuzsa mok emelése is. Azt a tényt, hogy az ország importigénye nagy, senki sem vitatja. Az utóbbi időkben azonban any- nyira megugrott a külföldi áruk aránya, hogy valósággal kiszorítják a magyar termékeket a hazai piacról. A különböző vámemelések az itthoni, olcsóbb gyártmányokra irányítják a vásárlók figyelmét. Persze ahhoz, hogy ezeket meg is vegyék, a döntő a kereslethez való alkalmazkodás, a jó minőség, a megfelelő ár és a tetszetős csomagolás. Mindezt együtt úgy hívják: versenyképesség. Az eset az érintett tulajdonosokban nagy vihart kavart, hiszen a jelenlegi törvények szerint nem egyértelmű, hogy a kárpótlási jeggyel vásárolt földek három éven belül eladha- tók-e. A kárpótlási utalvánnyal vásárlók esetében öt évre jelzálogot kellett bejegyezni a megvásárolt földre. Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy a viszonylag olcsón megvett földterületekért a Főber most a többszörösét kínálja. Úgy tűnik, a bogyiszlói helyzet tisztázódott a földhivatal, a kárpótlási és adóhivatal egyeztetése után. A részletekről Markó Ignácot, az APEH Tolna Megyei Igazgatóság osztályvezetőjét kérdeztük. — A megyei földhivatalban valószínű, hogy még ebben az évben bejegyzik az érintett tulajdonosokat. Vajon az adás-vételi szerződések megkötése után kell-e majd a földtulajdonosoknak az eladási ár után adót fizetniük? — A módosított 1976. évi XXIV-es törvényerejű rendelet alapján, közérdekű célból kerül sor a kisajátítási eljárás helyett a termőföld megvásárlására. Ennek a rendeletnek az értelmezése szerint tehát adómentes az adás-vétel. A törvény szerint: „a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételára is adómentes.” — Mi a helyzet a kárpótlási utalvánnyal vásárolt földterületeknél? — A kárpótlási törvény szerint aki földutalvánnyal vásárolt földet az állam javára öt évi időtartamra jelzálogjogot és elidegenítési tilalmat kell bejegyezni. Ha a kárpótolt az említett határidőn belül a támogatás összegét befizeti az adóhatóságnál az állam javára, akkor a jelzálogjogot és az elidegenítési tilalmat törölni kell. Ha az érintett földtulajdonos az adóhivatalnál a megfelelő összeget befizeti, mi az igazolást kiadjuk. Az igazolás bemutatásával a jelzálogjogot és az elidegenítési tilalmat a földhivatal törli. — Mit jelent az, hogy a megfelelő' összeget befizeti? — Az utalványnak az értékét, plusz 20% kamatot. Ebben a helyzetben fontos volt, hogy a három hivatal (föld-, kárpótlási, adó-) megállapodott egymással, bár hozzáteszem, hogy a megállapodás szóban és telefonon történt. mauthner Gazella, hangya, tigris Nem mindenki vállalkozó, aki vállalkozik Furcsa, képzavaros hasonlat hangzott el a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány konferenciáján, amikor a kis- és középvállalatok fejlesztéséről szóló értekezleten a magyar vállalkozókat négy csoportra osztották. Az első csoportba, a dinoszauruszok közé a még állami tulajdonban lévő nagyvállalatokat sorolták, ahol az idők során nagy mennyiségű gép, berendezés halmozódott fel, ám ezek rosszul, kis hozammal, vagy egyenesen veszteséggel működnek. A vállalkozók második csoportjába, a hangyák közé, olyan minivállalkozók tartoznak, akik éppen csak felszínen akarnak maradni, de nem akarnak bővülni. A harmadik csoportba, a gazellák közé a gyors, mozgékony cégeket sorolták az értekezleten, míg a negyedik csoportba, a tigrisek közé az agresszíveket állították. Nem szeretem az állathasonlatokat, mert nemcsak zavarosak, hanem követhetetlenek is. Hiszen a gazdasági életben sokszor a gazellák tigrissé válásáról kell beszélni, a hangyák nem képeznek homogén csoportot, sokukat nem is nevezhetjük vállalkozónak, inkább az úgynevezett önalkalmazottak kategóriájába tartoznak. Ők szolgáltatásaikat sokszor kényszerből, sokszor adózási megfontolásokból, vagy a függetlenség védelmében kénytelenek eladni. Nem beszélve arról, hogy hol maradnak a hasonlatból a felfalt gazellák és az éhenhalt, kiöregedett, már emberevésre fanyalodott tigrisek? E jelkép-szótárban tulajdonképpen elsikkad a valódi különbség vállalkozó és vállalkozó között, hiszen az egyik tehetséges, a másik alkalmatlan, az egyik szorgalmas, a másik lusta. Az igazi vállalkozó mércéje a piaci lehetőség felismerése, a versenytársakénál jobb vagy olcsóbb szolgáltatás, a rövidebb határidők vállalása, az értékesítés módjának rugalmas változtatása, a jó minőség biztosítása ... és sorolhatnánk tovább. Mindez megannyi kifejező jellemzője lehet a sikeres vállalkozónak. Hagyjuk hát az állatokat a vadonnak, ott a helyük, nem a gazdaságban. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Végy külföldi hitelt Szigorúbb vámok, keresettebb áruk A Glória ezévi mérlege Beszédes számok Milliárdok az agrárgazdaságnak Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség az idén mintegy 5 milliárd forint hitelt folyósított az agrárágazatnak. — Ez nem kevés - nyilatkozott lapunknak dr. Gergely Sándor, a szövetség elnöke. — Fiókjaink tovább bővítették azoknak a szolgáltatásoknak a körét, amelyet kifejezetten az agrárágazat támogatására dolgoztak ki. A mezőgazdasági termelőknek mintegy 500 millió forint rövid lejáratú hitelt nyújtottunk, több mint 300 milliót folyósítottunk fejlesztésekre, gépek vásárlására, öntözésre, talajjavításra, további 227 milliót pedig reorganizációs célokra. Különféle beruházásokra összesen több mint egymilliárd forintot hiteleztünk. Részt vettünk az MFA támogatás pénzügyi lebonyolításában is: 105 fiókunk több mint másfél milliárd forintot fizetett ki a pályázatot nyert vállalkozóknak. A jövő évet illetően bizakodó vagyok, s ezt az eddig megkötött mintegy 200 millió forintnyi termelési-, beruházási hitelszerződés talán igazolja is. A hitelkérelmek 90 %-át október 30-ig már „teljesítettük”, Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a mező- gazdaságból élő termelőknek, vállalkozóknak, kis- és közepes gazdaságoknak megbízható partnere legyünk. U.G. A Glória Biztosító Rt. ez évi gyorsmérlege szerint díjbevétele elérte a 380 millió forintot, 270 millió a személybiztosításokból, míg a fennmaradó rész a vagyon- és felelősségbiztosításokból származott. Noha a cég alapvetően személybiztosításokkal foglalkozik, a kárkifizetés mértéke meghaladta a 25 millió forintot. A társaság ösz- szesített tartalékállománya 220 millió, alaptőkéje pedig 1 milliárd forint. Az alig két üzleti évet maga mögött tudó biztosító úgy tervezi, hogy jövőre már nyereséges lesz az újonnan kifejlesztett személy- és vagyonbiztosítások révén. Ezeket a biztosításokat a közelmúltban nyújtották be engedélyezésre az Állami Biztosításfelügyeletnek. A külföldi viszontbiztosítók - a németországi Münchener Rück, valamint a portugál illetőségű Império - az elmúlt napokban állapodtak meg a Glória Biztosító Rt.-vel, hogy a jövő esztendőtől kezdve megduplázzák kockázatvállalásuk mértékét. Ezáltal növekszik a cég biztosítási szerződéseinek száma, illetve a biztosított vagyon mennyisége, hiszen azokat viszontbiztosítással is védik. A Glória kapcsolatai folyamatosan bővülnek a Swiss Life személybiztosítóval is, miután e svájci székhelyű nemzetközi biztosító partnerei - a Magyar- országon megtelepedett vegyes vállalatok - kivétel nélkül itt biztosítják valamennyi dolgozójukat. A Hungexpo Rt. megbízásából a Szonda Ipsos 1994. novemberében személyes megkérdezésen alapuló kérdőíves vizsgálatot készített, egyrészt a Fooda- pest ’94 rendezvény kiállítói, másrészt a szakemberek körében. A felmérés során 451 cég és 600 szakember véleményét, észrevételét összesítették. A teljesség igénye nélkül ezúttal néhány - általunk is érdekesnek tartott - adatra szeretnénk az érdeklődők figyelmét felhívni. A résztvevő cégek 33 %-a budapesti, 42 %-a vidéki, 25 %-a külföldi volt. A kiállítók 57%-a az élelmiszeriparból, 27%-a az italgyártók köréből, 22%-a az élelmiszeriparból érkezett. A résztvevők 30%-a az édes-, a sütő-, és a húsipart képviselte. A cégek 91 %-a úgy nyilatkozott, hogy két év múlva is részt vesz a bemutatón. A legtöbb látogató, 26% Budapestről érkezett. Tájegység szerint Közép-Magyarország, Észak-Dunántúl és Kelet-Ma- gyarország a sorrend. A külföldi látogatók közül Angliából, Ausztriából és Szlovákiából érkeztek a legtöbben. Az érdeklődők 4%-a döntéshozó volt. A látogatók 43%-a konkrét vásárlási szándékkal érkezett. A magyar kiállítók 82%-a, a külföldi résztvevők 75%-a volt elégedett a bemutatóval. A következő Foodapest kiállítást 1996. november 20-23. között rendezik meg.
