Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-15 / 295. szám

2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1994. december 15., csütörtök Ez Történt ... A Biztonsági Tanács kedden felháborodását fejezte ki a bangladesi kéksisakosok ellen intézett támadás miatt, amelyben egy katona meghalt, négy másik pedig megsebesült. A testület ülésén felolvasott nyilatkozat szerint az akció szándékos volt, hiszen a kéksisakosok páncélozott szállítójárműve feltűnő ENSZ-jelzést viselt. A tanács a krajinai szerbeket vádolta a Ve- lika Kladusánál történt rakétatámadás végrehajtásával. Az Iszlám Konferencia Szervezetének kedden este Casablancában megnyílt csúcstalálkozóján II. Hasszán marok­kói király élesen elítélte az iszlámon belüli „szélsőségességet és türelmetlen magatartást”. Javasolta felsőbb fórum létrehozását az iszlám tanainak félreértelmezésektől mentes megismertetése végett. - Egyetlen szervezet vagy hatóság sem hivatkozhat a vallásra, amikor az erőszak útját választja - mondta, és hozzá­tette: senki sem formálhat jogot arra, hogy kiközösítő ítéleteket fogalmazzon meg muzulmánokkal szemben, vagy harcot hir­dessen ellenük. Paul Kagame ruandai alelnök azzal vádolta Franciaorszá­got, hogy akadályozza a segélyek eljutását az iszonyú véráldo­zatot követelő polgárháború sújtotta afrikai országba. Az alel­nök a Nemzeti Sajtóklubban beszélt. Azt mondta, hogy több helyről is olyan jelzést kapott, miszerint Párizs akadályokat gördít a segélyszállítmányok útjába. - Jelen pillanatban csak ígéretek, nem pedig segélyek érkeznek hazámba - mondta. A hivatalos amerikai látogatáson tartózkodó Paul Kagame nem tisztázta, vajon mi oka volna Franciaországnak, hogy beavat­kozzon a segítségnyújtásba. Tény, hogy Párizsnak jó kapcsola­tai voltak az előző, hutu többségű kormánnyal. Határozatlan időre elnapolták a Biztonsági Tanács tagjai­nak január 31-re tervezett, bár hivatalosan soha meg nem hirde­tett csúcsértekezletét, mivel sem az amerikai, sem az orosz el­nök nem jelezte részvételi szándékát. Emellett a tanács 15 tag­jának abban sem sikerült megegyeznie, hogy milyen témákat tűzzenek napirendre e találkozón. Kedd délután 6-tól szerda hajnali háromig tartottak a resi- cabányai megyeházán a Nicolae Vacaroiu miniszterelnök ve­zette kormányküldöttség, a resicai kohászati kombinát és a gépgyár vezetői, illetve szakszervezeti képviselői közötti tár­gyalások. A párbeszéd azt követően kezdődött meg, hogy a mi­niszterelnök látogatást tett a két üzemben, amelynek munkásai nyolc napja sztrájkolnak és tüntetnek az iparváros központjá­ban. Hajnali háromkor megkezdődött a tárgyalásokról szóló jegyzőkönyv kidolgozása, amelyet a miniszterelnök is aláír. A szakszervezetek szerda reggelre is a megyeháza előtti térre hív­ták a sztrájkolókat. Riadókészültségbe helyezték az izraeli hadsereget a li­banoni határnál az Irán-barát Hezbollah támadásaitól tartva - közölték szerdán Jeruzsálemben katonai források. A magas szintű harckészültségi állapot izraeli területen és az úgynevezett dél-libanoni biztonsági zónában is érvényes. Ehud Barak izra­eli vezérkari főnök szerint a Hezbollah Libanonban nem tudna elbújni egy esetleges izraeli támadás elől, mindazonáltal hozzá­tette, hogy Izrael megfontoltan cselekszik, és az izraeli hadse­reg nem bonyolódik nagyobb arányú műveletekbe Libanonban. Január végéig adott haladékot a brit kormány a gibral- tári vezetésnek olyan bank- és vámeljárások meghonosítására, amelyek kizárják a visszaéléseket. Az ultimátum szerint a jelen­leg helyi önkormányzat alatt működő dominium a közvetlen londoni irányítás bevezetését kockáztatja esetleges vonakodá­sával. A jelek szerint nem maradtak hatástalanok azok a spa­nyol követelések, hogy a brit kormány vessen véget a - Madrid gyanúja szerint tömeges és folyamatos - gibraltári csempészet­nek és a szinte nyilvános pénzmosásnak. A spanyol hatóságok az utóbbi hetekben e vádakra hivatkozva szinte vesztegzár alá vonták a brit védnökségi terület szárazföldi bejáratait, alaposan megszűrve a forgalmat. Egyiptom hamarosan megnyitja összekötő irodáját Gázában, s a képviselet élére nagykövetet nevezett ki - közölte szerdán a kairói külügyminisztérium. Mahmud Fahim Karim eddig a külügyminisztérium Palesztinával foglalkozó osztályá­nak vezetője volt. Egy egyiptomi küldöttség nemrég Gázában járt, hogy kiválassza a képviselet helyét. Marokkó volt az első ország, amely összekötő irodát nyitott az autonóm területen. Horn Gyula sürgette az EU-tárgyalásokat Magyarország azt kérte Fran­ciaországtól, az Európai Unió jövő januártól hivatalba lépő soros elnökétől, hogy viszony­lag rövid időn belül, még az 1996-os reformkonferencia előtt tűzzék ki az EU-val folyta­tandó csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját. Francois Mitterrand francia államfő erre rendkívül konst­ruktívan reagált, s jelezte: szí­vesen látná ismét, valamikor februárban egy ezzel foglal­kozó újabb tárgyalásra. Ez a francia készség nagy előrelé­pést jelentene Magyarország EU-csatlakozási folyamatában, s mindenképpen új fejlemény - jelentette ki párizsi munkaláto­gatását záró tegnapi sajtóérte­kezletén Horn Gyula miniszter- elnök. A kormányfő cáfolta, hogy a magyar külkapcsolatokban va­lamiféle egyensúlybomlás lenne. Mint mondta, valóban különlegesen jók a magyar­német kapcsolatok, de ez a vi­szony nem megy a francia-ma­gyar, vagy bármelyik más vi­szonylat kárára, s az utóbbi időben semmivel sem csökkent Franciaország és Magyarország kapcsolatainak intenzitása. ­Gore alelnök Moszkvában Moszkvába érkezett tegnap Al­bert Gore amerikai alelnök, aki Viktor Csemomirgyin orosz kormányfővel részt vesz az orosz-amerikai kormányközi vegyes bizottság ülésén. Ráadásul a francia-német kap­csolat és annak erősödése az európai együttműködés és sta­bilitás kulcsfeltétele; ebből kö­vetkezően sem Németország, sem Franciaország nem lép egyedül olyan nagy fontosságú ügyekben, mint például az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozás. Tehát Magyarországnak alap­vető érdeke, hogy Franciaor­szág támogassa bel- és külpoli­tikai törekvéseinket - mutatott rá Horn Gyula. A magyar miniszterelnök szerint francia meghívója, Edo­uard Balladur kettejük tárgya­lásán megismételte, hogy Pá­rizs támogatta a hat kelet-kö- zép-európai állam essem meg­hívását, s arról is elégedetten szólt, hogy Magyarország - a „hatok” közül egyedül - már el­juttatta a további menetrendre vonatkozó elképzelését.- Ezt Essenben Kohl német kancellárnak, az EU soros el­nökének, most pedig Balladur kormányfőnek adtuk át egy memorandum formájában, s a francia miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy az okmány ta­nulmányozása után sor kerül konkrét konzultációkra is - mondta a magyar politikus. Közélet Dr. Jánosi György országgyű­lési képviselő fogadóórát tart 1994. december 16-án 14.00- 16.30 között Szekszár­don, a Kölcsey ltp. 24. alatti ügyfélszolgálati irodán, 17.00- 19.00 között pedig Har­con, a művelődési házban. A Nap Információja Ferenczy Europress „Jól érzi magát” A Die Welt a magyarországi németségről „Ez a vasárnap alighanem a diktatúra vége óta a legfontosabb dátum volt a magyarországi német nemzetiség számára: elsőíz­ben szavazhattak hivatalosan a németek saját képviselőikre a magyar önkormányzati választásokon” - írja első vezércikké­ben a német Die Welt című napilap. „A háborút követő években súlyos teher volt németnek lenni Magyarországon. A német lakosság mintegy felét kitelepítet­ték. Azoknak pedig, akik maradtak, meg kellett élniök, hogy korábban kialakult falusi közösségeiket az embereknek az or­szág más körzeteibe való telepítésével szétszabdalták” - han­goztatja a lap, majd megállapítja: „A magyarországi németek a mindenfajta nyomorgatás és elnyomás ellenére sem vándoroltak ki. Sőt, időközben az idő­sebbek visszatérnek Németországból, s házakat vesznek ma­guknak, hogy a nyugdíjba vonulás után végképp letelepedje­nek. Mind többen - s köztük gyerekek - tanulnak újból néme­tül. A német kisebbség növekszik Magyarországon és jól érzi magát. S ez egy további kapocs a két ország között.” Kérdőjelek ______________ írta: Bajnok Zsolt M egállapodtak A megkönnyebbülés sóhajával talán szélmalmokat lehetett volna felpörgetni. Mert megkönnyebbült az ország, a kor­mányzat, a MÁV, a szakszervezet, s persze az utazóközönség is, hogy megszületett a megállapodás, vége a vasutas-sztrájk­nak. Ki hátrált meg? Súlyos érvek és érdekek feszültek egymás­nak, hellyel-közzel indulatok is. A sok ágú egyezségből, az eredeti és a teljesülő követelésekből nagyon világosan kitetszik: mindkét fél engedett. Méghozzá úgy, hogy nem kellett a képvi­selt ügyet, korábbi önmagát feladnia. Egyszerűbben fogal­mazva: józan, értelmes kompromisszum született. Senki sem tört minden áron kétvállas győzelemre. Mert ebben a sajátos ér­dek-ütközetben mégiscsak egy szociál-liberális kormányzat kényszerű megszorító politikája szembesült a vasutastársada­lom igényeivel. S ez a több tízezres kollektíva alighanem egyik politikai bázisa volt és lesz a baloldali politikai erőknek. Lesz-e folytatás? A különböző társadalmi és foglalkozási csoportok helyzetének ismeretében a prognózis csak az lehetne, hogy igen. Hiszen a bányászok, az egészségügyiek, a pedagó­gusok és mások is ezernyi szociális sebet, sérelmet hordoznak. De a most lezajlott sajátos bér-küzdelem tapasztalatait haszno­sítva megállítható a sztrájk-tüzek elharapózása. Ilyen tanulság például, hogy a munkaadók és a munkavállalók folyamatos párbeszéde, az érdekek menet közbeni egyeztetése semmi más­sal nem pótolható. S hogy az országos érdekek és a szakmai­ágazati érdekek közötti távolság kölcsönös kompromisszu­mokkal mindig, mindenütt csökkenthető. V agyis nem olyan szélesek a tárgyalóasztalok, hogy a szem­közti oldalon ülők ne tudnának kezet fogni. Persze, ha erre megvan bennünk az őszinte szándék. Támogatás a felsőoktatásnak Kilenc felsőoktatási intéz­mény részesül az Oracle Hun­gary kft. által felajánlott 3,2 millió dollár összértékű szoft­ver támogatásból. Az adományozásról szóló szerződést szerdán írták alá - tájékoztatott a Művelődési és Közoktatási Minisztérium saj­tóosztálya. A szerződés értel­mében a szoftvereket - lehető­leg a tanrendbe beépítve - okta­tási, kutatási és tudományos cé­lokra használják. Az Oracle Hungary kft. ez év elején tett javaslatot a szoftver- termékek adományozására. A cég ajánlatát felkarolva a Mű­velődési és Közoktatási Minisz­térium a Felzárkózás az Euró­pai Felsőoktatási Alappal (FEFA) közösen pályázatot írt ki a felsőoktatási intézmények részére. A nyerteseket harminc pá­lyázó közül választotta ki a bí­rálóbizottság. A szoftvertermékekhez kap­csolódó hároméves időtartamú támogatás díját a FEFA fedezi. Sok volt idén a cukorrépa Véget ért a kampány a kaposvári gyárban Véget ért a kampány a kapos­vári cukorgyárban. Á tervezett­nél húsz nappal rövidebb - 81 napos - feldolgozási idényben összesen harmincötezer tonna cukrot állítottak elő, több mint 320 ezer tonna alapanyagból. A szeptember végén kezdő­dött kampány során csaknem hatszázan dolgoztak a gyárban: ők most karácsonytól két hét szabadságot vehetnek ki a szo­kásos karbantartási munkák előtt. A 101. kampány a ko­rábbi éveknél sokkal jobban si­került, több volt a hektáron­kénti alapanyag, mint más me­gyékben és egy új berendezés­nek köszönhetően az országban itt volt a legkisebb a cukorvesz­teség. A tervek szerint jövőre az ideinél ötven százalékkal na­gyobb területen, mintegy tizen­kétezer hektáron termeltet répát a kaposvári cukorgyár. A nyugdíj megállapításánál A lengyel szükségállapot 1988-tól minden év beszámít tizenharmadik évfordulója A jelenlegi rendelkezések sze­rint a nyugdíjak megállapításá­nál az 1988. január elsejétől a nyugdíjazást megelőző napig terjedő béridőszakot teljes egé­szében figyelembe veszik. Az utolsó esztendő ugyanak­kor, amelyet az inflációs hatás kiküszöbölése érdekében valo­rizálnak (kiegyenlítenek) - va­gyis a nyugállományba vonu­lást megelőző második esz­tendő bérszínvonalára felszo­roznak - a jövőre nyugdíjazot­taknál 1991. Mindezt Szeremi Lászlóné, a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat alelnöke mondta teg­nap az MTI-nek azzal össze­függésben, hogy egy módosító indítvány kapcsán félreérthető információk jelentek meg. Mint arról a távirati iroda hírt adott, Kis Gyula (MDF) parlamenti képviselő a tb gazdálkodásáról szóló átmeneti törvényterve­zethez beadott - de a szociális bizottságban támogatást nem szerzett - módosító indítványá­ban kezdeményezte: az 1995- ben nyugdíjba vonulóknál az 1992-es évet is felszorozva számítsák be a nyugdíj megál­lapításánál. A javaslat - mutatott rá Sze­remmé - a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elképzeléseivel összhangban elmozdulást jelen­tene a jelenlegi szabályozástól. Aszerint ugyanis csak a nyugdíjazást megelőző harma­dik év előtti (visszamenőleg 1988. január elsejéig terjedő) esztendőkben, tehát legutoljára az 1991-es évben elért átlagke­resetet szorozzák fel. Az alelnökasszony szerint az indítvány különösen nagy je­lentőségű azért, mert lehetősé­get teremtene arra, hogy a jö­vőre nyugdíjba vonulók ellá­tása reálértékben ne legyen ala­csonyabb a már korábban nyugdíj azottakénál. Ha ugyanis a parlament nem változtat a mai gyakorlaton, harmincegyezer forintos átlag- keresetet alapul véve, egy jö­vőre nyugdíjba vonuló férfinak vagy nőnek átlagosan hétszáz forinttal lesz kevesebb az ellá­tása, mintha az idén nyugdíjaz­ták volna. Lengyelország számos városá­ban megemlékeztek kedden a szükségállapot bevezetésének 13. évfordulójáról. Varsóban a mártírhalált halt Jerzy Popie- luszko atya egykori templomá­ban misén emlékeztek meg a szükségállapot áldozatairól. Az eseményen megjelentek a radi­kális jobboldali pártok és a Szo­lidaritás vezetői. Szentbeszédében Miroslaw Jaworski atya úgy vélte, hogy „Lengyelország számára rend­kívül káros” a régi rendszer embereinek visszatérte a hata­lomba, akik szerinte hazugsága­ikkal félrevezették a társadal­mat, ezért nyerhették meg a parlamenti választásokat. A plébános keserű szavakkal szólt arról, hogy a legújabb közvé­leménykutatás szerint a lengye­lek több mint felének vélemé­nye, hogy Wojciech Jaruzelski, az utolsó kommunista államfő helyesen járt el a szükségálla­pot bevezetésével. A radikálisan kommunistael­lenes Független Lengyelország Konföderációjának mintegy 100 tagja tüntetett Jaruzelski varsói háza előtt, követelve a szükségállapot bevezetéséért felelős személyek bíróság elé állítását. Ugyanezt követelte mintegy 300 tüntető az igazságügyi minisztérium épü­lete előtt. Katowicében, Wroclawban és Bydgoszczban tartott külön­böző tüntetéseken és emlékülé­seken 50-100-an vettek részt. Marian Krzaklewski, a Szolida­ritás vezetője a lengyel történe­lem egyik legtragikusabb ese­ményének nevezte a szükségál­lapot bevezetését. A szakszervezet péntek délre tüntetést szervez az igazság­ügyminisztérium és a minisz­tertanács épülete előtt, amelyen a múlt rendszer bűneiért felelő­sek bíróság elé állítását kívánja követelni. A megmozduláson 2-5 ezer résztvevőre számítanak. A Szo­lidaritás elnöksége el akarja érni a büntető törvénykönyv módosítását, amely kimondaná, hogy az 1944-1989 között, po­litikai okból elkövetett bűncse­lekmények nem évülnek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom