Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-02 / 284. szám
2 »ÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1994. december 2., péntek Főpróba, rejtvényfejtéssel Enyhén szólva nem voltak túlzottan elégedettek a jegyzők azon a konferencián, melynek napirendjén az ön- kormányzati választások tegnap záruló főpróbájának értékelése szerepelt. A szekszárdi régi vármegyeháza dísztermében tartott összejövetelen dr. Farkas László főjegyző köszöntötte a megjelenteket, akik közül jónéhányan nem is titkolták: a tesztadatokat, illetve a szoftvert produkáló Zalaszám - a főpróbákon való közreműködéssel megbízott cég - nem állt feladata magaslatán. Következett mindez az adott esetben pontatlan és nem életszerű adatokból, melyekkel néha egyszerűen nem tudtak mit kezdeni - Schutzbach Ferenc dombóvári jegyző megfogalmazását idézve - a „rejtvényfejtésre" kényszerülő Országos Egyéni Választókerületek illetékesei. Ezen hiányosság szerencsére nem jelenti azt, hogy az adatokat fogadó TAKISZ ne tett volna meg minden tőle telhetőt, g ne végezte volna jól munkáját. A jegyzői konferencia további részében Rostás Ilona, az Ipari és Kereskedelmi Kamara Tolna Megyei Szervezetének Titkára adott tájékoztatást a vállalkozói adatváltozásokról, majd a résztvevők a közben megérkezett, 10 ezer lakosnál kisebb településekre vonatkozó szavazólapokat nézték át adatpontosítás céljából. Dr. Farkas László végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban a kistelepüléseken ügyelni kell a megfelelő számú szavazófülkére. Miután a falvakban a választók egyszerre négy szavazólapot kapnak, előfordulhat torlódás is. Ezt újabb fülkék elhelyezésével a legegyszerűbb megelőzni. -száAusztrál aszály A korábban számítottnál is súlyosabb károkat okoz Ausztráliában az aszály, a kormány legfrissebb becslése alapján 2 milliárd ausztrál dollárra tehető a mezőgazdaságot érő veszteség - jelentette az AP-DJ. Szeptemberben még 1,3 milliárd ausztrál dollárra kalkulálták az agrárszektorban az aszálykárt a júniusban véget érő idei pénzügyi évre vonatkozóan. Tágabb következményeivel is számolva, a szárazság 2,9 milliárd ausztrál dollár jövedelemkiesést okoz a kontinensnyi országnak, ami az ausztrál hazai össztermék 0,7 százalékával egyenértékű. A számítások alapján téli búzából a termés 13,1 millió tonnányi lesz, az előző szezonban 28,2 millió tonnányit takarítottak be. Búcsúülés Bonyhádon — Lehet, hogy sokan nem számítottak arra, hogy ilyen őszinte anyagot adunk közre a város gazdasági helyzetéről néhány héttel a választások előtt, ugyanakkor nem tehetünk mást, hogyha tiszta képet akarunk kapni - mondotta Oroszki István, Bonyhád város polgármestere a település jelenlegi önkormányzatának tegnap esti, utolsó ülésén. A kissé illetődött hangulatú testületi ülésen a képviselők módosították a város idei költségvetését, főként az intézmények kérései alapján (a végszavazás lapzártakor még tartott). A pénzügyi előterjesztés kiemeli, hogy a városban nagy különbségek alakultak ki az egyes intézmények között. A Vörösmarty Mihály Általános Iskolánál például több mint 2 millió forint a bérmaradvány, a Széchenyi iskolánál pedig nem elegendő a bér. Az önkormányzat pénzügyi bizottságának vezetője ennek kapcsán kritikával illette a Vörösmarty iskola bértervezését és rámutatott, „ezt a tervezési lezserséget" a város következő vezetésének nem szabad megengednie. Az utolsó testületi ülésen a képviselők döntöttek arról is, hogy a Bacsó utcai patika egy helyiségét bérbe adják egy fogorvosnak, privát rendelőnek, anélkül, hogy megpályáztatnák. Oroszki István polgármester beszámolója a képviselő-testület négyéves munkaprogramjának végrehajtásáról lapzárta után kezdődött.- háj > Megalakult az Ipari Parkok Egyesület Megalakult az Ipari Parkok Egyesület. A vállalkozók az ipari parkokban juthatnak hozzá a modern infrastruktúrához, pénzügyi, számviteli és adótanácsadáshoz. Az egyesület célja, hogy szellemi és főként anyagi erőforrásokat teremtsen az ipari parkok működéséhez. Legfontosabb feladatnak a külföldi tőkebevonást tartják - tájékoztatta az MTI-t Pakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesület elnöke. Az ipari parkok lehetőséget nyújtanak a kockázat megosztására a vállalkozó, az önkormányzat és a kormányzat között. Az egyesülethez történő csatlakozás követelménye, hogy a vállalkozó magas exportarány elérésére törekedjék. Az Ipari Parkok Egyesület a korszerű termelési struktúra kialakulását és az export bővülését szeretné elősegíteni. Egy kis helyzetértékelés Akarok-e NATO-tag lenni? A skandináv országokban mostanában tartanak népszavazásokat arról, hogy csatlakozzanak-e az európai közösséghez. Svájcban ez már megtörtént, a svájciak többsége nemet mondott. De arrafelé az áfa-emelésről is megkérdezték a lakosságot, mert bizonyára úgy vélték, hogy a parlament - még ha vitathatatlanul demokratikusan megválasztott képviselők alkotják is - nem vállalhatja a döntést ilyen nagy horderejű kérdésben. Magasabb fórum elé kell vinni az ügyet. Nálunk, e sarjadó jogállamban, a közvéleményt sajnos egyelőre nem magasabb fórumnak tekintik a politikacsinálók, hanem őmögöttük menetelő hadnak. Manipulálható emberáradatnak. Az ő igazukat visszhangzó, éljenző csapatnak. Tömegbázisnak. Világkiállítás. Bécsben még időben kikérték a helybeliek véleményét: akarják-e. Nem akarták. Most nálunk is alighanem népszavazás lesz a dologból, ami - jövő februárban - már vélhetőleg semmi jelentőséggel nem bír. Egy ilyen voksolási akció megindításához 100 ezer aláírás szükségeltetik. 100 ezer aláírást pro és kontra is könnyű összeszedni egy Budapest nagyságú városban; s ha nagyon szorít a cipő, a megyeszékhelyeken is mozgósítják az aktivistákat. Tehát nem erről, nem az indítvány helyességéről vagy helytelenségéről van szó, hanem egészen másról. Az a baj, hogy úgy tűnik, „semelyik" kormányunknak sem szívügye, hogy az igazán fontos és rázós kérdések felvetődésekor, pontosan feltérképezze a többségi véleményt - a többségi demokráciában. Hogy „bizonyos esetekben" ne a visszakönyöklések- kel foglalatoskodjék, legyen bátor átengedni a döntnöki széket a választópolgároknak, s ne szégyelljen népszavazást kezdeményezni sem, önszántából. Nem mi szervezzük, és nem mi fújjuk le a bulikat, hanem „ők". Naponta újabb és újabb arasszal közeledünk az európai unióhoz, a hírek szerint. Sőt, a honvédelmi miniszter nemrég úgy nyilatkozott: NATO-csatlakozásunk talán hamarabb megtörténhet, mint az EK-társulásunk. Tessék mondani, ki kérdezett meg engem arról, hogy be akarok-e lépni a közösségbe, vagy akarok-e NATO-tag lenni? Nem kellene ezeket a dolgokat mielőbb tisztázni? Nehogy potyára fáradozzanak szegény karrier-diplomatáink! Wessely Gábor A Gyermekes családokat sújtja az adómódosítás A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Hanti Vilmos felhívta a figyelmet az Érdekegyeztető Tanács által vasárnap jóváhagyott jövedelemadó módosítás-tervezet, a gyermekes családokat sújtó következményeire. A gyermekek után járó 400, illetve 600 forint adókedvezmény megszüntetéséből megtakarított 8 milliárd forintot a kormányzat nem adja vissza a családoknak, úgyanakkor a kedvezmény megvonása családonként havi 800, illetve 1800 forint mínuszt jelent. Már három éve nem történt intézkedés a családi pótlék értékének megőrzése érdekében sem - hangsúlyozta Hanti Vilmos. Ha az ország nehéz anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a családok támogatásának reálértékét megőrizzék, legalább drasztikusan ne csökkentsék - hangsúlyozta Hanti Vilmos abban a levélben, amelyet Horn Gyula miniszterelnöknek, a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács elnökének küldött a Gyermekbarát Mozgalom nevében. Levelében Hanti Vilmos reményét fejzte ki, hogy a miniszterelnöknek sikerül valóra váltani azt a gyerekeknek tett Ígéretét, hogy a nekik szánt támogatásokból nem enged lefaragni. Tárlat-invitáló Dombok között Két arcát mutatja a látogató előtt a sokoldalú képzőművész, a Munkácsy-díjas Szabados János tegnap a gyönki művelődési házban nyűt kiállításán látható festményeivel: a táj hangulatainak lírai megfogalmazójáét, és a tájban, tárgyakban, emberekben rejlő gondolatok szimbolikus kifeje- zőjéét. Az alkotó egyik „arca" azoknak ajánlható, akik a feloldódást keresik a tájképfestészet hagyományos színharmóniájában, a hol szomorkás, hol vidám, de valahol már a múlt talán soha vissza nem térő idilljébe vesző falvak, dombos vidékek megjelenítésében. A másik azoknak, akik szeretik, ha a kép inkább elgondolkodtat, mint kifejez, szeretnek távolságot tartani a művel szemben - ezt teszik velünk ugyanis a Csend, az Óvatosság (ezek is tájképek), a Bószénfa, a Komédiások, a maguk groteszkbe hajló, szürrea- litáshoz közeledő világával. Szabados János, a kaposvári Iparművészeti Szakközépiskola tanára nemcsak mint festő ismert és elismert, fél- domborműveivel, mozaikjaival, üvegablakaival országszerte találkozhatunk. A gyönki tárlat december 17-ig tekinthető meg. tf Konténeres embercsempészet A volt Szovjetunió Amerikába vágyó polgárai a konténeres tengeri embercsempészet kiterjedt hálózata révén most bagatell 25 ezer dollárért valóra válthatják álmaikat - tűnik ki az ENSZ szakértői által az illegális ki- és bevándorlásról készített jelentésből. A légi úton történő embercsempészetet nehezíti, hogy útlevelet és vízumot kell lopni vagy hamisítani hozzá. Meglehetős kockázattal jár az állami tisztviselők, illetve az idegenforgalomban dolgozók megvesztegetése, de az illegális bevándorlók hivatalos küldöttségekben vagy turista- csoportokban való szerepeltetése is. Á tengeri úton történő embercsempészethez viszont nincs szükség a „külső" személyek kockázatot növelő és a tiszta nyereséget csökkentő bevonására. A törvénytelen bevándorlóknak az európai kikötőkből az Egyesült Államokba való szállításához használt szabványos áruszálító konténereket esetenként vízvezetékkel, világítással, fekhellyel is ellátják. Apró kellemetlenség, hogy a hosszú tengeri úton a levegőtlen konténerben némelyik utas megfullad. Nagyobb zavart okoz, hogy az USA felé tranzitállomásként használt Kanada hatóságai újabban műszerrel mérik a levegőben lévő (kilehelt) széndioxidot, így próbálnak következtetni az egyébként szabályosan lezárt konténerek tartalmára. A jelentés szerint a virágzó üzletág legtöbb ügyfele a volt szovjet köztársaságokból és Kelet-Európából kel útra. Az ár: az Egyesült Államokba 25-30 ezer dollár. A tanulási zavarokról Az általános iskolás korban jelentkező tanulási zavarok volt a témája annak a konferenciának, melyet tegnap délután rendeztek a paksi polgármesteri hivatalban a városi nevelési tanácsadó szervezésében. A rendezvényen, melyen a nevelési tanácsadók munkatársai, valamint pedagógusok vettek részt, Csiky Erzsébet és Rózsáné Czigány Enikő, a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola adjunktusai tartottak előadást. Csiky Erzsébet a tanulási zavarok fejlődéslélektani hátteréről beszélt, különös tekintettel a koraszülött gyermekekre, akik nem a megfelelő biológiai érettséggel jönnek világra, sokszor hónapokig kórházi kezelést kapnak, s csak ezután kerülnek az otthoni környezetbe, s ezért sok olyan ingerből, környezeti hatásból maradnak ki életük első heteiben, melyek fontosak a megfelelő fejlődés szempontjából. Rózsáné Czigány Enikő előadása során a korrekció lehetőségeiről beszélt, melyet az óvodák, iskolák tehetnek az ilyen zavarókkal küzdő gyermekek érdekében. vem „Ne legyenek Európában újabb választóvonalak!" Mit vár Kohl a budapesti csúcstól? "Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozóját megelőző napokban természetesen elsősorban az újból drámai módon kiéleződött, veszélyes boszniai fejlemények foglalkoztatnak minket. Bízom benne, hogy az üggyel foglalkozó csoport tárgyalásain és a budapesti csúcson az amerikai, a francia és az orosz elnökkel valamint a brit miniszterelnökkel folytatandó megbeszéléseken egyaránt sikerül némileg előbbre jutnunk. Ami az egykori Jugoszláviában történik, az szégyene Európának" - jelentette ki Helmut Kohl német kancellár abban a nyilatkozatában, amelyet közvetlenül budapesti látogatása előtt adott Josef von Fe- renczy magyar származású médiamenedzsernek. A kancellár hozzáfűzte: "Az előttünk álló budapesti csúcstól mindenekelőtt javaslatokat és kezdeményezéseket várok arra vonatkozóan, mivel járulhat hozzá az EBEÉ a jövőben Európa békéjének biztosításához. Egész Európát átfogó, tartós biztonsági koncepcióra van szükségünk. Ezzel meg kell akadályoznunk, hogy Európában újabb választóvonalak keletkezzenek. A konfliktusmegelőzéssel és válságkezeléssel kapcsolatban is nagyok az EBEÉ iránti várakozások. Az Európai Unióban ezzel összefüggésben kidolgozott indítványaink többek között szorosabb kapcsolatot feltételeznek az EBEÉ és az ENSZ Biztonsági Tanácsa között. Ezen túlmenően azt kívánjuk, az EBEÉ tagországai vállaljanak Budapesten kötelezettséget arra, hogy mindenkori fegyveres erőik bevetését határaikon belül és kívül egyaránt helyezzék demokratikus ellenőrzés alá. Ezek magától értetődően csak egyes lépések, de mindegyik fontos, hogy tartós békét és szabadságot biztosítsunk Európában. Együtt kell hasznosítanunk a lehetőségeket, amelyek az elmúlt évek mélyreható változásaiból adódnak". A közelmúltban Németországban tartott választásokat követően újjáalakult német kormány legfontosabb feladatairól szólva Kohl kifejtette: "Négy évvel ezelőtt mindenekelőtt arról volt szó, hogy szembesüljünk azokkal a roppant kihívásokkal, amelyek az éppen csak kivívott újraegyesítésből fakadtak. Németország azóta mélyrehatóan megváltozott - keleten és nyugaton egyaránt. Az elmúlt esztendőkben mindnyájan tudatára ébredtünk annak, mennyire mély nyomokat hagyott a különélés hosszú időszaka és a kommunista diktatúra. Németország keleti részén még mindig sok a gond, mindenekelőtt a munkahelyeket illetően. Ebből következően egyik legfontosabb teendőnk a jövőt biztosító munkahelyek teremtése. De az is nyilvánvaló mindenki számára, hogy népünk példa nélkül álló közösségi teljesítményt nyújtva bizonyította készségét a szolidaritásra és erejét az újrakezdéshez. Ma a belső egység sok területen már életre kelt valóság. Most minden erőt latba kell vetnünk, hogy egész Németországot alkalmassá tegyük az eljövendő XXI. századra. A gazdaság világa a következő 25 évben nagyobb mértékben fog változni, mint ahogyan az elmúlt 100 évben változott. A német gazdaság nem lett rosz- szabb, de nekünk, németeknek tudomásul kell vennünk, hogy mások jobbak lettek annál, mint amilyenek korábban voltak. Ezért nálunk, Németországban, a gazdaság és a társadalom sok területen kiigazítást igényel. Országunkban meg akarjuk újítani az államot és a társadalmat, hogy meg tudjuk hódítani a jövőt. Ezt tűzte maga elé új kormányprogramunk, s ezt kívánom szolgálni magam is minden erőmmel”. A magyar-német viszonyról szólva a kancellár kijelentette: "Nekünk, németeknek és velünk együtt minden európainak komoly érdeke Magyar- ország szilárd fejlődése, ezért két- és sokoldalú fórumokon kezdettől fogva erőteljesen támogattuk a magyar reformokat. Magyarország útja az európai és az atlanti szervezetekbe - amit a magam részéről hangsúlyozottan ösztönzők - ehhez a fejlődéshez új lehetőségeket és távlatokat nyit." A német államférfi kifejtette: "Horn Gyula miniszterelnökkel különösképpen összekötnek az 1989-es év augusztusának és szeptemberének hetei, amelyek a berlini fal leomlásához vezettek. A német egységhez külügyminiszterként nyújtott akkori hozzájárulása feledhetetlen számunkra" - mondotta Kohl kancellár.
