Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-21 / 274. szám

4 «ÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1994. november 21., hétfő Máltaiak jótékonysági bálja Szekszárdon „Adni és továbbadni” Zichy Mária Terézia és Zichy György (Folytatás az 1. oldalról.) A bálon, mint védnök részt vett dr. Kocsis Imre Antal polgármester és felesége, va­lamint dr. Petz Ernő, a PA Rt. vezérigazgatója, feleségével. A bált megelőzően kértünk interjút Zichy Mária Terézia grófnőtől, aki mint a Szek­szárdi Mezőgazdasági Rt. tu­lajdonosa szorosan kötődik Szekszárdhoz. — Magyarországon az elmúlt években nem volt jellemző jóté­konysági bált rendezni, legalább is vidéken. A Máltai Szeretet­szolgálat hagyományt kíván te­remteni a mai rendezvénnyel? — A világháború előtt vol­tak jótékonysági bálok, a mai rendezvénynek ezért nem ha­gyományteremtés a célja, ha­nem az egymáson való segí­tés. A Máltai Szeretetszolgálat adni akar és kapni valamit, amit aztán tovább adhat a szegényeknek. Adni és tovább adni, ez ennek a bálnak az ér­telme, amit szeretnék, ha mindenki látna. Az egész Mál­tai Szeretszolgálatnak ez az értelme. Amikor Szent János 900 évvel ezelőtt megalapí­totta a szervezetet, azt mondta, „A hitben élj és add magad, a személyt!" — Egy éve gyakrabban jár Magyarországra. Hogyan látja, milyenek a viszonyok nálunk? — Egy rétegnek javultak az életkörülményei, de na- gyon-nagyon sok ember, aki korábban viszonylag jó kö­rülmények között élt, borzasz­tóan elszegényedett. Az árak emelkednek, nincs állami kompenzálás, ez a tízmillió magyar közül legalább hat millió embert igen hátrányo­san érint. Magyarországnak még na­gyon sokat kell tanulnia, mert nem lehet csak az emberek egy részét - „akit el tudnak kapni" - megadóztatni, ha­nem mindenkinek adóznia kellene, mint a demokratikus államokban. Itt ma a legrosz- szabb körülmények között az özvegyek, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok vannak. Fő­leg vidéken, a falvakban lenne szükség segítségre, nem min­dig a fővárosra kellene gon­dolni. — Nagy örömmel hallom ezt, mert Magyarország „főváros centrikus". — így van, ha átmegyünk a Dunán az Alföldre, mintha egy másik világba értünk .volna. Egy üyen kis országban nem lenne szabad ekkora nagy különbségnek lenni az országrészek között. — Ónok előtt itt az asztalon a kanosában fehér és vörösbor van. Mint érdekeltnek, mi a véleménye a szekszárdi borokról? — Nagyon jó a vélemé­nyem, szívesen iszom a kék­frankost, a merlot-t. Azelőtt csak a fehérbort kedveltem, nem voltam vörösbor ivó, de itt Szekszárdon az lettem. — Mit tud tenni azért, hogy mások is megismerjék és megsze­ressék az itteni borokat? — Minden igyekezetem­mel azon vagyok, hogy a szekszárdi történelmi borvi­dék hírneve Németországban megint megfelelő legyen. Az utolsó harminc évben sajnos nagyon elrontották a magyar borok piacát azzal, hogy na­gyon sokat produkáltak, de nem jó minőségben. Remélem ezen tudok változtatni. Ha a német piacot, amely nem könnyű terep, hiszen ott van­nak a kitűnő minőségű fran­cia, spanyol, olasz, görög bo­rok, sikerül megnyernünk, akkor a többi országban és a tengerentúlon is sikerünk le­het. De nemcsak a nyugati, a keleti piacra is gondolni kell, itt van a csehek, szlovákok és a volt Szovjetunió tagállamai is. — A jótékonysági bálra elkí­sérte a fia is ... — Igen, három gyerekem közül a legkisebb, Georg, azaz György elkísért Szekszárdra. ó nemrégiben érettségizett Angliában, most itt van Pes­ten, magyarul tanul. Szeretne mindent megérteni, szeretné megértetni magát a magya­rokkal, megismerni az itteni viszonyokat. F. Kováts Éva Fotó: Degré Gábor Ötéves a Szekszárdi Vadászklub Röviden Zomba Zomba képviselő-testülete november 22-én, kedden, 14 órakor, a pártok házában ün­nepi ülést tart. Ezen az ülésen tárgyalja meg a testület az el­múlt négy évben végzett munkát, a községet érintő kö­zös gondokat és feladatokat. Várdomb Tulajdonképpen a vár­dombi kultúrház átadása, azaz az épülethez tartozó vi­zesblokk megépítése 1964 óta aktuális lett volna. Különböző ismert és kevésbé ismert okok miatt erre csak most kerülhet sor, a jelenlegi önkormányzat utolsó beruházásaként. A ter­vek szerint a kivitelező de­cember 11-ig végez a munká­latokkal, amelynek során női, férfi WC-ket, mosdókat alakít ki. Ugyancsak a várdombi kul- túrházat érinti az a hír, mely szerint elkészült az épület belső világításának felújítása. Mindezt a Várdomb Jövőjéért Alapítvány finanszírozta 140 ezer forinttal. Éppen öt éve annak, hogy Szekszárdon megalakult a Szekszárdi Vadászklub, mely sokak örömére szerveződött a hasonló érdeklődésű emberek laza, kötetlen szövetségévé. A jeles évforduló kapcsán a klub titkárával, Éppel Jánossal be­szélgettünk. — Kik és milyen szándékkal hívták életre a vadászklubot? — A vadásztársaságok képviselői, az elnökök, a veze­tőségi tagok és egyéb más, a vadászat iránt érdeklődők hívták életre a Szekszárdi Va­dászklubot. Már akkor úgy terveztük, hogy a szerveződés teljesen nyitott keretek között működjön. Ez így is történt. A klub elindulásához megnyer­tük az akkori FM hivatal és a vadászszövetség képviselőit is. Arra gondoltunk, hogy lét­rehozunk egy olyan semleges, de a szakma által elismert tár­saságot, melyhez a bérkilö- vőktől kezdve a vadászat bármilyen más formájával foglalkozó, vagy egyszerűen a vadászat iránt érdeklődők is csatlakozhatnak. Mindezt te­hetik mindenféle elkötelezett­ség nélkül, hiszen még tagdí­jat sem kell fizetni. A klub lét­száma elég változó, de nagy átlagban 40-50 fő az aktív mag. így bárki tag lehet, aki el­jön a foglalkozásainkra és re­gisztráltatja a nevét. — Hogy telt ez az öt esz­tendő? — Nagyon fontos dolog­nak tartom, hogy rengeteg programot tudtunk biztosítani tagjainknak és ezek - úgy ér­zem - népszerűén is voltak. Csak kiemelve néhányat: fá­cánnevelési tanfolyamot szer­veztünk, neves előadókat és érdekes embereket hívtunk meg, valamint rendszeres szakmai programot nyújtot­tunk. Ezen kívül információ­kat is közvetítünk a vadászat­tal, a vadakkal kapcsolatban. Mi egyfajta kapocs vagyunk a vadászok és a vadásztató tár­saságok között. — Milyen kapcsolatok segítik mindezt? — Alapvetően belföldi kapcsolatokra törekszünk, külföldi kapcsolatot nem épí­tettünk ki, tudatosan. Ez utóbbi természetesen anya­giak hiányában nem jöhet létre. Persze a zökkenőmentes működéshez szükségszerű a sokirányú kapcsolatrendszer. Szeretnénk az egyszerűbb va­dászokhoz közelebb kerülni, számukra jobban ismertté tenni a programokat, hiszen a sok esetben a vadásztársasá­gok vezetőségi tagjai kevésbé ismerik a nálunk szervezett programokat, és így nem is tudják értesíteni az érdekelte­ket. — Mi a véleménye arról, hogy manapság sokan szidalmazzák a vadászokat, mondván a vadászat az urak, a nagypénzúek sportja? — Ez csak részigazság. Tu­lajdonképpen mindig azok vadásztak és azok fognak va­dászni, akik az átlagosnál egy kicsit tehetősebbek. A vadá­szat történelmét tekintve vi­szont mindig megszemélye- sedik egy „nagyember", egy főúr, bár tudjuk, hogy koráb­ban nemcsak ők vadásztak. Nagyon sokan mások is. Tény, hogy a vadászok összetétele nagyon heterogén, ugyanúgy megtalálható a pénzes, a vál­lalkozói, a vezetői és alkalma­zotti réteg is - mondta Éppel János, a Szekszárdi Vadász­klub titkára. - garay ­Elfogták az autók fosztogatóit Az utóbbi hetekben - mint arról folyamatosan hírt ad­tunk - elszaporodtak a gépko­csifeltörések a megyeszékhe­lyen. Pontosabban szólva, az autók többségét egyszerűen kinyitották, és ami mozdít­ható volt, azt elvitték. Először három pásztói férfi akadt horogra, akik az előze­tes letartóztatásban eddig még csak két szekszárdi esetet is­mertek el. Gyanítható, hogy működési területük az egész ország, ezért elfogásukról és módszereikről tájékoztatták a főkapitányságokat. A mód­szerről: nyolcvanhárom kü­lönféle kocsikulcsot találtak náluk, de érdekes, Trabanthoz való nem akadt köztük. Mire föllélegezhettek volna a rendőrök - s persze az autó- tulajdonosok - folytatódott a sorozat, további autókat pa­koltak ki. Egyértelmű volt te­hát, hogy más is „utazik" au­tófeltörésben. A végén jól szervezett akcióval begyűjtöt­ték egy másik csapat tagjait. Az elővigyázatosság szüksé­gesnek bizonyult, mert volt közöttük, akit a szántóföldön kellett elfogni, mert kiugrott az ablakon és elszaladt. Mint kiderült, ők rádió­magnóra specializálták ma­gukat, amelyeket orgazdáknál értesítettek. Néhány károsult­nak szerencséje van, mert ti­zennégyet megtaláltak. Ezek előbb-utóbb visszakerülnek jogos tulajdonosaikhoz. Lopják a halat A szálkái nagytavon horgá­szott három szépreményű szekszárdi fiatalember. Távo­zóban gyanúsak lettek az ép­pen arra cirkáló járőrnek, aki az autóban 17 darab egyen­ként kétkilós pontyot talált. Nem szép dolog ilyesmit tenni, hiszen csak két nemes­halat lehet hazavinni. Arról már nem is szólva, hogy ép­pen horgászati tilalom van. Hajdan 120 éve, 1874. november 23-án ünnepi ülést tartott a Szegzárdi Dalárda, ezen felol­vasták a belügyminiszter által jóváhagyott egyesületi alap­szabályokat. 110 éve, 1884. november 23-án a Tolname­gyei Közlöny Pajkosság cím­mel számol be az újvárosi is­kola tanulóinak veszélyes csínytevéséről: a gyerekek kő­vel dobáltak meg egy arra bérkocsiban haladó utazót. November 27-én a Szekszárd Vidéke tudatta olvasóival, hogy nőni fog a butellázók, azaz a házi borkimérések száma: 65-en már jelentkeztek, de várhatóan mintegy száz ilyen lesz Szekszárdon. 105 éve, 1889. november 27-én halt meg a megyeszékhelyen Meszlényi Simon Rudolf, aki­ről a Vasárnapi Újság azt írta nekrológjában: „1849-iki kép­viselő, ki a szabadságharc után soká bújdosott, a hatva­nas években Tolnamegye alispánja lett, majd a szeg­zárdi törvényszék elnöke". 100 éve, 1894. november 25-én azt írta a Tolnavármegye, hogy az első hó „furcsa sze­szélye a véletlennek, hogy míg az egész ősz alatt nyarat él­veztünk ... hirtelen, minden átmenet nélkül éppen Flóra, a virágok patrónája napján (no­vember 24-én) hullott váro­sunkra". November 25-én meghalt Budapesten Garay János egyetlen fia, Dezső, 52 éves korában. November 26- án a Magyar Tudományos Akadémia ülésén bejelentet­ték, hogy Tömöri Anasztáz, megyénk szülötte 10.000 fo­rintot adományozott matema­tikai munkák támogatására. 95 éve, 1899. november 26-án az állami szőlőtelepek orszá­gos kormánybiztosa megvizs­gálta a szekszárdi ültetvénye­ket és kilátásba helyezte, hogy itt szénkéneggyárat létesíte­nek. 90 éve, 1904. november 27- én a Tolna vármegye büsz­kén adta hírül, hogy a Saint Louisban tartott világkiállítá­son a Bezerédj Pál vezetésével Szekszárdon előállított se­lyemgubó nagydíjat nyert. E napon nyitották meg Pécsett a városi múzeumot, amelynek létesítésében döntő szerepe volt városunk szülöttének, Majorossy Imre polgármes­ternek, akiről később el is ne­vezték az intézményt. 50 éve, 1944. november 24-én Tolna megye alispánja körrendeletét adott ki a kiürítésről: a fronttól öt kilométerre mindenki köl­tözzön el ingóságaival, 20 ki­lométerre „csak" a javakat kell elszállítani... Krónikás Közmeghallgatás Szekszárdon Szekszárd megyei jogú vá­ros közgyűlése november 3-i ülésén úgy határozott, hogy november 24-én, csütörtökön 17 órára a polgármesteri hiva­tal I. emeleti konferenciater­mébe (Szekszárd, Béla tér 1.) közmeghallgatást hirdet meg, amelyen a város polgárai, az állampolgári közösségek, a társadalmi szervezetek képvi­selői közérdekű kérdéseket tehetnek fel és javaslattal él­hetnek. URTHI TISZTELT HÖLGYEM, URAM, KEDVES ÜGYFELEINK! Szeretettel meghívjuk Önöket Szekszárdon és Tolna megyében elsőízben megrendezésre kerülő WÜRTH szakmai napokra 1994. november 22-23-án, 9-16.30 óráig az AUTO TECHNO Kft. VW, AUDI Autószalonba (Szekszárd, Széchenyi u. 41.) Szakmai bemutatónkon megismerkedhet a WÜRTH Szereléstechnikai Kft. által forgalmazott világszínvonalú termékekkel, amelyek ma már nélkülözhetetlenek a karbantartás, gyártás és javítás szakterületein (autó-, fém- és faipar). Kiemelten is figyelmükbe ajánljuk legújabb fejlesztéseinket, amelyek gyakorlati ‘‘ alkalmazását a helyszínen bemutatjuk. ^ ^____________■ _____________________________________________ (59183) ■...................................................................................................................... ................................................................................................■■■■■■■■■■ M ÉRNÖKÖK, ÜZEMMÉRNÖKÖK, FIGYELEM! Kettő és fél év alatt új képesítést szerezhet SZEKSZÁRDON, ha jelentkezik a Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Budapest) kihelyezett közgazdasági szakokleveles mérnök képzésére. Jelentkezhetnek a mérnöki, üzemmérnöki végzettséggel rendelkezők! A képzés 1995. február 1-jével indul. Szervezi: a Bt., a főiskola megbízásából. Ha válaszborítékot küld, részletesen tájékoztatjuk. Jelentkezés: helyi szervezőnknél, Gyurkovics Ferencnél. Levélcím: Gyurkovics Ferenc, Szekszárd, Béri B. Á. u. 49. II/9. Telefon: munkanapokon 7.00-13.00-ig (74) 319-652. E szakon mérlegképes könyvelői oklevelet is szerezhet! Hálószobabútor-vásár a szekszárdi Domus Áruházban HAZAI ÉS IMPORT HÁLÓSZOBÁK BŐ VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJUK kedves vásárlóinkat áruházunkban. 50 km-es körzetben díjmentes házhoz szállítás. Nyitva tartás: naponta 8-17.30, szombaton 8-12 óráig. (60451)r

Next

/
Oldalképek
Tartalom