Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-21 / 274. szám
4 «ÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1994. november 21., hétfő Máltaiak jótékonysági bálja Szekszárdon „Adni és továbbadni” Zichy Mária Terézia és Zichy György (Folytatás az 1. oldalról.) A bálon, mint védnök részt vett dr. Kocsis Imre Antal polgármester és felesége, valamint dr. Petz Ernő, a PA Rt. vezérigazgatója, feleségével. A bált megelőzően kértünk interjút Zichy Mária Terézia grófnőtől, aki mint a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. tulajdonosa szorosan kötődik Szekszárdhoz. — Magyarországon az elmúlt években nem volt jellemző jótékonysági bált rendezni, legalább is vidéken. A Máltai Szeretetszolgálat hagyományt kíván teremteni a mai rendezvénnyel? — A világháború előtt voltak jótékonysági bálok, a mai rendezvénynek ezért nem hagyományteremtés a célja, hanem az egymáson való segítés. A Máltai Szeretetszolgálat adni akar és kapni valamit, amit aztán tovább adhat a szegényeknek. Adni és tovább adni, ez ennek a bálnak az értelme, amit szeretnék, ha mindenki látna. Az egész Máltai Szeretszolgálatnak ez az értelme. Amikor Szent János 900 évvel ezelőtt megalapította a szervezetet, azt mondta, „A hitben élj és add magad, a személyt!" — Egy éve gyakrabban jár Magyarországra. Hogyan látja, milyenek a viszonyok nálunk? — Egy rétegnek javultak az életkörülményei, de na- gyon-nagyon sok ember, aki korábban viszonylag jó körülmények között élt, borzasztóan elszegényedett. Az árak emelkednek, nincs állami kompenzálás, ez a tízmillió magyar közül legalább hat millió embert igen hátrányosan érint. Magyarországnak még nagyon sokat kell tanulnia, mert nem lehet csak az emberek egy részét - „akit el tudnak kapni" - megadóztatni, hanem mindenkinek adóznia kellene, mint a demokratikus államokban. Itt ma a legrosz- szabb körülmények között az özvegyek, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok vannak. Főleg vidéken, a falvakban lenne szükség segítségre, nem mindig a fővárosra kellene gondolni. — Nagy örömmel hallom ezt, mert Magyarország „főváros centrikus". — így van, ha átmegyünk a Dunán az Alföldre, mintha egy másik világba értünk .volna. Egy üyen kis országban nem lenne szabad ekkora nagy különbségnek lenni az országrészek között. — Ónok előtt itt az asztalon a kanosában fehér és vörösbor van. Mint érdekeltnek, mi a véleménye a szekszárdi borokról? — Nagyon jó a véleményem, szívesen iszom a kékfrankost, a merlot-t. Azelőtt csak a fehérbort kedveltem, nem voltam vörösbor ivó, de itt Szekszárdon az lettem. — Mit tud tenni azért, hogy mások is megismerjék és megszeressék az itteni borokat? — Minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy a szekszárdi történelmi borvidék hírneve Németországban megint megfelelő legyen. Az utolsó harminc évben sajnos nagyon elrontották a magyar borok piacát azzal, hogy nagyon sokat produkáltak, de nem jó minőségben. Remélem ezen tudok változtatni. Ha a német piacot, amely nem könnyű terep, hiszen ott vannak a kitűnő minőségű francia, spanyol, olasz, görög borok, sikerül megnyernünk, akkor a többi országban és a tengerentúlon is sikerünk lehet. De nemcsak a nyugati, a keleti piacra is gondolni kell, itt van a csehek, szlovákok és a volt Szovjetunió tagállamai is. — A jótékonysági bálra elkísérte a fia is ... — Igen, három gyerekem közül a legkisebb, Georg, azaz György elkísért Szekszárdra. ó nemrégiben érettségizett Angliában, most itt van Pesten, magyarul tanul. Szeretne mindent megérteni, szeretné megértetni magát a magyarokkal, megismerni az itteni viszonyokat. F. Kováts Éva Fotó: Degré Gábor Ötéves a Szekszárdi Vadászklub Röviden Zomba Zomba képviselő-testülete november 22-én, kedden, 14 órakor, a pártok házában ünnepi ülést tart. Ezen az ülésen tárgyalja meg a testület az elmúlt négy évben végzett munkát, a községet érintő közös gondokat és feladatokat. Várdomb Tulajdonképpen a várdombi kultúrház átadása, azaz az épülethez tartozó vizesblokk megépítése 1964 óta aktuális lett volna. Különböző ismert és kevésbé ismert okok miatt erre csak most kerülhet sor, a jelenlegi önkormányzat utolsó beruházásaként. A tervek szerint a kivitelező december 11-ig végez a munkálatokkal, amelynek során női, férfi WC-ket, mosdókat alakít ki. Ugyancsak a várdombi kul- túrházat érinti az a hír, mely szerint elkészült az épület belső világításának felújítása. Mindezt a Várdomb Jövőjéért Alapítvány finanszírozta 140 ezer forinttal. Éppen öt éve annak, hogy Szekszárdon megalakult a Szekszárdi Vadászklub, mely sokak örömére szerveződött a hasonló érdeklődésű emberek laza, kötetlen szövetségévé. A jeles évforduló kapcsán a klub titkárával, Éppel Jánossal beszélgettünk. — Kik és milyen szándékkal hívták életre a vadászklubot? — A vadásztársaságok képviselői, az elnökök, a vezetőségi tagok és egyéb más, a vadászat iránt érdeklődők hívták életre a Szekszárdi Vadászklubot. Már akkor úgy terveztük, hogy a szerveződés teljesen nyitott keretek között működjön. Ez így is történt. A klub elindulásához megnyertük az akkori FM hivatal és a vadászszövetség képviselőit is. Arra gondoltunk, hogy létrehozunk egy olyan semleges, de a szakma által elismert társaságot, melyhez a bérkilö- vőktől kezdve a vadászat bármilyen más formájával foglalkozó, vagy egyszerűen a vadászat iránt érdeklődők is csatlakozhatnak. Mindezt tehetik mindenféle elkötelezettség nélkül, hiszen még tagdíjat sem kell fizetni. A klub létszáma elég változó, de nagy átlagban 40-50 fő az aktív mag. így bárki tag lehet, aki eljön a foglalkozásainkra és regisztráltatja a nevét. — Hogy telt ez az öt esztendő? — Nagyon fontos dolognak tartom, hogy rengeteg programot tudtunk biztosítani tagjainknak és ezek - úgy érzem - népszerűén is voltak. Csak kiemelve néhányat: fácánnevelési tanfolyamot szerveztünk, neves előadókat és érdekes embereket hívtunk meg, valamint rendszeres szakmai programot nyújtottunk. Ezen kívül információkat is közvetítünk a vadászattal, a vadakkal kapcsolatban. Mi egyfajta kapocs vagyunk a vadászok és a vadásztató társaságok között. — Milyen kapcsolatok segítik mindezt? — Alapvetően belföldi kapcsolatokra törekszünk, külföldi kapcsolatot nem építettünk ki, tudatosan. Ez utóbbi természetesen anyagiak hiányában nem jöhet létre. Persze a zökkenőmentes működéshez szükségszerű a sokirányú kapcsolatrendszer. Szeretnénk az egyszerűbb vadászokhoz közelebb kerülni, számukra jobban ismertté tenni a programokat, hiszen a sok esetben a vadásztársaságok vezetőségi tagjai kevésbé ismerik a nálunk szervezett programokat, és így nem is tudják értesíteni az érdekelteket. — Mi a véleménye arról, hogy manapság sokan szidalmazzák a vadászokat, mondván a vadászat az urak, a nagypénzúek sportja? — Ez csak részigazság. Tulajdonképpen mindig azok vadásztak és azok fognak vadászni, akik az átlagosnál egy kicsit tehetősebbek. A vadászat történelmét tekintve viszont mindig megszemélye- sedik egy „nagyember", egy főúr, bár tudjuk, hogy korábban nemcsak ők vadásztak. Nagyon sokan mások is. Tény, hogy a vadászok összetétele nagyon heterogén, ugyanúgy megtalálható a pénzes, a vállalkozói, a vezetői és alkalmazotti réteg is - mondta Éppel János, a Szekszárdi Vadászklub titkára. - garay Elfogták az autók fosztogatóit Az utóbbi hetekben - mint arról folyamatosan hírt adtunk - elszaporodtak a gépkocsifeltörések a megyeszékhelyen. Pontosabban szólva, az autók többségét egyszerűen kinyitották, és ami mozdítható volt, azt elvitték. Először három pásztói férfi akadt horogra, akik az előzetes letartóztatásban eddig még csak két szekszárdi esetet ismertek el. Gyanítható, hogy működési területük az egész ország, ezért elfogásukról és módszereikről tájékoztatták a főkapitányságokat. A módszerről: nyolcvanhárom különféle kocsikulcsot találtak náluk, de érdekes, Trabanthoz való nem akadt köztük. Mire föllélegezhettek volna a rendőrök - s persze az autó- tulajdonosok - folytatódott a sorozat, további autókat pakoltak ki. Egyértelmű volt tehát, hogy más is „utazik" autófeltörésben. A végén jól szervezett akcióval begyűjtötték egy másik csapat tagjait. Az elővigyázatosság szükségesnek bizonyult, mert volt közöttük, akit a szántóföldön kellett elfogni, mert kiugrott az ablakon és elszaladt. Mint kiderült, ők rádiómagnóra specializálták magukat, amelyeket orgazdáknál értesítettek. Néhány károsultnak szerencséje van, mert tizennégyet megtaláltak. Ezek előbb-utóbb visszakerülnek jogos tulajdonosaikhoz. Lopják a halat A szálkái nagytavon horgászott három szépreményű szekszárdi fiatalember. Távozóban gyanúsak lettek az éppen arra cirkáló járőrnek, aki az autóban 17 darab egyenként kétkilós pontyot talált. Nem szép dolog ilyesmit tenni, hiszen csak két nemeshalat lehet hazavinni. Arról már nem is szólva, hogy éppen horgászati tilalom van. Hajdan 120 éve, 1874. november 23-án ünnepi ülést tartott a Szegzárdi Dalárda, ezen felolvasták a belügyminiszter által jóváhagyott egyesületi alapszabályokat. 110 éve, 1884. november 23-án a Tolnamegyei Közlöny Pajkosság címmel számol be az újvárosi iskola tanulóinak veszélyes csínytevéséről: a gyerekek kővel dobáltak meg egy arra bérkocsiban haladó utazót. November 27-én a Szekszárd Vidéke tudatta olvasóival, hogy nőni fog a butellázók, azaz a házi borkimérések száma: 65-en már jelentkeztek, de várhatóan mintegy száz ilyen lesz Szekszárdon. 105 éve, 1889. november 27-én halt meg a megyeszékhelyen Meszlényi Simon Rudolf, akiről a Vasárnapi Újság azt írta nekrológjában: „1849-iki képviselő, ki a szabadságharc után soká bújdosott, a hatvanas években Tolnamegye alispánja lett, majd a szegzárdi törvényszék elnöke". 100 éve, 1894. november 25-én azt írta a Tolnavármegye, hogy az első hó „furcsa szeszélye a véletlennek, hogy míg az egész ősz alatt nyarat élveztünk ... hirtelen, minden átmenet nélkül éppen Flóra, a virágok patrónája napján (november 24-én) hullott városunkra". November 25-én meghalt Budapesten Garay János egyetlen fia, Dezső, 52 éves korában. November 26- án a Magyar Tudományos Akadémia ülésén bejelentették, hogy Tömöri Anasztáz, megyénk szülötte 10.000 forintot adományozott matematikai munkák támogatására. 95 éve, 1899. november 26-án az állami szőlőtelepek országos kormánybiztosa megvizsgálta a szekszárdi ültetvényeket és kilátásba helyezte, hogy itt szénkéneggyárat létesítenek. 90 éve, 1904. november 27- én a Tolna vármegye büszkén adta hírül, hogy a Saint Louisban tartott világkiállításon a Bezerédj Pál vezetésével Szekszárdon előállított selyemgubó nagydíjat nyert. E napon nyitották meg Pécsett a városi múzeumot, amelynek létesítésében döntő szerepe volt városunk szülöttének, Majorossy Imre polgármesternek, akiről később el is nevezték az intézményt. 50 éve, 1944. november 24-én Tolna megye alispánja körrendeletét adott ki a kiürítésről: a fronttól öt kilométerre mindenki költözzön el ingóságaival, 20 kilométerre „csak" a javakat kell elszállítani... Krónikás Közmeghallgatás Szekszárdon Szekszárd megyei jogú város közgyűlése november 3-i ülésén úgy határozott, hogy november 24-én, csütörtökön 17 órára a polgármesteri hivatal I. emeleti konferenciatermébe (Szekszárd, Béla tér 1.) közmeghallgatást hirdet meg, amelyen a város polgárai, az állampolgári közösségek, a társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket tehetnek fel és javaslattal élhetnek. URTHI TISZTELT HÖLGYEM, URAM, KEDVES ÜGYFELEINK! Szeretettel meghívjuk Önöket Szekszárdon és Tolna megyében elsőízben megrendezésre kerülő WÜRTH szakmai napokra 1994. november 22-23-án, 9-16.30 óráig az AUTO TECHNO Kft. VW, AUDI Autószalonba (Szekszárd, Széchenyi u. 41.) Szakmai bemutatónkon megismerkedhet a WÜRTH Szereléstechnikai Kft. által forgalmazott világszínvonalú termékekkel, amelyek ma már nélkülözhetetlenek a karbantartás, gyártás és javítás szakterületein (autó-, fém- és faipar). Kiemelten is figyelmükbe ajánljuk legújabb fejlesztéseinket, amelyek gyakorlati ‘‘ alkalmazását a helyszínen bemutatjuk. ^ ^____________■ _____________________________________________ (59183) ■...................................................................................................................... ................................................................................................■■■■■■■■■■ M ÉRNÖKÖK, ÜZEMMÉRNÖKÖK, FIGYELEM! Kettő és fél év alatt új képesítést szerezhet SZEKSZÁRDON, ha jelentkezik a Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Budapest) kihelyezett közgazdasági szakokleveles mérnök képzésére. Jelentkezhetnek a mérnöki, üzemmérnöki végzettséggel rendelkezők! A képzés 1995. február 1-jével indul. Szervezi: a Bt., a főiskola megbízásából. Ha válaszborítékot küld, részletesen tájékoztatjuk. Jelentkezés: helyi szervezőnknél, Gyurkovics Ferencnél. Levélcím: Gyurkovics Ferenc, Szekszárd, Béri B. Á. u. 49. II/9. Telefon: munkanapokon 7.00-13.00-ig (74) 319-652. E szakon mérlegképes könyvelői oklevelet is szerezhet! Hálószobabútor-vásár a szekszárdi Domus Áruházban HAZAI ÉS IMPORT HÁLÓSZOBÁK BŐ VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJUK kedves vásárlóinkat áruházunkban. 50 km-es körzetben díjmentes házhoz szállítás. Nyitva tartás: naponta 8-17.30, szombaton 8-12 óráig. (60451)r