Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-19 / 273. szám
12 «ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. november 19., szombat G Kis eneráció ti Ifjúsági oldal «•* Törd a fejed! ■mannui——i— Két héttel ezelőtti rejtvé- Nyereményét postán küldjük nyünk megfejtése: kígyó. A el. Aki kitalálja, mit ábrázol helyes választ beküldők közül fenti képünk, két hét múlva a szerencse Tuba Éva mado- tudja meg, hogy helyesen tip- csai olvasónknak kedvezett, pelt-e. Cím nélkül Sosem voltam valami vidám természetű gyerek. Nem mintha búskomor lennék, szó sincs róla, csak valahogy sosem volt könnyű kimutatnom, mit érzek. Ha valami igazán szórakoztatott, akkor csendessé váltam, s belül, magamban álmélkodtam rajta, milyen szép, vagy jó ez az egész. Egyszer, mikor senki sem látott, megpróbáltam a tükör előtt hangosan nevetni, vagy legalább szélesen mosolyogni. Mit mondjak, siralmas próbálkozás volt. A mosolyom leginkább egy három hete éhező farkas szenvedő vicsorgására hasonlított, a nevetésem pedig egy kenetlen ajtó csikorgására. Egy nővérem, egy öcsém és egy húgom van, én nem tudom, kire ütöttem, de ezek hárman nagyon egyformák, viháncoltak, nevetgéltek, egyfolytában beszéltek és fáradhatatlanul ténykedtek körülöttem. Erőlködtek, hogy bevonjanak a mulatságba, de egy idő után magam hagytam ott őket, láttam, szinte megfagynak komor arcom látványától. A szüleim sem igazán Az álarc tudtak mit kezdeni velem. Amikor például állatkertbe mentünk, a testvéreim hangos felkiáltásokkal, gyöngyöző kacagással csodálták a látványt. Én hallgattam. Egyszerűen szóhoz sem tudtam jutni a csodától, és belül a lelkem szinte szárnyalt, annyira élveztem a látványt. De az arcomon, ezen az átkozott kősziklán semmi sem látszott. Egy percig sem éreztem azt, hogy ne szeretnének, vagy a többiek terhére lennék. De sosem tudtam elmondani nekik, hogy mennyire szeretem őket, s hogy milyen jól érzem magam velük. Néhányszor megpróbáltam, de megijedtem: attól féltem, ha kimondom, elvész a csoda, megtörik a varázs. Később még rosszabb lett a helyzet. A faluban mindenki ismert, tudták, én ilyen vagyok, amíg itt jártam iskolába, elfogadtak ilyennek. Mikor a városba kerültem középiskolába, akkor szörnyű lett a helyzet. Néhány hangadó Lehet, hogy furcsán hangzik, de igaz, hogy a paksi Vak Bottyán gimnázium diáklapjának éppen az a címe, hogy Cím nélkül. A szerkesztők elképzelése szerint háromhetente jelenik meg kiadványuk, mely „minden kedves és kedvetlen olvasót" üdvözöl, s a „folyton nyüzsgő, lében kanál=ambici- ózus emberek kinyilatkoztatásainak is szorít helyet, amennyiben művüknek cikk, ötlet, levél, vicc vagy interpelláció formája van. Az alábbiakban néhány könnyed témájú írást szemlézünk a diákújságból. Havi téma: a menza A villámétkezés törvénye: A menzai étkezés titka a gyorsaság. Mire rájössz, milyen eheHeti cáfolat Nem igaz, hogy minden gyerek kedvenc és forrón imádott reggelije a dobostorta szendvics, málnaöntettel. egyből kiszúrta egykedvű áb- rázatomat, s idétlen tréfák állandó céltáblája lettem. Szerencsére csak rövid ideig. Mert ahogy az öröm nem látszik rajtam, a bánat és a harag sem. A lányok, ezek a furcsa, csodálatos lények, elkerültek. Csak egy akadt, aki az arcom mögé látott. Amikor a többiek látták, hogy keresi a társaságomat, eleinte viccesnek találták, aztán belenyugodtak. Én féltem. Attól féltem, elunja, hogy nem látja rajtam a szerelmet, a csodálatot. De kitartott. Nem hiszek a csodákban, de valami ilyesmi történhetett velem. Mintha álarcot viseltem volna eddig, éreztem, hogy napról napra szűnik az arcom merevsége, s ha nem is lettem egészen olyan, mint mások, néha nevetek, s a mosolyom sem riasztó már. Még félek, hogy egyszer minden visszaáll a régi kerékvágásba, de reménykedem. Nem vagyok egyedül, s bármi történik, már akadt valaki, ha csak egy is, aki az álarc mögé látott. vévé tetlen, már meg is etted. A folyadékkal telített poharak törvénye: Minden pohár egyféleképpen tud felborulni. Úgy, hogy rád ömlik. A húsporciózás szabálya: A menzán mindenki ugyanabból a húsból kap, mégis mindig a tiéd a legmócsingosabb. Ülésrend: bárhová ülsz, a beljebb ülők arra akarnak majd kimenni. Apróhirdetések K. G. keresi három éve eltűnt (Nike) cipőjét. Aki tud róla valamit, kérjük, jelentkezzen a szerkesztőségben!. T. G. első osztályos tanuló várja azok jelentkezését, akik hajlandóak megírni helyette fizika, matematika és kémia dolgozatait. BoltiMurphy-k Ha a boltban meglátsz valami fantasztikus, régen áhított dolgot, két eset lehetséges: nincs rá pénzed, vagy ha van, éppen az orrod előtt fogy el belőle az utolsó darab. Kinézel magadnak valamit, gyűjtesz rá, spórolsz, pénzt kuncsorogsz mindenkitől, aztán mikor megveszed, rájössz, hogy semmi szükséged rá. Ha valamit szeretnél, tuti, hogy legalább három rokontól megkapod ajándékba. Miután már megvetted. MAHASZ sikerlista 21. Vangelis: 1492 22. Eric Clapton: From The Cradle 23. Moby Dick:Memento 24. Pink Floyd: The Division Bell 25. Filmzene: The Crow 26. Bravo Hits: Válogatás 2. 27. Mariah Carey: Music Box 28. Beastie Boys: ILL Communication 29. Dolly Roll: Beat Turmix 60 II. 30. Soundgarden: Super Unknown Válogatott Démonok Lovászi Péter írásai A pók Tágas számomra a világ, nem érzem magam bezárva. Akkor minek még egy, egy szomszédos univerzum meghódítása? A hatalomvágy, a büszkeség, esetleg a kegyetlenség bizonyítására? A kis pók elszántan szaladt a falon, egyenesen az olvasólámpa irányába. Szórakozásból, kis papírgalacsinokkal dobáltam, de ő nem hátrált meg. A lámpához érve, rövid szemle után munkába kezdett. Talán új „támaszpontját" akarta kiépíteni, de ezt már nem hagytam. Egy újságpapírral a kezemben indultam „hatástalanítani" a betolakodót. A falra vetett árnyékomtól megrémülve, eszeveszetten futott a szekrény mögé. Utána csaptam, de a „fegyver" csak a lábait súrolta. Hamar eltűnt a fal és a szekrény közötti sötétségben. Most már eltökélt szándékom volt, hogy végzek „ ellenfelemmel". Kissé eltoltam a szekrényt, hogy elérhessem. Ezzel a mozdulattal egy „kaput" nyitottam ki. Mindent vastagon lepett el a por. Mindent? Hisz itt semmi sincs pókhálókon és a sarokba kuporodott „áldozaton" kívül. Szánt szándékomban volt elpusztítani, de mégsem tettem meg. Mert minek nekem egy „terület", amin nincs semmi? Talán csak bizonyítani akartam hatalmasságomat? Nekem bizonyítani? Akinek a Föld az alattvalója, aki a vüágegyetem egyedülálló tökélye? Hidak Ki a gazdag? Akinek milliónyi a pénze, vagy akinek milliónyi a jótette? Gazdag az, ki nem tud birtokolni olyan hatalmat, mely nem vehető meg: igazi barátságot, igazi szerelmet, igazi szabadságot? — En akarom létrehozni a világ leghosszabb és leghatalmasabb hídját! - mondta a hatalomra vágyó Dave. Én csak egy szép, forgalmas hidat szeretnék felépíteni -, felelte Paul. — Látod Paul, a magadfajta igénytelen alakoknak nem kell a „leg". Hiába építed fel „életed nagy művét", nem fogsz feljebb kerülni, örökre a porban maradsz -, gúnyolódott Dave. Mindketten nekiláttak a munkának. Teljes erőbedobással dolgoztak. Egyikőjük sem hátrált meg a gyakran előforduló nehézségektől. Kiálltak tervük végrehajtásáért. Egy év sem telt el és Paul hídja készen állt. Egy mély folyó fölötti roncs, járhatatlan átjárót építette újjá. Ezzel utat nyitott a hadseregnek és a kereskedőknek, mert eddig lehetetlen volt a folyó túlsó oldalára átjutni. Fél évszázad elteltével végre Dave is befejezte az építkezést. Hídja egy sivatag fölött hajlott át, és sivatagba is vezetett. Védekezett, hogy ő egy áthajózhatatlan tenger fölé épített „utat", de a tenger helyett csak néhány pocsolya volt látható. A sivatagon is bárki nyugodtan átkelhetett volna. Minek? Hiszen a túloldalon semmi se várná. Dave hídján egy lélek sem kelt át: terve kudarcba fulladt. Szíve mélyén érezte, hogy vesztett, de nem tudta bevallani. Elindult a képzeletbeli „új világba", hogy egy nap majd gazdagságot hozzon az emberiségnek, de soha többé nem tért vissza. Időnk véges, csak egy pillanat. Próbálj meg e pillanat alatt tenni is valamit, de ne csak magadért. Szellemednek legyen igazi gazdagsága: de vigyázz, mert időnk véges! Vad démonok, rút álmok Felemésztik lelkem Harcra készen várok rátok S tettem amit tettem. Zúg agyamban a vér Képek rázzák életem Nékem segít idő s tér S nem ijeszt meg a végtelen. Remegő árnyak a falon Nem tudtok megállítani A bűn felkúszik a hasamon Ábránd nem tud ámítani. Nem tör meg ármány Sötétség a kihívás nekem Nem éltet bálvány Az én kezem vértelen. Jaksa Péter Higgy nekem! Ember4 Vigyázz szeretteidre! Tudd értékelni a szépet, Tanulj, hogy neked jobb legyen, Mindig emlékezz emlékeidre! Szeress mindenkit úgy, ahogy lehet, Adj minden embernek szereteted Felejtsd el a haragot, bocsáss meg könnyen, Életed csak így lesz szép, csak így lesz könnyebb. Ha megbántanak, előttük könnyekkel ne alázd magad, Vonulj el, hogy egyedül lehetsz, Hol nem figyel senki, Ott ejts fájó könnyeket. Tervezd jövődet, Kitartás és hűség 4. Rick szabadsága lejárt, a hétvégén azonban még volt ideje egy kicsit pihenni. Nagyon megviselt volt, szörnyen aggódott Tammy miatt. Egy szobában aludt a lánnyal, a nyitott ablakon behallatszott a madarak éneke, s a nap is felkelt már. Halk kopogás hallatszott, aztán Evelyn, Tammy húga jött be szólni, hogy elkészült a reggeli. A délelőttöt a kertben töltötték, s Tammy, miközben a nyugágyban szendergő Rick-et nézte, meghatottan gondolt arra, milyen kitartó, hűséges és türelmes a fiú. Délután Rick Tammy lábát tornáztatta és masszírozta, elmagyarázta a lánynak, hogy milyen fontos a torna és a masszázs, s kérte, próbáljon arra koncentrálni, hogy meggyógyul. ő, Rick, tudja, érzi, hogy így fog történni, s a lány hamarosan ugyanúgy tud majd járni, mint a baleset előtt. Vasárnap este elbúcsúzott a lánytól, hiszen lejárt a szabadsága, de megígérte, hogy munka után minden nap meglátogatja majd, s ha a kórházba megy Tammy kontrollra, ha teheti, vele lesz. Tammyt szerdán vitték be ellenőrzésre, orvosa elvégzett néhány vizsgálatot, s jónak ítélte az eredményt. Később konzultált a kollégáival, s úgy döntöttek, maradjon bent a lány néhány napig. A kezelés jól sikerült, amikor Tammyt hazaengedték, már nem volt szüksége a tolókocsira, két mankó segítségével tudott közlekedni. Nagyon boldog volt, mert ha kevéssé és fájdalmasan is, de már tudta mozgatni a lábát. Az orvosok meglepően gyorsnak találták a gyógyulását, s vele együtt örültek. Rick és a lány megünnepelték a haladást, s a fiú emlékeztette Tammyt arra, amit a baleset után mondott: sohasem szabad feladni a reményt. Holdfényes este volt, Tammy szeme csillogott a szoba homályában. Rick beletemette arcát a lány selymes hajába, s átölelte szerelmét. Régen, nagyon régen vártak már egy ilyen boldog, meghitt estére. Úgy érezték, megérdemelnek egy kis boldogságot ennyi megpróbáltatás után. (Folytatjuk.) Arany Zsolt Ne add fel! Add fel! Az alábbiakban közöljük a novemberi forduló kérdéseinek helyes megoldását. E havi nyerteseink Gábor Kinga tamási és Makó Erik tolnai tanulók. Jutalmukat postán kapják meg. Ne feledjétek: két hét múlva újra játék! 1. A helyes párosítás, amely szerint az összetett szavak elő- és utótagja felcserélhető: gumikutya, színarany, világnap, mezőőr, kérdéskör, vízálló, előnév, anyagcsere, futóhomok, katonasor, melegágy, várjáték, vadászszerencse, haspók, vértest, jegybank. 2. Dóra Érden lakik és franciát tanul. Judit Pesten lakik és németet tanul. Kriszti Budán lakik és angolt tanul. 3. A helyes naptávolságok párosítása: (Helyesbítjük a 4:0,72-höz tartozó bolygó nevét Vénuszra!) Mars 2:1,52 Vénusz 4:0,72 Jupiter 1:5,20 Pluto 5:39,65 Szaturnusz 3:9,58 4. A legötletesebb „képesített férfinév" Károlyi Katalin bá- taszéki levelezőnktől érkezett: Baltazár Vicces! Két milliomos autókat nézeget a szalonban. Az egyiknek megtetszik egy modell, szól az üzletvezetőnek, hogy megveszi. A pénztárhoz ballagnak, s a vásárolni szándékozó már fizetni akarna, mikor a barátja int a pénztárosnak, ő állja a cehhet. A másik csodálkozó tekintetét látva nagyvonalúan megszólal: — Hagyd csak, kérlek szépen, az előbb a konyakot úgyis te fizetted! versezetek Hogy minél szebb legyen, Próbálj megtenni mindent, boldog csak így lehetsz! S ha lesz, Hogy feleslegesnek érzed majd magad, Lesz, ki nem tudja elviselni hiányodat. Valaki mindig örülni fog neked! Neki adj sokkal több szereteted Hagyd, hogy boldog legyen veled, Ha így teszel, szép lesz életed! Kömíves Gabriella Az elmúlás Csend van csak a szél suhog Egy nagy szerelemről dalol Dalol egy víg nótájú hangszeren, kacagnak ők ketten, s boldogok, Mint még sohasem. Két ember szerelmét játssza el Két szerelemes ki egymásra lel Egymásra leltek, s hitték, hogy mindig így marad De jött a vihar, mely a szellő víg dalát Messze űzte el. Csend van csak a szél suhog Egy reménytelen szerelemről dalol Dalol egy lehangolt hangszeren Búsan, egymagában, keservesen. Két ember szerelmét játssza el, Kiknek boldogságát most temetik el, elválnak egymástól, Hisz többé nem tartoznak össze, Fáj nagyon a szívük, hisz búcsúznak örökre. Csend van csak a szél suhog A szörnyű magányról dalol, Dalol, de már nem a lélek hangszerén Szívet tépő vad zenét játszik csendes ősz egy éjjelén Egy lány magányáról dalol Ki egykor szeretett egy fiút Várta őt, de nem jött már többé Szereti a fiút titkon, örökké. Anita Félelem Könnybe lábadt szemmel Céltalanul Elhagyott sikátorok kiáltása Remeg vakul. Élettelen lábakkal Futva Testnek elhagyott Ura. Lélekmerengve, reszkető Kézzel Elborult fejjel és Ésszel Szorít a sikátorok Hatalma Halálban, félelemben Maradva. Könnyek patakja, mi Nyomul Elhagyott szerelmeket Vakul. Lázadni, forrongani Lételem Rád ereszti vasajtaját A félelem. Illés Tünde
