Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-19 / 273. szám
1994. november 19., szombat GAZDASAG »ÚJSÁG 5 Mutató a Mutatóból Teflonedény és a médiamix Az újjáalakult Mahir Rt. szerdán mutatkozott be az érintetteknek Szekszárdon, a Művészetek Házában. A reklámcég vezérigazgatóját, Székely Zsoltot a tájékoztatót követő fogadásról „loptuk el", hogy vendége lehessen műsorunknak. — Ha én mondjuk teflonedényeket szeretnék eladni Tolna megyében, milyen megfontolások alapján állítsam össze a termék reklámstratégiáját 1 — Minden kampánynál elsődleges szempont, hogy ki a célcsoport. A célcsoportanalízis része egy tömegfogyasztási cikknél a szociológiai tanulmány. Jelen esetben a háztartás tevékenységi körébe eső döntéshozókat kell vizsgálnunk, hogy körvonalazzuk, kik lehetnek a potenciális fogyasztók. Ennek ismeretében a médiaszoftver segítségével meg lehet állapítani, hogy az adott médiamixben hogyan lehet biztosítani a lehető legnagyobb elérést. Arra kell törekedni, hogy minél több fogyasztót minél hatékonyabban érintsen meg a kommunikáció. Ez függ attól, hogy hányszor találkozik az adott reklámmal és mekkora a találkozások kontaktusértéke. Végig kell vizsgálnunk az összes szóba jöhető reklám- hordozót (közterület, sajtó, elektronikus médiák és direc- tek) és meghatározzuk azt a pontot, ahol a befogadó és a közlő közötti kontaktus a leghatékonyabban létrejön. Ha mondjuk a sajtónál maradunk, meg kell állapítani, hogy a régióban terjesztett lap mekkora teret biztosít hasonló hirdetéseknek, illetve, ha országos lapról van szó, terjesztik-e és ha igen, mekkora példányszámban az adott célterületen? Ha televízióban gondolkodunk, fontos szempont a helyi média nézettségi mutatója és nézők televíziózási szokásai. — Térjünk vissza az eredeti termékünkre. — Jelen esetben én mindenképpen egy úgynevezett prezentációs módszert is alkalmaznék. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy helyi áruházak és szakboltok segítségével termékbemutatókat szerveznék. Megítélésem szerint ez segíthetné elő legjobban a termék kommunikációs mixé- nek hatékonyságát. Amint látható, a téma rendkívül bonyolult, ráadásul a szükséges információk sem jutnak el a felhasználókhoz. Terveink szerint a közeljövőben részletesebben foglalkozunk a megye reklámpiacával. ZOOM (A MUTATÓ szerdai adása november 21-én a POP TV megyei hálózatán tekinthető meg.) Vállalkozópárti az új adótörvény? A kormányváltás óta eltelt valamivel több mint száz nap nem volt elegendő a pénzügyi kormányzatnak, hogy előkészítse a kormányprogramban beígért adóreformot. így az 1995-ös adótörvény tervezetében még csak nyomaiban lelhetők fel a következő évek változásai. Ezek előkészítéseképpen, a lakosság fogyasztásának mérséklése érdekében, az adótáblához most nem nyúlnak hozzá, de sokan mégis átkerülnek egy másik adósávba, ahol fokozatosan „elfogynak" majd a tavaly kiharcolt béremelések. Megszűnnek bizonyos kedvezmények, így például ezentúl csak az évi 480 ezer forintnál kevesebbet keresők írhatnak le az adójukból évi 7200 forintot gyereknevelés címén. A szellemi tevékenységet folytatók 100 ezer forintos adó- mentessége 25 százalékára csökken. Eddig a lakásépítésre, vásárlásra 1993. december 31-ike után felvett pénzintézeti hitel is jelentősen csökkenthétté az adót, ezentúl azonban ez az összeg nem lehet magasabb az évi adó 20 százalékánál, vagy legfeljebb 35 ezer forintnál. Az 1995-ös adóév minden kétséget kizáróan a vállalkozóknak kedvez majd. Még akkor is, ha megszűnik a vállalati személygépkocsik adó- mentessége. Eddig elvileg annak kellett volna jövedelemadót fizetnie, aki személyi használatra is igénybe vette ezeket a rendszerint nagyértékű kocsikat, a vállalkozók azonban ilyen címen egyetlen fillérrel sem gazdagították a költségvetést. Most bezárult egy újabb kiskapu:az adóhatóságot nem érdekli, ki használja a kocsit, a cégnek kell fizetnie. Ha akarja, persze átháríthatja ezt a költséget a kocsi használójára is, de ez már nem az adóhatóság ügye. A rendelet alól az állami cégek sem kivételek, s az sem dőlt el véglegesen, sikerül-e kivonni magukat e szabály hatálya alól a költségvetési szerveknek? Vállalkozóbarát döntés, hogy a jelenlegi 38-ról 18 százalékra csökken azoknak a cégeknek a nyereségadója, amelyek nem veszik ki a pénzt a vállalkozásból. Ezzel a kedvezménnyel kell majd adózni a beruházásra, fejlesztésre félretett tartalékok után, az osztalékként kifizetésre kerülő nyereséget azonban további 25 százalékos adó terheli. Az osztalék típusú jövedelmek eddigi 20 százalékos adókulcsa jövőre 10 százalékra csökken. Egy összeghatár felett adókedvezmény jár majd a beruházásokra igénybe vett kölcsönök után. Megszűnnek a hazai és a külföldi befektetők között alkalmazott méltánytalan megkülönböztetések. A Pénzügyminisztérium szakértői úgy vélik, a mérsékelt adóterhek mellett már nem lesz érdekük a vállalatoknak, hogy mindenféle pénzügyi manipulációval eltüntessék a nyereséget. Talán javulni fog az adómorál is, ezzel pedig igazságosabb teherviselés alakul ki a bérből és fizetésből élők, valamint a vállalkozói szféra között. Az adórendszer igazi reformján már dolgoznak a szakemberek. Várhatóan 1996-ban lesz a premier. (somfai) A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 170,56 174,04 ausztrál dollár 81,99 83,59 belga frank (100) 33936 346,28 dán korona 17,86 18,22 finn márka 22,75 23,21 francia frank 20,33 20,75 görög drachma (100) 45,35 46,27 holland forint 62,33 63,59 ír font 167,25 170,71 japán yen (100) 110,44 112,64 kanadai dollár 79,47 81,05 kuvaiti dinár 363,21 370,45 német márka 69,81 71,23 norvég korona 15,94 16,26 olasz líra (1000) 68,22 69,62 osztrák schilling 9,92 10,12 portugál escudo (100) 68,44 69,84 spanyol peseta (100) 83,88 85,60 svájci frank 82,87 84,57 svéd korona 14,73 15,03 USA dollár 108,65 110,79 ECU (közös piac) 133,05 135,77 A nyugdíjbiztosításról (írásunk első részét tegnapi számunk 5. oldalán olvashatták.) Az egyre bonyolultabb jogszabályok és azok változásainak követése, a gazdaság szereplőinek ellehetetlenülése, a spekulatív kényszerek fokozódása, a feketegazdaság, a munkáltatói fegyelem lazulása, a „rendetlenség" az ellenőrzést időigényesebbé, nehezebbé teszi. Egyik legnehezebb ellenőrzési terület a gazdasági társaságoké. Nem is a jogszabályok gyakori változásai, hanem az teszi nehézzé, hogy a munkáltatók nem tesznek eleget annak a jelentési kötelezettségüknek, hogy a változásokat - munkáltató címe, székhelye, képviseletre jogosult neve, címe - három napon belül az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz bejelentsék. Általános tapasztalat az, hogy a gazdasági társaságok magánszeméllyel, illetve külön könyvelésre alakult gazdasági társasággal könyvel- tetnek, ezt azonban nem jelentik be. Ugrásszerűen megnövekedett a felszámolási, csődeljárás alatt álló munkáltatók száma. Ez külön feladatot jelent az ellenőrzési osztálynak. Ezen munkáltatók ellenőrzése jóval időigényesebb. Sok időbe telik, míg az ellenőrzéshez szükséges okmányokat rendelkezésünkre bocsátják - bírság kilátásba helyezése ellenére is -, illetve hiányosan adják át. A munkáltatói bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségek előírásszerű teljesítésének hiánya a nyugdíj megállapításának irányadó időszakául szolgáló időtartam folyamatos meghosszabbításával a későbbiekben komoly hátrányokat okozhat az igénylőknek (biztosítottaknak és hozzátartozóiknak). A másik probléma a külföldi munkavállalók és a magyar munkanélküliek tömeges megjelenése és az illegális munkavégzésben való érdekeltségük, valamint a foglalkoztatásra, a társadalombiztosítási bejelentésre, a járulékok megfizetésére vonatkozó szabályok be nem tartása egyre több esetben teszi feladattá a jogszabálysértések és okaik feltárását, azok törvényes szankcionálását. Ezek indokolttá tették a rendőrséggel, a munkaügyi központtal, adóhatósággal a szorosabb együttműködést. Tesszük mindezeket a biztosítottak érdekében. Tapasztalatunk az, hogy a biztosítottak sem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy az esetleges ellátás igénylésekor ne érje hátrány őket. Sokszor az ellátás igénylésekor jutott tudomásunkra, hogy a munkáltató be sem jelentette, fizetést ugyan kaptak, de semmilyen okmányt nem kellett aláírniuk, stb. A fent említett szervekkel közösen lépünk fel azon munkáltatók ellen, akik - kihasználva az emberek foglalkoztatásbeli gondjait - nem tesznek eleget bejelentési, adatszolgáltatási, járulékbevallási (befizetési) kötelezettségüknek. Ellenőrzési tevékenységünk során feltárt hibák, eltitkolt járulékok előírása nem a munkáltatók ellen irányul, hanem az összes biztosított, nyugdíjas ellátásának pénzügyi alapjait védi. Célunk nem a mindenáron való hibakeresés, hanem ezen keresztül a jövőbeni munka jobbá tétele, ületve a nyugdíjbiztosítási alap .védelme. Haffner Béla Tolna Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ellenőrzési osztályvezető Vélemények, több oldalról Olvasóink se kukoricáztak A november 4-én és 5-én lapunkban megjelent „Kukoricapiaci kesergő" című írás után nagyon sok telefonhívást, levelet és faxot kaptunk olvasóinktól. Ezúttal is köszönjük érdeklődésüket illetve tanácsaikat. Gazdálkodó olvasóink többsége megerősítette a cikkben leírtakat és szintén azt panaszolta, hogy jelenleg a kukoricának nagyon alacsony a piaci ára, a tárolás pedig sokba is kerül és nehéz is erre alkalmas tárolót találni. De kaptunk olyan levelet is, melyben egy-egy kereskedelmi és forgalmazó cég ajánlotta fel vásárlási szándékát illetve bértárolási kapacitását. Jelentkezett egy lengyelországi mezőgazdasági kft megbízottja is, aki azt a lehetőséget vetette fel, hogy tárolókat szállítanának a Tolna megyei gazdálkodóknak, akik a betakarítás után terménnyel (búzával, kukoricával) fizetnének, akár részletekben is. Az egyik olvasónk a gazdaköröknek adott tanácsot: „A gazdakörökkel kapcsolatban javasolnám, hogy a kemény feltételekkel felvett hiteleket ne olyan fejlesztésekre, kapacitásbővítésre használják, amelyek jelenleg is megvannak, és nagyrészt kihasználatlanok, hanem kellő összehangolással,- kölcsönös előnyök figyelembevételével,- olcsóbbá és megbízhatóbbá tennék az exportot." A leveleket és az ötleteket a megyei gazdakörök vezetőinek továbbítottuk. M.I. Nőtt a gazdálkodó szervezetek száma Az elmúlt hónapban nőtt a gazdálkodó szervezetek száma - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez. Október végén 98 ezer 236 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött, 1 százalékkal több, mint egy hónappal korábban. A KSH október során 1.401 jogi személyiségű gazdasági szervezet alapítását jegyezte be. Ebből 1.349 új alapítás volt, 52 pedig már meglévő szervezetből átalakulással jött létre. Ezzel egyidejűleg 115 cég szűnt meg, melyek közül 34- et felszámoltak, 47 önmaga szüntette be tevékenységét, 34 pedig más formában működik tovább. A működő jogi személyiségű gazdasági szervezetek 87 százaléka kft., 57 százaléka szövetkezet, 0,8 százaléka vállalat. A jogi személyiségű gazdasági szervezetek 57 százaléka legfeljebb 10 főt foglalkoztatott, 27 százaléka 11-20 főt, 9 százaléka 21-50 főt, 1 százalékánál pedig 300 fő felett volt a dolgozói létszám. E cégek ágazati összetétele viszonylag állandó: 35 százalékuk a kereskedelem és javítás ágazatban tevékenykedik, 19 százalékuk az iparban, 18 százalékuk pedig az ingatlanügyek és egyéb szolgáltatás területén dolgozik. (MTI) Zavarok a kárpótlási ügyek intézésében Egyre aggodalmasabb hírek kelnek szárnyra a munkavállalói részvényprogram (MRP) helyzetéről. Bár még egyetlen dolgozók által kivásárolt vállalat sem ment tönkre, többen is ezekben a cégekben látják a legközelebbi csődhullám főszereplőit. Ennek ellenére sorra alakulnak a privatizálás előtt álló vállalatoknál az MRP-szervezetek, s néhányan közülük sikerrel is pályáznak saját cégükre. így történt ez a nagy múltra visszatekintő Főtaxi esetében is. — Nem riasztotta vissza Önöket, hogy sokan megkérdőjelezik az MRP-k létjogosultságát? - kérdezem Hajós Erzsébet vezérigazgatótól. — Nem, hiszen úgy gondoljuk, ha idegen jelentkezők is érdemesnek találják a cégünket megvételre, akkor nekünk is megéri. És miért vigye más sikerre, ha mi is megtehetjük? — Hányán szerették volna megvenni a Fótaxit? — A nevünk kicsit csalóka, hiszen a fővároson, Budapesten kívül az ország csaknem valamennyi megye- székhelyén is jelen vagyunk. Országos nagyvállalatról lévén tehát szó, tizenkilenc érdeklődő is akadt, de végül csak nyolcán adtak be pályázatot. — Sokan panaszolják, hogy lassú a privatizáció menete. Önnek mi a tapasztalata ezzel kapcsolatban? — Én cáfolom a privatizáció lassúságáról szóló híreket. A mi esetünkben ugyanis éppen az ellenkezője történt. Július közepe volt a pályázat benyújtásának határideje, s ma már az eredményhirdetésen is túl vagyunk. — A dolgozók közül hányán léptek be az MRP-be? — Az ezer főállású munkatársunkból hétszázan. — Miből gondolják, hogy a gépkocsik folyamatosan növekvő működtetési költségei és az ebből egyenesen következő tarifaemelések a jövőben is talpon tarthatják taxi vállalatot? — Tizenkét éve, 1982 óta minden megyében sikerrel áll- juk a versenyt a magántaxisokkal. A személy- és teherfuvarozáson kívül ma már autókölcsönzéssel, javítással és csomagküldéssel is foglalkozunk. Ami pedig a jövőt illeti? Mindenekelőtt megbízható szolgáltatók szeretnénk lenni. S ha nem is a legolcsóbbak, de legalább elfogadhatóak. A hivatalosan létező 8 tarifából például már ma is csak egyet alkalmazunk: egy középáras díjat. Mi ugyanis a polgári középréteget célozzuk meg szolgáltatásainkkal. Úgy véljük, ez az a kör, amelynek mindig szüksége lesz taxira. Bánhegyi Zsuzsa Az adótörvények néhány módosításáról Év vége közeledvén aktuálissá vált az adóztatást érintő törvények (SZJA, ÁFA, társasági nyereségadó, illetve az adózás rendje, azaz az eljárás módosítása, gyakoribbak a végleges parlamenti döntés előtti találgatások, tervvariánsokat tesz közzé a sajtó, sőt pénztárcakímélő tippeket is kapunk e cikkek által. („Tanácsos még az idén lízingelni", „Még az idén vegyünk lakást, kezdjünk el építkezni", és más hasonlók.) A változások egy része azonban máris hatályos, vagy különböző időpontokban, de még ebben az évben azzá válik, holott az adótörvények jelentős módosítása még nem történt meg - éppen ezért lehet különféle adókímélő tippeket is adni. Mások nem találják a már kihirdettet módosításokat a hivatalos lapban. Most nekik is szeretnénk segíteni azzal, hogy felhívjuk a figyelmet az 1994. LXV. tv. szabályaira, melyet a Magyar Közlöny 107. száma tartalmaz. A cím ne tévesszen meg senkit, a törvény a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szól, de egyes részei közvetlenül is adózási szabályokat módosítanak. E körbe tartozik az általános forgalmi adó módosítása, mely természetesen elsősorban adókulcsemelést jelent, így 10-ről 12%-ra nő majd az adó az élelmiszerek és a szolgáltatások tekintetében. November 1-je óta érezhetjük viszont a fogyasztási adó emelését, ha ez időpont óta már tankoltunk, cigarettát vásároltunk, vagy kávéztunk. Kedvező irányú változásokról is beszámolhatunk, például a személyi jövedelemadóban november 1-je óta 0% az adó mértéke a takarékbetét, devizabetét, az értékpapírokból származó kamatjövedelmek után. Aki megteheti, takarékoskodjon! Aki ingatlant vásárol, nemsokára találkozni fog a vadonatúj konstrukciójú illetékelőleggel, bár fontos tudni, hogy itt nem a mérték változásáról van szó, csupán arról, hogy az állami költségvetés az ilyen ügyek esetén az illeték bevétel egy részéhez előbb jut hozzá, de ha a feltételei fennállnak, „az illetékhivatal a megfizetett illetéket 30 napon belül hivatalból visszatéríti." A pótköltségvetési törvény végezetül érintette az adózás rendjét, amennyiben egyes eljárási szabályokat is módosított. A pontosításokra az új bírósági végrehajtási eljárásról szóló törvény nemrég történt „életbelépése" miatt volt szükség. Az adóhatóság ugyanis az adótartozások behajtása során elsősorban szintén a bírósági végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint jár el, de tartalmaz erre keretjellegű szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény is. E körből kiemeljük, hogy az adóhatóságnak a tartozások behajtására nemcsak joga van, de kötelessége is intézkedni. APEH Tolna Megyei Igazgatósága, Szekszárd
