Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-10 / 238. szám

4 »ÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1994. október 10., hétfő Hajdan 530 éve, 1564. október 15-én II. (Nagy) Szulejmán rendeletet küldött a szek­szárdi Dur Ali bég levelére a budai pasához, hogy in­tézkedjék Tolnán a mu­zulmánok számára fürdő építéséről, mert azt szük­ségessé teszi az igazhitűek számának ottani megsza­porodása. 155 éve, 1839. október 10-én született Tormay Béla országos hírű állatorvos és szakíró Szekszárdon, ahol atyja vármegyei főorvos volt akkoriban. 120 éve, 1874. október 14-én a Tolname­gyei Közlöny Figyelmez­tetés bortermelőinkhez című cikkében felhívja a Bécs melletti Klosterneu­burgban már pusztító filo- xérára a szőlőtulajdono­sok figyelmét, kérve őket, óvakodjanak a szőlővesz- szők és plánták osztrák tartományokból való be­hozatalától. 115 éve, 1879. október 16-án született Szekszárdon Diczenty De­zső, jeles szőlész agrogeo- lógus. 110 éve, 1884. októ­ber 11-én gyűlést tartottak Szekszárdon azzal a céllal, hogy egy második taka­rékpénztárt (a Tolname­gyei Takarék- és Hitelban­kot) hozhassanak létre. Október 14-én nevezték ki Széchenyi Sándort várme­gyénk főispánjává. 100 éve, 1894. október 10-11-én volt a tervezett szekszárd-bá- taszéki vasút közigazga­tási bejárása, elhatározták, hogy Szekszárdon új vál­tóőrház és aluljáró is épül, a Bátaszékig tartó 16 kilo­méteres szakaszon pedig összesen 24 hidat és 19 át­járót létesítenek. 95 éve, 1899. október 15-én tette közszemlére a Tolname­gyei Közlöny Szekszárd nagyközség virilistáinak (legtöbb adót fizetőinek) névjegyzékét, az elsők kö­zött szerepeltek a termé­szetes személyek közül: báró Augusz Antalné örö­kösei, Fördős Vilmos vár­megyei ügyész, Wolf Vil­mos bornagykereskedő, Abafi Gyula ügyvéd, Mayer János kereskedő és Tóth Károly főmérnök. 90 éve, 1904. október 16-án adott hírt a Tolna várme­gye a szekszárdi katolikus olvasóegylet új otthoná­nak felszenteléséről: a ház 30 000 koronába került. 85 éve, 1909. október 10-én halt meg Borzsák Endre, szekszárdi református lel­kész, akinek több kötete is megjelent. 70 éve, 1924. ok­tóber 15-én született Bak- tai (előbb: Bürger) Ferenc újságíró Mezőtúron, 1946-1948 között a Tolna­megyei Néplap felelős szerkesztője volt, majd 1952-től a Népszavánál dolgozott. Krónikás Hétfői kérdésünk Mit tesz a TESZ? (Folytatás az 1. oldalról.) — Tolna megyében hány olyan egyesület van, mely önál­lóan is meg tud élni, mert olyan céljai vannak, amelyek ezt lehe­tővé teszik? — Nem sok. Szám szerint harminc. Ez a harminc egye­sület egy közös elnökséget hozott létre, ennek alelnöke vagyok. — Mennyi a megyében jegy­zett egyesületek száma és ebből hány található Szekszárdon? — Hatszáz egyesületet je­gyez a bíróság, ebből körülbe­lül az egyötöd Szekszárdon van. Megjegyzem, hogy ezek közül az egyesületek közül is van olyan, amelyik a megala­kulása óta nem csinált sem­mit, vagy csak keveset. Nem tudtak megfelelő lehetősége­ket teremteni. A legnépsze­rűbbek közé tartozik itt Szek­szárdon a művészeti egyesü­letek közül a Bartina Néptánc Együttes, vagy a Madrigál kó­rus, de Sok jó egyesület van a sportágak között, a vadászati egyesületekben, a baráti társa­ságokban is. Nélkülük Tolna megye sport- és kulturális élete minden bizonnyal sze­gényebb lenne. — Az előrelépés érdekében mit tesz a TESZ? — Az egyesületek mennyi­ségi felfutásának a határához értünk. Minőségi kérdésekben kell változtatni. Ezért meg­vizsgálandó, hogy azokat a cé­lokat vállalták-e, amelyek a város, a megye kulturális és sport életéhez, szociális kér­déseikben való válaszadáshoz szükségesek. Saját célokkal kell tehát szembe nézni. A ka- ritász jellegű egyesületek is külön fejezetet érdemelnek, csak úgy, mint a hitélet terüle­tén működő egyháziak. Vol­tak politikai céllal megalakuló egyesületek is. — Milyen viszonya van a TESZ-nek a megyei önkormány­zattal? — Most készülünk egy tá­jékoztatást adni a megyei ön- kormányzatnak arról, hogyan látjuk a társadalmi szervező­dések lehetőségeit. Párbe­szédre, együttműködésre van szükség a városi, községi ön- kormányzatokkal is. Az ál­lamigazgatás vállán néha könnyíteni tudja a terhet egy egyesület. Ezt mérlegelni kell mindkét oldalon. — Szekszárdnak számos kül­földi partnerkapcsolata van kü­lönféle városokkal. Sikerült-e az ottani társadalmi szervezetekkel szorosabb együttműködést kiala­kítani? — Egyszóval válaszolva: nem. Látjuk viszont, hogy a városba érkező különböző művészeti csoportok ott is ha­sonló szervezeti körülmények között élnek, működnek. Ilyen vonatkozásban vannak elkép­zeléseink. — A jövő feladatait meghatá­rozva nem lehet szem elől tévesz­teni a múlt eredményeiből hasz­nálható értékeket. Szekszárdnak melyik volt a legrégibb egyesü­lete, ami jó nevet szerzett a tele­pülésnek is? — Legrégibb a Kaszinó volt, amely 1841-ben novem­ber táján alakult a megyeháza nagytermében, ahol jelen volt Deák Ferenc is. A szekszárdi dalárda ennél korábbi, de nem egyesületnek hívták. Ezt Schéner János alapította 1833-ban. Egyesületnek iga­zán a Kaszinót tekintették. Szekszárdon a legfiatalabb közösségeket, egyesületeket a kisebbségek, a nemzetiségi, etnikai csoportok alakították. — Az 1996-os esztendő, vagyis a honfoglalás 1100. évfor­dulója adhat-e alkalmat némely egyesületek újraszerveződéséhez ? — Szekszárdon Árpád-kori műemlékek vannak. Ez ön­magában ötletadó, akár egy programsorozat elindításához is. Ugyanabban az évben lesz Bezerédj István születésének 200. évfordulója. Utcák, in­tézmények viselik a nevét. Több településen érdekelt csa­ládi kapcsolatok jelzik, milyen formálói voltak a megye tár­sadalmi életének akkor. Ér­demes lenne tehát felkészül­nünk a méltó emlékezésre. Széchenyi egy gondolatát idé­zem, amikor az egyesületek eszmeiségéből fakadó tettekre hívjuk fel a figyelmet: „Az egyesületi eszme az emberek között a legnagyobb és egy­ben a legszelídebb erő és hata­lom." Ez a szelíd erő és hata­lom napjainkban is megmu­tatja önmagát itt Szekszárd városban, de megyénk egész területén is. Decsi Kiss János ) i M. i Polgármester úr, hogy is volt ez a négy év? Vöő József (Báta) Hamarosan elérkezik az idő, amikor az első szabad vá­lasztásunk önkormányzati képviselői megtartják utolsó testületi ülésükeb Az eltelt négy év során sokat szapultuk őket, sokat szapultak minket, de mivel ők voltak a tűzvo- nalban, úgy gondoljuk, az „utolsó" szó jogát is megér­demlik. Szekszárd és a környező települések polgármes­tereinek ugyanazt a három kérdést tettük fel: 1. A testület milyen célokat fogalmazott meg magának a ciklus kezdetekor? 2. Ebből mennyi lett realitás, és mi maradt csupán álom? 3. Mit tart az önkormányzat szempontjából az elmúlt négy év legkellemesebb meglepetésének, illetve legnagyobb csalódásának? 1./ Munkánk 1990-ben azzal indult, felsoroltuk mit szeret­nénk megvalósítani, illetve, mit szeretne a falu lakossága és milyen lehetőségeink lesz­nek. Fontossági és időrendi sorrendben anyagi lehetősége­inknek megfelelően kezdő­dött, majd folytatódott napja­inkig az önkormányzat mun­kája. Felsorolnám az akkor megfogalmazott kívánságo­kat: kábeltévé, utak építése, csapadékvíz elvezető árkok építése-burkolása, járdaépítés, II. világháborús emlékmű, buszváróterem, temetői tám­fal építés, templomok felújítá­sához hozzájárulás, tornate­rem, telefonhálózat, iskola, napközis-konyha és szolgálati lakások gázfűtésre való átállí­tása, szervezett szemétszállí­tás, helytörténeti kiadvány stb. Nem kis büszkeséggel mondom, hogy mi ezt mind saját erőből, valamint pályázat útján nyert pénzekből valósí­tottuk meg, hitelt nem vettünk fel, tehát nem eladósodott ön- kormányzatot adunk át az újonnan megválasztandó tes­tületnek. 2. / Az előző pontban foglal­tak mind valósággá váltak. Ami álom maradt, az az öre­gek napközi otthonának léte­sítése. 3. / Legkellemesebb volt a pinceprogram pályázat elnye­rése, mert így lehetőség nyílt az útstabilitás megteremtésére és ezáltal az autóbuszok vé­gállomásig való közlekedé­sére. Az elmúlt négy év során bosszantott, hogy a parla­mentben sok joghézagos tör­vény született (pl. kárpótlási, földkiadó bizottságokról szóló stb.), amely a végrehajtás so­rán nehezítette munkánkat. Valamint hiányolom, hogy nem volt egy szerv, amely a törvények végrehajtását elle­nőrizte volna, mert minden törvény annyit ér - akármi­lyen jó is - amennyit abból végrehajtanak. Az elmúlt héten mintegy ötven bűncselekmény történt a szekszárdi városi kapitány­ság működési körzetében. Az esetek többsége - mint általá­ban - vagyon elleni bűncse­lekmény volt> erőszakos, ga­rázda bűntett a héten nem tör­tént. Helyi járat helyett divat a lopott autó A szekszárdi városi kapi­tányság működési területére nem jellemzőek az autólopá­sok. Mint megtudtuk, évente 10-20 között alakul a lopott autók száma. A héten két au­tót kötöttek el, az egyik egy külföldi állampolgáré volt. Gyakran a kényelemszeretet miatt tűnnek el gépkocsik, mégpedig a vidéki diszkóból haza igyekvők döntenek úgy, hogy helyi járat helyett ké­nyelmesebb módon ejtik meg az utazást. Ilyenkor tehát ki­szemelnek a parkolóban egy megfelelő járművet, hazafuri­káznak vele, s aztán sorsára hagyják. Tolvajok szárazon és vízen A megyeszékhely szorgos tolvajai az elmúlt héten sem tétlenkedtek. Az egyik sértett mindössze öt percre tette le hátizsákját a Dália ABC-ben, ez a kevéske idő is elegendő volt arra, hogy egy „jóakaró" megszabadítsa őt a hátizsák cipelésének terhétől. Egy másik alkalommal az uszoda öltözőjében ért kelle­metlen meglepetés egy úszni vágyó polgárt. Miközben vet­kőzött, sürgős elintéznivalója támadt, s egy perc múlva még jó időben érkezett, hogy nyitva hagyott szekrénye előtt lefülelje a tolvajt, aki már ép­pen egy lopott pénztárca bol­dog tulajdonosának kezdte érezni magát. Jó volt a dió, csak a tulaj nem örült Várdomb határában egy több mint 20 hektáros terüle­ten diófás található. A birtok tulajdonosa bejelentette, hogy jelentős mennyiségű diónak kelt lába az utóbbi időben. Mint kiderült, a terület tavaly még a tsz tulajdonát képezte, s akkor a diószüret után 200 fo­rintos napidíj ellenében - amit a mezőőrnek kellett befizetni - bárki böngészhetett. Ezt tették a diószedők most is, nem tud­tak a tulajdonosváltásról, a csősz-pénztárost pedig hiába várták egész nap. Enyveskezű fiatalok Rosszul választottak azok a diákok, akik éppen egy bizo­nyos ifjú hölgyet bíztak meg az osztály pénzének kezelésé­vel. Sejtelmük sem volt róla, hogy a most középiskolás hölgy keze már az általános iskolában is kissé ragadósnak bizonyult, s erről máig nem tudott leszokni. Az osztály­pénz „elolvadt", a leány é- desanyjától kért segítséget, amit meg is kapott, ám ez a pénz is kifolyt a keze közül. Mikor a helyzet már kínossá vált, úgy próbálta megsze­rezni a sikkasztott összeget, hogy eltulajdonított egy mag­netofont a kollégiumból, ezen azonban már rajtavesztett. Hét végén szüretre hívott néhány baráti házaspárt egy szekszárdi család. Az, egyik vendég házaspár gyermekei kihasználva, hogy a felnőttek éppen nem érnek rá velük fog­lalkozni, felfedező útra indul­tak a vendéglátók lakásában. A körút végére vendéglátóik 160 ezer forinttal lettek szegé­nyebbek. A rosszul végződött szüret másnapján aztán előke­rültek a tettesek, s a pénz nagy része is. venter Köszönet a kézbesítőnek Szakái László olvasónk a következőket írja lapunk kéz­besítéséről szerzett tapasztala­tairól. Reméljük, hogy minél többüknek szereznek hasonló örömöket terjesztőink. „Lehet, hogy kivételes sze­rencsében van részem, de örömmel és nagy megelége­déssel közölhetem a T. Szer­kesztőséggel, hogy a kézbesí­tés új rendszerének beveze­tése óta a Népújságot hiányta­lanul és reggel (kora reggel!) legkésőbb 5 (öt) órakor min­den nap kézbe vehetem és mire a napi feladataim ellátá­sához látok, már rendelkezem a legfrissebb megyei informá­ciókkal. Ezzel szemben pl. a színe­seket (így hívják a hetilapokat sajtó és postai berkekben) kénytelen voltam lemondani és esetenként megvásárolni, mert több ízben megtörtént, hogy a heti rádió és tv újságot egyszerűen nem kézbesítet­ték, pedig azok előfizetését is az OTP betétszámlámról telje­sítem. Hiánytalanul és késede­lem nélkül. Köszönet illeti a körzetünkben kézbesítést vál­laló Pászti Gyulánét (Szek­szárd, Gróf P. u. 20.) és azt hi­szem következetes pontossá­gát valamennyi kézbesítő elé példaként lehetne állítani. Al­kalommal, ha egyáltalán ta­lálkozom vele, ebbéli véleke­désemet személyesen is kö­zölni fogom." Ismerje meg a termékeit! A közkedvelt B-30-as falazóblokk már 190 mm magas formában is kapható! Méreteiből adódóan kiválóan illeszthető egyéb termékeinkhez, például a HB 38/19-es hőtakarékos falazóblokkhoz. Áfás fogyasztói ár: 32,- Ft/db ÉRDEKLŐDNI: Baranya-Tégla Kft. Pécs, Budai Nagy Antal u. 1. Tel.: 72/314-500, tel./fax: 72/324-500. Mohácsi Téglagyár Tel.: 69/322-211, fax: 69/311-122. (58215) JEGYEZZEN ADOALAPCSOKKENTO QUAESTOR INGATLANBEFEKTETÉSI JEGYET 1994. október 13-november 25-ig A névérték 40%-áig hitellehetőség - Futamidő: 5 év JEGYEZHETŐ TOLNA MEGYÉBEN: Völgységi Takarékszövetkezet Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet Bonyhád, Szabadság tér 5-6. Bátaszék, Budai u. 24. Szekszárd, Széchenyi u. 34. Döbrököz, Páhy u. 5/A. Paks, Táncsics M. u. 4. Fadd, Mátyás kir. u. 40. Dunaszentgyörgy, Rákóczi u. 69. Tolna, Radnóti u. 1. Iregszemcse, Kossuth tér 13. Felsőnyék, Kossuth L. u. 36. Nagykónyi, Kiss u. 52. Tamási, Szabadság u. 41. Regöly, Hunyadi u. 2. Szakály, Tanácsköztársaság u. 356. Agrobank, IBUSZ Bank, Mezőbank fiókjaiban Döbröközi Takarékszövetkezet Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet Fadd és Vidéke Takarékszövetkezet Iregszemcse és Vidéke Takarékszövetkezet Tamási és Vidéke Takarékszövetkezet (58266) Szombat 11 óráig ÚJ JÁTÉKFORMA A TOTÓN és LOTTÓN ON-LINE a biztos játék már a BONYHÁDI (Széchenyi tér 17. sz.) alatti TOTÓZÓNKBAN IS 58265)

Next

/
Oldalképek
Tartalom