Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-01 / 231. szám

1994. október 1., szombat GAZDASÁG »ÚJSÁG 5 Szigorítják a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap felhasználását Zöld utat kapott a parla­ment mezőgazdasági bizott­ságában az 1994 évi pótkölt­ségvetés. A törvényjavasla­tot a képviselők többsége vi­tára alkalmasnak tartotta. Néhányan hiányolták a do­kumentumból a kormány- programban korábban meg­fogalmazott őszi vetési tá­mogatások nevesítését, má­sok pedig azon a vélemé­nyen voltak, hogy aszálykár címén nagyobb mértékű tá­mogatás is kikanyarítható lenne a közös kasszából. Akadt olyan bizottsági tag, aki aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a központi költ­ségvetés nem támogatja a gazdasági kamarák felállítá­sát. A földművelésügyi ala­pok jövőre tervezett össze­vonását érintő kérdésünkre Orosz Sándor, a mezőgazda- sági bizottság elnöke el­mondta: nem tartja túl jó öt­letnek, hogy az önfenntartó alapokat a költségvetési tá­mogatást élvező alapokkal „összemossák", bár a szak­tárca szerint az összevonás nem veszélyezteti az ala­pokban összegyűlt pénzeket. A bizottság elnöke szívesen látna erre írásbeli garanciát is. Orosz Sándor szerint a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap felosztásának megszi­gorításával azt a tévhitet sze­retnék eloszlatni, hogy ha valaki sehol nem talál magá­nak munkát, akkor e támo­gatási rendszer igénybevéte­lével majd megélhet a mező- gazdaságból. Az elmúlt esz­tendőkben sajnos az MFA-ból felvett támogatá­sok nagyobb része nem a mezőgazdaságban haszno­sult. A tervezett szigorítás­nak az a célja, hogy a gaz­dálkodók megalapozottab­ban, az agrárágazat egészébe tagozódva, reális tervekkel fogjanak vállalkozásukba. Hogy van-e létjogosult­sága a falugazdász hálózat­nak, vagy sem? Ma már va­lóságos politikai huzavona bontakozott ki e kérdésben. Orosz Sándor eltúlzottnak tartja a vitát, hiszen a falu­gazdászok megbízatása csak 1994 végéig szól. Ha a kor­mány nem ért egyet a mű­ködésükkel, semmit sem kell tennie, a falugazdász hálózat az előző kormány döntésé­nek értelmében december végén magától is megszűnik. A mezőgazdasági bizott­ság elnöke szerint az ország jelenlegi agrárszerkezetében kétséget kizáróan szükség volna a falugazdászokra, de ezt az intézményt nem az ál­lamnak kell fenntartania. Maguknak a községeknek, a gazdálkodóknak kellene al­kalmazniuk egy-egy falu­gazdászt. Orosz megítélése szerint ezek a szakemberek beépülhetnének a kamarák mezőgazdasági bizottsága­iba is, amennyiben azok haj­landóak volnának áldozni rájuk. (újvári) Ferenczy Europress ADÓNAPTÁR 1994. OKTÓBER Időpont Bevallás jogcíme Befizetés és támogatás jogcíme október 5. Gyakorított áfa bevallás Engedély alapján gyakorított áfa október 10. Társasági adóelőleg havonta kétszer fizetőknél október 17. 1 ; Szeptember havi- fogyasztási adó és útalap nettó összegének és előlegének különbözető- sertésállomány mentesítési hozzájárulás illetve támogatás- fogyasztói árkiogészftés, termelési árkiegészítés, dotáció, mezőgazdaság: és élelmiszeripari exporttámogatás- október havi AVUR előleg III. negyedévi külföldi vállalkozók társasági adóelőlege október 20 Áfa bevallás Játékadó Havi bevallásra kötelezet­tek szeptember havi adóik­ról és költségvetési támo­gatásaikról, kivétel TA e AVUR e. Szeptember havi- SZJA előleg és adó: munkáltató kifizető (pénzintézet) által levont adóelőlegek és adó vállalkozó, mezőgazdasági termelő bevétele utáni adóelőlegek- Áfa, játékadó, külföldi szervtől levont TA- Munkaadói, munkavállalói járulék III. negyedévi- SZJA előleg, vállalkozó mezőgazdasági termelő jövedelme utáni adóelőleg, magánszemély a nem kifizetőtől származó jövedelme után- kulturális járulék- társasági adóelőleg évközi bevallásra kötelezetteknél- rehabilitációs hozzájárulás október 25. Évközi bevallásra kötelezet­tek III. negyedévi adóikról. Kivétel: TAe. AVUR e. áfa október 28 Társasági adóelőleg (havonta kétszer fizetőknél októ­ber havi: fogyasztási adóelőleg, útalap előleg) Új agrárstatisztika készül A bennfentesek üzlete Részvényvisszaélések gyanújától hangos a gazdasági sajtó, azt rebesgetik, hogy egyesek visszaéltek cégük értékpapírjaival. Hogyan, miként? Induljunk ki abból, hogy egy részvénytár­saság igazgatósági tagjainak, a bennfentes személyeknek saját cégükről több és jobb mi­nőségű értesülésük van, mint a piac többi részvevőjének, beleértve a hivatásos befektető­ket is. Milyen jellegűek ezek az információk? Az egyes részvénytársaságok vezetői a cég va­lóságos helyzetének ismeretében meg tudják ítélni, vajon a részvények árfolyama híven ki- fejezi-e a cég valós értékét, vagy pedig alulér­tékeli, netán túlbecsüli azt? Ha ennek ismere­tében az alábecsült árfolyamú részvényekből vásárolnak maguknak, s a túlbecsültekból el­adnak, ez szívük joga, ebben őket a törvény nem akadályozza meg. Egészen más a helyzet viszont, ha tudomásuk van bizonyos elhatá­rozásokról, amelyek a cég tevékenysége révén az árfolyamokat befolyásolják, s ebből ková­csolnak maguknak hasznot. Megtudják pél­dául (netán éppen ók maguk javasolták a köz­gyűlésnek), hogy meghatározott mennyiség­ben, a piacinál magasabb áron vásárolja visz- sza részvényeit s ennek meghirdetése előtt pi­aci áron részvényeket vesznek - akkor tiltott bennfentes kereskedelmet hajtanak végre. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a részvények árfolyamának csökkentésével fenyegető tények illetve intézkedések ismeretében azok nyilvá­nosságra kerülése előtt veszteség nélkül meg­szabadulnak értékpapírcsomagjuktól. A bennfentes kereskedelem nehezen felfe­dezhető és bizonyítható tényállás. A nagy nyereségek elérése, illetve a veszteségek elke­rülése olyan vonzerő, amely miatt a bennfen­tes kereskedelem a legfejlettebb értéktózsdéjú országokban is - a körmönfont szabályok és szigorú ellenőrzés ellenére - mindig újra és újra előfordul. Kérdés, hogy miért nem tiltják meg rész­vénytársaságok tisztségviselőinek, hogy munkaadójuk részvényei a tulajdonukban le­gyenek? Ezt nem érdemes tiltani, mert csak­nem lehetetlen a tilalomnak érvényt szerezni, de nem is volna célszerű, hiszen a részvény- társaság tisztségviselőinek a részvénytulaj­donosokkal való érdekazonosságát, a társasági vagyon gyarapítására való erőfeszítéseit a legnagyobb hatásfokkal az motiválja, ha ma­guk is tulajdonossá válnak. Sok sikeres cég anyagi ösztönzési rendszerében jelentős sze­repe van annak, hogy a vezető beosztású, a cég jövőjét befolyásoló szerepet játszó munka­társaknak részvénytulajdont ad. Nincs olyan színtere a gazdasági életnek, ahol valamilyen módon ne lehetne visszaélé­seket elkövetni. A gazdasági élet viszonylagos tisztaságát egy egészségesen növekvő gazda­ságban az garantálja, ha a becsületes viselke­dés gyümölcsözőbb, mint a kockázatosán kwi- telezhetó visszaélés. De hol vagyunk mi még ettől? Bácskai Tamás Ferenczy Europress Alföldi borok, szekszárdi címkével Szüret közben a termelőkkel 1. Az idei év sokmindenben eltér az előzőektől, például a szüret már lassan a vége felé közeledik megyeszerte, pe­dig tavaly ez idő tájt még el sem kezdődött. A szőlők egy része kényszerérett, más ré­sze rothadásnak indult és ehhez társult még, hogy több helyen a jég is elverte az ül­tetvényeket. Mindezek elle­nére a gazdák bizakodók, és a helyzethez képest a megyei „összkép" is bíztatónak mondható. A nagyobb ter­melő és felvásárló cégek mel­lett megszólaltattunk ma­gángazdát és szövetkezeti vezetőt is. A Bátaapátiban székelő Eu- robor Kft.-t nem kell bemu­tatni az olvasóknak, tevé­kenységük ismert. A kft.-nek hét tulajdonosa van, közülük kettő - Zwack Péter és az olasz Piero Antioni - az utóbbi években sokat tett azért, hogy nevet szerezzen a világban a történelmi borvidéknek. Az idei évről dr. Pók Tamással, a kft. termelési vezetőjével be­szélgettünk. — Az idei év termése az át­lagos évjáratnál kicsit rosz- szabbnak mutatkozik. Ez fő­leg az időjárás miatt van így, a szüretet is korábban kezdtük, mert a rothadást így próbál­tuk „megelőzni". A nagy hő­ség után megjött az eső, akkor meg azzal volt gondunk, többször kénytelenek voltunk leállni a szürettel egy-egy eső után,1 mert a szőlőben lévő cu­korfok felhígult. A mennyi­ség, átlag körüli, de a minőség gyengébb, mint amire számí­tottunk. De ez fajtánként is változik, a chardonnay hektá­ronként 80-90 mázsát termett, a tramini - bár ígéretesnek mutatkozott - csak 30-50 má­zsa között „hozta magát", a zöld veltelinit a rothadás mi­att válogatni kellett, a veszte­ségünk meghaladta a 30 szá­zalékot, a kékfrankos hozta a formáját, 130-150 mázsát szed­tünk le, de 17-es cukorfokot mértünk csak, míg a cabernet 70-80 mázsát adott, de 21 fo­kos volt. Az összterületünk 106 hektár, az ültetvény 10-12 és 13 éves. — Mi okozta a legnagyobb növényvédelmi problémát? — A termelt fajták közül a chardonnay és az oportó a le­gérzékenyebb a lisztharmatra, de a kilenc permetezéssel vé­gül is sikerült felülkereked­nünk ezen, viszont a rothadást nem tudtuk megállítani. — Vásároltak-e a termelők­től is szőlőt? — Igen, de kizárólag bor­vidékről minőségi alapanya­got meghatározott feltételek­kel, például a szüretelés után igyekeztünk minél előbb, le­galább két-három órán belül eljuttatni a szőlőt a feldolgo­zóba. Csak egészséges termést vettünk át, sajnos előfordult, hogy egy-egy konténert vissza kellett küldenünk. A felvásár­lási áraink a piachoz igazod­tak, fajtától függően 0,9-1,20 forint/cukorfok/kiló volt a tarifa. Viszont ha egy terme­lővel meg tudtunk állapodni, akkor azért, hogy ne kerüljön nehéz helyzetbe, a szükséges mennyiség mellett, a kevésbé keresett fajtákat - zweigelt-t, irsai Olivért - is megvásárol­tuk tőle. — Mi a véleménye arról, hogy az Alföldről és az ország különböző részeiből jönnek ide felvásárlók akik rosszabb minőségű szőlővel hígítva, a kettőt együtt feldolgozva, mint Szekszárdi Cabernet-t ér­tékesítik? — Valóban elég illúzió­romboló amikor az ember a boltokban Kikőrösön palac­kozott szekszárdi borral talál­kozik. Egyenlőre a piac ilyen, a jobb árat fizető Alföldről ér­kező felvásárlónak érthető, hogy a termelő eladja a szőlő­jét. Jó lenne ha ezen tudnánk változtatni, jó lenne ha kiala­kulnának nálunk is a zárt bor­vidékek, de ennek a feltételeit kell először megteremteni. Az Eurobor egyébként szőlőt és folyóbort is értékesít. Azt a szőlőt adjuk el, melyet azért veszünk át, hogy a termelő helyzetét megkönnyítsük, te­hát nem mazsolázzuk ki, hogy az ültetvényéből ez kell, ez meg nem kell, hanem egyben megvesszük, de nem mind­egyik fajtára van szükségünk. Palackozott bort pedig hazai és külföldi piacokon egyaránt forgalmazunk. Húsz ország­ban vagyunk jelen és úgy néz ki, hogy kékfrankosból és chardonnay-ból nem tudunk eleget szállítani. Kecskeméti Gáspár magán- termelő, a szekszárdi törté­nelmi borvidéken van szőlője. — Tizenöt éves az ültetvé­nyem, mondhatnám azt is, hogy a „legszebb férfikorban" van. Az idén a sajátom mellé még béreltem is egy kis terüle­tet, melyen oportó terem, így a sajátommal együtt kékfran­kossal és zweigeltel is gazdál­kodtam. Nyáron a legtöbb gondot a lisztharmat okozta, de végül sikerült ezen felülke­rekednem. Amikor már majd­nem egyenesbe értem, elverte a jég a szőlőt, ennek ellenére félve mondom ki, hiszen sok gazdatársamtól csak a panaszt hallom, de szinte rekord ter­mésem volt. A szüreten már túl vagyunk, és 150 mázsa szőlő jutott átlagosan egy hek­tárra, Igaz a cukorfok lehetne jobb is, de még elfogadható, a kékfrankos 17-es, a zweigelt 16-os lett. Én szőlőt nem ve­szek és nem is adok el, de fel­dolgozva, borként hordóban, a fővárosban is és az Alföldön is, jó árat kínálnak érte. Szíve­sen eladnám én itt helyben is, de olyan keveset kínálnak érte, hogy azért még leszedni sem lenne érdemes. (A hétfői lapszámunkban a zom- bai mezőgazdasági szövetkezet és a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. vezetőit szólaltatjuk meg.) Mauthner A statisztika akkor lehet a valóság hű tükre, ha maga is rugalmasan igazodik a válto­zásokhoz. A mezőgazdaság esetében az utóbbi években egyre nehezebbé vált napra­kész információt gyűjteni, mi­vel az agrárágazatban végbe­ment mélyreható változásokat - a tulajdonviszonyok átren­deződését, a magántulajdon térhódítását, a nagyüzemek szerkezeti átalakítását - képte­lenség naprakészen nyomon követni. Ez az állapot azonban már nem tart sokáig: a Központi Statisztikai Hivatal 1995-től új mezőgazdasági statisztikai rendszert vezet be. A jövő évtől kezdődő éven­kénti rendszeres adatösszeírás a jelenlegi gyakorlattól elté­rően nem a mezőgazdasági tevékenységet folytató terme­lők jogi státuszához, hanem a gazdaságok termelőkapacitá­sának - földterületük, állatál­lományuk - méreteihez iga­zodik majd. A statisztikai megfigyelés a mezőgazdasági tevékenységet végző mintegy 2.5 millió vál­lalkozó közül csak azokra ter­jed ki, akik „gazdaság-mére­tekben" foglalkoznak föl­Indulnak a cukorgyárak A cukorrépa-feldolgozási kampány pénteken kezdődött a petőházi cukorgyárban. A három éve részvénytársaság­ként működő cég 11 ezer 600 hektárról várja a terményt az idényben. Ennél 400 hektárral nagyobb területre kötöttek szerződést a gazdaságokkal, a gazdálkodókkal, a tavaszi­nyári aszályos időjárás miatt azonban hozzávetőleg ekkora területen pusztult ki a vetés. A feldolgozók az idén mind a mennyiséget, mind a minősé­get illetően közepes termésre számítanak. Ez azt jelenti, hogy egy-egy hektárról legfel­jebb 36-38 tonnát takarítanak be a gazdálkodók, és a cukor- tartalom 16-17 százalékosnak ígérkezik. A répa átvételi árát a cukortartalomtól és a cukor eladási árától teszik függővé. dműveléssel, állattartással. A 850 ezer kistermelő tevékeny­ségének jellemzőit úgyneve­zett közgazdasági becsléssel állapítják majd meg. A kistermelők, vállalkozók használatában lévő földterüle­tet tulajdonforma és művelési ág szerint azonban lajstromba veszik. Az összeírással párhu­zamosan az országban teljes- körű állatszámlálást is végez­nek majd a biztosok. Az össze­írás az ország valamennyi olyan községére kiterjed, ahol engedélyezett a haszonállat tartás. A kapott válaszok alapján töltik ki a kérdőíveket. írásos dokumentumot, számlákat, igazolásokat nem kémek a megkérdezettektől. Az össze­írás adatai nem titkosak, azt a KSH előreláthatóan a jövő ele­jén már közzé is teszi. Az álla­tállományra vonatkozó ada­tokat azonban szeretnék már az idén összesíteni, hogy a mezőgazdasági tárca illetéke­seinek mielőbb módjuk le­gyen az esetleges kedvezőtlen folyamatokat jó irányba fordí­tani. (újvári) Ferenczy Europress A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 168,77 171,77 ausztrál dollár 79,08 80,42 belga frank (100) 336,21 341,71 dán korona 17,60 17,90 finn márka 21,95 22,29 francia frank 20,25 20,59 görög drachma (100) 45,32 46,12 holland forint 61,68 62,72 ír font 167,09 169,09 japán yen (100) 108,53 110,39 kanadai dollár 79,49 81,01 kuvaiti dinár 359,31 365,97 német márka 69,09 70,29 norvég korona 15,77 16,05 olasz líra (1000) 68,56 69,78 osztrák schilling (100) 981,82 998,52 portugál escudo (100) 67,78 68,92 spanyol peseta (100) 83,28 84,74 svájci frank 83,24 84,56 svéd korona 14,27 14,51 USA dollár 106,85 108,85 ECU (közös piac) 132,13 134,37

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom