Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-28 / 254. szám
4 SIÉPÚJSÁG BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1994. október 28., péntek Szenvedély és szakértelem Hajdanában igen nagy hagyománya volt széles e hazában a lovassportoknak, s ezen belül a hosszútávú lovaglásnak és fogathajtásnak is - tudtuk meg Knipl Jánostól, a bonyhádi Elektroszinter Kft. vezetőjétől, aki immár néhány esztendeje nem csak szabadidős tevékenységnek fogja fel a lovassportot. ő '90-ben még egy szállodai holding részese volt, s amikor abból kiszállt, a lovakkal is foglalkozó vállalkozás részeseként a derék állatokból is magával hozott néhányat. Az Eleketroszinter területén kapott elhelyezést hát egy ügető- és egy angol telivér, egy lipicai kanca, s egy anglo-arab kanca is. Azóta már egy csikóval szaporodott az állomány. A lovak között akad olyan is, amelyik két távlovagló versenyen is diadalt szerzett magának, s lovasának. Nyereg alatt, s fogatban is próbálták már a lovakat, de mostanában egyre inkább a maratoni távokra, s a fogathúzásra szoktatják a lovakat. Knipl János naponta 2-3 órát foglalkozik a lovakkal, s mára elmondhatja magáról, hogy nem csak a Bonyhád környéki földutak nagy ismerője, hanem lassanként több szilárd burkolat nélküli utat ismer a megyében, mint autózásra alkalmasat. A befogott lovakat nagyon alaposan kell felkészíteni egy-egy versenyre, hiszen akad idehaza olyan verseny is, aminek a kijelölt 380 kilométeres távját öt nap alatt kell megtenni. Ez nemcsak az állatokat, hanem a hajtókát is alaposan megviseli. Az állatok felkészítése nem merül ki abban, hogy vitamninokkal látják el őket, hogy változatos táplálékkal és sok edzéssel készítik fel őket a versenyekre, hanem a vérvonalat is alakítani kell. Knipl János éppen ezért egy olyan tenyésztési programban gondolkodik, ami 5-10 évre megszabja a munkáját. Annyit már leszűrt a tapasztalatokból, hogy a kevert vérű lovak alkalmasak igazán a maratoni versenyekre. Szóval a vérvonalat igyekszik alakítani, hiszen egy-egy ló 10-12 évig alkalmas arra, hogy versenyeken szerepelhessen. Igaz, hogy ez már több, mint szabadidős tevékenység Knipl János számára, de azt nem felejti el, hogy igazán a fogaton képes már csak kikapcsolódni, s ez valóban - lévén mindig a sport szerelmese volt - nagyon sokat jelent a számára. Persze a sport az valami más, s ezt jelzi az is, hogy naponta 10-20 vagy éppen 40 kilométert zötykölődik a fogaton a felkészülés idején. A maratoni fogathajtáshoz szenvedélyesnek, s szakértőnek kell lenni. A hazai versenyek is komoly pénzdíjjal kecsegtetik a győzőket, de az állatok védelmére nagy figyelmet kell szentelni. Ezért igyekeznek a magyar maratoni fogathajtók országos szövetséget alkotni. Ha ez létrejön bizton helye lesz benne a bonyhádi „megszállottnak" is, aki nemcsak dicsőségre vágyik, hanem arra, hogy az ember és állat között megszülető kapcsolat részese lehessen. nagy Fotó: Degré A hajtó Knipl János, s egyik lova Első evangélikus találkozó — Bármennyire nagy gond is egy országos találkozó megszervezése, örülünk, hogy iskolánk adhat otthont az Evangélikus Gimnáziumok Első Országos Találkozójának - mondotta munkatársunknak Sántha Lászlóné, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium igazgatója. — Kik vesznek részt ezen a ma kezdődő találkozón? — Valamennyi hazai evangélikus középiskola képviselteti magát: a soproni, a budapesti Fasori és Deák téri, a békéscsabai, az orosházi a nyíregyházi az aszódi, és a házigazda bonyhádi gimnázium negyven-negyven diákkal vesz részt a találkozón. — Mi minden szerepel a programban? — Pénteken délelőtt nyitjuk meg a találkozót a bonyhádi művelődési központban. Ezt követően, 10 órától a gimnáziumban szaktárgyi - német, bibliaismereti, biológia, földrajz, matematika és fizika vetélkedők kezdődnek. Ugyanebben az időben a sportcsarnokban kosárlabdamérkőzések folynak, a völgy- ségi múzeumban pedig hely- történeti és iskolatörténeti vetélkedő lesz. Minden iskola berendezi kiállítótermét, majd délután további vetélkedőkre kerül sor: irodalmi és zenei, számítástechnikai és olimpiai. Vetítettképes előadást tart egyik tanárunk, Potápi Árpád Én is jártam Vietnamban címmel. A diákok találkozhatnak Balikó Tamással, a pécsi Nemzeti Színház igazgatójával. Este 7 órakor kezdődik az evangélikus művészek bemutatója a többi között Levente Péterrel és a Kaláka együttessel. Holnap délelőtt szemináriumokat tartunk a drogokról, a párválasztásról, az oktatás kérdéseiről és a mozgássérültekről, neves hazai szakemberek közreműködésével, és folytatódnak illetve újakkal egészülnek ki a a különféle versenyek. Délután még lovagolhatnak is a diákok. Este kerül sor a fesztiválra, amelynek első részében gálaműsor lesz, majd a Jézus Krisztus Szupersztár című fűmet vetítik. Vasárnap délelőtt fát ültetünk a gimnázium előtt és istentisztelettel zárul a háromnapos program az evangélikus templomban. -hájÖregek napja Mőcsényben November hatodikén a mőcsényi kul túrházba várják a település idős lakóit, hogy délután két órától az önkormányzati képviselő-testület megvendégelje őket az öregek napja alkalmából. Másfél millió árkolásra Vízelvezető árok épült Ci- kón a Perczel utcában, valamint a Táncsics utcát az Arany János utcával ösz- szekötő járda mellett. Az árkokat - a lakóházak állagának megóvása érdekében - tisztítás és mélyítés után betonlapokkal rakták ki, mintegy 130 méter hosszan. A másfél milliós beruházás kivitelezője a Szekszárd-Paksi Vízitársulat volt. A munka a múlt héten fejeződött be. Megújult a Kápolnákért Wernauban Bonyhád németországi testvérvárosában, Wema- uban az egyik kedvelt pihenőhely az a park, amit Kápolnakertnek neveznek. E helyen még 1920-ban állítottak emlékművet az első világháborúban elesettek emlékére, amit a helyi Katolikus Nőegyesület tagjai tartanak rendben - adja hírül a Wernauer Anzeiger című újság. A közelmúltban azonban a az egyesület tagjainak férjei dolgoztak a Mária templom kápolnájánál, hogy szebbé tegyék a környezetet. Tűzoltók gyűlése November elsején, este hat órától tartja meg a cikói Tűzoltó Egyesület tisztújító közgyűlését, a helyi művelődési házban. Elnököt választottak A bonyhádi Helyi Választási Bizottság tagjai, és póttagjai október 25-én tartottak ülést. Ezen a bizottság titkára, tagjai és póttagjai eskütételt tettek, majd megválasztották a bizottság elnökét. Az elnök Szelesi László, titkára dr. Bősze Zoltán. Tagja dr. Strigensné Lajtai Katalin, a póttagok pedig Bordás Mihály és Sárdi Károly. Az ülésen a helyi kisebbségi önkormányzati választás időpontját december 11-ben jelölték meg. Erről november 4-ig hirdetményt tesznek közzé. Hamarosan elkészül A bonyhádi Bartók Béla utca lakóit egyáltalán nem zavarja, hogy építik előttük az utat, hiszen régi vágyuk teljesül ezzel. A városi önkormányzat már régóta szerette volna megszüntetni a gidres-gödrös utat, ám a 3,5 millió forintos beruházás megkezdéséről idén augusztusban döntött a testület. A szeptember végén kezdett munkát november közepére fejezi be az építést végző, szekszárdi Közúti Építő és Szolgáltató Kft. Szép álmokat Lassan derékba kapja a tél az őszt, s elkezdődik hol látványosabb, hol pedig alábbhagyó harcuk. Versenyzünk mi is az évszakokkal. Szorító munkát ad a kiskert, a gyümölcsös, vagy a szoros hadrendben álló szőlőtőkék sokasága. Metszés, kapálás, permetezés, öntözés, dugványozás, gyümölcsszedés, szüret meg még mennyi minden tartozik a taktikai és valódi, izzasztó csatába, amit évről évre megvívnak a gazdák, a kerttulajdonosok. A periodikus harc végéhez közeleg idén már ember és természet között. Sokan megvívták az egyik végsó ütközetet a földdel. Persze vannak későn észbekapók, akiknek még jópárszor bele kell taposniuk az ásót a földbe. A Bonyhád határában serénykedők között voltam én is a hétvégén. Nemcsak emlékszem rá, hanem érzem is. A hátamban, karomban, fizikai munkát nem szokott tenyeremen. Hallom még apró sóhajaimat, amikor a szőlősor végéhez közeledve - bár jól esett volna - nem tartottam pihenőt, csak nyomtam az ásót makacsul, forgattam a földet. Meg akartam felelni a kihívásnak. Mert valahogy nem is munkának éreztem a dolgot. Inkább négyzetméterben számolható sportteljesítménynek könyveltem el az ásást. Szóval - nagy meglepetésemre -jól éreztem magam a szőlőben. Amikor pedig utolsó pillantást vetettem a birtokra, valahogy jól esett az is, hogy azzal a tudattal kívántam szép álmokat a csupasz szólóvesszőknek, hogy segítettem az ágyazásban. ni Otven éve együtt Soós Júlianna és Varjú Sándor múlt héten szombaton ünnepelte meg ötvenedik házassági évfordulóját. Igaz, a nagy nap valójában szeptember 23-a volt, ám nem volt könnyű egyeztetni, hogy a három gyermek, a hét unoka, és a négy dédunoka, s egyáltalán a szűknek egyáltalán nem nevezhető családi kör együtt legyen Kisvejkén Julis néni és Sanyi bácsi otthonában. Az aranylakodalmas pár az Alföldről került Tolna megyébe, s először Grábócon telepedtek le, ahonnan 1979-ben költöztek Kisvejkére. Mindketten gyermekkoruk óta dolgoztak. Kilenc évesen már uradalomban „vakációztak", hogy az iskolakezdésre teljen ruhára. Sanyi bácsinak - aki februárban lesz 80 esztendős - mindene a zene, ő kántorként nemzedékeket tanított meg hangszeren játszani, s most nagyon hiányzik neki a harmonium, amit elajándékozott. Julis néni már betöltötte 71. évét, s szabadidejében hímezni, olvasgatni, tévézni szokott. Igaz, mindkettejük számára akad tennivaló a ház körül, nem tétlenkednek. Művelik a kertet, s még Kisvejkén élő lányuknak is segítenek. Mint mondják, nagyon jól megvoltak ötven esztendeig egymás mellett, nem torzsal- kodtak, s jóformán soha nem töltöttek távol egymástól egyetlen napot sem. Kicsi a nyugdíjuk, de nem panaszkodnak, csendesen, békében élnek, s bár Sanyi bácsi arról panaszkodik, hogy nem ment könnyen az ásás idén, azért hozzáteszi: a századik születésnapomat is szeretnénk együtt ünnepelni. nl-éG Az aranylakodalmas pár Aparhant gyászol A héten, hétfőn vettek végső búcsút Aparhanton Sebestyén András helyi plébánostól, kerületi esperestől, aki egyben címzetes kanonok volt. A szentmisét dr. Mayer Mihály pécsi megyéspüspök celebrálta Aparhanton a római katolikus templomban. Sebestyén Andrást - aki 1981 óta teljesített szolgálatot a településen - több százan kísérték utolsó útjára. A gyászszertartáson nem csak aparhanti, hanem sok bonyhádi és kakasdi hívő is megjelent, hogy végső búcsút vegyen az 1936-ban András- falván született egyházi személyiségtől. A gyászmisét dr. Mayer Mihály püspök celebrálta A lakosság sokat segített A közelgő önkormányzati választás előtt Forray Gellér- tet, Cikó község polgármesterét az elmúlt négy esztendőről kérdeztük. — Milyen tervekkel kezdett neki a négyéves ciklusnak? — A pénzügyi helyzet felmérése után elsősorban a középületek, az infrastruktúra fejlesztésére koncentráltam. Szerettem volna Cikót bekapcsolni a környező települések vérkeringésébe. — Mennyiben sikerült véghezvinni a terveket? — Az elképzelések megvalósultak, mid az utak, mind a középületek vonatkozásában. A fejlesztéseknél elsősorban a 250 adagos napközis konyhát és éttermet emelném ki. De világháborús emlékművet avattunk, felújításra került a Kálvária, a Rókus-kápolna is. Az elmúlt négy évben táncegyüttes, énekkör alakult, s helyi tévénk is van. A felújított művelődési házban több ízben szerveztünk kiállítást. Testvérkapcsolat alakult ki az egykori cikóiak közreműködésével a németországi Daupenttállal. A partnerkapcsolatnak köszönhető az iskola udvarán látható, hazánkban egyedi játékkomplexum. Megszerveztük a a szemét- szállítást, s az önkormányzat nem feledkezett meg a helyi sportegyesület támogatásáról sem. Ezekhez nagyban hozzájárult a cikóiak segítsége, megértése, a rengeteg társadalmi munka is. Az öregek napköziotthonával kapcsolatos tervünk azonban füstbe ment, s egy munkahelyteremtő vállalkozás létrehozása sem sikerült. — Személyes kudarc érte-e? — Sajnos, igen. Egy jegyző kinevezése, illetve beiktatása az apparátusba kellő körültekintés nélkül történt meg. — Indul-e a decemberi választáson? — Feltétlenül. Vannak olyan fontos feladatok - például a gáz- és telefonhálózat kiépítése, csatornázás és szennyvíztelep építése - melyek előkészítésében részt vállaltam és szeretnék jelen lenni a kivitelezésüknél is. Hunyadi
