Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-03 / 232. szám

4 KÉPÚJSÁG SZEKSZARDES KORNYÉKÉ 1994. október 3., hétfő Belvárosi bolondokháza Ötven méter gyaloglás Tér, ahová érdemes megérkezni Hajdan 150 éve, 1844. október 4-én született Szekszárdon Prant- ner Ferenc esperes-plébános, elbeszélő, egyházi író. 120 éve, 1874. október 7-én adta hírül a Tolnamegyei Közlöny, hogy „a sokat emlegetett eilferwein 63 év múlva egész maga való­ságában megjelent előttünk": a szőlőket 23-24 cukorfokkal szüretelték, de egy holdról csak 10 akó csömöge jött le, s ebből - a szőlőszemek aszott- sága miatt - csupán öt akó bor lesz. (Az emlegetett 1811-i évi bor a múlt század leghíresebb évjárata volt!) 110 éve, 1884. október ötödikén a Tolname­gyei Közlönyben Várkonyi Endre Rege a fekete eperfáról címmel közli Ovidius Átvál­tozások című művének részletét, amelyet a fordító a magyar selyemtenyésztés megújítójának, Bezerédj Pál­nak ajánlott. 100 éve, 1894. ok­tóber 7-én arról tudósított a Tolnavármegye, hogy a Garay János szobrára kiírt pályázatra nyolc művész 11 munkája ér­kezett be. Sztrájkoltak a fog­ház építésén dolgozó kőmű­vesek, mert a szegedi pallér földijeit részesítette előnyben, a tolnaiaknak pedig azt mondta: „jó lesz maguknak ez a munka is, mert úgysem igazi kőmívesek, hanem csak susz­terok". Erre ők 101 malteros- lánnyal megindultak Tolna felé. Később , visszahívták őket, méltányosabb eljárást ígértek és teljes munkabért a sztrájk napjára is. A pallér az idegességtől két napig bete­gen feküdt... 95 éve, 1899. október 6-án, az aradi vérta­núk félszázados ünnepén a Szegzárdi Polgári Olvasókör­ben 11 Ft 51 krajcár közadako­zásból villásreggelivel és va­csorával vendégelték meg a még élő negyvennyolcas hon­védeket, az összegből megma­radt 61 krajcárt pedig Kossuth Lajos szobrára küldték el. 90 éve, 1904. október 9-én hívta fel olvasói figyelmét a Tolna­vármegye Blázsik Ferencnek, a helyi vasúti osztálymérnök­ség tisztviselőjének a Molnár nyomdában napvilágot látott Pályafelvigyázók műszaki ta­nácsadója című könyvére, amely 23 fejezetből állott, 308 oldalán 305 ábra segítette a jobb megértést. 85 éve, 1909. október 7-én a Tolnamegyei Közlöny tudatta, hogy Haugh Béla helybei gimnáziumi ta­nár könyvet ad ki az ifjúság neveléséről. 1 Ja. Célul tűztük ki az álta­lános iskola visszahozását. Az első ütemben szükségtanter­mekben az alsótagozatot, má­sodik ütemben pedig pályázat útján és saját erőből új iskola építését az 1-8. osztály ré­szére. b. A falu gázzal való ellátá­sát önerős hozzájárulás igénybevételével. c. Telefonhálózat építését lakossági önerős hozzájárulás igénybevételével. 2./ Az a. és b. pontban megjelöltek maradéktalan teljesítéséről adhatok szá­mot. A c. pontban megjelölt elképzelés megvalósulása t A belvárosban teljes a közleke­dési káosz. Az okok elemzése most nem feladatunk, maradjunk a kö­vetkezményeknél. Valami csoda folytán kivétele­sen működik a központi közleke­dési lámpa. Már mindkét oldalon összegyűlt néhány ember, várván hogy a zöld következzen. A báta- széki továbbhaladó irányban ép­pen indulnak az autók, amikor egy néni kosarával tipegve elin­dul a járművek között a zebrán. Az autósok annyira meglepőd­nek, hogy senki sem kiabál rá. Mikor átér, akkor döbben rá, hogy rajta kívül senki sem mozdult. Rémülten néz. Délben az építők ebédelni vo­nulnak, s minden jelzés nélkül otthagyják félig kész művüket. A Garay tér felé befordul egy motoros, de mivel az út kanyarba eső, részén még felbontották az Koszorúzás Szekszárd Város Önkor­mányzata 1994. október 6-án 15 órakor az aradi vértanúk emlékére koszorúzási ün­nepséget rendez a Béla király téri '48-as emlékműnél, melyre mindenkit tisztelettel hív és vár. A koszorúzási szándékot a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati iro­dáján kérik jelezni. késve ugyan, de teljesít­hető. 3./ Legkellemesebbnek azt tartom, hogy érdemes volt cé­lokat megjelölni, mert ezek megvalósulása sorra bejött. Másrészt tanultuk és tanuljuk együtt a demokráciát. Legnagyobb csalódásom, hogy sem magasabb szinten, sem helyileg nem számoltak, nem számoltunk azzal, hogy a Sárpilisen működtetett intéz­mények költségei jóval meg­haladják az itteni lehetősége­inket. Ha az állami támogatási rendszer nem változik a kiste­lepülések javára, akkor ezek léte kérdőjeleződik meg. utat, a motor megpördül és oldalt zuhan. Térdét, karját nagyon megüthette, mert csak lassan kel fel. Pedig szerencséje volt, mert ha csak egy kicsit gyorsabban ka­nyarodik, zúgva száll mint a győzelmi zászló. Nem rosszabb hely a lottózó előtti zebra sem. Igaz, ott és akkor a lámpa sem működött. Az álló munkagépektől egyik irányba se lehet kilátni, ha valaki a posta ol­daláról akar áttérni a másikra. Ott az úttest és a járdára vezető „lépcső" ravasz kiképzést kapott. A szegélykő és a járda alsó széle közt néhány centi széles és mély rés van. Az egyik reggel egy fiatal lány tűsarkúja beakad. A másik cipője messze az úttestre röpül, a lány elórezuhan. Egyenesen egy fiatalember karjaiba. Ezúttal hapy end. Ihárosi Ibolya Tolna megyét, az itt élő emberek mindennapjait meghatározza a szőlőter­mesztés, az ahhoz kapcso­lódó időjárás, a szőlő és a bor értékesítési lehetősége, hi­szen munkát és megélhetést biztosít. így nem csoda - fő­leg szüret tájékán -, hogy több szó esik arról, hogy mi­lyen termés várható az idén, milyen mustfokkal és van-e (lesz-e) rá kereslet? Szombati számunkban az Euro-Bor Kft-t és egy magántermelőt szólaltattunk meg. A Zombai Mezőgazdasági Szövetkezet elnökét, Marsai Jánost is megkérdeztük. — Terveink szerint a hét végére befejeződik a szüret, je­lenleg zweigeltet szedünk, ez a legnagyobb területünk, 30 hektáros. Az egyik legbőter- mőbb fajta, egy hektáron 140-150 mázsát is leszüretel­tünk róla, de sem a cukor­foka,- kezdetben 14-ről indul­tunk, ma már 17-es,- sem a színanyaga nem igazán jó. Az esőzések sem tettek jót, a bo­gyóba jutó víz felhígította a mustfokot és csak rontott a helyzetünkön. Az ültetvé­nyünk elmúlt 10 éves , mely­nek nagyobbik része jó álla­potú, de van olyan területünk is ahol a fagyások miatt bi­zony pótlásra szorulnak a so­rok. Összesen 85 hektáron gazdálkodtunk az idén, de ennek nagyrésze a szövetke­zeti tagok tulajdona, viszont a növényvédelmet, talajmun­kákat, értékesítést mi végez­tük, tehát béreljük a tagságtól a területet, ennek fejében egy aranykorona után 15 kiló bú­zát, vagy annak árát fizetjük. — Milyen fajtákról szüre­teltek? — Chardonnay-t 10 hektá­A szekszárdi Garay és Béla tér rendezése komplex feladat lenne. Kecskemét belvárosá­hoz hasonlóan itt is forga­lommentesíteni kellene a köz­pontot, olymódon, hogy csak az hajthasson be, akinek mu­száj - pl. áruszállítók, mentők, tűzoltók, rendőrök -, díszbur­kolatot kellene lerakni, na­gyobb zöldfelületeket kialakí­tani, sétáló, pihenő centrumot létre hozni. Ne az legyen a jel­lemző kép, hogy fékcsikor­gató autók között ugráló fog­csikorgató emberek koptatják a macskaköves utat! Elképzeléseiről Lajtai Zol­tán építész-tervező tájékozta­tott: — A zóna forgalommente­sítéséhez szükség volna a vá­rost elkerülő út megépítésére. Ám ez egyelőre - anyagi okok miatt - csak terv. Terv, mely­nek több változata is létezik, papíron. Bizonyos munkála­tok azonban addig is elkészít­hetők a központban. A Lech- ner Ödön tervezte Garay Szálló tatarozását már elvé­gezték, a Garay-udvar kialakí­tása is megtörtént, apró üzle­tekkel, díszburkolattal. Véle­ményem szerint a kivitelezés a továbbiakban is így, aprán­ként, lépésenként folyna. A ron, rizlingszilvánit 10 hektá­ron, kékfrankost 15 hektáron és a fennmaradó területen van még merlot és cabernet is. Emellett hat hektár anyatele­pünk is van, ahol oltványt ne­velünk. A legnagyobb gondot az idén nem is annyira a liszt­harmat, mint a rothadás okozta, a vékony héjú szőlő könnyebben kipattant, mint az elmúlt években. A lékinye­résünk egy kiló szőlőből en­nek ellenére elfogadható 6,5 és 7 deci között van. — Önök hogyan értékesítik a termést? — Szőlő és lé formájában, az előzetes egyeztetésekben még sokkal jobb árak szere­peltek, mit amilyen végül is lett, de sem a cukorfok, sem a színanyag nem felelt meg an­nak, mint amiben megálla­podtunk. így a zweigelt 19,40 és 20,16 forint között kelt el, cukorfoktól függően, a többit egy forint/cukorfok/kilóért adtunk, de a vevő fizette a fu­vart. A chardonnay minőség­től függően 22 és 26 forint kö­zött ment el, ha olyan lett volna mint reméltük, a felvá­sárló megadta volna a 32 fo­rintot is. A merlot és a caber­net szüretelése most folyik, egyelőre jónak mutatkozik, ha a minősége megmarad a szü­ret végéig, akkor az ára 35,80 lesz. — Kinek adták el a szőlőt? — Szinte valamennyit me­gyén kívül, az Aliscavin csu­pán bérfeldolgozást vállalt az egyik budapesti vevőnknek. A zweigeltből 20 vagonnal vit­tünk Pestre, 30 vagonnal Pécsre a Pannonvinnek, a chardonnayt egy angol-ma­gyar vegyes vállalat vette meg, a rizlingből 200 hektoli­ter lét vittek szintén a fővá­Béla térre vezető háromsávos út most még maradna, a par­koló gépkocsikat és a taxikat viszont el kellene költöztetni. Sőt, egy későbbi fázisban a Béla téri buszokat is! Ötven méter gyaloglás. Ennyi „áldo­zatot" kérnénk az emberektől, akik cserébe - amiért egy „tá­volabbi" parkolóig vagy buszmegállóig kellene elmen­niük - európai színvonalú vá­rosközpontot kapnának. A Kiskorzó, a Találka tér, a Né­met Színház tömbbelsője is mind e célt, a gyalogosok ér­dekeit igyekszik szolgálni. — Szekszárd szép város - folytatta Lajtai Zoltán. — A Hild-díjas városközpontok egyike a miénk. (A Korzó környéki épületegyüttes kapta meg ezt az elismerést.) Jó volna, ha a sétány, mely az au­tóbusz-pályaudvartól a Hild-díjas térig tart, folyta­tódhatna Szekszárd két legő­sibb teréig, a Garay és Béla té­rig. Onnan pedig túristaút ve­zetne a Kilátóhoz. Egy nagy­szerű idegenforgalmi centru­mot lehetne így kialakítani, bekapcsolva a Fürdőház utcai pincesort is. Olyan tér kelet­kezhetne Szekszárd szívében, ahová érdemes megérkezni. Régi képeslapokról érzé­rosba. Tudja, tiltakozni lehet az ellen, hogy a történelmi borvidékről elkerül a szőlő, de ha a megyében lévő úgyneve­zett nagy felvásárlóknak nem kell a termés, illetve válogatva kell csak, akkor ez még egy jó darabig probléma lesz. Azt senki nem várhatja el a terme­lőtől, hogy kivágja azt az ül­tetvényét amire most éppen, itt helyben, nincs kereslet. Minden évben kitalálnak egy-két divatos fajtát, azt ke­resik, a többivel meg csinál­junk amit akarunk. Ha nem jönnének az Alföldről és az ország többi részéből is ide a felvásárlók,' akkor nagy baj­ban lennénk, mert a helyiek olyan feltételeket diktálnának, hogy rövid időn belül tönk­remennének a termelők. A Szekszárdi Mezőgazda- sági Rt. is javában szüretel már, mondta Németh László főkertész. — Az idei évi szüret mennyiségben jónak, minő­ségben közepesnek értékel­hető. Fehér fajtákból 230 ton­nát, kék fajtákból 780 tonnát szüreteltünk le eddig. Az ül­tetvények és a szőlő egészségi állapota jónak mondható, a 180 hektár összes szőlőültetvény áltag életkora 8 év. A legnagyobb növény- védelmi problémát a liszt­harmat okozta, azonban eredményesen tudtunk ellene védekezni. — Milyen a termésátlag, milyen mustfokot mértek, elégedett-e a lékinyeréssel? — A termésátlag fajtától függően 90 és 120 mázsa hek­táronként, a must cukortar­talma 16 és 19 magyar must­fok között változott. A must lékinyerése 75 százalékos volt eddig. Bérelt szőlőnk nem kelhető a valamikori szek­szárdi hangulat. Sétáló embe­rek nézegették a kirakatokat, a szálló előtt „bubira" voltak nyírva a fák, a Garay-szobor- nál szökőkút csobogott. Visz- sza kéne lopni a néhai bájt! De a báj visszalopása nem oly' egyszerű. Sok kompromisz- szum és pénz szükségeltetik hozzá. Erre lehet következ­tetni Reinhardt Mátyás városi főépítész szavaiból: — Jól ismerem Lajtai Zol­tán elképzeléseit, támogatom is őket, de valóban időre van szükség a megvalósításhoz. Egy tárgyalássorozat közepén tartunk, s a végeredmény még több ok miatt is bizonytalan. A Kisiparos-udvar, Német Színház felőli tömbbelső feltá­rása, rendezése volna a cél, hogy abból az irányból is ki lehessen jutni a térre. Ehhez azonban az önkormányzatnak egy bizonyos területet meg kellene vásárolnia a Népbolt­tól, ám ebben még nincs meg­egyezés. Pillanatnyilag tehát vannak ötleteink, és van egy színházunk, ami mellett nem lehet parkolni. — Az önkormányzat hoz­záállása pozitív - folytatta Re­inhardt Mátyás -, tehát nem kivárásról van szó, hanem pénzügyi nehézségekről. Még nem tudjuk, hogy az új felál­lásban mekkora összeget kap­nak az egyes települések. Szekszárdon mindenképp a tehermentesítő út megépítése az első számú feladat, s hogy ezen felül mi marad a köz­pontra és más beruházásokra, az csak később derül ki. Itt, a téren és környékén, kisajátítá­sokra, burkolat és parkolóépí­tésekre lesz szükség, de pilla­natnyilag még az is, hogy mibe kerül, az is, hogy ki fi­nanszírozza, az is, hogy mikor kezdődnek a megállapodások, tárgyalások - döntések függ­vénye. Wessely volt, a saját szőlőültetvényünk kézi munkáit több éves szer­ződés alapján vállalkozókkal végeztetjük. A kifizetett vál­lalkozói díj várhatóan 15 mil­lió forint lesz. — Véleménye szerint, van-e arra megoldás, hogy a megyében, a borvidéken ter­melt szőlőt helyben dolgozzák fel és ne fordulhasson elő az, hogy alföldi borok szekszárdi címkével kerülnek forga­lomba? — A részvénytársaságunk jelentős borászati fejlesztést valósít meg. Feldolgozó és tá­roló kapacitását a legkorsze­rűbb technológiával, több mint kétszeresére növelte és új palackozó üzemet létesít. A fejlesztéshez egy millió német márka összegben a részvény- társaság külföldi többségi tu­lajdonosa biztosított hitelt. A fejlesztéssel a történelmi bor­vidéken létrejött ötezer tonna szőlő feldolgozására alkalmas, a legigényesebb exportköve­telményeknek is megfelelő feldolgozókapacitás. A szek­szárdi borvidék az új palac­kozó üzembehelyezésével évi 3-3,5 millió saját palack kibo­csátására képes, elsősorban exportra, de jelentős mennyi­ségben belföldi piacra is. Vé­leményünk szerint ezzel jelen­tősen csökkenthető a borvidé­ken termelt és eddig elszállí­tott szőlő mennyisége. Az ez évi feldolgozásunk az 1700 tonna saját termelésű és 1400 tonna felvásárolt szőlő. A borértékesítés az új palackozó beindulásával teljesen új, saját címkesorozattal jelenik meg, mind a hazai, mind export pi­acon, remélhetőleg már ez év karácsonyára. Mauthner Ilona Krónikás Polgármester úr, hogy is volt ez a négy év? Erlich János (Sárpilis) Hamarosan elérkezik az idő, amikor az első szabad vá­lasztásunk önkormányzati képviselői megtartják utolsó testületi ülésüket. Az eltelt négy év során sokat szapultuk őket, sokat szapultak minket, de mivel ők voltak a tűzvo- nalban, úgy gondoljuk, az utolsó szó jogát is megérdem­lik. Szekszárd és a környező települések polgármesterei­nek ugyanazt a három kérdést tettük fel: 1. A testület milyen célokat fogalmazott meg magának a ciklus kezdetekor? 2. Ebből mennyi lett realitás, és mi maradt csupán álom? 3. Mit tart az önkormányzat szempontjából az elmúlt négy év legkellemesebb meglepetésének, illetve legnagyobb csalódásának? A zeneiskola térítési díjai A szekszárdi képviselőtestület legutóbbi ülésén az alábbiak­ban határozta meg a Liszt Ferenc Zeneiskolában fizetendő térí­tési díjakat. A 18 éven aluli tanulók esetében I. jeles (4,5-5) II. jó (3,5-4) III. közepes (2,5-3) IV. elégséges (2) A 18 éven felüli tanulók esetében I. jeles II. jó III. közepes IV. elégséges éves térítési díj 1000,- Ft 1300,- Ft 1600,- Ft 1900,- Ft 2000,- Ft 2600,- Ft 3200,- Ft 3800,- Ft A képviselőtestület a térítési díj kedvezményre, mentességre adható összeg nagyságát a kiszabott térítési díj iskolaszintű tö­megének 10%-ában állapítja meg. Kedvezményt kérhetnek: a nagycsaládosok, a létminimum alatt élők, a munkanélküliek, a csonka családok, ha a tanuló több tanszakon tanul. A zene- il­letve művészeti iskolai dolgozók gyermekei (ha a helyi szak- szervezet kéri és a kollektív szerződés tartalmazza). A kedvezményezettek köréről az iskolaszék javaslatának fi­gyelembevételével az iskola igazgatója dönt. A térítési díj megállapítását, a befizetés módját, idejét, vala­mint a térítési díj kedvezmények igénylését a Liszt Ferenc Zene­iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatá­rozni. A képviselőtestület engedélyezi, hogy a bevételi többletet az intézmény az iskolai felszerelések, hangszerek vásárlására, il­letve azok javítására, karbantartására fordítsa. A harmincas években Alföldi borok, szekszárdi címkével Szüret közben a termelőkkel (2.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom