Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-03 / 232. szám
4 KÉPÚJSÁG SZEKSZARDES KORNYÉKÉ 1994. október 3., hétfő Belvárosi bolondokháza Ötven méter gyaloglás Tér, ahová érdemes megérkezni Hajdan 150 éve, 1844. október 4-én született Szekszárdon Prant- ner Ferenc esperes-plébános, elbeszélő, egyházi író. 120 éve, 1874. október 7-én adta hírül a Tolnamegyei Közlöny, hogy „a sokat emlegetett eilferwein 63 év múlva egész maga valóságában megjelent előttünk": a szőlőket 23-24 cukorfokkal szüretelték, de egy holdról csak 10 akó csömöge jött le, s ebből - a szőlőszemek aszott- sága miatt - csupán öt akó bor lesz. (Az emlegetett 1811-i évi bor a múlt század leghíresebb évjárata volt!) 110 éve, 1884. október ötödikén a Tolnamegyei Közlönyben Várkonyi Endre Rege a fekete eperfáról címmel közli Ovidius Átváltozások című művének részletét, amelyet a fordító a magyar selyemtenyésztés megújítójának, Bezerédj Pálnak ajánlott. 100 éve, 1894. október 7-én arról tudósított a Tolnavármegye, hogy a Garay János szobrára kiírt pályázatra nyolc művész 11 munkája érkezett be. Sztrájkoltak a fogház építésén dolgozó kőművesek, mert a szegedi pallér földijeit részesítette előnyben, a tolnaiaknak pedig azt mondta: „jó lesz maguknak ez a munka is, mert úgysem igazi kőmívesek, hanem csak suszterok". Erre ők 101 malteros- lánnyal megindultak Tolna felé. Később , visszahívták őket, méltányosabb eljárást ígértek és teljes munkabért a sztrájk napjára is. A pallér az idegességtől két napig betegen feküdt... 95 éve, 1899. október 6-án, az aradi vértanúk félszázados ünnepén a Szegzárdi Polgári Olvasókörben 11 Ft 51 krajcár közadakozásból villásreggelivel és vacsorával vendégelték meg a még élő negyvennyolcas honvédeket, az összegből megmaradt 61 krajcárt pedig Kossuth Lajos szobrára küldték el. 90 éve, 1904. október 9-én hívta fel olvasói figyelmét a Tolnavármegye Blázsik Ferencnek, a helyi vasúti osztálymérnökség tisztviselőjének a Molnár nyomdában napvilágot látott Pályafelvigyázók műszaki tanácsadója című könyvére, amely 23 fejezetből állott, 308 oldalán 305 ábra segítette a jobb megértést. 85 éve, 1909. október 7-én a Tolnamegyei Közlöny tudatta, hogy Haugh Béla helybei gimnáziumi tanár könyvet ad ki az ifjúság neveléséről. 1 Ja. Célul tűztük ki az általános iskola visszahozását. Az első ütemben szükségtantermekben az alsótagozatot, második ütemben pedig pályázat útján és saját erőből új iskola építését az 1-8. osztály részére. b. A falu gázzal való ellátását önerős hozzájárulás igénybevételével. c. Telefonhálózat építését lakossági önerős hozzájárulás igénybevételével. 2./ Az a. és b. pontban megjelöltek maradéktalan teljesítéséről adhatok számot. A c. pontban megjelölt elképzelés megvalósulása t A belvárosban teljes a közlekedési káosz. Az okok elemzése most nem feladatunk, maradjunk a következményeknél. Valami csoda folytán kivételesen működik a központi közlekedési lámpa. Már mindkét oldalon összegyűlt néhány ember, várván hogy a zöld következzen. A báta- széki továbbhaladó irányban éppen indulnak az autók, amikor egy néni kosarával tipegve elindul a járművek között a zebrán. Az autósok annyira meglepődnek, hogy senki sem kiabál rá. Mikor átér, akkor döbben rá, hogy rajta kívül senki sem mozdult. Rémülten néz. Délben az építők ebédelni vonulnak, s minden jelzés nélkül otthagyják félig kész művüket. A Garay tér felé befordul egy motoros, de mivel az út kanyarba eső, részén még felbontották az Koszorúzás Szekszárd Város Önkormányzata 1994. október 6-án 15 órakor az aradi vértanúk emlékére koszorúzási ünnepséget rendez a Béla király téri '48-as emlékműnél, melyre mindenkit tisztelettel hív és vár. A koszorúzási szándékot a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján kérik jelezni. késve ugyan, de teljesíthető. 3./ Legkellemesebbnek azt tartom, hogy érdemes volt célokat megjelölni, mert ezek megvalósulása sorra bejött. Másrészt tanultuk és tanuljuk együtt a demokráciát. Legnagyobb csalódásom, hogy sem magasabb szinten, sem helyileg nem számoltak, nem számoltunk azzal, hogy a Sárpilisen működtetett intézmények költségei jóval meghaladják az itteni lehetőségeinket. Ha az állami támogatási rendszer nem változik a kistelepülések javára, akkor ezek léte kérdőjeleződik meg. utat, a motor megpördül és oldalt zuhan. Térdét, karját nagyon megüthette, mert csak lassan kel fel. Pedig szerencséje volt, mert ha csak egy kicsit gyorsabban kanyarodik, zúgva száll mint a győzelmi zászló. Nem rosszabb hely a lottózó előtti zebra sem. Igaz, ott és akkor a lámpa sem működött. Az álló munkagépektől egyik irányba se lehet kilátni, ha valaki a posta oldaláról akar áttérni a másikra. Ott az úttest és a járdára vezető „lépcső" ravasz kiképzést kapott. A szegélykő és a járda alsó széle közt néhány centi széles és mély rés van. Az egyik reggel egy fiatal lány tűsarkúja beakad. A másik cipője messze az úttestre röpül, a lány elórezuhan. Egyenesen egy fiatalember karjaiba. Ezúttal hapy end. Ihárosi Ibolya Tolna megyét, az itt élő emberek mindennapjait meghatározza a szőlőtermesztés, az ahhoz kapcsolódó időjárás, a szőlő és a bor értékesítési lehetősége, hiszen munkát és megélhetést biztosít. így nem csoda - főleg szüret tájékán -, hogy több szó esik arról, hogy milyen termés várható az idén, milyen mustfokkal és van-e (lesz-e) rá kereslet? Szombati számunkban az Euro-Bor Kft-t és egy magántermelőt szólaltattunk meg. A Zombai Mezőgazdasági Szövetkezet elnökét, Marsai Jánost is megkérdeztük. — Terveink szerint a hét végére befejeződik a szüret, jelenleg zweigeltet szedünk, ez a legnagyobb területünk, 30 hektáros. Az egyik legbőter- mőbb fajta, egy hektáron 140-150 mázsát is leszüreteltünk róla, de sem a cukorfoka,- kezdetben 14-ről indultunk, ma már 17-es,- sem a színanyaga nem igazán jó. Az esőzések sem tettek jót, a bogyóba jutó víz felhígította a mustfokot és csak rontott a helyzetünkön. Az ültetvényünk elmúlt 10 éves , melynek nagyobbik része jó állapotú, de van olyan területünk is ahol a fagyások miatt bizony pótlásra szorulnak a sorok. Összesen 85 hektáron gazdálkodtunk az idén, de ennek nagyrésze a szövetkezeti tagok tulajdona, viszont a növényvédelmet, talajmunkákat, értékesítést mi végeztük, tehát béreljük a tagságtól a területet, ennek fejében egy aranykorona után 15 kiló búzát, vagy annak árát fizetjük. — Milyen fajtákról szüreteltek? — Chardonnay-t 10 hektáA szekszárdi Garay és Béla tér rendezése komplex feladat lenne. Kecskemét belvárosához hasonlóan itt is forgalommentesíteni kellene a központot, olymódon, hogy csak az hajthasson be, akinek muszáj - pl. áruszállítók, mentők, tűzoltók, rendőrök -, díszburkolatot kellene lerakni, nagyobb zöldfelületeket kialakítani, sétáló, pihenő centrumot létre hozni. Ne az legyen a jellemző kép, hogy fékcsikorgató autók között ugráló fogcsikorgató emberek koptatják a macskaköves utat! Elképzeléseiről Lajtai Zoltán építész-tervező tájékoztatott: — A zóna forgalommentesítéséhez szükség volna a várost elkerülő út megépítésére. Ám ez egyelőre - anyagi okok miatt - csak terv. Terv, melynek több változata is létezik, papíron. Bizonyos munkálatok azonban addig is elkészíthetők a központban. A Lech- ner Ödön tervezte Garay Szálló tatarozását már elvégezték, a Garay-udvar kialakítása is megtörtént, apró üzletekkel, díszburkolattal. Véleményem szerint a kivitelezés a továbbiakban is így, apránként, lépésenként folyna. A ron, rizlingszilvánit 10 hektáron, kékfrankost 15 hektáron és a fennmaradó területen van még merlot és cabernet is. Emellett hat hektár anyatelepünk is van, ahol oltványt nevelünk. A legnagyobb gondot az idén nem is annyira a lisztharmat, mint a rothadás okozta, a vékony héjú szőlő könnyebben kipattant, mint az elmúlt években. A lékinyerésünk egy kiló szőlőből ennek ellenére elfogadható 6,5 és 7 deci között van. — Önök hogyan értékesítik a termést? — Szőlő és lé formájában, az előzetes egyeztetésekben még sokkal jobb árak szerepeltek, mit amilyen végül is lett, de sem a cukorfok, sem a színanyag nem felelt meg annak, mint amiben megállapodtunk. így a zweigelt 19,40 és 20,16 forint között kelt el, cukorfoktól függően, a többit egy forint/cukorfok/kilóért adtunk, de a vevő fizette a fuvart. A chardonnay minőségtől függően 22 és 26 forint között ment el, ha olyan lett volna mint reméltük, a felvásárló megadta volna a 32 forintot is. A merlot és a cabernet szüretelése most folyik, egyelőre jónak mutatkozik, ha a minősége megmarad a szüret végéig, akkor az ára 35,80 lesz. — Kinek adták el a szőlőt? — Szinte valamennyit megyén kívül, az Aliscavin csupán bérfeldolgozást vállalt az egyik budapesti vevőnknek. A zweigeltből 20 vagonnal vittünk Pestre, 30 vagonnal Pécsre a Pannonvinnek, a chardonnayt egy angol-magyar vegyes vállalat vette meg, a rizlingből 200 hektoliter lét vittek szintén a főváBéla térre vezető háromsávos út most még maradna, a parkoló gépkocsikat és a taxikat viszont el kellene költöztetni. Sőt, egy későbbi fázisban a Béla téri buszokat is! Ötven méter gyaloglás. Ennyi „áldozatot" kérnénk az emberektől, akik cserébe - amiért egy „távolabbi" parkolóig vagy buszmegállóig kellene elmenniük - európai színvonalú városközpontot kapnának. A Kiskorzó, a Találka tér, a Német Színház tömbbelsője is mind e célt, a gyalogosok érdekeit igyekszik szolgálni. — Szekszárd szép város - folytatta Lajtai Zoltán. — A Hild-díjas városközpontok egyike a miénk. (A Korzó környéki épületegyüttes kapta meg ezt az elismerést.) Jó volna, ha a sétány, mely az autóbusz-pályaudvartól a Hild-díjas térig tart, folytatódhatna Szekszárd két legősibb teréig, a Garay és Béla térig. Onnan pedig túristaút vezetne a Kilátóhoz. Egy nagyszerű idegenforgalmi centrumot lehetne így kialakítani, bekapcsolva a Fürdőház utcai pincesort is. Olyan tér keletkezhetne Szekszárd szívében, ahová érdemes megérkezni. Régi képeslapokról érzérosba. Tudja, tiltakozni lehet az ellen, hogy a történelmi borvidékről elkerül a szőlő, de ha a megyében lévő úgynevezett nagy felvásárlóknak nem kell a termés, illetve válogatva kell csak, akkor ez még egy jó darabig probléma lesz. Azt senki nem várhatja el a termelőtől, hogy kivágja azt az ültetvényét amire most éppen, itt helyben, nincs kereslet. Minden évben kitalálnak egy-két divatos fajtát, azt keresik, a többivel meg csináljunk amit akarunk. Ha nem jönnének az Alföldről és az ország többi részéből is ide a felvásárlók,' akkor nagy bajban lennénk, mert a helyiek olyan feltételeket diktálnának, hogy rövid időn belül tönkremennének a termelők. A Szekszárdi Mezőgazda- sági Rt. is javában szüretel már, mondta Németh László főkertész. — Az idei évi szüret mennyiségben jónak, minőségben közepesnek értékelhető. Fehér fajtákból 230 tonnát, kék fajtákból 780 tonnát szüreteltünk le eddig. Az ültetvények és a szőlő egészségi állapota jónak mondható, a 180 hektár összes szőlőültetvény áltag életkora 8 év. A legnagyobb növény- védelmi problémát a lisztharmat okozta, azonban eredményesen tudtunk ellene védekezni. — Milyen a termésátlag, milyen mustfokot mértek, elégedett-e a lékinyeréssel? — A termésátlag fajtától függően 90 és 120 mázsa hektáronként, a must cukortartalma 16 és 19 magyar mustfok között változott. A must lékinyerése 75 százalékos volt eddig. Bérelt szőlőnk nem kelhető a valamikori szekszárdi hangulat. Sétáló emberek nézegették a kirakatokat, a szálló előtt „bubira" voltak nyírva a fák, a Garay-szobor- nál szökőkút csobogott. Visz- sza kéne lopni a néhai bájt! De a báj visszalopása nem oly' egyszerű. Sok kompromisz- szum és pénz szükségeltetik hozzá. Erre lehet következtetni Reinhardt Mátyás városi főépítész szavaiból: — Jól ismerem Lajtai Zoltán elképzeléseit, támogatom is őket, de valóban időre van szükség a megvalósításhoz. Egy tárgyalássorozat közepén tartunk, s a végeredmény még több ok miatt is bizonytalan. A Kisiparos-udvar, Német Színház felőli tömbbelső feltárása, rendezése volna a cél, hogy abból az irányból is ki lehessen jutni a térre. Ehhez azonban az önkormányzatnak egy bizonyos területet meg kellene vásárolnia a Népbolttól, ám ebben még nincs megegyezés. Pillanatnyilag tehát vannak ötleteink, és van egy színházunk, ami mellett nem lehet parkolni. — Az önkormányzat hozzáállása pozitív - folytatta Reinhardt Mátyás -, tehát nem kivárásról van szó, hanem pénzügyi nehézségekről. Még nem tudjuk, hogy az új felállásban mekkora összeget kapnak az egyes települések. Szekszárdon mindenképp a tehermentesítő út megépítése az első számú feladat, s hogy ezen felül mi marad a központra és más beruházásokra, az csak később derül ki. Itt, a téren és környékén, kisajátításokra, burkolat és parkolóépítésekre lesz szükség, de pillanatnyilag még az is, hogy mibe kerül, az is, hogy ki finanszírozza, az is, hogy mikor kezdődnek a megállapodások, tárgyalások - döntések függvénye. Wessely volt, a saját szőlőültetvényünk kézi munkáit több éves szerződés alapján vállalkozókkal végeztetjük. A kifizetett vállalkozói díj várhatóan 15 millió forint lesz. — Véleménye szerint, van-e arra megoldás, hogy a megyében, a borvidéken termelt szőlőt helyben dolgozzák fel és ne fordulhasson elő az, hogy alföldi borok szekszárdi címkével kerülnek forgalomba? — A részvénytársaságunk jelentős borászati fejlesztést valósít meg. Feldolgozó és tároló kapacitását a legkorszerűbb technológiával, több mint kétszeresére növelte és új palackozó üzemet létesít. A fejlesztéshez egy millió német márka összegben a részvény- társaság külföldi többségi tulajdonosa biztosított hitelt. A fejlesztéssel a történelmi borvidéken létrejött ötezer tonna szőlő feldolgozására alkalmas, a legigényesebb exportkövetelményeknek is megfelelő feldolgozókapacitás. A szekszárdi borvidék az új palackozó üzembehelyezésével évi 3-3,5 millió saját palack kibocsátására képes, elsősorban exportra, de jelentős mennyiségben belföldi piacra is. Véleményünk szerint ezzel jelentősen csökkenthető a borvidéken termelt és eddig elszállított szőlő mennyisége. Az ez évi feldolgozásunk az 1700 tonna saját termelésű és 1400 tonna felvásárolt szőlő. A borértékesítés az új palackozó beindulásával teljesen új, saját címkesorozattal jelenik meg, mind a hazai, mind export piacon, remélhetőleg már ez év karácsonyára. Mauthner Ilona Krónikás Polgármester úr, hogy is volt ez a négy év? Erlich János (Sárpilis) Hamarosan elérkezik az idő, amikor az első szabad választásunk önkormányzati képviselői megtartják utolsó testületi ülésüket. Az eltelt négy év során sokat szapultuk őket, sokat szapultak minket, de mivel ők voltak a tűzvo- nalban, úgy gondoljuk, az utolsó szó jogát is megérdemlik. Szekszárd és a környező települések polgármestereinek ugyanazt a három kérdést tettük fel: 1. A testület milyen célokat fogalmazott meg magának a ciklus kezdetekor? 2. Ebből mennyi lett realitás, és mi maradt csupán álom? 3. Mit tart az önkormányzat szempontjából az elmúlt négy év legkellemesebb meglepetésének, illetve legnagyobb csalódásának? A zeneiskola térítési díjai A szekszárdi képviselőtestület legutóbbi ülésén az alábbiakban határozta meg a Liszt Ferenc Zeneiskolában fizetendő térítési díjakat. A 18 éven aluli tanulók esetében I. jeles (4,5-5) II. jó (3,5-4) III. közepes (2,5-3) IV. elégséges (2) A 18 éven felüli tanulók esetében I. jeles II. jó III. közepes IV. elégséges éves térítési díj 1000,- Ft 1300,- Ft 1600,- Ft 1900,- Ft 2000,- Ft 2600,- Ft 3200,- Ft 3800,- Ft A képviselőtestület a térítési díj kedvezményre, mentességre adható összeg nagyságát a kiszabott térítési díj iskolaszintű tömegének 10%-ában állapítja meg. Kedvezményt kérhetnek: a nagycsaládosok, a létminimum alatt élők, a munkanélküliek, a csonka családok, ha a tanuló több tanszakon tanul. A zene- illetve művészeti iskolai dolgozók gyermekei (ha a helyi szak- szervezet kéri és a kollektív szerződés tartalmazza). A kedvezményezettek köréről az iskolaszék javaslatának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. A térítési díj megállapítását, a befizetés módját, idejét, valamint a térítési díj kedvezmények igénylését a Liszt Ferenc Zeneiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni. A képviselőtestület engedélyezi, hogy a bevételi többletet az intézmény az iskolai felszerelések, hangszerek vásárlására, illetve azok javítására, karbantartására fordítsa. A harmincas években Alföldi borok, szekszárdi címkével Szüret közben a termelőkkel (2.)
