Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-21 / 222. szám
1994. szeptember 21., szerda GAZDASAG KÉPÚJSÁG 5 A vállalkozásfejlesztési szakmai napok értékelése Információhiányban a vállalkozók — Érdekes, izgalmas programot állított össze a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a szekszárdi szüreti fesztivál idején. Hogy mennyire az volt, abból ad ízelítőt az oldal-összeállítás. Dr. Bősze Gábort, a központ ügyvezető igazgatóját arról kérdeztük, hogy mi volt az immár második alkalommal megrendezett szakmai napok célja, és az mennyiben valósult meg. — A vállalkozókat és a vállalkozással foglalkozó szakembereket akartuk tájékoztatni a kormányzati politika napi aktualitásairól, majd ennek kontrolljaként hallgattuk meg független közgazdászok véleményét. A turisztikai programmal pedig az volt a célunk, hogy bemutassuk a vállalkozásfejlesztés, a vállalkozók és az önkormányzatok kapcsolatának a lehetőségeit. E kapcsolat nélkül nem beszélhetünk vállalkozásbarát önkormányzati politikáról. — Néhány polgármestert valóban látni lehetett a programon. — Ezzel kapcsolatban van is egy kis bánatom. Mi meghívtunk minden polgármestert és jegyzőt a konferenciára, vagy legalábbis a döntő többségüket, ha véletlenül kimaradt volna valaki elnézését kérjük. Sajnos, ehhez képest kevesen fogadták el a meghívást, pedig fontos lett volna, hogy legalább a településfejlesztésről, a vállalkozásokkal való kapcsolattartásról szóló előadásokat meghallgassák a helyi politikákkal, a helyi vállalkozásfejlesztéssel foglalkozók. A találkozás alkalmat adhatott volna arra is, hogy a kérdéseikről, gondjaikról szót válthassunk, s később egy közös asztalhoz leülve megbeszélhettük volna, hogy mit lehet, mit kell tennünk közösen. Meggyőződésem, hogy vannak tennivalók és lehetőségek is itt, Tolna megyében . — Még nem késett el semmi, hiszen az új képviselőtestületek új vezetőivel ismét meg lehet kísérelni a kapcsolatfelvételt. — A választások nézőpontjából valóban nem optimális időben került sor a konferenciára, de számunkra ezúttal erősebb szempont volt, hogy az ország minden részéből érkező vendégeinket néhány napig itt tudjuk tartani. A szüreti fesztivál és kísérőprogramjai - például az Alisca Expo - jelentett olyan háttérprogramot, amely vendégeink és az előadók számára kellemes kikapcsolódás is volt. — Az önkormányzati vezetőkön kívül kiknek szóltak az előadások? — Úgy gondoltuk, hogy a megfogalmazott témák, a vállalkozás- és a településfejlesztés kormányzati koncepciója, a privatizációs törvény a hitelprogramok olyan témák, amelyek a vállalkozókat mindenképpen érdekelni fogják. Az a tapasztalatunk, hogy a vállalkozók információhiányban szenvednek. Ennek ellenére úgy vettem észre, hogy nem sokan ismerték fel a lehetőséget. Az információszerzés persze pénzbe és időbe kerül, lehet, hogy valamelyik hiányzott ahhoz, hogy többen jelen legyenek. Nem vettek ugyan annyian részt a konferencián, mint ahogyan ez terveztük, de a tavalyihoz képest másfélszeresére nőtt az érdeklődő vállalkozók száma. — Kik voltak a külföldi vendégek, és milyen szemmel nézik ők a magyar gazdaság érintett szeletét, a kis- és középvállalkozásokat? — A külföldi vendégek nagyon nyitott, érdeklődő emberek voltak. Az angliai megyével szerencsés véletlen folytán a megyei önkormányzattal egyidőben vettük fel a kapcsolatot. Úgy érzem, hogy nagyon rövid idő alatt kialakult az aktív érdeklődés Magyar- ország, Tolna megye iránt. Charles herceg alapítványa révén tudunk idehívni három angol szaktanácsadót, a várakozásunknál nagyobb volt az érdeklődés tanácsaik iránt. Friss még az olasz kapcsolat, s Romániából érkeztek még vendégek. Ezzel az országgal kapcsolatban még nagy terveink vannak, nemrégiben felvettük a kapcsolatot az ottani PHARE-irodával. Terveink között szerepelt, hogy három év után a Vállalkozási Központból olyan szervezetet is csinálunk, amely képes részt venni külföldi programokban. Előrehaladott tárgyalásaink vannak arról, hogy mint szakértő cég a PHARE-prog- ram romániai megvalósításában részt vehessünk. Ezt később szeretnénk úgy továbbvinni, hogy megteremtsük a megye vállalkozói számára is a közvetlen kapcsolódási lehetőséget. — Jövőre is lesznek vállalkozásfejlesztési szakmai napok? — Nem kötném szorosan a fesztiválhoz, de a visszajelzések alapján úgy tűnik, meg kell rendezni. A jövő héten ülünk le a kollégáimmal ösz- szehasonlítani a szakmai és pénzügyi terveket az idei szakmai napok tényeivel. Ennek alapján lehet dönteni. Ihárosi Ibolya Mérgesen lehet vendéget várni! A cím nem haragvó emberre utal, aki csak ilyen indulatban képes vendéget fogadni. Pusztamérgesről van szó. A falu a Duna-Tisza közének keleti oldalán fekszik, Kiskunhalas és Szeged között. Szekszárdon a község polgármestere, Börcsök Antal mutatta be lakóhelyének idegenforgalmi lehetőségeit. Börcsök Antal eredetileg biológia-technika szakos tanár. A rendszerváltással vállalta azt a bizalmat, amit a pusztamérgesi polgárok szavazataiban megkapott. Kérdésekkel kezdi. — Evett-e már közvetlen tőkéről csipegetve szőlőt úgy, hogy közben sütötte a homok a talpát? Harapott-é már fáról levett őszibarackba úgy, hogy a zamatos lé végigfolyt az ál- lán? Emlékszik-e arra a hangra, amit az egészséges almába-harapáskor hallani? Folytathatná a kérdéseket, de látja, hogy elindul valami érdeklődés a tekinteten és már invitál is, legyen a hallgató vendége Pusztamérgesen. Miért tűnt fel Börcsök Antal előadása? Azért, mert például a HOMOKOT adta el! Azt is mondhatnánk, hogy a SEMMIT, de ez így leegyszerűsítése a dolgoknak! Azt kell hangsúlyozni, hogy büszke a lakóhelyére, ezért másoknak Börcsök' Antal is meg akarja mutatni! Ezért mások - szerte a világon így van ez - pénzt is adnak! A GYÜMÖLCS, a HAGYOMÁNY, a VENDÉGSZERETET - így csupa nagybetűkkel írva - elég ahhoz, hogy idegenforgalmat teremtsen. Kapcsolatteremtő érzékenységének módszere, hogy mindenhova elmegy ahova hívják. Ha ezt nem tennék meg, akkor meghívatja magát, ha úgy gondolja, hogy ott és akkor tehetne valamit a községe érdekében. Külföldi kapcsolatai egyik legmarkánsabb eredményeként tarthatja számon a közvélemény azt az eseményt, ami ez év szeptember 24-én lesz. Ekkor rakják le a Gazda-gaz- daasszonyképző Mezőgazda- sági Szakiskola és Népfőiskola alapkövét. Erre németországi kapcsolatain keresztül 2 millió márka vissza nem térítendő támogatást kapott. Franciaországi pedagógiai módszert akar bevezetni ebbe az iskolába. Egy London melletti település partnerségével is határozott céljai vannak ... A község bemutatása külön fejezetet érdemel, mert elválaszthatatlan Börcsök Antal portréjától. Virágokat, parkokat ápolni majdnem minden falun élő szeret. Ezt azzal motiválja a pusztamérgesi ön- kormányzat, hogy a vízhasználathoz öt köbméter vizet ingyen ad annak, aki vállalja a háza előtti közterület karbantartását. Ez nem sok, mondhatja bárki. Igaz, de ösztönző és eredményes megoldás. Rendezvények sora - szinte minden évszakban - megmozgatja, összefogja a falut. Kötődnek általuk a nagyvilághoz és egymáshoz is az emberek. Börcsök Antal lelkében köl- tőiség lakozik és tisztelettel szól a múltról. Észreveszi a szőlőlevélen csillanó esőcseppet és fejet hajt az elődök példaadó cselekedeteit sorolva. Hálával gondol mindenkire, akinek keze munkája lehetővé tette, hogy Mérgesen lehet vendéget várni. Decsi Kiss János Fotó: Gottvald Károly Kisvállalkozások Soós Károly Attila államtitkár előadásában egy sor szám szerepelt a hazai kisvállalkozásokról. Ez év első félévében a nyilvántartott jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma már 94 ezer, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoké 96 ezer, míg az egyéni vállalkozó 752 ezer volt. A kis- és középvállalkozások nemzetgazdasági súlyának erősödését jelzi, hogy az anyagi ágakban foglalkoztatottak mintegy 75 százaléka ma már e vállalkozásokban tevékenykedik. A számbeli gyarapodást néhány kedvezőtlen jelenség is kísérte. Az egyéni vállalkozók hatvan százaléka nyugdíjas, vagy mellékfoglalkozású. Lényegében önfoglalkoztatók, gyak-. ran csak a munkanélküliség kényszere hozta létre őket. Ä tíz fő alatti jogi személyiségű mikrovállalkozások jövedelemtermelő képességben nem mutatnak pozitív tendenciát. A kisvállalkozások hátrányban vannak a tőke és hitelpiacokon, az állami megrendelésnél, az adónyilvántartás bonyolultsága miatt, az üzleti információk megszerzésében, a nemzetközi kapcsolatokban. Az állam „rosszulléti", de nincs végromlás Lengyel László, a Gazdaságkutató Rt. igazgatója előadásában megvonta a korábbi kormány mérlegét, vázolta az aktuális, rövidtávú kibontakozási intézkedési lehetőségeket, és beszélt a következő néhány év kilátásáiról. Az Antall-érával kapcsolatban a politológus többek között elmondta, hogy ebben az időszakban, '92-ben fejeződött be a gazdaság mélyrepülése. Igaz, szerinte ez inkább a gazdasági szereplők teljesítményének, semmint a kormányzati munkának volt köszönhető. Ha ekkor a kormány sikeresen „lép bele" ezekbe a folyamatokba, '94-re beindulhatott volna a gazdasági konjunktúra. Nem így lett. Lengyel szerint a bankoknak adott, egymásnak ellentmondó kormány-instrukciók következtében a nagy kereskedelmi bankok megroggyantak. Az akkori nagy exportjövedelmeket nem hosszútávú beruházásokra fordították, ezek a pénzek a bankokba vándoroltak. Mivel korábban sem voltak hosszútávú befektetések, '93-tól az export is erőteljesen lecsökkent. Igaz, hogy a külső konjunkturális feltételek is romlottak, a visz- szaesés igazi oka azonban az volt, hogy nem volt mit eladni. A jelenről szólva Lengyel László elmondta, hogy '94 első felében élénkülési jelek tapasztalhatók a gazdaságban. Csakhogy nem a vállalkozók ruháznak be, hanem alapvetően az állam és az ön- kormányzatok. A közgazdász szerint a kérdés az, hogy ez az élénkülés pozitív jellegű-e, vagy pedig a költségvetés terhére működik, és eladósodáshoz, a költségvetés összeomlásához vezet. Lengyel kitért a rosszul, vagy egyáltalán nem működő, ugyanakkor óriási reorganizációs pénzeket „zabáló" állami nagyvállalatokra is, amelyeknél az utóbbi években rendkívül nagy vagyonértékvesztés következett be. Ezek a vállalatok ma a „kutyának sem kellenek", ám 3 éve még eladhatók lettek volna. Lengyel szerint a komolyan vehető közgazdászok többsége egyetért abban, hogy a jelenlegi helyzetben állami területen megszigorításokat kell végrehajtani. Abban már vita van, hogy az állami költségvetés mely területén, és milyen módszerekkel kell ezeket az intézkedéseket alkalmazni. Az igazi vita viszont azon van, hogyan viselkedjen az állam a vállalkozókkal szemben. Az ő „megcsapolásuk" esetén ugyanis a gazdasági növekedés esélyei csökkennek. A vállalkozók pedig csak akkor fektetnek be, ha elhiszik a kormánynak, hogy amit megtermeltek, ahhoz az állam nem fog hozzányúlni. Lengyel László ez utóbbira jelenleg nem lát garanciát. Az új kormány egy másik gondját a nemzetközi pénzintézetek okozzák. A Világbank és a Valutaalap nem az állami vállalatok, bankok rossz működésének tulajdonítja a költségvetés óriási hiányát, hanem annak, hogy a szociális kiadások túl magasak. Ezért azt javasolják, hogy ebből a szférából vonjanak ki forrásokat, annak ellenére, hogy nyilvánvaló: itt „rosszulléti államról" van szó. Igaz, hogy a szociális elosztás rossz szerkezetű, de innen jelentős megtakarítást hozni szinte lehetetlen. (A Valutaalap szakértőit erről meggyőzni szintén az.) Ehhez járul még az is, hogy az állam igazából csak a bérből és fizetésből élőket, a közalkalmazotti szférát tudja „megszorítani". Politikailag viszont ez nem járható út. A másik megtakarítási lehetőség a rekonstrukciók, az adóskonszolidáció leállítása lenne. Akkor viszont be kellene zárni például a szekszárdi húskombinátot, a bányákat, az ózdi üzemet, stb. Lengyel László ennek ellenére hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem egy „végromlás". Valójában arról van szó, hogy ebben a stagnációs gazdaságban szükségszerű - olykor elviselhetetlennek tetsző - külső és belső feszültségek vannak. Ugyanakkor a munkanélküliség a legrosszabb esetben sem lesz nagyobb az eddigi csúcsnál, az infláció sem fog 25-26 %-nál feljebb menni. Az igazi kérdés az, hogy honnan lesznek meg a növekedés forrásai, és hogy szabad-e előbb, mint hogy a növekedés feltételei megteremtődnek, „rátaposni a gázpedálra". A politológus ezután arról beszélt, hogy mi adhat okot optimizmusra. Elsőként említette, hogy az ország ismert gazdasági nehézségei ellenére a multinacionális vállalatok Kelet-Európábán mégis egyedül Magyarországon vannak jelen érdemileg, és csinálnak komoly beruházásokat. Exportunk 52 %-át ők adják. A kérdés az, hogy „meghúzzák-e" a magyar gazdaságot, és ha igen, mikor? Lengyel szerint a másik dolog, ami optimizmusra adhat okot, hogy bár rosszul, de az utóbbi években végre elkezdődött az infrastruktúra fejlesztése, ami szintén kedvező folyamatokat indíthat be. Kérdésekre válaszolva többek között azt mondta, hogy a miniszterelnöknek mostanában azt tanácsolná, hogy gazdaságpolitikai kérdésekben inkább hallgasson (ld. vagyonadó). A korrupcióról úgy vélekedett, hogy az elszegényedő társadalom olyan nyomást gyakorol a politikusokra, hogy azoknak, még ha nem akarnák, akkor is kell lépniük visszaszorításáért, sk AZ ENERGIATAKARÉKOS HÁZ Heraklith. hőszigeteléssel £ DELTUZEP PÉCS ■ Várjuk kedves vásárlóinkat építőanyag- kereskedésünkben ! 22. sz. TÜZÉP-telep. SZEKSZÁRD, Keselyűsi u. 2. Telefon: 74/311-103 Fax: 74/312-864 23. sz. TÜZÉP-telep, DOMBÓVÁR, Gyár u. 7. Telefon: 74/366-157 Fax: 74/365-023 24. sz. TÜZÉP-telep, BONYHÁD, Sport u. 1. Telefon: 74/351-913 Fax: 74/351-023 25. sz. TÜZÉP-telep, PAKS, Vasút u. 3. Telefon: 75/310-677 Fax: 75/310-677 26. sz. TÜZÉP-telep, TAMÁSI, Sport u. 2. Telefon: 74/371-526 Fax: 74/371-130 27. sz. TÜZÉP-telep, TOLNA, Pajta tér 5. Telefon: 74/340-236 Fax: 74/340-236
