Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-01 / 205. szám
1994. szeptember 1., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 A park elhelyezkedése Jellegzetes fertői táj nása. A Hanság valaha nádasokkal, számtalan kisebb-na- gyobb tóval, láprétekkel, égeresekkel és tölgy-kőris-szil ligeterdőkkel tarkított tája ma már csak foltokban lelhető fel. A Hanság két nagyobb, összefüggő területe közül az Északi-Hanságra jellemzőek a láprétek helyén álló erdők. Az itteni rétek egyik legnagyobb értéke a néhány száz példányban fellelhető parlagi vipera, valamint a ritka fészkelőként ismert nagy póling. A másik nagyobb összefüggő terület a Déli-Hanság. Itt találhatóak még meg a Hanságra jellemző támasztógyökeres égerláperdők utolsó képviselői, a szigorúan védett Csikós-égeres és a pusztulóban lévő Királytói-égeres. A kisebb területek közül említést érdemel a Fehér-tó és a Barba- csi-tó, amelyek fészkelő vízi és nádi madárvilága jelentős természeti érték. Ezek a területek a tavasz-őszi madárvonulás fontos pihenőhelyeiként is ismertek. A szakemberek célja, hogy a határ két oldalán ne két véletlenül egymás mellett fekvő, hanem egy közös nemzeti park alakuljon ki. Andrási Pál Természetvédelem VIII. A Fertő-tavi Nemzeti Park Magyarországon jelenleg 5 nemzeti park, 52 tájvédelmi körzet és 152 egyéb természetvédelmi terület található. Ezek bemutatását kísérli meg e sorozat. Ötödik nemzeti parkunk létesítésének időpontja: 1991. Területe 12.543 hektár (1990). Sorrendben legifjabb nemzeti parkunk érdekessége, hogy két szomszédos ország, Ausztria és Magyarország területén fekszik. A nemzeti park ausztriai kiterjedése 7600 hektár. A Fertő-tavi Nemzeti Park az Aggteleki Nemzeti Parkhoz hasonlóan már korábban védett terület volt. A Fertő-tó Tájvédelmi Körzetet 1977-ben nyilvánították védetté. 1994-ben a Fertő-tavi Nemzeti Parkhoz csatolták a Hansági Tájvédelmi Körzetet. Az így létrejött Fertő-Hanság Nemzeti Park területe 19.671 hektárra bővült. A Fertő-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, egyben Európa legnyugatibb szikes tava. Sekély, iszapos medre 400-500 millió köbméternyi szikes vizet tartalmaz. A tó felületének közel harmadát nádas borítja. Különösen a magyar oldalon kevés a nyüt víztükör. Ellenben a nád itt néhol 5-6 kilométer széles. A tó becslések szerint mintegy 20.000 éves történelme során többször teljesen kiszáradt, így legutóbb 1868-1872 között. Hajdan összefüggött az azóta nagyrészt legcsapolt Hansággal, amely egykor a Dunántúl legnagyobb, összefüggő mocsara lehetett. A Hanság le- csapolása miatt erőteljesen csökkent a tó vízszintje, és el- nádasodott. Az összefüggő nádrengeteg egyhangúságát gyékénymezők övezte belső tavak és mintegy 200 kilométer hosszúságú csatornahálózat tette változatossá, s egyben járhatóvá. Növényvilága a nádrengetegen kívül igen változatos. A nádast a parton kaszálók és szikes legelők határolják. Található itt sok endemikus faj, mint a fertői mézpázsit, a sziki sóballa, a sziksófű, a sziki üröm vagy a sziki őszirózsa. A Fertő menti dombsor meszes alapkőzete kiemelkedő botanikai értékeket őriz. így a kora tavasszal nyíló leánykökörcsin és fekete kökörcsin mellett olyan ritka kosborfajok is előfordulnak, mint a boldog- asszony papucsa. Állatvilága talán még a növényvilágnál is gazdagabb. A gerinctelen fauna kevésbé feltárt, ám már így is jó néhány ritkaság jelenlétét sikerült kimutatni, mint a nádi bagolylepke, vagy a piros szitakötő. Bár a tavat politikai értelemben kettévágja az országhatár, élővüága összefüggő egységet alkot. A magyar tórész nádasa a tó halállománya jelentős részének az ívóhelye. Ugyanakkor a Fertő menti dombsor a környék kétéltű- és hüllővilágának a telelőhelye. Egyes becslések szerint százezerszám vonulnak déli nyugalmi helyükre a kecske-, mocsári-, leveli-, erdei- és ásóbékák, a tarajos és pettyes gőték, valamint a vízisiklók. Madárvilága szintén rendkívül gazdag. A nemzeti park területén költ a nagykócsag, a vörösgém, a kanalasgém, a nyári lúd és a barna rétihéja is. A szikes tavi rekonstrukció nyomán újra költ a gulipán és a gólyatöcs. A tó és környéke tavasszal és ősszel, madárvonulás idején igen nagy forgalmat bonyolít le. A nyári és vetési ludak mellett récék ezrei gyülekeznek a vízfelületeken. Emellett a gémfélék és parti madarak is jelentős számban láthatóak ebben az időszakban. A nagy tömegben átvonuló fajok mellett olykor ritkaságok is kerülhetnek a szakemberek szeme elé, mint a citrombillegető, a sivatagi lile vagy a kékbegy vörös csillagos alfaja. Egykor a Hanság összefüggő területet alkotott a Fertő-tóval, ezért is indokolt a két területegység összevoKörnyezetvédelem és biotermelés Az utolsó almaszüretet kezdték el a „sárga korszakban" a Bács-Kiskun megyei Izsákon és környékén azokon az ültetvényeken, amelyeket bevontak az Integrált Növény- és Tájvédelmi Programba (INTP). Ezek az almáskertek jövőre már a magasabb fokozatú „kék korszakban" szerepelnek, egy lépéssel közelebb kerülve ahhoz, hogy termésüket bionak minősítve az ennek megfelelő pozícióban értékesíthessék a világpiacon. A Kecskeméti Kertészeti Főiskola tanszékvezető tanára, Járfás József által kidolgozott INTP lényege, hogy a termőhelyen és környékén hosszú évek során fokozatosan visszaállítsák a természet biológiai egyensúlyát, melyet az ember borított fel. Hasznos segítőtársaink A vetési varjú A hazánkban előforduló varjúfélék közül az egyetlen, amelynek a nevéhez odailleszthető a „hasznos" jelző, a vetési varjú, (Coryus frogile- gus), ez a kékesfekete tollazatú énekesmadár. Rokonaitól karcsúbb teste, nagyon megnyúlt csőre, és aránylag hosz- szabb szárnyai különböztetik meg. Európa, Ázsia mérsékeltövi síkságain otthonos, így nálunk az ország szinte egész területén felfedezhetjük akár egyedülálló fák, de inkább ligetes facsoportok körül kisebb-na- gyobb kolóniáit, ahol töménytelen fészke található. Ezekbe tavasszal jellemzően három tarkahéjú tojást rak. A 18 nap után kikelő fiókák szemben a rejtőzködőbb életmódot folytató más varjúfajtákkal, éktelen lármát csapnak. Az év során a felnevelés négy-öt hete lehet az az időszak, amikor a vetési varjú más madarak tojásainak, fészekaljainak elrablásával kárt okozhat. Mivel fészkelő telepeik jellemzően a termékeny, művelés alatt álló területeken, vagy e területek közelében fordulnak elő, főként tavasz- szal és nyáron hihetetlen mennyiségű talajlakó kártevőt pusztítanak el. Nagyobb egér vagy mezei pocok invázió esetén pedig egyenesen áldás a mezőgazdaságnak egy-egy vetési varjú kolónia közelsége. Hazánkban áttelel és csak nagyon szigorú tél esetén tesz kárt a táplálékínség miatt az őszi vetésekben, esetleg apró vadban, vagy madárállományban. Nagyobb károkat a vetésekben a kemény telű, északkelet-európai síkságokról délre húzódó csapatai tesznek főként az ország északkeleti, keleti részein. Ezek aztán a tavasz közeledtével visszahúzódnak eredeti lakóhelyeikre, itt nem fészkelnek. Ezért értelmetlen dolog ilyen kártétel tapasztalásakor nekiesni a hazai fészkelőhelyeknek. A mi vetési varjaink a kemény tél egy-két hónapját az utak menti hulladékok, a tele- püléskömyéki szeméttelepek hulladékainak gondos bányá- szásával, a télen is mozgó mezei rágcsálók vadászásával tengetik át, hogy aztán koratavasszal kiéhezve, nagy csapatokban a szántó-vető ember nyomába szegődjenek, és a rengeteg kimozgatott talajlakó kártevő összeszedésével a mezőgazdaság biológiai védelmének előharcosaivá váljanak. Szakái László Újrahasznosítás, vagy égetés? A hulladék újra hasznosítása károsabb mint az elégetése: ezt állapította meg a brit alsóház környezetvédelmi bizottsága egy vizsgálati jelentésben. A bizottság fenntartásai mindenekelőtt a papírra és a plasztikra vonatkoznak. Ezeknek az anyagoknak az energiafelhasználása ugyanis a tisztításnál, begyűjtésnél és az újrahasznosításnál nagyobb, mint hasonló új termékek előállítása használatlan nyersanyagból, állapítja meg a közlemény. Áz üvegek összegyűjtése sem találkozik a bizottsági tagok osztatlan egyetértésével: az üvegy- gyűjtőhelyeken ugyanis az összes üveg 45 százalékát boros és sörös üvegek teszik ki, viszont az un. zöld üvegből gyártott termékek iránti kereslet korlátozott. A legtöbb értelme az újra felhasználásnak a fémeknél van, véli a parlamenti bizottság. Az alumínium újrahasznosítása például 95 százalék energia megtakarítást jelent ahhoz képest, ha bauxitból nyerik. ________Ferenczu-Eurovress „ Keressük egymást!" Jelige: „Rohan az idő" 50 éves (158/47) szemüveges, rokkantnyugdíjas, szerény, csendes, 27 éve elvált asszony vagyok. Kertes, falusi házban élek. Sajnos már nem dolgozom, pedig nagyon szerettem a munkámat. Dolgoztam kereskedelemben, vendéglátásban és az üzleti életben. Szeretem a kertet, virágokat, tisztaságot. Szeretnék találkozni egy hasonló adottságú férfival, aki 50-65 közötti, dolgozni szerető, józan életű, becsületes és lehetőség szerint az üzleti életben tevékenykedik. Ha ezekkel a feltételekkel rendelkezel, akkor kérlek, hogy „keressük egymást" mihamarabb. Jelige: „Őszirózsa" 58 éves (168/83), kopaszodó, őszes özvegy férfi vagyok. Falun, kertes házban lakom. Szeretem a rendet, tisztaságot, az őszinte szót. Alap- természetem vidám. Szeretek kertészkedni. Káros szenvedélyem nincs. Korkedvezményes nyugdíjas vagyok, ám emellett dolgozni is járok. Szeretném megtalálni azt a 45-55 év körüli hölgyet, aki csinos, kedves és barátom vagy társam kívánna lenni otthonomban. Jelige: „Magányos szív" 43 éves szekszárdi, középmagas, jól ápolt hölgy vagyok. Szeretem a természetet, a jó filmeket és könyveket. Szeretek sütni, főzni. Környezetemre is, magamra is tiszta, pedáns vagyok. Egyedül élek és egyre nehezebben viselem a magányosságot. Szeretnék megismerkedni egy korban hozzám illő, független, lehetőleg lakással rendelkező, intelligens, szeretetet adó és szeretetre vágyó társsal, aki szintén nem találta még meg az igazit. V Kérjük, hogy a Most amíg nem késő, Öreg urak előnyben és a Gwendolin jelige tulajdon nosai vegyék át leveleiket az Őszinte Szó szolgálaton. A Tolna Megyei ÁNTSZ pollenjelentése A 34. héten magas koncentrációban volt jelen a légtérben az Ambrosia pollenje. A libatop, az üröm és a csalán pollenje közepes volt. A pázsitfű- félék pollenje csökken. Az esős időjárás miatt a pollenszám lecsökkent. Az allergén gombaelemek közül az Alter- naria magas, a Cladosporium viszont alacsony koncentrációban fordult elő. TESZT: Környezeti ártalmak Van tudomása róla, hogy fenyegeti-e Önt illetve családját valamilyen környezeti ártalom? Ha megoldja a következő, kétrészes tesztet, és utána elolvassa a szöveges magyarázatot, megtudhatja. KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK 1. Van televízió a hálószobában? Gyakran szokta nézni? Igen/Nem 2. Sokat dolgozik fával? Igen/Nem 3. Közvetlenül forgalmas főútvonal mellett vagy benzinkút mellett lakik? Igen/Nem 4. Olyan épületben lakik, amelynek az ablakai nem nyitha- tóak, hanem csak légkondicionálással lehet friss levegőhöz jutni? Igen/Nem 5. Van a helyiségben, ahol dolgozik, fénymásológép? Igen/ Nem 6. Munkahelyén tapasztalta-e már, hogy a légnedvesség igen nagy (70 százalékot meghaladó)? Igen/Nem 7. Új a lakásában vagy dolgozószobájában a szőnyegpadló és a bútor? Igen/Nem 8. Esténként gyakran ül a parázsló tűz mellett? Igen/Nem 9. Sokat és rendszeresen dolgozik lakkal, festékkel, filctollakkal vagy ragasztó stiftekkel? Igen/Nem 10. Ritkán vagy egyáltalán nem szokták a lakásában illetve a munkahelyén felszerelt klímaberendezést tisztítani? Igen/Nem ÉRTÉKELÉS: 0-3 igen-válasz. Örülhet, mert csekély annak az esélye, hogy környezeti ártalom miatt betegszik meg. 4-6 igen-válasz. Áz Ön környezetében van néhány egészségre veszélyes dolog. Távolítsa el a tévét a hálószobából, ha eddig ott állt. Gondolkozzon el azokon a kérdéseken, amelyekre igennel válaszolt! 6 igen-válasz vagy annál több. Önnek több gondot kellene fordítani a környezetére! Amennyiben az előző kérdések elgondolkoztatták, töprengjen el azon, nem ezekkel kapcsolatosak-e egészségügyi panaszai? Érdemes lenne felülvizsgáltatnia szakértővel, nem ártalmas-e az egészségre a környezet, ahol Ön lakik illetve dolgozik. Optimális-e a légnedvesség? PANASZOK 1. Délutánonként gyakran fáj a feje? Igen/Nem 2. Gyakran fáradtnak érzi magát, noha korához képest eleget alszik? Igen/Nem 3. Gyakrabbá váltak-e Önnél a légúti panaszok? Igen/Nem 4. Úgy érzi sokszor, hogy a szárazságtól ég a szeme? Igen/ Nem 5. Nehezére esik koncentrálnia, ha dolgozik? Igen/Nem 6. Úgy érzi, gyakran kiszárad a torka? Igen/Nem 7. Nagyon száraz-e és ég-e a szárazságtól a bőre? Igen/Nem 8. Gyakran szédül? Igen/Nem 9. Gyakran eldugul az orra, és úgy érzi, nem kap rendesen levegőt? Igen/Nem 10. Úgy vette észre, hogy panaszai hétvégére vagy szabadsága alatt rendre eltűnnek? Igen/Nem ÉRTÉKELÉS: 0-3 igen-válasz. Valószínűtlen, hogy a környezetében előforduló anyag bármelyike egészségügyi panaszra adhatna okot. 4-7 igen-válasz. Panaszai betegségekre utalnak. Amennyiben ezek a munkahelyével függnek össze, forduljon orvoshoz! Ha a lakásban vannak az Önt irritáló anyagok, kérjen tanácsot szakértőtől! 8 igen-válasz és annál több. Panaszai nagy valószínűséggel lakás- és munkahelyi körülményekre vezethetőek vissza. Tanácsos nemcsak a helyiségek berendezésein elgondolkodnia, hanem azon is, ne kérjen-e szakorvosától általános kivizsgálást!
