Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-06 / 209. szám

4 KÉPÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. szeptember 6., kedd Döntések A városházán hallottuk A második pályázati kiírás sikerrel zárult - tudtuk meg elsőként a városházán hi­szen a képviselő-testület ok- tóbr 1-jei hatállyal kinevezte a pincehelyi Szent Orsolya Kór­ház és Rendelőintézet gazda­sági igazgatóját Kerényi Erika okleveles közgazda szemé­lyében. Ezzel lezárult az a há­romnegyed éve tartó folya­mat, amelyben a kórház hár­mas vezetése hiányos volt. A város vezetői remélik - első­sorban a betegek érdekét nézve hogy ez a változás pozitív hatással lesz a város és a városkörnyék egészségügyi ellátásában. Nem döntött a képvi­selő-testület a városi óvodák szervezetének kérdésében, miután a nyári szabadságolá­sok miatt az érintett intézmé­nyek közalkalmazottaival nem sikerült véleményt cse­rélni, és az illetékes bizottság sem tudott határozat képesen állást foglalni a témában. A folytatás szeptemberben vár­ható. A képviselő-testület dön­tése alapján az önkormányzat vállalta, a volt szovjet lakta­nyában kialakított lakások szennyvízelvezetésének meg­oldásában engedélyesként lép fel és ezzel segíti, hogy a tu­lajdonos a hatvan kialakított lakást ebben a funkciójában értékesítse. A tulajdonostól kapott információk alapján a lakások ára a felújítás mérté­kétől függően 600 000-900 000 forint lesz. Végezetül álljon itt egy jó hír. A sebész alapítvány kez­deményezésére a képvi­selő-testület másfél millió fo­rinttal támogatja annak a se­bészeti és nőgyógyászati mű­szeregyüttesnek a beszerzését, aminek az értéke a jelenlegi áron ötmillió forint, de ennek kb. feléért kerül a kórházba. A szakemberek szerint a lapa- roscop - így nevezik - minő­ségi változást hoz az adott szakterületeken. Út és iskolakezdés A 61. számú főközlekedési úton autózók a tavasz óta ta­pasztalhatták, hogy Tolnané- medi belterületén útépítés fo­lyik, aztán elfoglaltságuknak, temperamentumuknak meg­felelően reagáltak is erre a tényre. Nos úgy tűnik, szep­tember 8-án átadják az elké­szült útszakaszt - nem lesz ökörsütés, egykorvolt szűz le­ányok felvonultatása és semmi szemet-lelket gyö­nyörködtető pompa, mint né­hány hónappal ezelőtt volt Győrnél -, csak tudomásul ve­szik, hogy elkészült. Utána pedig azt tapasztalják majd, hogy Pincehely és Tolnané- medi között folytatják az úté­pítést - a mi pénzünkből és az előbb elmaradóként felsorol­tak árából, nekünk készítik. Ha már a pénznél tartunk, elmondjuk azt is, megtudtuk Juhász Ottóné jegyzőtől, hogy bár kevés van a föníciaiak ta­lálmányából, ám azért gon­dolnak a fiatal generációra. Egész évben fizetik a napközi térítési díj felét az általános is­kolásoknak - erről néhány szülő megfeledkezik - és úgy döntött az önkormányzat,, hogy az említettek szüleinek nem tud külön néhány ezer forintot adni tanévkezdés okán, csupán a központi tá­mogatásból lebontott 670 fo­rintot osztják ki minden isko­lás után. Az elmúlt tanév vé­gén a használt tankönyveket beszedték, ezeket adják ki most, ezzel is könnyítenek a terheken. Döntött a képviselő-testület abban is, hogy a pályázattal nyert nevelési segélyből há­romszázezer forint körüli ösz- szeget feloszt a középfokon tanulóknak - figyelembe véve a rászorultság fokát. Ezek sze­rint negyvenketten kapnak háromezer, húszán négyezer és nyolcán ötezer forintot. Egy gyerek iskolai költsége száz-száztízezer forint körül van, ami nemcsak azt jelenti, hogy az állami támogatás há­romszorosánál tartanak, ha­nem azt is, hogy a község költségvetésének több mint hatvan százalékát az iskolára fordítják. Ha marad a jelenlegi normatíva - mivel huszonhat­tal csökkent a létszám -, akkor kevesebb lesz a központi tá­mogatás. Nehéz év lesz jö­vőre. Csak az idő jelenti a határt (Folytatás az 1. oldalról.) — Az új parlament egy-két munkanapján túlvannak, de elfoglaltságából viszont az látszik, hogy a frakciómunka szervezése zajlik. — Igen. Megválasztottuk a tisztségviselőket, levélben megkaptam, hogy hol van az irodám és az oktatási bizott­ságba választottak. Jobb sze­rettem volna, ha a mezőgaz­dasági vagy az önkormány­zati bizottságba kerülök, hi­szen a körzetemben ezek a leglényegesebb dolgok, de öt­ven mezőgazdasági szakem­ber van a frakcióban és az ön- kormányzati gyakorlattal rendelkezők száma is magas. Végül is pedagógus végzett­ségem van, a szakma gondjait ismerem. Nem jelenti ez vi­szont azt, hogy a választási kampány során például a Hegyháton, de más tájegysé­geken is előkerült mezőgaz­dasági kérdéseket nem képvi­selem. Arról van szó, hogy a termelőszövetkezetek felbom­lása esetén azok kerültek helyzetbe, akik nem vittek be földet. — A magyar falu, közte a Tamási környéki falvak is válság­ban, nehéz helyzetben vannak. Sok a munkanélküli, a lecsúszott ember, az önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetbe került település. Mi a kiút ebből az állapotból? — Mivel faluról elmenni már nincs mód, hiszen az ipar és a szolgáltató szféra nem szívja fel a feleslegessé vált munkaerőt, ezért más utat kell járni. Oda kell csalogatni a vállalkozókat munkahelyte­remtés céljából, fontos a me­zőgazdaság piacának a kiépí­tése, kiszámíthatóság, értéke­sítési biztonság kell - akkor lehet viszonylag rövid idő alatt fellendülni -, fel kell ele­veníteni a régi önszerveződő szolgáltatásokat - pl. hentes, Dr. Benkő András hegyközségek - és a felvásár­lásokat, értékesítéseket hely­ben kell megoldani. A tsz-t - nem a kolhoz típusúra gondo­lok - bele kell illeszteni a falu új rendszerébe, mert szövet­kezés nélkül képtelenség a fe­lemelkedés. Ami pedig egyéb módon jellemzi a települése­ket, az nem más, mint hogy az úthálózat nagyjából jó, az ivó- vízellátás kielégítő, vannak viszont olyan települések, ahol novemberben, decem­berben működési problémák jelentkeznek, mivel igen ma­gas összeget kell fizetni az is­kolákat fenntartó önkor­mányzatoknak. Ez elsősorban a kisfalvakra, Nagyszokolyra, Fürgédre, a Gyönk környéki kistelepülésekre vonatkozik, ahol a gyereklétszám kicsi, hat-nyolc fős osztályok van­nak. Áz önhibáján kívül hát­rányos helyzetbe került tele­pülésekre a költségvetésben előirányzott 7 milliárd forintot az előző kormány kiosztotta a választások előtt,. így most hozzám azok jönnek, akik nem kaptak belőle. Változ­tatni kell tehát az oktatás fi­nanszírozási módján - ez a programomban is szerepel -, a fejkvóta és a tanulócsoportok számának a variációjával kell megoldani azt. — Hogyan tartja a kapcsola­tot a választóival? — A parlament munka­rendjének kialakulása után a hét egy napján - valószínű, csütörtökön - a tamási MSZP irodában délután 2-ig, 3-ig megtalálhatnak - ott van egyébként állandóan Horváth András, a titkárom is -, pén­teki napokon pedig egy ké­sőbb kialakítandó rotáció sze­rint a környékbeli települése­ken tartok fogadó órát. Ter­mészetesen kihasználom a kapcsolattartás mindenféle módját - a polgármesterek többségével felvettem kapcso­latot, hogy minden jelentős eseményre hívjanak meg -, ám ennek egy határa van: az idő. Nem az a lényeg, hogy megnyerjem a következő vá­lasztást, hanem az, hogy a képviselői munkát a lehetősé­gekhez és az erőmhöz mérten elvégezzem. Nem szeretném, ha olyan vád érne, hogy csak a választási kampány során ta­lálkozom a választóimmal. — A képviselői munka az éle­tében is jelent változást. — Igen. A hét elején Pesten vagyok, a második felében Tamásiban és a körzetben. Nagyon sok az esti elfoglalt­ságom, bár ezt megszokta a családom tanácselnök-helyet­tes időszakomból, a helyi képviselői munkám és tanári ténykedésem során. A tanít­ványaim nagyrésze 4. osztá­lyos gimnazista volt, így csak a tavalyi levelezős második osztályt vagyok kénytelen to­vábbvinni, ugyanis azt mond­ták, rám szavaznak, ha meg­ígérem, hogy megválasztásom estén is továbbviszem őket. A szavamat adtam és ez most egy évig heti másfél óra elfog­laltságot jelent. . .-él- Fotó: gottvald Nagy vásár volt Pincehelyen, számos kirakodóval. Inflálódó forintért is adták a hordót, a kazettát, a különféle ruhaneműt, a háztartási felszerelést, a játékot, a könyvet, a mézeskalácsot, a hurkát, a kolbászt, a pecsenyét, a sült halat, a sört, Ukrajna „kincseit", kínálták az állatokat. Akinek szerencséje volt - isme­rek ilyet -, az kétszázért vett két - egy pár(?) - ballábas papu­csot. Olyat, hogy az egyik 42-es, a másik 43-as volt. Nagy vásár volt Pincehelyen. Gottvald Károly felvételei Vásárban Készül a mérleg Simontornyán Dr. Dési Ivánné simon- tornyai polgármestert azzal bízta meg a képviselő-testü­let, foglalja össze négy év történéseit, készítse el a zá­rómérleget. Igaz, még na­gyon a munka elején jár, ám ennek ellenére arra kérték munkatársaink, soroljon fel néhány megvalósult és né­hány (még) meg nem való­sult elképzelést. Az alábbi korántsem teljes csokrot ezekből készítettük. „Üzemel" az új tornacsar­nok, utak, járdák épültek, megszervezték a tűzoltósá­got, új helyre került a rend­őrőrs, elkészült a jegyzői la­kás, felújították a hullahá­zat, átszervezték az óvodá­kat, kevés a pénz, de ennek ellenére - szívjóságból - tel­lett a község csinosítására, gyarapodott az oktatási vo­nal, a szakmunkásképzés papír szerint is saját hatás­körbe került. Mivel a BSZV kiesett képzés tekintetében is, a bőrgyár is csak két évenként fogad tímár tanu­lókat, így a profilt átszervez­ték: szeptemberben indult a gyümölcs- és zöldségter­mesztő három éves kurzus, a szűcsök helyett pedig női- ruha készítőket bocsát majd ki az intézmény. Az említett, időben tett lépés hatására egyre több gyerek tanulhat helyben tovább. Ha már az iskolánál vagyunk, el kell mondani, hogy a gimnázi­umi levelező képzés „haza­került". Bizonyára a simon- tornyaiak is úgy értékelik, hogy a várossá váláshoz az utóbbiak nélkülözhetetle­nek. De ugyanúgy nélkü­lözhetetlen a szennyvízhá­lózat építése is - igaz, a köz­pontban már megtörtént -, amit a bőrgyár szennyvíz- tisztítójára építve regionális összefogással kívánnak megépíteni. Ennek érdeké­ben szeptemberben tanács­koznak az érintett települé­sek polgármesterei. Jutott szociálpolitikára, egészség- ügyi gép-, illetve műszer vá­sárlására, kútvásárlásra - és ami nagyon-nagyon lénye­ges -, működtetni tudták és tudják a községet. Ered­mény, hogy vállalkozói al­központ van a községben és nagyon jó dolog az, hogy a polgárok felismerték a vál­lalkozások fontosságát. Egy országos felmérés szerint 1,3 elnyert pályázat jutott ha­zánkban egy-egy önkor­mányzatra átlagosan, Si- montornyára ennek a több­szöröse. Természetesen vannak még eső után járhatatlan utak a nagyközségben, elég sok az elhanyagolt épület - ezeket rendbe kéne rak(at)ni -, kialakításra vár a leendő városközpont, megvalósí­tandó a először szennyvíz-, illetve a későbbiekben a gázprogram, bíznak a tele­fonhálózat bővítésében. Nagy gond a munkanélküli­ség - teendő sok akad -, fájó pont a munkaügyi kiren­deltség újabb módon történt megoldása, és többet kellene foglalkozni az idegenforga­lommal. Van viszont egy fo­lyamatban lévő beruházás, az új csecsemő- és anyaott­hon, valamint a hétvégi ügyelet megszervezése. Hamarosan számolhatnak ezzel. A felsorolás - mint már említettük - nem teljes, de nem is kevés munkáról árulkodik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom