Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-01 / 205. szám

1994. szeptember 1., csütörtök HAZUNK TAJA »ÚJSÁG 5 Időszerű növényvédelem A szőlőbotritisz nem tréfál Őszi kalászosok: ha egy olyan területre, ahol kalászost termesztettünk, ismét kalá­szost vetünk, nagy a veszélye a gabonafutrinka (csócsároló) korai fölszaporodásának. A kártevő a frissen kelt növé­nyeket foltokban (súlyos eset­ben akár az egész táblán) ki­pusztíthatja. Az ellene való védekezés legbiztonságosabb módja a rovarölő szeres (Terra-Tox **) vetőmagcsává- zás. A Terra-Toxos kezelést mindig a gombaölő szeres csávázást követően végezzük (miután a gombaölő készít­mény már megtapadt a ma­gokon). Alma, meggy, cseresznye, körte: ritkán vagy egyáltalán nem permetezett fákon a recés levélpoloska károsítása (a le­velek színén apró, sárgás-fe­hér szívásnyomok, a fonáki oldalon rozsdaszerű ürülék) szembetűnő. Az erősen káro­sodott levelek korán lehulla­nak, a vesszők, rügyek beé- rése romlik. A kártevő elleni permetezést (Zolone, Unifosz *, Bi 58 *, Sinoratox *, Rogor *, Anthio *, Fendona, Sherpa, Sumi-Alfa *, Danitól *, Tals- tar stb.) különösen fiatal ültet­vényekben javasoljuk elvé­gezni. Borszőlő: a csapadékos au­gusztusi időjárás következté­ben a botritisz járványszerűen terjed. Kritikusnak mondható a helyzet a lisztharmatos sző­lőkben, mivel itt a kirepedt bogyók általánosan rothad­nak. További csapadék esetén a kórfolyamat nagyon föl­gyorsulhat, és a veszélyezte­tett ültetvények termését már csak a korai szüret mentheti meg. Késői érésű, tömött fürtű fajtákban - ahol a rothadó gó­cok egyébként is gyakoriak - feltétlenül indokolt a kémiai védekezés valamelyik mély­hatású szerrel (Sumilex, Ro­ndán, Rovral, Polyoxin). Gyors, tűzoltásszerű beavat­kozásra a Polyoxin és a másik három készítmény valamelyi­kének kombinációja is számí­tásba vehető. Ügyeljünk az élelmezésegészségügyi vára­kozás idő (Ronilan, Sumilex: 14 nap; Rovral: 7 nap; Polyo­xin: 3 nap) betartására. Fiatal telepítésű szőlő: a hajtásnövekedés még tart, ezért a peronoszpóra elhárítá­sára érdemes egy záróperme­tezést beütemezni, lehetőleg valamelyik rezes, felszívódó vagy kontakt készítménnyel (Ridomil Plus, Curzate R, Mikai C, Sandofan C, Galben R, Champion, Cuproxat, Ré- zoxiklorid, Rokkol, Bordó- iklé FW, Bordói por, Cupro- san, Miltox). Minden termesztett nö­vény: az amerikai fehér szövő­lepke második nemzedéke idén sem tűnik túlzottan ve­szélyesnek, de fertőzött gócok azért sok helyen előfordul­hatnak. Mivel a hernyók már szétszéledtek, a mechanikai védekezés körülményes, cél­szerű valamelyik rovarölő szert (Thuricide, Zolone, Unifosz *, Bi 58 *, Fendona, Sherpa, Sumi-Alfa * stb.) vá­lasztani. Őszi növényvédelmi mun­kák: őszi mélyszántással nö­velhetjük a talaj termőképes­ségét, de nem elhanyagolandó az eljárás növényvédelmi sze­repe sem. A növényi marad­ványokon telelő gombabeteg­ségek (peronoszpóra-félék, varasodások, szklerotinia, le­vélfoltosságok kórokozói) csak az avarban, illetve a talaj felső rétegében őrzik meg életképességüket, 15-20 cm mélyen elhalnak. A szántás gyéríti a mezei pockot és a ga­bonafutrinka lárváit is. Zöldségeskertekben, ahol a palánta- és növénypusztulás jelei egyre gyakoribbak, a be­takarítás után érdemes általá­nos talajfertőtlenítést végezni a Basamid G készítménnyel. A szert egyenletesen ki kell szórni, majd 10-20 cm mélyen be kell dolgozni a talajba. Ta­vasszal a fertőtlenített terüle­ten a magok biztonságosan elvethetők. Gyümölcsösökben, szőlő­ben késő ősszel egy rezes (Champion, Bordódé FW, Cuproxat, Rézoxiklorid, Rokkol, Bordói por) lemosó permetezést ajánlatos még fontolóra venni. A meggyet és a cseresznyét közvetlenül lombhullás előtt kezelve a baktériumok által okozott ta­vaszi ág-, gally- és rügyelha­lás, valamint a hajtások fölko­paszodása mérsékelhető. Az őszibarackot, a kajszit és a sző­lőt közvetlenül lombhullás után célszerű megpermetezni. Barackfélékben az ágelhalást okozó baktériumok, gombák és a tafrinás levélfodrosodás ellen javíthatjuk védekezése­ink eredményességét. A szőlőt csak ott érdemes kezelni, ahol a gombás ere­detű kordonkarelhalás tüne­tei gyakoriak. *-gal a II., **-gal pedig az I. kategóriájú szereket jelöltük. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Csemegéző kecskedarázs Ahhoz, hogy eredményesen tudjuk felvenni a harcot nö­vényeink ellenségeivel, a céh szerű megismerni azok élet­módját, életvitelét. Márpedig a sárgacsíkos kecskedarázs (Vespa vulgáris) ezekben ä száraz, aszálysújtotta években különösen rangos közellensé­günkké vált. Az összes darázsfélére jel­lemző, hogy rendkívül szere­tik a cukros anyagokat, szíve­sen kikezdenek mindenféle gyümölcsöt, csemegézni beha­tolnak az éléskamrákba, az élelmiszerboltokba, mohón esnek neki a takaratlanul ha­gyott felvágottaknak, nyers húsoknak, belekóstolnak üdí­tős, sörös és boros palackja­inkba - jónéhány szerencsét­lenséget okozba lenyelésükkel - és ebben kiemelkedő szem­telenséget, erőszakosságot ta­núsít a kecskedarázs. Való­színű, de ez csak az én ma­gánvéleményem, nem vélet­lenül kapta tudományos elne­vezésében a „vulgáris", azaz közönséges (alantas) jelzőt. A darázsfaj igen széles ská­lájú. Jelentős számban vannak kiemelkedően hasznos, ro­varkártevőket irtó, azok lárvá­iban élősködő változatai, de valamennyiőjükre jellemző, hogy nem alkotnak a méhek- hez hasonló rovarállamokat, amelyek nagyon soká fenn­maradnak és sok nemzedéket túlélnek, hanem a minden év­ben új és új családközösséget alkotó egyedek egyike sem éli túl a telet, kivéve az utolsó­ként kifejlődött, nagyobbtestű nőstényeket, amelyek ősszel, megtermékenyítésük után a volt fészket egyszer s min­denkorra elhagyják, rejtekhe­lyét keresve telelnek át és ta­vasszal egyedül kezdik meg a faj fennmaradását biztosító új fészeképítést, peterakást, majd a kezdeti ivadéktáplá­lást. Az elsőkként kiröppenő egyedek egyre növekvő mér­tékben veszik át a fészeképítés és ivadéktáplálás szerepkörét. Nos, ez a sajátos életvitel nehezíti meg a dolgunkat, mert a mindig függőlegesen épített darázsfészkek évente a legkülönbözőbb helyeken - padláson, ereszek alján, földü­regekben, fagyökerek, faraká­sok, nagy kövek alatt, stb. - je­lennek meg, és ha július végé­től tömegesen támadják meg korai szőlőinket, kihasítva és kiszívva a bogyók édes levét, biztosra vehetjük, hogy a kö­zelben új kecskedarázs fészek, vagy fészkek vannak, mert „vadászterületük" közel sem olyan széles mint pl. a házi- méhé. Vegyszeres irtásuk sző- lőzsendülés idején már nem lehetséges, a csali-csapdázás is csak részleges sikerrel járhat, nincs már lehetőségünk, mint a röppályák megfigyelése mellett évente az új és új tele­pek felkutatása és lehetőleg a hajnali, hűvösebb időben való körültekintő megsemmisítése. Ezt azonban főképpen épüle­tekben semmiképp ne „alátü- zeléssel" végezzük, mert nemcsak a darázs hanem a mi fészkünk is a tűz martalékává válhat. Hasznos és általam is al­kalmazott módszer, ahol érő gyümölcs vagy egyéb élelmi­szer nincs a közelben, több­szörös dózisú rovarirtó vegy­szer permetfüggönyével meg­közelíteni a fészket és egy da­rabig egyhelyen hagyni, hogy a hazatérő egyedek is „talál­kozzanak" a hatóanyaggal. Arra pedig fontos egészség- ügyi érdekből hívom fel a fi­gyelmet, hogy a darázsjárta szőlőfürtöket csak igen alapos - ha lehet többszörös - mosás után fogyasszuk, lévén a kecskedarázs is mindenevő, elhullott állatok vagy más romló szervesanyagokról a legveszélyesebb fertőzőanya­gokat is áthurcolhatja a bo­gyókra. Szakái László oki. agrármérnök Állat­tenyésztési . napok Alföldi Állattenyésztési Napok címmel háromnapos nemzetközi kiállítást és vásárt rendeznek a jövő héten, szep­tember 7-9. között Hódmező­vásárhelyen. Az első alka­lommal sorra kerülő rendez­vénysorozatot hagyományte­remtő jelleggel kívánják meg­rendezni. Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Szeptember 3.: Komló, Marcali, Pécs. Szep­tember 4.: Bonyhád, Pécs. Szeptember 5.: Dunaújváros. Autóvásár: Szeptember 3.: Komló, Marcali. Szeptember 4.: Bonyhád, Kapuvár, Nagy­kőrös, Pécs. Halgének a fákban Svéd kutatók kísérletképpen halgénekkel immunizálják fák egy csoportját annak érdeké­ben, hogy a hidegben kevésbé szenvedjenek különféle káro­sodásokat. Az így feljavított génállományú fákat egy haté­ves program keretében hideg svéd erdőkben tesztelik. A program célja, hogy a sarki hidegnek is ellenálló fafajtákat fejlesszenek ki. Az érdekes kí­sérletben az érdes lepényhal génjei mellett rovarok és bakté­riumok hasznos géninformá­cióit is szeretnék a fa-génállo- mány javítására felhasználni. A szüret javasolt időpontja a szekszárdi borvidéken A 40/1977. (XI. 29.) MÉM sz. rendelet 9. § (2) bekezdése szerint a szőlőtermelésben ér­dekelt nagyüzemi termelők, forgalmazó szervek, valamint a kistermelők véleményét fi­gyelembe véve a szekszárdi borvidéken az alábbi időpon­tokat javasoljuk a szüret kez­detére: Korai érésű szőlőfajták: zenit, rizlingszilváni, leányka, ottonel muskotály, kékoportó: 1994. szeptember 1-jétől. Középérésű szőlőfajták: szürkebarát, tramini, zöld vel- telini, királyleányka, Char- donnay, zweigelt, kékfrankos: Élővilág órán- Pistike, miért mond­ják, hogy a tyúkok a legbu­tább állatok a világon?- Mert akkor tojnak a legtöbbet, amikor a legol­csóbb a tojás. Tovább folytatódott az első félévben az ország állatállomá­nyának csökkenése - állapítja meg a KSH legutóbbi jelentése. Elsősorban a szövetkezeteknél tapasztalható jelentős állo­mánycsökkenés. Az ország szarvasmarha-állománya egymillió alá süllyedt, a serté­sek száma alig (2 százalékkal) haladja meg az 5 milliót. Az ország szarvasmarha-ál­lománya 970 ezer volt. Ez egy évvel korábbi állapothoz ké­pest 12 százalékkal (127 ezer) kevesebb. Kisebb mértékű 3 százalékos (7 ezer) volt a csök­kenés a vállalatoknál és a gaz­dasági társaságoknál. Jelentős, 19 százalékos (108 ezer) a szö­vetkezeteknél. Az egyéb gaz­dálkodóknál a becslések szerint lényeges változás nem történt egy év alatt. A tehénállomány 440 ezer volt június 30-án, egy év alatt 8 százalékkal (36 ezer) csökkent. A szövetkezetek tehénállomá­nya 15 százalékkal (35 ezer), az egyéb gazdálkodóké 4 száza­lékkal (5 ezer) kevesebb mint egy éve. Biztató jelnek látszik, hogy a vállalatoknál és a gaz­dasági társaságoknál egy esz­tendő alatt 4 százalékkal (4 ezer) nőtt a tehenek száma. Ha szeptember, akkor... ... folytassuk a kis- és há­zikertekben a felszabadult te­rületek talajmunkáit. Ameny- nyiben az elmúlt ősszel, de különösen idén tavasszal na­gyobb mennyiségű szerves­anyag - istállótrágya, kom­posztált növényi mellékter­mékek, nyesedékek, stb. - ke­rültek 25-30 cm mélyen be- munkálásra, akkor nem feltét­lenül szükséges, sőt hasznos is, ha a területet most nem ás­suk fel újra, hanem csak a talaj 15-20 cm-es mélységéig fordí­tás nélküli, levegőztető, lazító mélykapálást, esetleg villás ásóval történő átmozdítást végzünk. Ha nagyobb terüle­ten motoros rotációs kapával végezzük ezt a műveletet, a szerkezetnélkülivé tett talaj kevéssé fogadja be a téli csa­padékot. Ha pedig most szer­vestrágyázunk és a beásandó szervesanyagban sok a szal­más rész, ne feledjünk kevés nitrogén műtrágyával táplálé­kot szolgáltatni a cellulóz­bontó talajbaktériumoknak, amelyek így a felbontó tevé­kenységükhöz szükséges nit­rogént nem a talaj készletéből fogják elvonni. Á több évé tartó szárazságra tekintettel is fordítsunk különös gondot a beásandó szervesanyag egyenletes elosztására, és le­galább 25-30 cm mélyre tör­ténő bedolgozására. Ellenkező esetben kánikulában, csapa­dékszegény időjárásban kerti veteményeink könnyen és sokkal hamarabb „kiéghet­nek". Szeptember legelején - lé­vén rövidnappalos növény és a szeptemberi napforduló megfelel a márciusnak e tekin­tetben -, még vethetünk rövid tenyészidejű hónaposretket. Szedjük le a téli sarjadék- hagyma szára végén fejlődött sarjhagymákat, az un. bulbil- liket és 20-25 cm sortávolságra ültessük el azokat. Kitűnő ko­ratavaszi csemege lesz belőle. Most itt van az ideje a dísz- fenyőfélék és lomblevelű örökzöldek ültetésének is jól előkészített, tágas ültetőgö­dörbe. Ügyeljünk arra, hogy a kiásott talaj felső, élő orga­nizmusokkal tele rétege kerül­jön vissza a gyökérszintre, az alulról felkerült „vad" réteget pedig komposzt mérsékelt bekeverésével tegyük élőbbé. Legbiztonságosabb a földlab­dás csemeték ültetése, de el ne felejtsük a földlabdát össze­tartó fóliát vagy egyéb mű­anyagot eltávolítani. A juta­zsák vagy jutaháló maradhat, mert mint szervesanyag, úgyis elbomlik. A bőséges egyszeri beöntözés ne marad­jon el, de később, a fagyveszé­1994. szeptember 15-től. Kései érésű szőlőfajták: rajnai rizling, olaszrizling, ca­bernet franc, cabernet sauvig- non, kadarka, merlot: 1994. október 1-jétől. A szüreti időpontok - tekin­tettel az aszályos időjárásra - inkább ajánlott időpontok, mert a kimondottan déli fek­vésű meredek lejtőkön előbb megkezdődik a szőlő érése, ezért a megadott időpontoktól el lehet térni. Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Beruházási Iroda Csökkent az állatállomány A sertésállomány 5100 ezer darab volt: az egy évvel ko­rábbi állapotnál jelentősen, 17 százalékkal (1014 ezer) keve­sebb. A vállalatoknál és a gaz­dasági társaságoknál 13 száza­lékkal (184 ezer), a szövetkeze­teknél 12 százalékkal (169 ezer) csökkent a sertések száma. Az egyéb gazdálkodók (zömében kistermelők) becslések szerint legalább 20 százalékkal (661 ezer) kevesebb sertést tartanak mint egy évvel korábban. Az ország sertésállománya - a tavaszi szaporulat ellenére - a negyedév alatt alig, egy száza­lékkal (65 ezer) nőtt. Az anyakoca-állomány (383 ezer) 19 százalékkal (88 ezer) kevesebb. A vállalatok és a gazdasági társaságok 13 száza­lékkal (14 ezer), a szövetkeze­tek 12 százalékkal (13 ezer), az egyéb gazdálkodók 24 száza­lékkal (61 ezer) csökkentették anyakocáik számát. Vágómarhából 4055 tonnával (14 százalék), vágósertésből 12.405 tonnával (11 százalék) kevesebb került felvásárlásra, mint 1993. hasonló időszaká­ban. A tehéntej felvásárolt meny- nyisége lényegében nem válto­zott. lyes időszakban már nem sza­bad öntözni, mert a túl ned­ves, sáros talajban, jó hővezető lévén a fiatal gyökérzet köny- nyen fagykárt szenvedhet. Kerámiatálba, kisebb fadé­zsába, vagy faládába ültessük a nárcisz- és tulipánhagymá­kat. Jó, ha az ültetőedény al­jára néhány cm tiszta kavics­réteget terítünk, az öntözésből esetleg keletkező, a hagymák rothadását okozható pangó víz elkerülésére. Jóminőségű virágföldben, gondos odafi­gyeléssel a lakás üde díszét nyerhetjük a virágínséges idő­szakban. Hogy a fagyok beálltáig megerősödjenek, szeptember végéig kertjeinkben is telepít­hetjük még a legkülönbözőbb évelő virágokat is. A besűrű­södött évelőket pedig kom- poszttal felfrissített ágyásokba ültessük széjjel. Az októberben bekövetkező lombhullást közvetlen követő gyümölcsfacsemete-ültetés részére ássuk ki az ültetőgöd­röket, itt is elkülönítve a fel­sőbb és alsóbb talajrétegeket. Igen hasznos, ha ezek a göd­rök az ültetésig bekövetkező esők hatására természetes kö­rülmények között is beáznak és nemcsak az ültetéskori be- öntözésre szorítkoznak. Szakái László Szeretnék szántani! De hogyan lesz traktorom? Magyarországon 4 és félmillió hektár a megmű­velhető termőföldek terü­lete. Ehhez gépek kellenek. Csakhogy a termelőszövet­kezetek és az egyéni gaz­dálkodók egyre kevésbé ké­pesek megvásárolni a trak­torokat, kombájnokat. A gazdák úgy érzékelik, az elmúlt 4 évben a korábbihoz képest visszafejlődött a me­zőgazdasági termelés köz­ponti támogatása. Egyre ke­vesebb pénz jut így az új gépek beszerzésére is: a fej­lesztés az egytizedére esett vissza! A régi gépek pedig egyrészt kiöregedtek, más­részt - mivel a hagyomá­nyos nagyüzemi gazdasá­gok méreteihez igazodtak - a családi farmokon, kis par­cellákon eleve használhatat­lanok. Akik az adott nehéz körülmények között mégis vásárolnak egy-egy trak­tort, azok vagy részletre te­szik, vagy a lízing megol­dást választják. Gyakran az utolsó tartalékaikat áldoz­zák fel a földtulajdonosok az új munkaeszköz meg­szerzésére. Ilyenkor azon­ban nagyon körültekintően kell kiválasztani a gépet, mert nemegyszer megesett már, hogy a rossz választás miatt csődbe jutott az egész gazdaság. A gyenge minő­ségű gépek ugyanis több bosszúságot, s ezzel együtt több kárt okoznak tulajdo­nosaiknak, mint amennyi hasznot hoznak. Sokakban felvetődött már, hogy ha nem fejlesztették volna vissza a hazai gépgyártást, most nem kellene drága kül­földi gépekkel pótolni a ki­eső hazai termelést. Csak­hogy a magyar gyárak zömmel azelőtt sem a bel­földi piacra dolgoztak, ha­nem a KGST-n belüli mun­kamegosztásban vállaltak szerepet. A gépgyártás ugyanis 10-15 ezer darabos sorozatgyártásnál válik gazdaságossá, a hazai piac viszont túl kicsi ahhoz, hogy nyereséggel lehessen traktorokat termelni - bel­földre. S míg a külföldi pia­cokat a jól ismert nyugati márkák uralják (Mercedes stb.), addig keleten a pénz­hiány szab határt a megren­deléseknek. Tehát a külföldi piacokra képtelenség lenne betörni a magyar termékek­kel. Pillanatnyilag így nincs igazi megoldás a gépínség csökkentésére. A gazdák egyedüli reménysége to­vábbra is a központi vállal­kozásfejlesztési alapok által meghirdetett pályázatok maradnak, amelyek révén szert tehetnek a gépek meg­vásárlásához szükség pénz­nek legalább egy részére. Bánhegyi Zsuzsa (FEB)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom