Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-29 / 229. szám

1994. szeptember 29., csütörtök HÁZUNK TÁJA 5 Időszerű növényvédelem Gyomirtás a házikertben Szakértelem nélkül nehéz választani a gyomirtó szerek közül és viszonylag csekély a szabadforgalmú készítmé­nyek köre. Házikertekben rá­adásul nehéz kikerülni, meg­kímélni a kultúrnövényeket és most, ősszel a gyomok is túlju­tottak vegyszerekre érzékeny állapotukon. Cikkünkben most bővebben foglalkozunk a gyomnövények élet­forma-csoportjaival és rövi­den megemlítjük a megelőzés és a vegyszermentes védeke­zés lehetőségeit. Későbbiek­ben tervezzük az egyes álta­lunk fontosabbnak ítélt élet­módbeli sajátosságaink rövid összefoglalását, valamint a vegyszeres irtásuk lehetősége­inek ismertetését. Az egyéves gyomnövénye­ket négy típusba sorolhatjuk; a csírázási idejük, a tenyész- idő hossza, a virágzási idejük alapján. Ezek az ismeretek elegendő alapot nyújtanak eredményes irtásukhoz is. Az első típusba (T-l) azokat a növényeket soroljuk, ame­lyek ősszel kelnek és kora ta­vasszal magot érlelnek. Víz­igényes, sekélyen gyökerező, rövid tenyészidejű, általában apró termetű növények. Feb­ruár-márciusban virágoznak, magot áprilisban-májusban érlelnek. Jellemző képviselő­jük a tyúkhúr, a veronika, az árvacsalán fajok. A második csoport (T-2) tagjai ősszel és tavasszal egyaránt jól csírázó növények. Nagyobb terme- tűek, a gyökérzetük is fejlet­tebb mint az előző csoportba tartozó gyomoké, ennek kö­vetkeztében jobban tűrik a szárazabb időjárást és hosz- szabb a tenyészidejűk is. Má­jus-júniusban virágoznak, magérlelésük nyár elején vár­ható. A csoport jellemző nö­vényei: pipacs, bükköny fajok, a szarkaláb, a ragadós galaj. A harmadik csoportba (T-3) soroljuk azokat a fajokat, ame­lyek tavasszal kelnek, gyors a fejlődésük és a második cso­port tagjaival egyidőben ma­got érlelnek. Nagytermetű, erőteljes gyökérzetet fejlesztő növényeket találunk köztük, mint a repcsény retek vagy a vadrepce. A negyedik csoport (T-4) tagjai melegigényes növé­nyek, kb. áprilistól indulnak csírázásnak. Virágzásukra jú­niustól októberig lehet számí­tani, magot is ebben az idő­szakban érlelnek. Sok veszé­lyes házikerti gyomnövény tartozik ide. Jellemző fajaik a fehér libatop, a szőrös disznó- paréj, a kövér porcsin, a par­lagfű, a kakaslábfű, a muhar fajok. Az ivartalan szaporodás számos évelő gyomnál haté­konyabb, mint az ivaros. Víz­szintes, föld alatti szárral sza­porodik a tarackbúza, a nád, a csillagpázsit stb. Száruk a talaj különböző rétegeiben vízszin­tesen kúszik. A tarackok zöme a művelt rétegben található, nemcsak szaporodásra, ha­nem tápanyag-raktározása is szolgálnak. Ásóval, kapával szétdarabolva, gereblyével széthurcolva, s ezzel minden­hol elültetve új növénnyé egé­szülnek ki. A gyökértarackokkal tör­ténő szaporodáskor a főgyö­kéren, illetve a gyökérágakon is vannak rügyek. Ezekből gyökérágakat vagy föld alatti hajtásokat képezhetnek, ame­lyek a tarackhoz hasonlóan, tápanyag-raktározásra is szolgálnak. Minden gyökér­darabjuk képes új növénnyé kiegészülni, de nagyobb baj az, hogy a művelt réteg alatti részből is képesek új hajtáso­kat nevelni. Kevés gyomfaj tartozik ebbe a csoportba, de ezek talán a legveszélyesebb évelők. Ilyen például az acat, az apró szulák, útszéli zsázsa. A gyomirtás leghatékonyabb módja a megelőzés. Viszony­lag sok munkával jár, de ez a befektetésünk később kama­tostól megtérül. A gyomokat még virágzá­suk előtt kaszáljuk le vagy ka­páljuk ki! Ha virágzás közben végezzük ezt a munkát, való­színűleg már nem tudjuk megakadályozni a magérle­lést, ugyanis a gyomokban lévő nedvesség és tápanyag elegendő lehet a magok beéré- séhez. Akadályozzuk meg a gyo­mok magérlelését a vetemény között is! Hajlamosak va­gyunk arra, hogy a betakarítás előtt abbahagyjuk a gyomir­tást, pedig a következő évek gyomosodását ekkor lehetne korlátozni. Számos gyom ugyanis rövidebb életciklusú, mint a termesztett növény, így a betakarítás idejére már el­szórja magvait, s folyamato­san fertőzi a talajt. Más fajok viszont a sűrű térállású kul­túrnövények vegetációs ideje alatt mintegy rejtőzködnek, majd betakarítás után, amikor a talajszintre egyre több fény jut, hirtelen fejlődésnek in­dulnak, rövid idő alatt eljut­nak a magérlelésig, s ezzel növelik a talaj gyommagkész- letét. Akadályozzuk meg az évelő gyomok tartalék-táp­anyaggal való feltöltődését. A tenyészidőszak alatti több­szöri kapálás eredményesen csökkentheti főleg a gyökérta- rackos gyomok (acat, apró szulák) esetében a regenerá­lódást. A tarackos gyomok (tarackbúza, csillagpázsit) jól irthatok tavasszal, kihajtás után, de lehetőleg ne engedjük nagyon megnőni őket. Csak jól kezelt, gyommag- mentes istállótrágyát vagy komposztot alkalmazzunk! A jól beérett istállótrágyában a talaj átlagos gyommagkészle- tének kb. 0,5%-a található meg, tehát alig járul hozzá a kert elgyomosodásához. A komposzt tisztaságára külö­nös tekintettel kell lennünk, nehogy a kert-komposztte- lep-kert körforgásban gyomo- sító hatása egyre erősödjön, aminek csak nehezen tudunk gátat vetni. Ezért, ha netán magunk készítenénk a kom­posztot kertünkben, ügyel­jünk arra, hogy gyomot soha ne tegyünk rá. Csak megtisztított munka­eszközt használjunk! A gon­datlanul használt, sarasan, piszkosan eltett kapa, ásó, kerti kisgépek gyakran fertő­zik, illetve újrafertőzik gyommagvakkal kertünk már megtisztított részét. Tartsuk gyommentesen ker­tünk nem művelt részeit (út- széle, parlag, határmezsgye) is - ha mással nem kaszálással -, a gyommagutánpótlás meg­akadályozása érdekében. Gabi Géza Tolna Megyei Növény egészségyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Miért jó a kotyogó? Terméktanácsok elismerése Két terméktanács - a szen­tesi székhelyű Országos Zöldség Terméktanács és a budapesti központú Orszá­gos Gabona Terméktanács - kapott miniszteri elismerést az elmúlt héten. A miniszteri döntés azt je­lenti, hogy a földművelésü­gyi tárca vezetője az agrár- rendtartási egyeztetések so­rán a terméktanácsot teljes jogú ágazati tárgyalópart­nernek ismeri el. A különböző termékcso­portokkal - szaknyelven termékpályákkal - foglal­kozó szakmai szerveződések száma a jelenlegi döntéssel 9-re növekedett. A termék- tanácsok elismeréséről az 1993. évi VI. számú, az ag­rárpiaci rendtartásról szóló törvény rendelkezik. Az agrárágazatban a két most elismert terméktaná­cson kívül sikeresen műkö­dik még a juh, a toll, a tej, a baromfi, a dísznövény, a hagyma és a konzervuborka terméktanács. Hamarosan várható még a csiga, valamint a vágóállat és hús terméktanácsok elisme­rése. Elbírálási szakaszban van a vetőmag, a gyümölcs, az alma, a cukor és a szeszága­zatok szervezetei által bea­dott pályázatok ügye is. A musterjesztésnek két sza­kasza van, a zajos- és az utóer­jesztés, amely a zajos erjesztés 3-5 napja után veszi kezdetét és a must hőmérsékletétől, cukortartalmától függően to­vábbi 5-10 napig tarthat. Az utóerjedés időszakában, az erjesztőedény nagyságától függően megválasztott for­májú, kialakítású kotyogót célszerű a nyílásba, hordóknál akonába helyezni. Kisebb, 100 literen aluli erjesztőedények­nél, üvegballonoknál ele­gendő parafadugón (üvegnél még véletlenül sem fadugón) átfúrt, kis üvegből készült ko­tyogok elhelyezése, de na­gyobb edényeknél már célsze­rűbb harangszerű cserép­vagy műanyag kotyogót használni a nagyobb mennyi­ségű és intenzitású gázkiá­ramlás miatt. A kotyogódugót gondosan szigeteljük, úgy, hogy a gáz­forgalom csakis a kotyogó a külvilágtól vízréteggel elszi­getelt nyílásán át történhes­sen. Vigyázzunk, hogy annak alsó nyílása feltétlenül a gáz­Együttműködési megálla­podást írt alá a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövet­sége és a lengyel gazdakörök szövetsége. Jakab István, a magyar agrár-érdekképvise­leti szervezet társelnöke fon­térben maradjon, nehogy a fo­lyadékba érve, vagy a felhab- zástól eldugulva, a keletkező nyomás az erjesztőedényt szétvesse. Ezért a kotyogó alatti utóerjesztést jó ha az er­jesztőedény csak 80 százalé­kos feltöltöttségi állapotánál kezdjük. A kotyogó használatával kiválóan tájékozódhatunk az utóerjesztés menetéről és befe­jeződéséről. Előnye még, hogy az erjedés befejeződése után is széndioxid párna marad a bor felszíne fölött, elzárva azt a levegőtől, az esetleges káros oxidációs hatásoktól. A ko­tyogok a tárlóedények teljes feltöltéséig tesznek jó szolgá­latot, amikor már a bor leve­gővel érintkezhető része mi­nimális. Ez a zárt erjesztés - egyéb kotyogó híján - egy átfúrt pa­rafadugóval, közönséges ke­mény, 6 milliméteres mű­anyagcsővel és egy vízzel félig töltött befőttes-vagy boros­üveggel is megoldható. Ma­gam is sikerrel alkalmazom. Szakái László tosnak tartotta, hogy a két ag­rárszervezet tagságának szakmai tudása; vállalkozói, kereskedelmi ismeretei bővül­jenek, s az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat, módszereket kicseréljék. Magyar és lengyel magángazdák A magyar borok és a bortermelés Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Október 1.: Marcali, Pécs. Október 2.: Bonyhád, Pécs. Október 3.: Dunaújvá­ros. Országos kirakóvásár: Ok­tóber 1.: Komló. Autóvásár: Október 1.: Komló, Marcali. Október 2.: Bonyhád, Kapuvár, Pécs. Idén: nyári rekordmeleg Évszázadunkban csak 1928 júliusa volt maga­sabb középhőmérsékletű az ideinél. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az idei nyárról készített tájékoztatója szerint a napi hőmérsékletet te­kintve a rekordot a hónap utolsó napja hozta meg: a rendszeres magyaror­szági meteorológiai meg­figyelések kezdete, 1881 óta, július 30-án még nem fordult elő, hogy 38,6 Cel­sius fokos hőmérsékletet mérjenek. A hónap vé­gére a hőség és a szerény csapadék következtében a jelentősebb záporok áz­tatta területektől elte­kintve a talaj felső rétege majdnem teljesen kiszá­radt. Augusztusban foly­tatódott a kánikula. A csúcsértékek rend­szeresen túllépték a 30 Celsius fokot, sőt nem volt ritka a 37,38 fok sem. Valamennyi nyári hónap középhőmérséklete meg­haladta a sokéves átlagot. A XX. század második felében a legmelegebb nyarak sorában az idei nyár az 1992-es, valamint az 1952-es után a harma­dik helyet foglalja el. A magyar borok - különö­sen a fehérek - egyre jobb hír­névnek örvendenek, s ez az utóbbi egy évben japán, euró­pai és amerikai beruházók fi­gyelmét is felkeltette. Egyebek mellett ezt emelte ki a magyar borokról és borászatról közölt cikkében az Asahi Evening News című angol nyelvű ja­pán napilap. A terjedelmes írás szerzője, Davis Barrager, ismert sza­kíró, aki rendszeresen publi­kál borászati és gasztronómiai tárgyú cikkeket a japán és a nemzetközi sajtóban. „Ismét emelkedőben van a borok vi­lágának egyik legrégebben ismert csillaga" című írásának bevezetőjébe!) megállapítja, hogy Magyarország, amely vezető helyet foglal el a borá­szat területén Kelet-Európá- ban, mostanában lendületes ütemben privatizálja gazda­Fejér megye agrártörténel­mének hétszáznál több tárgyi emlékét őrzi a Székesfehérvár melletti Csalapusztán a Bélák Sándor Agrártörténeti Kiállí­tás. A gyűjtemény ötéves fennállása alkalmából szám- bavették, hogy a kiállítás mi­vel gyarapodott az elmúlt években. Láthatók többek kö­zött muzeális értéknek szá­mító, az 1800-as évekből származó karos és faorsós sző­lőprések, különféle motorok, darálók, ekék, kaszák, kocsik, hintók, szánok. A múzeum birtokába került a Bory-féle benzinüzemű lokomobil egy példánya, valamint egy teljes kovácsműhely, s egy hajdani ságát, miután hagyományos piacainak felét elvesztette. Áttekintést ad az ezredéves múltra visszatekintő magyar bortermelés történelmi erede­téről, a jelenleg előállított bor­fajták kategorizálásáról és mi­nőségi jellemzőiről, valamint a 13 legfontosabb bortermelő vidékről. Ezek közül külön is részletesen foglalkozik a to- kaj-hegyaljai régióval és az ott termelt borokkal. Megemlíti, hogy noha Balatonboglár kör­nyéke a legfiatalabb magyar bortermő vidék, az utóbbi években komoly hírnévre tett szert „BB" márkajelű terméke­ivel, amelyek a minőség szi­nonimájává váltak. Kitér arra is, hogy - japán mércével mérve - Magyaror­szágon igen kedvező a borok ára, mind a kiskereskedelmi forgalomban, mind az étter­mekben. parasztszoba berendezése. A bemutatót a paraszti háztartás eszközei, mindennapos hasz­nálati tárgyai egészítik ki. A múzeum udvarán igazi gép­matuzsálemeket láthatnak az érdeklődők. Kiállítottak egy, az 1800-as évek végéről származó, átala­kított Fowler-féle gőzlokomo- tívot, amely vastag láncok se­gítségével vontatta az ekéket, valamint számos, az 1950-es évek mezőgazdaságát jel­lemző arató-, cséplőgépet, ekét, kaszálógépet. Ä gyűjte­mény folyamatosan gyarap­szik, de terjeszkedésének a hely szűkössége egyre inkább határt szab. Agrártörténeti gyűjtemény Székesfehérvárott BIZTONSÁG, LIKVIDITÁS, JÖVEDELMEZŐSÉG! Ezt garantálja a gazdálkodó szervezeteknek A CIB HUNGÁRIA BANK RT. betételhelyezés esetén! A nálunk elhelyezett betétek jelenlegi kamatfeltételei az alábbiak: Lekötési idő: 1 hét 2- 3 hét 1-2 hónap 3- 5 hónap 6 hónap 5 millió Ft felett évi 14 % évi 18 % évi 20 % évi 23 % évi 24 % A BANK FIÓKJAI: PÉCS 7621 Rákóczi u. 46. Kereskedő Ház Római szintje Bajusz Éva, tel.: 06-72/311-688. NYÍREGYHÁZA 4001 Szarvas u. 7. Smidt Katalin, tel.: 06-42/422-000. GYŐR 9022 Czuczor Gergely u. 26. Lovasi Zsuzsanna, tel.: 06-96/313-856. A következő fiókunk SZEGEDEN NYÍLIK. Bankunk budapesti központjában további felvilágosítással Kozák Judit szolgál. Tel.: 138-2626, 118-9927. Fax: 118-4288. CIB HUNGÁRIA BANK RT. A CIB CSOPORT TAGJA. 1364 Budapest, V. Váci utca 16. Pf.: 170. Tel.: 118-8377. Fax: 118-9415

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom