Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-26 / 226. szám
4 «ÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1994. szeptember 26., hétfő Hétfői kérdések / Erdemes-e díszkiállítónak lenni? Az Alpok-Adriától a Kárpátokig nemzetközi szakvásárok sorában idén szeptember 22-25. között Vintour néven rendeztek kiállítást Pécsett, a Nevelési Központban. A katalógus belső borítóján feltűnő helyen ez áll: „A szakvásár 1994. évi díszkiállítója a szekszárdi borvidék". Az ott megjelent illetékeseket kérdeztük: — Mit jelent, milyen eredményt hozhat ez a lehetőség Szek- szárd városnak, Tolna megyének? — Hagyományteremtő rendezvénynek szánják ezt Baranyában - kezdi válaszát Bohli Antal, a Tolna Megyei Önkormányzat területfejlesztési és műszaki osztály vezetője. Minden évben kisorsolnak egy kiállítót, akinek a jövő évben ingyen bocsátanak kiállítási területet a rendelkezésére. Idén a szekszárdi borvidéket tisztelték meg a díszkiállítási hellyel. A Pécsi Ipari Vásárok Kft. ügyvezető igazgatója keresett bennünket. Megbeszélésre hívtuk ezzel kapcsolatban borvidékünk bortermelőit. Akkor 15 érdekelt meg is jelent. — A kiállításon, szakvásáron viszont nagyon szerény volt a megjelenés. — Igen! Mert már az első találkozáskor felvetődött, hogy akármennyire ingyenes a területhasználat, van egyéb kiadás. Azt ki finanszírozza? — Idő, személyzet? — Végül az Aliscavin a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt., és a Tolnatourist jelent meg ezen a díszkiállító he- lyen. — Érdektelenség lenne? Ez a három kiállító jelenti a szekszárdi borvidéket? — Lehet ennek az okát kutatni. A baranyaiak példáját említem. Láttam az ő kiállítási területüket, ahol a többszekto- rúság jelent meg. A magán- termelő éppen úgy jelen van, mint a nagyobb vállalat, társaság. Együtt segítve egymást összefogva. Egyesületet hoztak létre egy bortermelő vidékre. Szekszárdon is volt egy sor kezdeményezés, hasonló célokra, de az együttműködésre közös lépésekre még nem került sor. A sokirányú kezdeményezés egymást kioltja. Valamilyen integrációs törekvésnek egymást segítő, erősítő munkának létre kellene jönnie. — Idegenforgalmi szempontból jár-e üzleti haszonnal egy szakvásár? — Nyugaton igen - szögezi le Szabó Géza, a Tolnatourist igazgatója -, nálunk különösen Tolnában nincs megfelelő fogadókészség az újabb információkban való megmártózásra, mások példájából való tanulásra. Legutóbb Szekszárdon volt a szakmai konferencia, ami a falusi turizmust segítette volna. Nagyon kevés ember jelent meg az érintettek közül. Ezen a pécsi szakvásáron való megjelenésről elég sarkos a véleményem. Ki lehetett volna próbálni itt kicsiben, hogy a megye miként jelenítse meg magát. Nem kimondottan a bortermelők jelentik az idegen- forgalmi vonzerőt, akkor sem, ha Vintour az elnevezés. Ha nem próbáljuk ki közösen magunkat itthon kis helyen, hogy akarunk külföldre jutni? A villányiak voltak Stuttgartban, olyan üzleteket kötöttek, hogy évekig visszajárhatnak! Nem hivatkozhatunk arra, hogy húszezer forintot nem éri meg kifizetni egy pécsi kiállításra. A lehetőséget nem használta ki a szekszárdi borvidék. Ennek a borvidéknek van egy alapítványa. A Szekszárdi Borvidék Szőlő és Borkultúra Alapítványa. A kuratórium elnöke Ferenc Vilmos: — Miben látja az okát, hogy a pécsi szakvásár díszkiállító helyét nem használta ki jobban Szek- szárd? — Nem volt megfelelően előkészítve. Ha hivatalok vállalják magukra, a sok bába között elvész a gyerek. A tavalyi kiállításon is minimális volt az érdeklődés. Egy kiállításon, vásáron egyaránt kell megjelenni a termelő és kereskedő rétegnek, a fogyasztónak. Tavaly ez nem volt. Ennek példája riaszthatta idén az embereket. Keveset és kevesen tudnak erről a pécsi szakvásárról. A városban nem voltak irányítótáblák. Kóboroltak az érdeklődők, mire megtalálták a nevelési központot. Ha mind a 15 szekszárdi jelentkező eljött volna, szomorúan mehetett volna vissza. Gyakorlatilag egy magántermelőnek nem éri meg. Pesten egy borfesztiválon majdnem ugyanennyibe kerül egy bemutatkozás, de ott több százan tolonganak. Itt a kiállítókon kívül alig voltak. Egy kiállítás akkor tudja fenntartani magát, ha az sikeres. Csak állami támogatásból ma már nem lehet kiállítást rendezni. A két szekszárdi bortermelő cég is csak azért volt itt, mert megengedhette ma még, hogy 25-30 ezer forintot kifizessen. Magántermelő volt itt tavaly, mint látogató, és rossz tapasztalatokkal tért vissza. Decsi Kiss János A nyugdíjasok a Parlamentbe látogatnak A Szekszárdi Nyugdíjas Érdekszövetség értesíti azon tagjait, akik Budapestre, a Parlament látogatására jelentkeztek, hogy az indulás időpontja 1994. október 6-a, reggel 7 órakor, a Gemenc Szálló parkolójából. További felvilágosítás fogadónapokon, a Hunyadi utcai székházban. TAPÉTATURKÁLÓ Szekszárdon a Rákóczi u. 16-ban szeptember 26-tól - amíg a készlet tart - naponta 9-17 óráig. Araink: 150,- Ft, 250,- Ft, 350,- Ft/tak. _________________________________(57493) _ ÉRTESÍTJÜK TISZTELT VÁSÁRLÓINKAT, hogy a SZEKSZÁRDI MER Rt, Alkatrész Osztálya 1994. szeptember 28-tól október 4-ig tartja éves vagyonmegállapító leltárát EZ IDŐ ALATT AZ ÁRUKIADÁS SZÜNETEL Szives megértésüket kérjük. (57139) A művészetbarát főorvos 15 éves jubileuma Bizonyára sokan ismerik a megyeszékhelyen dr. Gesztesi Tamást, a megyei kórház kardiológus főorvosát. Azt azonban valószínű már kevesebben tudják róla, hogy nagy művészetbarát és tizenöt esztendeje tagja az 1973-ban alaNegyvenhat esetben rendeltek el nyomozást az elmúlt héten a Szekszárdi Városi Rend- pőrkapitányságon. Ezek között volt autófeltörés, mint általában most is a rádiósmagnót vitte el a pillanatnyilag ismeretlen tettes. Dühöngött a hopponmaradt lovag Vasárnap este, a szüreti vesztivál végeztével egy lányt több fiatalember is hazakísért. A ház előtt dőlt csak el, hogy ki lesz a szerencsés, aki a hölgyet fölkísérheti otthonába, egy utolsó italra. Miután ez kiderült, a hopponmaradt lovagok egyike dührohamot kapott a keserves csalódástól. Tehetetlenségében betörte egy a közelben parkoló autó szélvédőjét. A rongálási kár legalább húszezer forint. Nem elég, hogy nem ő hódította meg a hölgy szívét, most még bíróság elé is kell állnia, s bizonynyal meg kell fizetnie az elmaradt kaland árát. Hasonlóan nagy erőt érezhetett magában az az ismeretlen férfi, aki a megyei kiegészítő parancsnokság előtt parkoló autón bakancsban járta vitustáncát, s mintegy negyvenezer forint kárt okozott. Betörtek a büfébe Rövid időn belül másodszor törtek be a Vörös kereszt közelében, a székesfehérvári elágazónál lévő büfébe. Legutóbb egy arra autózó utazó értesítette a rendőrséget, a tettest sikerült elfogni, most eddig még ismeretlen az elkövető. A pavilon farostlemez falát feszítette ki, ami később kult Művészetbarátok Egyesületének. E jubileum alkalmából kapta meg a Búza Barna által erre az alkalomra tervezett emlékplakettet, és a tizenötéves tagságot bizonyító emléklapot. visszasimult, ezért történhetett, hogy a reggel érkező személyzet nem vett észre semmit. Csak akkor döbbent rá a kiszolgáló, hogy valami történt, amikor be akarta kapcsolni a rádiót, s annak csak hűlt helyét találta. Dúltak-fúltak A METESZ-székházban ismeretlen tettesek jártak egyik éjszaka. Az épületbe a feltehetően nyitva felejtett ablakon jutottak be. Felfeszítették a szekrényeket, íróasztalokat, dúltak, s bizonnyal dúltak-fúltak is, amikor dolgavégezetle- nül kellett távozniuk. Nem vittek el semmit, nyilván pénzt kerestek. Törött csontok Verekedés volt a focipálya melletti Teke söröző közelében. Egy közismerten garázda társaság kötött bele egy másikba, akik megpróbálták kikerülni a harcot, ezért el is hagyták a helyiséget. A banda utánuk ment, s megtámadta őket. A sértettek egyikének az arccsontja is eltörött. A tetteseket elfogták. Hasonlóan súlyos bűncselekményt követtek el a bátai határban. B. Györgynek már akadt dolga a rendőrséggel, s valamilyen adóssága is volt. Az „üzletfelet" egy darabig hitegette, de az megunván a dolgot negyedmagával fogott akcióba. Ellátogattak Bátára, a sértettet kicsalták a határba és ott súlyosan bántalmazták. A négy támadóból hármat előzetes letartóztatásba helyeztek.-ihiHajdan 125 éve, 1869. október máso- dikán alakult meg a Szeg- zárd-bátai Dunavédgát Társulat, amely több évtizedes fennállása alatt elvégezte a Sárköz területének szántófölddé alakítását. 120 éve, 1874-ben a szüret megkezdésének idejét október elsejére engedélyezték, de mivel tömegesen kérvényezték a korábbi szüretet és „a szegzárdi szőlő igen veszni kezdett, nehogy egyesek károsodásnak legyenek kitéve" szeptember 30-ától szabad már szedniük. 110 éve, 1884. szeptember 28-án dicsérettel ír (az akkor még Bezerédj utca 1-ben volt) kaszinó új bútorairól a Tolnamegyei Közlöny, de megjegyzi: „az olvasó terem, mely az egylet legfontosabb terme kell, hogy legyen, nagyon kicsiny. A benne levő olvasó asztal aránylagos a teremmel, el annyira, hogy az egymásra hányt lapok közül néha mesterség egyet kikeresni". 100 éve, 1894. szeptember 30-án a Tolna vármegye felhívja olvasói figyelmét a Budapesten Goldberger Hugó dr. szülész és nőgyógyászra. A lap tanügyi statisztikát is közöl: 695 óvodaköteles, 1849 iskolaköteles, 559 ismétlő iskola-köteles (12-15 éves) gyermek élt Szekszárdon, akik közül 71 német anyanyelvű volt. Az újvárosi plébániára ekkor nevezte ki a pécsi püspök Götz Sándor vártemplomi segédlelkészt és sekrestyeigazgatót. 95 éve, 1899. szeptember 28-án - Idősb Zsigmond Ferenc lemondása miatt - bíróválasztás volt Szekszárdon; közfelkiáltással Nagy György Hango- nyit első bíróvá, Ditrich Józsefet másodbíróvá választották. Hogyan büntették hajdan a borhamisítókat címmel az újság rövid cikkecskét közöl egy 1705-ös esetről, amikor lefejezték a bűnöst, s az írás végén megjegyzi: „Hány hóhérra volna szükség, ha mai napság is így büntetnénk a borhamisítókat és borgyártókat?" 90 éve, 1904. október másodikán az előbbi lap Bernrieder József megyei birtokos újabb sportsikeréről ad hírt: Bécsben Mártha és Talány nevű lovaival győzedelmeskedett. Beszámolnak arról, hogy „Szabó András szekszárdi lakos tör- kölygyömöszölés közben elkábult, a kádba bukott és belé- fult". Krónikás Nusi néni Nem tudom megmondani, hányán vagyunk ebben a városban, akiknek a tanítónő fogalmára Nusi néni jelenik meg, de ha jól sejtem, több ezren lehetünk. Azt sem tudom, hányán ismerték Kubanek Gyuláné leánykori nevét, a Nagy Annát. Csupán egyet tudok: egyénisége, embersége olyan nyomot hagyott bennünk, amit a mai nemzedék diákjainak is szívből kívánhatunk. A Szekszárdon 1930. május 30-án született Nagy Anna. Az Orsolya nővérek óvodájába, később a leány- polgáriba járt, majd a kalocsai Mi Asszonyunk Leánylíceumban végezte az 1-6. osztályra szóló tanítóképzőt. Amikor 1951-ben befejezte tanulmányait, nem éppen örömmel fogadták - hiszen egyházi iskolában végzett -, s ezért csak ócsényben kaphatott állást. A szekszárdi Garay téri általánosban, 1954-ben első tanítványai közé tartozott Thész László, de a felsősöktől átpártolt ismét az alsósokhoz, így helyezték az akkor épült III. számú Babits Mihály Általános Iskolába, pontosabban annak fölsőutcai épületébe, a régi református iskola falai közé. Itt találkoztunk vele mi is, negyedikben lett osztályfőnökünk, s határozottan emlékszem rá, feledhetetlen temperamentuma, szókimondása éppúgy hatott ránk, mint szánkat nyitva felejtető bemutató felolvasásai és magyarázatai. Büszke vagyok arra is, hogy jókor kaptam tőle, a Pedagógustól az első és egyetlen pofont, mert felébresztett, kijózanított. Úgy tanított, hogy nem bosszult és nem torolt meg, csupán jobb útra terelt. Ezért örültem akkor is, amikor a Ill-as iskola 25 éves fennállása ünnepére igazából neki írhattam: „Álmodtam én egy jó tanítót,/ ki állt előttünk száz alakban itt,/ hogy megnevelné emberségre/ mind-mind e széles Föld gonoszait". Tudom, semmit sem adhatok vissza neki, tudom, dadogtam, amikor meghallottam, hogy augusztus 31-én, szinte jelképesen, a becsengetés előtt itt hagyott bennünket. Azt hiszem, az angyaloknak kellett osztályfőnökül a mi örök Nusi nénink. .. Dr. Töttős Gábor A Gyermekek Háza programjából Bábelőadás A Gyermekek Háza az új tanévben is meghirdette a Fabula Bábszínház bérletét, mely 4 előadásból áll. Az első előadást 1994. szeptember 28-án 9, 10.30, 13.30, 15 órai kezdettel tartják. Bálint Ágnes: Mazsola című zenés bábjátékát a Fabula Bábszínház produkcióját láthatja <a közönség, Felszegy Tibor és Niklesz Ildikó fellépésével. Jegyek 60 forintos árban kaphatók, a Gyermekek Házában. Pályázat A Gyermekek Háza és a Tolna Megyei Balesetmegelőzési Bizottság gyermek- rajz-pályázatot hirdet Közlekedik a család címmel, óvodás és alsótagozatos gyerekek részére. A pályázatra beküldött munkák szabadon választott technikával készülhetnek, és tetszőleges méretűek lehetnek. Beküldési határidő: 1994. október 20. Cím: Gyermekek Háza, Szekszárd, Bajcsy-Zs. u. 8. A zsűrizett alkotások kiállításon vesznek részt, melyek megnyitója 1994. október 25-én 14 órakor lesz a Gyermekek Háza aulájában. Természetjárás A Gyermekek Háza természetjáró szakköre meghirdeti hagyományos őszi természet- járó akadályversenyét, 1994. október 7-én 14 órától Sötétvölgyben. 13 órakor a Gyermekek Házától különbusszal (80,- Ft/fő) utazhatnak a gyerekek. A versenyre 8-14 éves gyerekek 3-5 fős csapatait várják. A verseny menete: a csapatoknak a turistatérképükre berajzolt pontokat - amelyeket a terepen bóják jelölnek - kell tetszés szerinti sorrendben az útvonalon felkeresniük. Amelyik csapat a megadott szintidőn belül a legtöbb bóját érinti, az a győztes. Felkészítő foglalkozás: 1994. október 6-án 15 órától a Gyermekek Házában. Vezeti: Gergely Péter. Érdeklődni: a 315-022-es telefonon lehet. Munkalehetőségek Szekszárdon és környékén Szakma/Állás Fő Lakatos 2 Szerkezetlakatos 6 Hegesztő 6 Asztalos 5 Varrónő 3 Kőműves (több munkáltatónál) 5 Közp. fűtésszerelő 6 Festő- és mázoló 2 Eladó 3 Ápolónő 5 Betanított varrónő 9 Tanár (angol, német) 3 Napközis nevelő 1 Óvónő 1 Közlemény: Az álláshelyek betöltéséhez a közvetítést a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltsége (Szekszárd, Találka tér 4.) biztosítja. Kérjük a munkáltatókat, hogy munkaerő szükségletüket továbbra is jelezzék a kirendeltségünknél. A munkaerő lehetőségek közül a „hirdethetőket" tettük közzé.
