Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-02 / 206. szám

1994. szeptember 2., péntek MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 A kisebb településeken jobban figyelnek egymásra A beiskolázási támogatás településenként változik (2.) Ezekben a napokban szinte va­lamennyi település valamennyi szociális osztályán a legtöbb gon­dot a beiskolázási segélyek igaz­ságos elosztása jelenti. Mert ahogy az lenni szokott, az igény jóval nagyobb, mint az erre for­dítható összeg. A tapasztalat az, hogy a kisebb településeken az emberek ismerik egymást, így nincs arra szükség, hogy kérvé­nyeket írogassanak azért, hogy segélyt kapjon az, aki arra rászo­rul. A település nagyságával egyenes arányban nő a személyte­lenné váló, különböző iktatószá­mokon szereplő kérelmek száma, amelyeket már szigorúan csak az „egy főre jutó jövedelem alapján" mérlegelnek. Beiskolázási támo­gatási körképünkben a kisebb-na- gyobb városok, községek testüle­téinek a döntését ismertetjük. Bátaszéken hatszázezer fo­rintot tettek félre beiskolázási segélyre, mondta dr. Bonnyai József jegyző. A szociális helyzettől függően, 1000-3000 forint között tudják a diákok szüleit segíteni. A rászorult­ságot aszerint nézik, hogy hány gyermek van a család­ban, milyen anyagiakkal ren­delkeznek a szülők, mi a pe­dagógus, illetve az iskolaszék véleménye. A diákétkeztetést is támogatják, mégpedig úgy, hogy nem eihelik az idén az étkezési díjakat. Ez az önkor­mányzatnak egymillió kétszá­zezer forintjába kerül. Tamásiban a 670 forintos fejkvótát, ami központi támo-< gatás, az iskoláknak adták, ahol minden szociális vizsgá­lódás nélkül, minden gyerek­nek beszámították a tan­könyvcsomagjába. A további beiskolázási támogatásról majd ezután dönt a testület, várhatóan szeptemberben lesz erről pontos állásfoglalás. így utólag kapják majd meg a rá­szorulók, mondta dr. Schuc- bach Ferenc jegyző. A paksi önkormányzat szo­ciális mérlegelés alapján segíti a rászoruló családokat az isko­lakezdés előtt, de igyekszik minden kérelmezőt segíteni, mondta Csikai Gyuláné, a szociális osztály vezetője. Pénz vagy utalvány formájá­ban 2-3000 forintot kaphatnak a szülők gyerekenként. A 670 forintos fejkvótát itt is átutal­ták az iskoláknak, a tanárokra bízva, hogyan használják fel azt. Az önkormányzat a beis­kolázási segélyt a szociális ke­ret részeként kezeli. Az étke­zési hozzájárulást is rászorult­ság alapján mérlegelik. Dunaföldváron mérlegelés nélkül, egységesen 1500 forin­tot (az államilag kapott 670 fo­rintot egészítették ki) adtak gyerekenként az iskoláknak, amit ott a tankönyvek áraiba számítottak bele, minden ta­nulónak egységesen. Duna- földvár nem tartozik azok közé a városok közé, ahol az emberek nagyrésze jómódban élne, több száz a munkanél­küli, mindez indokolta, hogy minden család megkapja a be­iskolázási támogatást -, mondta Ocsovai Jánosné, a szociális osztály vezetője. A tízórait minden iskolában in­gyen kapják a gyerekek, il­letve az óvodák napi 30 forint étkezési támogatást kapnak gyerekenként. Akinek ezen felül is szüksége lenne támo­gatásra, az átmeneti segélyből kérhet. A szekszárdi önkormányzat szociális osztályán „beiskolá­zási segélyt" nem „ismernek", de a rendszeres nevelési se­gélyben részesülő családok­nak gyerekenként 1800 forint támogatást adtak az elmúlt évben. Idén az iskolák kéré­sére a központi támogatást (670 forint/gyerek) nem a hi­vatal kapta, ezt az összeget az önkormányzat a nevelési se­gélykeretből kiegészítette másfél millió forinttal. Az is­kolaszékkel egyeztetve osztot­ták szét ezt az összeget a tanu­lóknak. Az étkezési hozzájáru­lást pedig szociális szempon­tok alapján lehet igényelni, az egy személyre jutó nyolcezer forint alatt élő családok 25-50-75, illetve 100 százalé­kos díjkedvezményt kaphat­nak. Szekszárdon egyébként a közel négyezer általános isko­lás közül 700 gyerek után kap a család rendszeres nevelési segélyt, és 1700 gyerek része­sül étkezési díjkedvezmény­ben. Mauthner (Folytatjuk.) Kukorica-bemutató Őcsényben A bábolnai IKR Termelésfej­lesztési és Kereskedelmi Rt. hibridkukoricáinak fajtabe­mutatóját tartották tegnap az őcsényi repülőtér mögötti kí­sérleti táblában, a forgalma­zással foglalkozó Rancho Kft. szervezésében. Az egy hektáros kísérleti parcellákon termesztett, ösz- szesen 25 fajta hibridkukorica jellemzőit és termelési techno­lógiáját ismerhették meg a rendezvényen a Tolna megyei magángazdák, a gazdakörök vezetői, a falugazdák, vala­mint a termelőszövetkezetek képviselői. A táblák bejárásakor min­den jövendő felhasználónak alkalma adódott a számára leginkább megfelelő jellem­zőkkel bíró hibrid kiválasztá­sára. Némedi János, a Rancho Kft. ügyvezető igazgatója a megnyitóbeszédében köszön­tötte a megjelenteket, s rövid tájékoztatást adott a kísérleti táblán termesztett növények­ről. Reményét fejezte ki, hogy ez a bemutató minden részt­vevőnek tud újdonságot, plusz információt nyújtani, amit a későbbiekben haszon­nal kamatoztathatnak. Mint kiderült, az időjárás nem ké­nyeztette el őket idén nyáron, a kísérleti táblát jégverés érte, ezt figyelembe kellett venni a végeredmény megtekintése­kor. Ezt követően Czuczor Fe­renc, az IKR pécsi termelés- szervező körzetének vezetője beszélt arról, hogy cégük a jö­vőben gondolkodik kikísérle­tezett vetőmagvaival, hiszen azt mutatják most be a gaz­dáknak, mit vethetnek jövőre. Hangsúlyozta a kukorica, mint haszonnövény fontossá­gát, hiszen mintegy 300 mó­don használható fel ez a nö­vény, tehát nemcsak múltja, jövője is van a mezőgazda­ságban, ám a hibridek ter­mesztésénél csak akkor vár­ható megfelelő eredmény, ha az egyes fajtákhoz ajánlott termelési technológiát mara­déktalanul betartják. A vetőmagüzem 1987-ben épült, s már a tervezés stádi­umában az elérhető legmaga­sabb technológiai szint meg­valósítását tartották szem előtt a vállalat vezetői. Törekvésü­ket siker koronázta, Európa egyik legmodernebb feldol­gozórendszerét hozták létre. Az IKR számítógéppel tá­mogatott, zárt technológiai rendszerben állítja elő a vető­magot, s mindenkor alkal­mazkodni igyekszik az üzemi és vásárlói igényekhez. Ezt szolgálja a szigorú ellenőrzési rendszer, a különféle, a fel­használóknak nyújtott szol­gáltatás, valamint a folyama­tos szaktanácsadás. Az így ki­alakított előállítási rendszer garantálja, hogy a céghez be­szállított vetőmag-alapanyag megfeleljen a szigorú előírá­soknak. venter Első nap az iskolában (Folytatás az 1. oldalról.) Végh Zoltán iskolaigazgató­tól megtudtuk, hogy terveik között szerepel tagozatos osz­tályok beindítása, testneve­lés-, német- és matematika­tagozat került eddig szóba, ám az, hogy ezek közül me­lyik, mikor és miként fog megvalósulni, nagyban függ a szülők körében felmerülő igé­nyektől is. Friss iskolai tapasz­talatairól Bedekovity Milán első osztályos tanuló nyilat­kozott, aki elmondta, hogy szívesen járt volna még egy kicsit az óvodába, de a nővére olyan jókat mesélt az iskolá­ról, hogy egyáltalán nem bánja ha ezentúl ide kell jár­nia. Annál is inkább, mert Ma­rika néni, a tanítónője meg­ígérte, hogy itt is lehet majd focizni, sőt, testnevelés órán népitáncot is tanulnak. A leg­jobb az, hogy a legkedvesebb barátnője, Kiss Gabi is az osz­tálytársa lett. Milán nem izgul a tanulás miatt, olvasni már tud, s azt is szívesen bemu­tatta, hogy a számtannal sem lesz sok gondja, aki kapásból összead fejben kétjegyű szá­mokat, annak nincs oka aggo­dalomra. Marika néni, Fenyvesi Já­nosné elárulta, hogy bizony ő is minden alkalommal izgul egy kicsit, mikor új első osz­tályt kap. Nem könnyű fel­adat lekötni a gyerekeket, s megtanítani őket a tana­gyagra, no meg arra is, ami­ben az iskola különbözik az eddigi óvodai tapasztalatok­tól, de öröm tanítani a kicsi­ket, s nem titok, hozzá ez a korosztály áll a legközelebb. A gyerekeket nagyjából már megismerték, mert a nyár fo­lyamán társával, Molnár Mó­nikával - aki az iskolaottho­nos rendszerben működő osz­tály délutános tanítónője - vé­giglátogatták a gyerekek csa­ládját, személyesen vitték el a tankönyveket, megismerked­tek a szülőkkel, a gyerekek otthoni környezetével is. Jó volt ez a látogatás arra is, hogy az iskolakezdéssel kap­csolatos számos apró-cseprő ügyről nyugodt körülmények között tájékoztathassák a csa­ládokat. Venter Marianna Októberben falugyűlés Sióagárdon Kedden tartotta soron kö­vetkező ülését a sióagárdi képviselő-testület. Az előző, júniusban tartott ülés óta igen sok döntést igénylő kérdés merült fel. A jelenlévők meghallgathat­ták Málinger József polgár- mester beszámolóját a képvi­selő-testület csaknem 4 éves működése alatt történtekről. Elhatározták, hogy az önkor­mányzati választások elhúzó­dása miatt októberben még egy utolsó megbeszélést tar­tanak, ahol részletesen elem­zik a megbízatásuk óta elért eredményeket és hiányossá­gokat. Mindezeket az október végén tartandó falugyűlésen kívánják a lakossággal ismer­tetni. Az 1994. első félév pénz­ügyi gazdálkodásáról szóló beszámoló után döntöttek az A kertbarátok a szüretről A szekszárdi kertbarátkor a gazdakör és Hegyközség Egyesület 1994. szeptember 5-én, hétfőn délután 18 órakor megbeszélést tart tagsága ré­szére Szekszárdon, a BabiN Mihály Művelődési Központ társalgójában. Napirendre kerülő témák: a szüreti előkészületek, a szőlő­felvásárlási lehetőségek és a Szekszárdi Szüreti Napok termékkiállításának előkészí­tése. A vezetőség kéri, hog\ akinek saját palackozású bora van, feltétlen jöjjön el a meg­beszélésre, mert termékét a Pécsi Mezőgazdasági Ter­mékkiállításon is be kívánják mutatni. Az előkészítő megbeszélé­sen a szekszárdi borvidékhez szorosan nem tartozó érdek­lődőket is szívesen látják. Sz.L. HÍREK A MEGYÉBŐL Búcsú a nyártól Szekszárd város polgármes­teri hivatala Nyárbúcsúztató utcabált rendez szeptember 3-án, szombaton, 20 órai kezdettel a Korzó Aruház előtti téren. A mulatsághoz a zenét a Parrag Band szolgál­tatja. Rossz idő esetén a Sportcsarnokba várja szere­tettel a város polgárait a ren­dezőség. Kellemesebb átkelés Gerjennél Megújul a Kalocsa-Gerjen közötti kompjárat kikötője, mert a kalocsai városi ön- kormányzat pályázatának eredményeként megérkezett a munkálatokhoz szükséges anyagi fedezet, melyet sike­rült a városi kasszából is tá­mogatni. A Duna jelenlegi - alacsony - vízállása is segíti a munkát, amely a tervek sze­rint hamarosan befejeződik. A munkálatok alatt a Gerjen és Kalocsa közötti járat szü­netel, célszerű tehát a fajszi vagy a géderlaki átkelőt igénybe venni. Az átépítés után a Gerjenből komppal átkelők egy kellemesebb, modernebb kikötőbe érkez­hetnek majd. Páskándi Géza előadása Pakson Irodalom és politika címmel tart előadást Pakson Pás­kándi Géza író. A rendez­vény szeptember 5-én, hét­főn, 14 óra 30 perckor kezdő­dik az Energetikai Szakkép­zési Intézet főiskolájának na­gyelőadójában. Szőlészeti, borászati bemutató A pécsi székhelyű KÉÉ Du­nántúli Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézet szentmik- lósi telepén szőlészeti és bo­rászati bemutatót rendeznek szőlősgazdák (kistermelők) részére szeptember 8-án, csü­törtökön, 13 óra 30 perces kezdettel. A rendezvény so­rán új szőlőfajtákat, szabad­téri kísérletek eredményeit mutatják be az érdeklődők­nek, szó lesz az 1994. év ta­pasztalatairól, különös tekin­tettel a növényvédelemre, az aszálytűrésre, a trágyázásra, a tőkeművelésre és a met­szésre, s a gazdák szüreti ta­nácsokat is kaphatnak, vala­mint kísérleti borok bemuta­tóján vehetnek részt. A ren­dezvényre várják a Tolna megyei szőlősgazdákat. Vertcsipkék, tűfestés, fehérhímzés A fenti címmel nyílik szep­tember 15-én, csütörtökön, 17 órai kezdettel Hammerné Görög Éva kiállítása a szek­szárdi Babits Mihály Műve­lődési Házban. A kiállítást Szlama Gáborné Öcsény pol­gármestere nyitja meg, köz­reműködik Steiner Gábor (zongora) és a decsi Gyön­gyösbokréta asszonykórus. első lakáshoz jutók kérelmei­nek ügyében. Két családnak 60-60 ezer, egy másiknak 100 ezer forintos támogatást jutta­tott a testület. Ezt követően foglalkoztak pályázati pénz felosztásával, s ezzel összefüggésben módosí­tották az 1994. évi költségve­tési rendeletet. A szociális se­gélykeretet 200 ezer forinttal emelte a testület. így lehetővé vált, hogy valamennyi, az álta­lános-, közép- és felsőfokú ok­tatási intézmény nappali ta­gozatán tanuló diák 2000 fo­rint tanszersegélyben része­süljön. Az intézkedés mintegy 220-230 tanulót érint. Továbbra is ingyen fo­gyaszthatják a sióagárdi álta­lános iskolába és óvodába járó gyermekek a tízórait - az ed­dig kialakult szokásnak meg­felelően. A tízórai juttatás költségeinek összege a máso­dik félévben mintegy 300 ezer forintra tehető. Foglalkoztak a megjelentek a kultúrház és a községi spor­töltöző felújítására kapott ár­ajánlatokkal is, és úgy döntöt­tek, hogy ebben az évben - a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt - csak a legsürgősebbet, a sportöltöző tetőszerkezeté­nek átalakításával kapcsolatos kiadások egy részét vállalják. Ezzel kapcsolatban számíta­nak még a helyi Takarékszö­vetkezet, valamint a község sportszerető lakóinak támoga­tására is. Módosított a testület egy korábbi - hatályában fenntar­tott - tanácsrendeletet is: a til­tott helyen történő szemétle­rakásért járó szabálysértési bírság összegét 10.000 forintra emelte. Privatizáció csak készpénzért? Hol a csődbementek béralapja? Nagymaros a Dráván? Adóleírás: felejtsük el? ...egyszerűen minden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom