Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-10 / 187. szám
1994. augusztus 10., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 A Budapesti Értéktőzsde hírei Újabb kincsárjegy-bevezetés A Budapesti Értéktőzsde Titkársága egyszerűsített eljárás keretében bevezeti a 3 hónapos diszkont kincstárjegy D 9410263 kódjelű sorozatát, a forgalmazott kategóriába. Az első kereskedési nap augusztus 8-a volt, a kincstárjegyek kereskedése az automatikus kereskedési rendszerben történik. Mit mutatnak a Látogatói Tér monitorai? A Budapesti Értéktőzsde mellett működő Látogatói Tér lehetőséget nyújt minden érdeklődő számára, hogy az ott felszerelt monitorokon a tőzsdetermi kereskedés ideje alatt figyelemmel kísérhesse a teremben folyó eseményeket, ármozgásokat. A monitorokon, a képernyő mérete és a kedvezőbb helykihasználás miatt, az érdeklődők az értékpapírok rövid nevét olvashatják. Számos látogató kérésének teszünk eleget azzal, hogy röviden összefoglaljuk a monitorokon látható információk tartalmát: Név: az értékpapír rövid neve. Utolsó ár: az adott napon az adott értékpapírra megkötött addigi utolsó üzlet (ár, mennyiség, árváltozás az utolsó kötéshez képest). Vétel: a Nyilvános Ajánlati Könyvben szereplő legmagasabb vételi ajánlatok összesen (ár, mennyiség). Eladás: a Nyilvános Ajánlati Könyvben szereplő legalacsonyabb eladási ajánlatok összesen (ár, mennyiség). A monitorok kijelzéseinél a színeknek is van jelentősége: sárga: az ár nő. piros: az ár csökken. zöld: az ár nem változik az előző kötéshez, vagy ajánlathoz képest. Jön a Részvények Könyve Várhatóan augusztus második felében jelenik meg a Budapesti Értéktőzsde által összeállított és kiadott Részvények Könyve. A kiadvány összefoglaló elemzést ad a tőzsde részvénypiacról, megismertet a legfontosabb fogalmakkal, segítséget nyújt elemzések elkészítéséhez. Az olvasó áttekintést nyer a vállalatok alapadatairól, a társaság szervezetéről, részvénytulajdonosi szerkezetéről, az elmúlt évek mérlegeredményeiről, valamint az adott értékpapír tőzsdei szerepléséről. A Részvények Könyve megvásárolható lesz a Budapesti Értéktőzsde Befektetői Információ Központjában (1052 Budapest, Vörösmarty tér 1. VIII. em. 501-802.). Almanach - angolul is 1994. augusztus 3-án a Budapesti Értéktőzsdén tartott sajtótájékoztató került bemutatásra a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach 1993-94. évi angol nyelvű kiadványa, amely két kötetben mutatja be a magyar pénzügyi és biztosítási élet legfontosabb szervezeteit. A Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach 1993-94. angol nyelvű kiadványának ára 4500 Ft+10% ÁFA. A magyar nyelvű kiadvány ára 3500 Ft+10% ÁFA. A kiadványok megvásárolhatók a TAS Kft-nél (1132 Budapest, Csanády u. 28/a, Tel/Fax: 140-2808), valamint a budapesti és egyéb vidéki közgazda- sági szakkönyvesboltokban. Kárpótlási jegyek a tőzsdén A múlt héten - a korábbi hetekhez viszonyítva - csökkent a kárpótlási jegyek forgalma. A jegyek átlagára kismértékben csökkent. Összehasonlítva az elmúlt három hét adatait, július utolsó előtti hetében a legmagasabb átlagár 577 forint volt, s erről az értékről fokozatosan az árfolyam augusztus 5-ére, péntekre 548 forintra esett vissza. A keresetek alakulása az év első felében Júniusban a bruttó átlagkeresetek 34 ezer forint körül alakultak, s ez az összeg 22,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt - állapítja meg a statisztikai hivatal legfrisebb tájékoztatója. Az adatokból az is kitűnik, hogy a fizikai dolgozók átlagkeresete alig haladta meg a 26 ezer forintot, míg a szellemi foglalkozásúaké több mint 51 ezer 600 forint volt. A fizikai dolgozók átlagkeresete 500 forinttal, a szellemieké 3100 forinttal haladta meg az egy hónappal korábbi értéket. Az egyes nemzetgazdasági ágak közül a félév utolsó hónapjában a pénzügyi területen dolgozók kerestek a legtöbbet, itt a szellemi foglalkozásúak részére átlagosan bruttó 75 ezer forintot meghaladó összeget számfejtettek. Az első félévben a havi bruttó átlagkereset összege 30 ezer 682 forintot tett ki, 23 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A nettó kereset átlaga 21 ezer 504 forint volt, 25,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mivel a fogyasztói árak az év első felében csak 17,5 százalékkal emelkedtek, a keresetek reálértéke 6,8 százalékkal nőtt. A fizikai állományú dolgozó havi bruttó átlagkeresete 23 ezer 859 forint volt, 22 százalékkal több mint egy éve. A vegyiparban, a bányászatban és az energetika területén tevékenykedők keresete a 30 ezer forintot is meghaladta. Változatlanul a legalacsonyabbak a fizetések a textiliparban, a szálláshely-szolgáltatások és a vendéglátás területén. A szellemi foglalkozásúak 45 ezer 694 forintos havi átlagkeresete 22,6 százalékkal haladta meg az egy évvél korábbit. A legtöbbet a bányászatban, a vegyiparban és a pénzügyi ágazatokban fizettek, a legkevesebbet pedig a textiliparban. Adózási ismeretek A személygépjármű költségelszámolása Majdnem minden faluban van Divatba jött a pálinkafőzés A vállalkozásba bevitt személygépjármű használata miatt felmerült költségek (érték- csökkenési leírás, üzemanyagköltség, felújítási költség, javítás, karbantartás, biztosítás, gépjárműadó) olyan arányban csökkenthetik az adóalapot, amilyen arányban ezt a személygépjárművet a vállalkozási tevékenység érdekében használta az egyéni vállalkozó. Ez két módon teljesíthető: vagy nem is számol el több költséget a vállalkozó, mint amilyen összeg a vállalkozási célú üzemeltetéshez tartozik, vagy ha igen, akkor a társasági adótörvény 4. §-a (3) bekezdésének e) pontjában foglalt előírás alapján azzal a költségrésszel, amely nem a vállalkozási tevékenység érdekében merült fel, meg kell növelnie az adóalapot. A vállalkozásba bevitt személygépkocsi esetében - ha azt az egyéni vállalkozó, mint magánszemély személyes célra is használja - a személyi jövedelemadó törvény 29. §ának (3) bekezdése szerinti személyes hsználatba adás nem értelmezhető a Ptk. 205 §-a figyelembevételével. Ezzel összhangban nem lehet természetbeni juttatásként kezelni a gépkocsi üzemanyagköltségének azt a részét, amely a személyes használat során merült fel, vagyis azt az egyéni vállalkozó a vállalkozás költségeként nem számol- hajta el. Az üzemanyagköltségre ezen túl további megkötés, hogy ilyen címen nem lehet az adóalappal szemben több költséget érvényesíteni, mint a „közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendeleten (60/1992. (IV.l.) Korm. r.) meghatározott üzemanyagnorma alapján számított érték. Az üzemanyag-fogyasztás értékét az útnyilvántartás (menetlevél), a megtett kilométer, az említett rendelet szerinti norma, és a számla szerinti tényleges üzemanyagár vagy az APEH által közzétett üzemanyagár alapján kell kiszámítani. A könyvelési bizonylat lehet maga ez a dokumentum, vagy a tényleges számalérték. Ha tényleges számla alapján történik a költségelszámolás és az több, mint a számított érték, akkor a különbséggel növelni kell az adóalapot. (Folytatás az 1. oldalról.) Az üzemeltetés feltételeiről dr. Orbán Gyulával a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési állomás igazgatóhelyettes-főmérnökével beszélgettünk. — Mi szükséges ahhoz, hogy valaki pálinkafőzőét működtessen? — Mindenek előtt vizsgát kell tennie, amelynek során bizonyítja, hogy ért a szeszfőzde üzemeltetéséhez. Ami csöppöt sem veszélytelen, hiszen tűzveszélyes tevékenység, és egészségre is ártalmas lehet, ha nem tartják be az előírásokat. Minden évben központilag szervezett tanfolyamokon bizonyíthatják az érdeklődők a rátermettségüket. A sikeres vizsga mellé még telephely engedély is szükséges. — Hol kell kérni a telephely engedélyt? — Ezt a helyi önkormányzati hivatal adja ki és ezzel párhuzamosan a megyei állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat, valamint a megyei állategészségügyi és élebrüszer-ellenőrzési állomás is elvégzi az előírt higiéniai ellenőrzéseket. Az ellenőrzések egyébként nem csak a kezdeti lépésekben, hanem folyamatosan várhatók a pálinkafőz- dékben is. Később az élelmiszer-ellenőrzési felügyelet munkatársai szúrópróba szerűen ellenőrzik a már kész terméket. — Mit vizsgálnak a már elkészült pálinkában? — A réz és cián tartalmat valamint az alkohol tartalmat vizsgáljuk. Évente sajnos csak húsz ellenőrzésre jut időnk, valójában ennél sokkal többre lenne szükség. — Milyen tapasztalatokat szereztek az ellenőrzések során? — A nagyobb pálinkafőz- déknél még elvétve sem fordult elő hiányosság, nagyon ügyelnek mind a higiéniai, mind a technológiai feltételekre. A kisebbeknél előfordul figyelmetlenség, kisebb szabályok megsértése. Például a kifőtt pálinka réztartalma nagyobb a megengedettnél, ez technológiai fegyelmezetlenségből is adódhat. — Milyen berendezéseket használnak általában a vállalkozók? — Főleg saválló és rézkeverékből készült edényeket, berendezéseket. Az egyik vállalkozó mesélte, hogy ő elhatározta, hogy a pálinkafőzdé- jét csupa rozsdamentes anyagból készíti el, ez meg is történt és rá kellett, hogy jöjjön, nem azt a megszokottan jó ízű aromát kapta, mint amit várt. Kénytelen volt réz és saválló berendezésre visszacserélni az amúgy nagyon mutatós gépeket. — Mennyibe kerül ma a bérkifőzés? — A főzések nagyrésze saját fogyasztásra készül, amit az italboltoknak vagy más helyre értékesítésre szállítanák, azt be kell vizsgáltatni és csak a minősítéssel együtt árulható a pálinka. Ami az árakat illeti a múlt évben egy liter lepárolt szesz után 200 forint körüli összeget kértek. Hogy ez mennyiben marad változatlan azt én nem tudom megjósolni. Mauthner A tőkebeáramlás májusig Az év első öt hónapjában összesen 433 millió USA-dollár értékű pénzbeni külföldi tőke áramlott az országba - közölte a Magyar Nemzeti Bank illetékese. Januárban 88 millió USA-dollár értékű tőkebefektetést hajtottak végre Magyarországon a külföldiek. Az első öt hónap mélypontja februárban volt, amikor összesen 20 millió dollár tőke érkezett pénzben. Ezután havonta egyre nőtt a tőkebefektetések értéke. Egy „ismeretlen” ellátásról Mit kell tudni a várandóssági pótlékról? A várandóssági pótlék nem tartozik a társadalombiztosítási szolgáltatások közé. A korábbi egyszeri anyasági segély helyett - külön jogszabály alapján - 1993. január hó 1-jétől bevezetett újfajta anyagi támogatás jár a gyermeket váró nőnek, illetve a család számára. Mivel nem tartozik a társadalom- biztosítás szolgáltatásaiba, nem kötődik járulékfizetési kötelezettséghez sem. A várandóssági pótlék azokat a nőket illeti meg, akik térítésmentes terhesgondozásra jogosultak. Térítésmentes gondozásra jogosult a Magyarországon állandó jelleggel tartózkodó magyar állampolgár, ületve házastársa, továbbá a Magyarországon érvényes letelepedési engedéllyel rendelkező magyar állampolgár. A várandóssági pótlékra való jogosultságnak elengedhetetlen feltétele, - mint a fentiektől látjuk - hogy a gyermeket váró nőt a területileg illetékes orvos terhesgondozásba vegye. A várandóssági pótlék a terhesség negyedik hónapjától jár abban az esetben, ha a terhesség 13. hetéig a gyermeket váró nőt Magyarországon terhesgondozásba vették. Ha a terhesgondozásba vételre ezt követően kerül sor, a várandóssági pótlékra való jogosultság a gondozásba vétel hónapjától kezdődik. A várandóssági pótlék a születendő gyermek utáni családi pótlékra való jogosultság hónapját megelőző hónap utolsó napjáig illeti meg a jogosultat. Ha a várandóssági pótlékra jogosult nem válik családi pótlékra jogosulttá (pl. a férj nevén történik a családi pótlék kifizetés), a várandóssági pótlékot annak a hónapnak az utolsó napjáig folyósítják, amelyben a terhesség megszűnik. A várandóssági pótlék összegét a családi pótlékra vonatkozó szabály szerint kell megállapítani, azzal a kiegészítéssel, hogy e pótlék összege a gyermekek tényleges számánál eggyel nagyobb gyermekszám alapján megállapított, egy gyermekre eső családi pótlék összegével azonos. Ha a nő első gyermekét várja és háztartásában nem nevel családi pótlékra jogosító korú gyermeket, a várandóssági pótlék ösz- szege megegyezik az egygyermekes családnak járó családi pótlék összegével. Az egyéni vállalkozónak és segítő családtagjaiknak igényüket a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárnál kell benyújtaniuk. Az igény szóban és írásban előterjeszthető. Be kell csatolni a terhesgondozást végző orvos igazolását, továbbá a családi pótlékra vonatkozó igazolást, ha az igénylő vagy házastársa családi pótlékban részesül. A szóban bejelentett igényt írásba kell foglalni és erről az igénylőnek igazolást kell adni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Dr. Fischer Sándor KEVATOK Melegben gyorsabban romlik! A nyári melegben sokkal körültekintőbben kell óvni az élelmiszereket. Sajnos ezt a megállapítást számtalan példával lehet alátámasztani, hiszen nap mint nap hallani, olvasni újabb és újabb megbetegedésekről. Felidézünk néhány fontos tudnivalót, amelyeket jó ha figyelnek a nyári nagy melegben olvasóink is. Az Élelmiszer Törvény előírja, hogy valamennyi élelmiszer csomagolásán a gyártó köteles feltüntetni a termék minőségmegőrzési időtartamát, gyorsan romló élelmiszer esetében a fogyaszthatósági időt. A megjelölt időpontokat feltétlenül vegyük figyelembe, mert a gyártó csak addig szavatolja a termék minőségét, veszélytelen fogyaszthatósá- gát. Az időpontok csak bontatlan csomagolásra érvényesek, felnyitás után a bomlási folyamatok lényegesen felgyorsulhatnak. A jelenlegi szabályozás értelmében a kereskedelmi üzletnek joga van saját hatáskörben a minőség-megőrzési időt egyharmadával meghosszabbítani, vagy a KERMI-vel megállapítani a termék további forgalmazhatóságát. Ilyen esetben árcsök- kentve, elkülönítve és az ár- csökkentés okát megjelölve kell árusítani ezeket a cikkeket. Előírás, hogy a minőség-megőrzési időpont megállapíthatóságának egyértelműnek kell lennie (pl. gyártás ideje: 1993. X. hó 31. minőségét megőrzi két évig). Ez azt jelenti, hogy 1995. október 31-ig gond nélkül felhasználható a termék. Az a jelölés is elfogadható, ha a minőség- megőrzés időpontját adják meg (pl. minőségét megőrzi 1995. X. 31-ig). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy olyan cikk eladhatósági idejét nem szabad meghosz- szabbítani, amelyiknek olyan megjelölése van, hogy „fogyasztható x időpontig". Ilyen pl. a legtöbb tejfajta, tejtermék, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő (pl.nátriumszegény) élelmiszer, csecsemő- és gyermektáplálás célját szolgáló élelmiszerek. A fogyaszthatósági időt szintén egyértelműen kell feltüntetni a csomagoláson. Érdemes áttanulmányozni az élelmiszercímke adatait, mivel fontos információkat tartalmaz (a kötelező deklarációt az Élelmiszer Törvény írja elő). Fel kell tüntetni a termék pontos megnevezését, a névleges és tiszta tömegét, az előállító nevét, az élelmiszer előállításához felhasznált élelmiszer-nyersanyagok megnevezését, csökkenő mennyiségi sorrendben. Jó tudni erről, hiszen sokan allergiásak bizonyos tartósítószerekre. Ugyancsak fel kell tüntetni a tárolási körülményeket, pl. hűtve tárolás, a termék egységére jutó energiatartalmat KJ-ban (kilojoule). Energiatartalomra régebben a kilokalória volt használatos, idősebbek szinte csak ezzel az értékkel tudnak számolni. A kalóriát úgy tudjuk kiszámítani, hogy a KJ-értéket elosztjuk 4,2-del. Autósok figyelem! Az 5 gramm/liter (illetve kilogramm) fölötti alkoholtartalmú édes- és konzervipari termékeken „a készítmény alkoholt tartalmaz" figyelmeztetést vegyük komolyan. KISOSZ
