Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-04 / 182. szám

1994. augusztus 4., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT «ÚJSÁG 7 Keressük egymást Növények Szieszta Fényképezte: Ótós Réka Fogy a hazai termőföld? Kedves Egyedülálló Ol­vasó! Segítséget ajánlunk ön­nek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Cím: „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. „Keressük egymást!". A válaszok iránt munkanapo­kon 16.30-18 óráig érdeklőd­hetnek (telefon: 316-722). Vi­dékieknek - név és cím köz­lése után, a postaköltség meg­térítése mellett - elküldik a vá­laszokat. „Jelige: „Sárga rózsa" Városban élő, 40 éves, el­vált, szolid, csinosnak mon­dott nő vagyok. Rendezett kö­rülmények között, saját laká­somban élek, ahol rend és tisz­taság vesz körül. Szeretem a természetet, az irodalmat, a jó filmeket. Egy kissé romanti- . kus vagyok, ízlésem finom. Fontosnak tartom, hogy az ember tudja mit akar. Ezért mindig vannak céljaim, amiért lehet és érdemes élni. Ma­gammal és környezetemmel szemben egyaránt igényes vagyok. Várom egy független, őszinte, káros szenvedélytől mentes, intelligens férfi bemu­tatkozó levelét (lehetőleg fényképpel). Jelige: „Közös jövő" 38 éves (170/80) elvált férfi A Környezet- és Természet- védő Szervezetek Országos Találkozóján több csoport és magánszemély létrehozta a „Szövetség a Vasútért" nevű szervezetet. A szövetség célja fellépni a magyar vasúti köz­lekedés megmentéséért, a mesterséges vasútsorvasztás megállításáért, a vasút kiemelt fejlesztésének elősegítéséért. A több évtizede tartó vas- útelsorvasztási folyamat, a já­ratok évről-évre történő ritkí­tása, a vasúti infrastruktúra vészes leromlasztása, a szárnyvonalak felszámolása rövid időn belül a vasút teljes összeomlásához vezethet. Jelenleg újabb 1500 km vas­útvonal megszüntetését ter­vezik, miután 1967 és 1987 kö­zött 2000 km vasútvonalat számoltak fel. Ez a „racionali­zálás" tragikus következmé­nyekkel járt az érintett térsé­gekre: falvak néptelenedtek el és leépült a helyi gazdaság. Ez vagyok. Két kiskorú gyerme­kemet (12 éves leány, 9 éves fiú) egyedül nevelem saját la­kásomban. Faipari gépkezelő­ként dolgozom. Káros szen­vedélyem nincs, alkoholt mér­tékkel fogyasztok. Szeretek horgászni, kirándulni, ol­vasni. Szeretem a jó filmeket, szabadidőmben kertimunkát is végzek. Keresem azt a höl­gyet, aki vékony testalkatú, házias, családszerető. Aki sze­reti a falusi életformát és sze­reti a gyermekeket. Én mindig nagy családban éltem, szere­tem a gyermekeket, a nagy családot. Gyermek nem aka­dály. Jelige: „Jó lenne megtalálni téged" Városban élő, szellemi fog­lalkozású nő vagyok, anyagi körülményeim rendezettek. Két gyermekemet nevelem egyedül. 36 éves vagyok, sú­lyom 66 kg, magasságom 164 cm. Társaság hiányában kere­sem józan életvitelű, anyagi­lag rendezett 30-40 év közötti úr ismeretségét, barátnak, társnak. Szeretem a szép és harmo­nikus dolgokat. Szeretem a rendet és tisztaságot körülöt­tem, szeretem a háziasszonyi teendőket. Fényképes levél­nek örülnék, visszaküldöm. Munkanélküliek és alkoholis­ták kíméljenek. az állapot elsősorban nem a MÁV hibájából következett be, hanem az egymást követő kormányok helytelen közle­kedéspolitikája, többek között a közúti fuvarozásnak nyúj­tott mértéktelen és indokolat­lan támogatások miatt alakult ki. A vasút az egyik leginkább környezetbarát közlekedési mód, amelynél az energiaha­tékonyság, a szennyező­anyag-kibocsátás, a területfog­lalás és a közlekedésbiztonság nagyságrenddel jobb, mint a közúti közlekedés esetében. A szövetség a vasutas szakszer­vezetekkel, a megszüntetett vagy felszámolással fenyege­tett vasútvonalak menti tele­pülések önkormányzataival és polgári mozgalmaival, vala­mint minden érdekelt szerve­zettel, intézménnyel össze­fogva fel kíván lépni az Or­szággyűlésnél és a kormányál. (Forrás: Lélegzet) Növények jajkiáltásai Az az elfogult feltétele­zés, mely szerint csak az állatok képesek összetett viselkedésre, tévesnek lát­szik. Bár a „zöldségek" nem rendelkeznek neuro- nok alkotta idegpályákkal, mégis, egyes ingerekre ugyanolyan hatékonyan és gyorsan válaszolnak, mint a felsőbbrendű élőlé­nyek. A húsevő és az érintésre „megmozduló" növé­nyekkel végezték az első kutatásokat. 1873-ban Charles Darwin egyik kol­légája galvanométert kö­tött ilyen növényekre, és azt tapasztalta, hogy azok zsákmányszerzéskor, ü- letve érintésre az állati idegsejtekével megegyező elektromos impulzusokat bocsátanak ki. Egyes növények kom­munikálni is tudnak ázomszédaikkal például hernyóharapásra a nö­vény hormonjai által ter­melt „testszagot" kezd árasztani, amellyel fi­gyelmezteti társait a vár­ható támadásra. A Philo- bolus gombafélék pedig felvehetik a versenyt a leggyorsabb állatnak tar­tott gepárddal is, mivel egy hidraulikus „szerke­zet" segítségével spóratok­jaikat akár 60 km/órás se­bességgel lövik ki a leve­gőbe. Más növények aktívan védekeznek: egy Mexikó­ban honos cserje, a Bur- sera, gázhalmazállapotú mérget spriccel a „tá­madó" kecskére. Természetesen e csele­kedetek többsége nem „tudatos" reakció, de me­chanizmusuk legalább olyan kifinomult, mint az egyszerű tengeri állatok védekezése a halakkal szemben. (FEB) Vízvédelem A műszaki fejlesztésnek és ku­tatásnak a környezetvédelemben betöltött egyre jelentősebb szere­pére hívta fel a figyelmet Baja Fe­renc környezetvédelmi miniszter a Nemzetközi Vízminőségvé­delmi Szövetség múlt heti konfe­renciáján, Budapesten. A tárca törekvése: az egészséges életfelté­telek - közöttük a levegő és víz­minőség - biztosítása, a biológiai sokszínűség fenntartásával. Drámai hangú felhívást fo­galmazott meg a ENSZ kör­nyezeti programja, az UNEP: a talajfelszínen megfigyelhető pusztító eróziós folyamatok következtében a Föld számos táján egyre nyugtalanítóbban csökken a termőföld nagy­sága, ami - főként a harmadik világban - veszélyezteti a la­kosság élelmezését. A földfelszín egy tizedrésze jelentős károsodást szenve­dett. A víz, a szél pusztító te­vékenysége szinte visszafor­díthatatlan károkat idézett elő. E folyamatok következ­ményei az érintett területeken (főként Amerikában, Afriká­ban és Ázsiában) súlyosabbak, mint amit a Föld felmelege­dése, vagy az ózonlyuk okoz. Az afrikai Szaharától délre fekvő területeken például az egy főre jutó élelmiszer-ter­melés 1986 és 1992 között tíz százalékkal esett vissza, mára már 900 millió ember táplá­léka került közvetlen ve­szélybe. Az ENSZ által közzétett fel­hívás kapcsán a hazai termő­föld állapotáról, az eróziós pusztulás mértékéről kérdez­tük Bartalos Tivadart, a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium talajvé­delmi szakemberét: — Hazánk sem kivétel a vi­lágszerte tapasztalható káros tendenciák alól. Magyaror­szágon a vízerózió mintegy 2.3 millió hektáron pusztítja a talaj felső humuszos rétegét. Becsléseink szerint évente kö­rülbelül 1.5 miihó tonna szer­vesanyag mosódik így le a lej­tős területekről. A talaj termő­rétegének vékonyodását, a ta­lajveszteséget, az ökológiai funkciók jelentős csökkenését elsősorban az erdőírtások, a domboldalakon történő lejtős művelések okozzák, de közre­játszik benne a mezőgazda- sági talajvédelmi munkák el­hanyagolása is. A talaj pusztu­lásával egyidejűleg a felszíni vízfolyások, csatornák, tavak, tározók is szennyeződnek a mezőgazdasági területekről lehordott szerves anyagokkal, műtrágyákkal, szennyvízi­szapokkal, valamint az ipar­ból, a hulladéktározókból, meddőhányókból származó Sok a tennivaló Természetvédők sorakozó! A természetvédelmi hivatal olyan oktatóközpontot létesí­tett Budapesten a Költő utcá­ban, amelyben lehetőség lesz a természetvédelmi ismeret- terjesztő és tudományos prog­ramok szélesebb nyilvánosság előtti lebonyolítására. Az ok­tatóközpontban két kiállítást nyitottak, az egyik hazánk madárvilágát, a másik pedig Magyarország földtani termé­szeti értékeit mutatja be. Elkészült a Természetvéde­lem '94 című kiadvány is, me­lyet először a hivatalban mu­tattak be. Ez a természetvéde­lem hazai folyamatát részle­tezi az érdeklődőknek. Az el­múlt négy évben 76 ezer hek­tárral nőtt a védetté nyilvání­tott területek nagysága ha­zánkban, a hivatal tulajdoná­ban 65 ezer hektár van, to­vábbá 45 új tájvédelmi körzet létesült. Emellett a természetvé­delmi hivatal munkatársai 800 ezer hektárt világítottak át természetvédelmi szempon­tok alapján. Sok a tennivaló. Több mint félezren munkál­kodnak a természet tényleges megóvásán országszerte. sokféle mérgező anyaggal. A szélerózió is jelentős pusztí­tást végez a természetben: mintegy 600 ezer hektáron szennyezi a levegőt. A légköri ülepedés hatására a távolabbi területek, vetések is sínylőd­nek, porszennyezetté válnak. A szakszerűtlen talajművelés, az erdősávok, utak, vízfolyá­sok, árkok mentén ültetett fa­sorok megszüntetése felgyor­sította ezt a folyamatot. Az urbanizáció, a bányá­szat, a növekvő közlekedési infrastruktúra területigénye, a hasznosítható mezőgazdasági területek rohamos csökkenése miatt egyre sürgetőbbé vált a hosszútávú területgazdálko­dás bevezetése. Ennek nélkü­lözhetetlen részét képezi a ta­lajvédelem, azaz a talajveszte­ségek csökkentése, a környe­zetet veszélyeztető emberi te­vékenység által előidézett ká­ros mechanikai, fizikai, kémiai és biológiai hatások megelő­zése, megszüntetése, mérsék­lése, illetve a károsodott talaj rehabilitációja. Ferenczy-Europress „Szövetség a Vasútért" Enyhe telek, forró nyarak, aggasztó jelek, kedvezőtlen éghajlatváltozás (2. rész) Pestist hoz a globális felmelegedés? A gazdag ipari államok ve­tették el a globális felmelege­dés magvait. Most learathat­ják a vihart - a halálos járvá­nyok újbóli elterjedését. Az öntözés járványokhoz vezethet A kontinensek belsejében várható járványok előfordulá­sát nehezebb előre látni. Mivel ezek száraz területek, a szú­nyogok eltűnhetnek innen, azonban - figyelmeztet Lind­say - a kiszáradó folyók után maradó holtágak a szúnyogok ideális életterei. A száraz öve­zetekben másfajta veszélyek leselkednek, így például a homoki legyek. Ami pedig még fontosabb, a forróbbá váló napsütésben aszalódó or­szágok első reakciója az öntö- zőcsatomák építése lesz. A modem öntözőcsatornák, melyekben az év nagyobbik részében áll a víz, nemcsak a moszkitók számára nyújtanak ideális életteret, hanem pél­dául a laposférgeknek is, me­lyeknek parazitái a schisto­somiasis okozói. A paraziták bizonyos trópusi csigafajták­ban tenyésznek, melyek a se­kély, lassú folyású vagy pangó vizet kedvelik. A schistosomiasis a világon mintegy kétszázmillió embert sújt, s a következménye le- gyengülés és halál. Az egyike azoknak a betegségeknek, me­lyek terjedőben vannak a tró­pusokon, és ez az öntözési be­ruházások egyik legnagyobb hátulütője. A csigák a hosszú, hűvös téli hónapok alatt rendszerint elveszítik fertőzőképességü­ket. Ezért az öntözött mező- gazdasági területeken dol­gozó emberek milliói, például a Nüus egyiptomi deltájánál, védve vannak a betegségtől. Azonban - figyelmeztet Hai­nes -, ha a hőmérséklet emel­kedik, annak az lehet a követ­kezménye, hogy az egyiptomi vizekben élő csigák egész év­ben fertőzőképesek lesznek és a nagyszámú egyéb parazita mellett még a schistosomiasis is sújtani fogja az egyiptomi parasztságot. Az enyhe telek veszélye Az éghajlatváltozás mély­reható átalakulást fog okozni a mezőgazdaságban is. Euró­pában például a melegebb te­lek még inkább hozzájárulnak a növényi kártevők elszapo­rodásához, mint a meleg nya­rak. A Skót Gabonakutató In­tézet igazgatója, Hohn Hill- mann szerint ez a „zöldhíd" lehetővé teszi azoknak a nö­vényi kártevőknek a túlélését és elszaporodását, melyek normális körülmények között a kemény telek alatt elpusz­tulnának. A Rothamstedi Ga­bonakutató Intézetben a levél- tetvek valószínű szerepét ku­tatják, mivel ezek számos nö­vényi vírusbetegség kóroko­zóját terjesztik. Az 1990-es kü­lönösen enyhe telet követően a levéltetvek a szokásosnál he­tekkel korábban rajzottak ki, és az egészen zsenge növé­nyeket fertőzték meg. A kuta­tók szerint 2050-re a levéltet­vek mintegy hat héttel koráb­ban fognak kirepülni. Az állatbetegségek az em­beri betegségekhez hasonlóan terjedni fognak. Az afrikai ló­betegség például az elmúlt négy évben meghonosodott Spanyolországban, mivel a sorozatos enyhe teleket túlél­ték a vírushordozó muslicák. Ebben a betegségben a meg­fertőződött állatok 95 száza­léka elpusztul. Ma már Spa­nyolországban egész évben tartani kell tőle - közli egy nemrégiben napvilágot látptt jelentés, melyet az AFRIC Ál­lategészségügyi Intézet adott ki. „Amennyiben a felmelege­dés fokozódik, a betegség északabbra is el fog terjedni, így például jelentős veszély- forrássá válhat Angliában" - írja a jelentés. Nem kell sokáig vámunk. Nagy-Britanniában a Culicio- des muslicának számos fajtája él, és valamennyi terjesztheti a kórt. Ugyanezek a rovarok ter­jesztik a kéknyelvűség nevű betegséget is, amely a juhokat támadja meg, és az utóbbi időben vált rendszeressé és tömegessé Portugáliában, Spanyolországban és Görög­országban. Az Egyesült Álla­mokban végzett kutatások arra figyelmeztetnek, hogy növekszik a marhabögöly ál­tal széthurcolt betegségek ve­szélye, melyek már most is sok szarvasmarhát pusztíta­nak el. Egy másik fenyegető beteg­ség, amely az embereket és az állatokat egyaránt sújtja, a ce- celégy által terjesztett álom­kor. Á cecelégy jelenleg Afri­kában honos, de más konti­nenseken is elterjedhet. „Mit szólnának ahhoz, ha Arizoná­ban is megjelenne?" - kérdezi Noel Brown, az ENSZ Kör­nyezetvédelmi Programjának igazgatója. „Ilyesmi nagy va­lószínűséggel előfordulhat, és nagyon súlyos problémákat okozhat". A cecelégy tömeges rajzása mindenesetre legalább nyomon követhető. Oxfordi zoológusok távérzékelési ku­tatásaik során megállapítot­ták, hogy a cecelégy elterje­dése egybevág egy bizonyos jellegű növényzet kiterjedésé­vel, s ez műholdról követhető. Haines nyomatékosan fel­hívja a figyelmet arra, hogy további kutatások szüksége­sek az éghajlatváltozásoknak az emberek egészségére gya­korolt lehetséges távolabbi ki­hatásairól. Lindsay is osztja ezt a nézetet. „Egyelőre nin­csenek adataink a betegségek területi megoszlására vonat­kozólag; mindenekelőtt a tró­pusokon terjednek" - állítja. A maláriával fertőzöttek száma becslések szerint 270 és 360 millió között van. Azonban még a leggondo­sabb kutatás sem tudja mindig előrejelezni a „nagy meglepe­tést", a járvány váratlan kitö­rését, ami a legtöbb ilyen be­tegség jellemzője. Az idézett jelentés szerkesztő bizottsá­gának elnöke, Michael Row­land azt latolgatja, hogy pél­dául újból megjelenik-e a pes­tis. Noha a betegséget okozó baktérium leginkább a föld forró területein él, kisebb fer­tőző gócok léteznek Kelet-Eu- rópában is. Az egyik elmélet szerint a „fekete halál" akkor terjedt el Európában, amikor egy ha­talmas kínai árvíz elől fertő­zött patkányok menekültek tömegesen ide a XIV. század­ban. A jégsapkák olvadása következtében az árvizek va­lószínű következményei lesz­nek a globális felmelegedés­nek. „A mi saját barna patká­nyaink éppen olyan hatásosan terjeszthetik a betegséget, mint a fekete patkányok a kö­zépkorban" - figyelmeztet Rowland. Ebből a szemszög­ből nézve hirtelen fenyegető színezetet kap az a tény, hogy Nagy-Britanniában az utóbbi enyhe telek során nagyon megnövekedett a pat­kány-populáció. (Forrás: Lélegzet)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom