Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-27 / 201. szám
1994. augusztus 27., szombat GAZDASAG MÉPÚJSÁG 5 Fogkrémkörkép Melyiket válasszuk? Ha az ember kizárólag a reklámokra hagyatkozna, még azt hihetné, hogy nincs a világon lyukas fogú ember. Merthogy annyi csodála- tos-szuper-utolérhetet- len-legjobb, stb. fogkrémről áradoznak, amelyek ugye a reklámozó cég szerint szinte kizárják a fogszuvasodást és egyebeket. Jól tudjuk azonban, hogy sajnos korántsem ez a helyzet, hazánk a rosszfogú emberek országa, már gyermekkorban elkeserítő állapotba kerül a fogazat, s ennek nem kizárólag az az oka, hogy nagyon sok családban még mindig egyáltalán nem foglalkoznak a szájhigiénével. Vétkesek ebben a táplálkozási szokások is, valamint az, hogy hazánk igen sok tájegységében nagyon kevés az ivóvízben az oldott állapotú fluor. Jó, ha tudjuk azt is, hogy a szakemberek szerint havonta kell cserélni a fogkefét, mert a nedves környezetben a szálak rejteké- ben szabályosan burjánza- nak a bacilusok, s ez utóbbiak nemcsak a szájüregre gyakorolhatnak nemkívánatos hatást. De maradjunk a fogkrémeknél. Talán azt sem mindenki látja át, hogy legjobb lenne a fogorvosától tanácsot kérni, az ő esetében milyen speciális összetételű fogkrém lenne hatásos. S ez nemcsak egyfajta lehet, az ideális hatásfokot többféle fogkrém kombinációjával lehet elérni, az egyik a fogazat tisztításában „jó", a másik a szájüreg fertőtlenítésében kiváló, a harmadik az ínysorvadást gátolja. A fogkőre hajlamosak, valamint a dohányosok is szeretnének hófehér fogakat, de jó ha vigyáznak a „csodaszerekkel", mert nem egy - általában csomagküldő szolgálaton keresztül terjesztett - készítmény nemcsak tisztítja, hanem roncsolja is a fogzománcot, inkább ártva, mint használva. A Teszt magazinban 36 (8 hazai és 28 külföldi) fogkrémről készült el a „bizonyítvány", a laboratóriumi vizsgálatokat a Kermi készítette. Az eredmények alapján fogszuvasodás ellen az import fogkrémek közül az Aquafresh, a Belnd-a-med, a Colgate, az Elmex, a Glister, és a Signal használ. Fogkő, ínygyulladás, és fogszuvasodás ellen a Blenda-a-med Complete, Colgate total, Signal Global véd, a fogíny védelmére gyártják a Vade- mecum Natural fogkrémet, míg a túlérzékeny fogakra a Sensodyne és az Oral-B Sensible fogpasztát ajánlják. A gyermek és junior fogkrémek közül a Blendi védi és erősíti a tejfogakat. A vízben oldódó fluorid mennyisége szerint pedig a következő a sorrend: Blend-a-med, Oral-B, Elmex, Reach, Amo- dent és Colgate. (Természetesen a gyermek-, ületve junior változat. A hazai fogkrémek közül az Amodent a fogszuvasodás és fogínysorvadás, illetve dohányosoknak készült változata a fogelszíneződés ellen javasolt, az Óceán a fogínyvérzés és fogkő ellen, az Ovenall a fogkő ellen, a Sanodent pedig a fogkő, a szuvasodás és ínygyulladás ellen nyújt védelmet. vem Kárpótlási jegyek: érdemes várni az eladással Úgy tűnt, véget ért a kárpótlási jegyek aranykora. Az ÁVÜ igazgatótanácsa legutóbbi döntése értelmében már csak a névértékűk feléért lehet beszámítani a jegyeket részvényvásárláskor. A piacon a döntés hatására kisebbfajta pánik tört ki, s a tőzsdén a jegyek árfolyama minden eddigi alsó határt megdöntött: 440 forintra esett vissza. Az országos ijedelem elkerülése végett az illetékesek azonnal közölték: nem állítják le a kárpótlási jegy-részvénycsere akciót (csak az ÁVÜ-nél 10 milliárd forint értékű vagyon tulajdoncseréje várható még az idén!), s újabb lehetőségeket is felkínálnak a jegyek beváltására. Például több mint 10 ingatlan befektetési alapot hoznak létre, amelyek várhatóan tisztes hasznot hajtanak majd a tulajdonosaiknak. Az alapok vagyonát irodaházak és mezőgazdasági üzemek képezik majd. Ezek működtetéséből, illetve eladásából fizetnek az alapok kezelői évente osztalékot a tulajdonosoknak. Ha pedig lejár az alap futamideje - általában 10 év múlva -, az összes hasznot szétosztják, a tulajdon arányában. Az első ilyen ingatlan befektetési alap várhatóan már az év végén megkezdi működését. A kárpótlási jegyek eladásával tehát addig mindenképpen érdemes várni. (bánhegyi) Ferenczy Europress Emelés szeptemberben Az országgyűlés határozata alapján az ősz első hónapjában több mint 2 millió nyugdíjas részesül nyugdíjemelésben. Az érintettek köréről illetve az okét megillető emelés mértékéről adott bővebb tájékoztatást dr. Tamási Judit, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat nyugdíjjogi és országos szakigazgatási főosztályának helyettes vezetője. — A kormányrendelet alapján ez év szeptember elsejétől 8 százalékkal kötelezően kell emelni az 1994. január 1-je előtt megállapított öregségi (a bányászati és előnyugdíjat, a korengedményes, valamint az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját is !), a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti járadékot, az árvaellátást, az özvegyi és szülői nyugdíjat, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékát, a szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékát valamint az özvegyi és a növelt összegű özvegyi járadékokat. Szeptember elsejétől az előzőekkel azonos mértékben azokat a hozzátartozói nyugellátásokat is emelni kell, amelyeket 1993.december 31-e után, de még 1994. szeptember elsejét megelőzően állapítottak meg. Az 1993. december 31-ét követően újból megállapított nyugdíjakat, valamint azokat, amelyeknek mértékét az átmeneti illetve a rendszeres szociális járadék megszüntetését követő naptól állapítanak meg - a megszüntetett ellátás időpontját alapul véve - szintén 8 százalékkal emelik. Az emelések mértéke az öregségi és a rokkantsági teljes-, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíjnál havi 800 forintnál nem lehet kevesebb, 2800 forintot azonban nem haladhatja meg. Az emelt összegű nyugdíjakat az érintettek első alkalommal a szeptember 15-i nyugdíjkézbesítések alkalmával vehetik kézhez. R.PA. (Ferenczy Europress) A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 166,57 169,57 ausztrál dollár 79,43 80,77 belga frank (100) 336,66 342,16 dán korona 17,50 17,80 finn márka 21,29 21,63 francia frank 20,25 20,59 görög drachma (100) 45,67 46,47 holland forint 61,80 62,84 ír font 164,27 167,07 japán yen (100) 107,51 109,37 kanadai dollár 77,90 79,42 kuvaiti dinár 359,65 366,31 német márka 69,38 70,58 norvég korona 15,79 16,07 olasz líra (1000) 68,35 69,57 osztrák schilling (100) 986,31 1003,01 portugál escudo (100) 67,86 69,00 spanyol peseta (100) 83,18 84,64 svájci frank 82,28 83,60 svéd korona 14,07 14,31 USA dollár 106,95 108,95 ECU (közös piac) 132,12 134,36 Irány a tőzsde! A részvényvásárlók általában csak akkor találkoznak a cégekkel, amikor azok már bent vannak a tőzsdén és forgalmazzák az értékpapírjaikat. Ezt azonban több hónapos munka előzi meg. A tőzsdei bevezetésre való felkészítés a brókercégek feladata. Ha valamely részvény- társaság úgy dönt, hogy be szeretne kerülni, először az Állami Értékpapír Felügyeletnél kell bejelentenie ezt a szándékát, majd pedig a Budapesti Értéktőzsdét is értesítenie kell róla. A hivatalos kérelem benyújtása után a tőzsdén már szereplő cégek képviselői, vagyis a tőzsdetagok meghallgatják az új tagjelölt képviselőjét: kérdéseket tehetnek fel üzleti forgalmára, terveire vonatkozóan. A meghallgatást követően a Tőzsde- tanács feladata eldönteni, be- fogadja-e a „szentélybe", tagjai sorába a jelentkezőt, vagy sem. Tény: eddig még nem volt rá példa a hazai tőzsde történetében, hogy valakit is elutasítottak volna. A Tőzsdetanács vagy jegyzett, vagy forgalmazotti kategóriába vezeti be az új tagot. A kettő közötti lényegi különbség, hogy míg az előbbinél a forgatható, szabadon felhasználható tőkerésznek (az úgynevezett közkészhányadnak) az össztőke 25 százalékát kell elérnie és legalább 100 tulajdonossal, valamint 3 befejezett üzleti évvel kell rendelkeznie a cégnek, addig az utóbbinál 50 tulajdonost, 10 százalékos közkészhányadot és legalább 1 éves működést ír elő a hamarosan bevezetendő új szabályzat. A forgalmazotti kategóriából bármikor át lehet kerülni a jegyzett kategóriába, ha a feltételeket a jelentkező teljesíteni tudja. A tervezett tőzsdei szabály-változások , között szerepel, hogy a jelenlegi több hónapos bevezetési eljárást jelentősen lerövidítsék. Attól kezdve, hogy az illető cég bekerül a tőzsdére, minden ügyletét csak ezen az intézményen keresztül intézheti. Tehát a Tőzsdetanácsot tájékoztatnia kell a céget ért mindenféle külső és belső, személyi és üzleti változásokról egyaránt, a részvényeit pedig kizárólag a Tőzsdén értékesítheti. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy Europress Pillér I. ingatlan befektetési alap Mégis lesz osztalék 0n kitölti a szelvényünket. Mi feltöltjük a gáztartályát! Ha Ön, mint leendő partnerünk, június 13. és szeptember 30. között Prímagáz tartályt bérel, és azt december 31-ig üzembe helyezteti, rendszerének első feltöltésénél 1,2 tonnás tartály(ok) esetén 30.000 Ft, 2,1 tonnás tartályok) bérlése esetén 60.000Ft kedvezményt kap a gáz árából! Ismét itt a príma alkalom! Használja ki a hatékony és gazdaságos Prímagáz energiaforrást! Területi képviselőnk: Rabatin Gábor, tel.: (74) 351-251 Töltse ki a szelvényt, és küldje el a következő címre: Budapest 114, Pf. 10/9.1525, Tel.: 217-2523 Név:............................................ ...........Cím:........,................................,....................................... M egye:.......................................................................Tel.:.....................................>......,.......... F elhasználási terület:.......................................................................................................... ff PRÍMAGÁZ l I Tolna Megyei Népújság Megoldódni látszik a Pillér I. ingatlan befektetési alap körül kialakult huza-vona. Néhány hete kapott szárnyra a hír, hogy a tervekkel ellentétben veszélybe került az osztalékfizetés. Az ÁVÜ ugyanis, amely az alapot létrehozta, egyszerűen nem számolt azzal a törvénnyel, amely szerint az ingatlanok vásárlása után mindenkinek illetéket kell fizetnie, így az alap tulajdonában levő budapesti belvárosi irodaházak után képződött illeték elvitte az osztalékot! Mivel az Illetékhivatal nem adott semmiféle fizetési kedvezményt, más megoldást kellett keresni, hogy a befektetők hozzájuthassanak jogos járandóságukhoz. Végül az ÁVÜ úgy döntött: felemeli a Pillér I kezelőjének, a Prudent Invest Rt-nek az alaptőkéjét, hogy fizetni tudjon. A jelenlegi 30 millió forintról 70 millióra növelt alaptőkéből így még az idén mindenkit ki tudnak elégíteni. Bánhegyi Zsuzsa (FEB) Hol tart a privatizáció az élelmiszergazdaságban? Az élelmiszergazdaság eddigi privatizálása során a jó piaci pozícióval rendelkező vállalatok külföldi befektetők tulajdonába kerültek. A hazai mezőgazdasági termelők pedig úgyszólván hoppon maradtak, annak ellenére, hogy az élelmiszerágazat magánkézbe juttatásának kezdetekor a kormánynak szándékában állt a hazai mezőgazdasági termelők tulajdonhoz juttatása. Hol futott vakvágányra az előző kormány elképzelése? - kérdeztük dr. Alvincz Józseftől, a Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet tudományos munkatársától. — A buktatót a privatizációs célkitűzések együttes, rangsorolás nélküli megvalósításában kell keresni: abban, hogy egy időben kívánták végrehajtani a föld és az élelmiszeripar privatizációját, holott meg kellett volna várni az új mezőgazdasági tulajdonosi kör kialakulását, s csak ezután értékesíteni az élelmi- szeripari - főként a hazai alapanyag-termeléshez kötődő - vállalatokat. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a túlméretezett, korábban a keleti piacokra kialakított tej, hús és baromfi iparágak iránt nem igazán mutattak érdeklődést a külföldi befektetők, ezért ezek privatizálása szinte egy helyben topogott. S az is tagadhatatlan tény, hogy a hazai alapanyag termelők számára sem lett volna perspektíva olyan vállalatokban tulajdonrészt szerezni, amelyek megfelelő piacok híján nem tudják értékesíteni termékeiket. Az agrárkutató szerint az élelmiszeripari vállalatok privatizációja során elsősorban a szövetkezetek jöhetnének szóba, csakhogy a nagyüzemek súlyos pénzügyi gondokkal küszködnek. Á mező- gazdasági termelők sincsenek jobb helyzetben, jelenleg nem hogy az élelmiszeripari vállalatok megvásárlására képtelenek, de pénz nélkül azok likviditási gondjainak privatizációval egybekötött megoldására sem alkalmasak. — Milyen jövő vár a magánkézbe juttatás előtt álló élelmiszeripari vállalatokra? Van-e számukra kiút a mai válságos helyzetből? — Kormányzati szinten sürgősen el kellene dönteni, hogy milyen ágazatok és vállalatok kerüljenek hazai tulajdonba és melyek külföldi befektetőkébe. Á jóformán csak hazai piacra termelő ágazatokba - mint például a tej és gabonaiparba - nagyon óvatosan szabadna beengedni a külföldi tőkét, míg az export- érdekelt hús- és baromfiipari vállalatok egy részét olyan külföldieknek kellene eladni, akik piacokat is tudnak teremteni a magyar áruknak. Az eddigi privatizáció során a döntő szempont a minél nagyobb bevétel volt, de a mezőgazdaság privatizálásakor ennek kisebb szerepet kellene kapnia. Hosszú távon azt is fel kellene mérni, hogy milyen termékekből, milyen mennyiségre van értékesítési lehetőségünk, majd ezt követően - szigorúan piaci alapon - szabályozni kellene, mely vállalatok maradjanak és melyek szűnjenek meg. Mindenáron ugyanis nem érdemes életben tartani olyan üzemeket, amelyeknek sem belföldi sem külföldi piacuk nincs. Újvári Gizella Ferenczy Europress
