Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-03 / 181. szám

1994. augusztus 3., szerda MEGYEI KORKÉP ÍPÚJSÁG 3 Átszervezés a munkaügyi központnál Például: Nagydorogon Nem a pecsételéssel van a baj. Mint arról lapunkból is értesülhettek Olvasóink, a Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ átszervezése miatt módosul az ügy- félfogadás rendje, az ügyintézés módja. A dunaföldvári, nagydorogi, hőgyészi, gyönki, és simontornyai irodákban csak hetente egy alkalommal fogadják az ügyfeleket, míg a szekszárdi, bonyhádi, dombóvári, tamási, paksi, bátaszéki és tolnai kirendeltségeken megerősített és szakosodott gárda várja augusztus 1-jétől a munkanélkülieket. A változás első napján a nagydorogi irodát kerestük fel, ahol Dobri Istvánná ható­sági ügyintézőtől megtudtuk, hogy keddre százötvenhárom embert hívtak be - az irodá­hoz tartozó hét településről -, s azok nagy része meg is jelent „pecsételésen". A térségben egyébként mintegy hétszáz regisztrált munkanélküli van. — Az alapvető feladatot, a munkanélküliek jelentkezését továbbra is helyben végezzük - mondta -, akinél azonban változás van - új munkanél­küli, vagy megszűnik a segé­lye - annak be kell utaznia Paksra. Ott bővebb informáci­óval látják el, és nagyobb esé­lye van arra is, hogy munkát találhat, vagy számára megfe­lelő átképzést talál. Az ügyfelek persze hozzá­szoktak a három nagydorogi kolléganőhöz, és kicsit ide­genkednek a változástól, de azt végül is tudomásul vették. A továbbiakban - mint a fel­irat is hirdeti - el kell hozniuk a személyi igazolványt, hiszen keddenként olyan ügyintézők is jönnek, akik nem ismerik őket. Ezt is meg kell szokni. Az ügyfelelc közül - érthető módon - nem mindenki örül az újságírónak. Egy ötvenkét esztendős hölgy elnézést kér, de nem óhajtja minősíteni a változást, épp elég baj neki, hogy harmincnégy év után - diplomával a zsebében - munkanélküli lett. Egy másik ügyfél - Horváth Lászlóné Pálfáról - beszéde­sebb: elmondja, hogy Német­országban dolgozott - leg­utóbb titkárnőként. Jelenleg férjével együtt - aki egyébként kőműves - munkanélküli, és ez bizojiy hatalmas gond. Nem sok esélyt lát arra, hogy Pakson kínálnak nekik mun­kát. A folyosón várakozók kö­zül többen még nem nagyon értik az ügyfélfogadás válto­zását. Ezzel nem is igen fog­lalkoznak, inkább arról be­szélnek, hogy helyzetük szinte teljesen kilátástalan, vannak, akik méltatlannak, megalázónak tartják, hogy a jövedelempótló támogatásért negyven órányi munkára le­het kötelezni őket. Egy fiatalember azért mél­tatlankodik, mert ha a meg­adott dátumhoz képest egy napot késik, akkor már Paksra kell utazni. A várakozók le­torkollják: ha már egyszer munkanélküli, akkor egy na­pon csak meg tud jelenni. Mert ha dolgozna, akkor min­den nap ott kellene lenni..-Hangyái Mit kell tudni a földtörvényről? „Lebeszéltek a kilépésről” A július 27-én életbe lépett földtörvényről szóló nyolc részes sorozatunk véget ért. A törvény fejezeteit sorra véve igyekeztünk olyan kér­désköröket kiválasztani, amiről úgy gondoltuk, hogy olvasóink többségét érdekli, érinti, hiszen a megyében dolgozók nagy része a mező- gazdaságból él. így szó esett a földtulajdonjogról, annak nagyságáról, a haszonbérlet­ről és korlátáiról, a földhasz­nálók kötelezettségeiről, a földvédelmi bírságról, a földvédelmi hatóságról, a földvédelmi járadékról és még több hasznos dologról is. A sorozatunkban mindvé­gig dr. Solymosi József or­szággyűlési képviselő, a me­zőgazdasági bizottság tagja volt a segítségünkre. Olvasó­ink kérdéseit is ő válaszolta meg. Egyik dombóvári - levelé­ből ítélve - nyugdíjas olva­sónk a következőket kérdezi: „Azt most már tudom, hogy 1993-ban rövid határidőn belül ki kellett volna lépni a termelőszö­vetkezetből, hogy hozzá jussunk némi vagyonrészhez. Azonban sajnos a tagság elaltatásával, fél­revezetésével azidőben lebeszéltek minket a kilépésről és a vagyon­rész utáni komoly éwégi nyere­ség százalékáról beszéltek a köz­gyűlésen. Természetesen ez jegy­zőkönyvben rögzítve nincs. Kér­déseim: mit tehetünk mi a tsz-ben lévő üzletrészünkkel? Tervez-e a kormány ezzel kapcsolatban va­lamit? Ha szeretnénk értékesí­teni, akár többen összefogva, le- het-e, milyen értékben és az érté­kesítés után van-e adókötelezett­ségünk?" — A mezőgazdasági szö­vetkezetekből történő kiválást a szövetkezetekről szóló át­meneti törvény szabályozza. E szerint a mezőgazdasági szö­vetkezetekből csak a törvény hatályba lépése és az 1992. de­cember 31-e közötti időszak­ban lehetett kiválni, illetve üz­letrészt kivinni. Az ezt követő időszakban sem a szövetke­zeti átmeneti törvény, sem a szövetkezeti törvény nem ad lehetőséget a hasonló formá­ban történő kiválásra, a szö­vetkezeti üzletrész kivitelére. A szövetkezeti üzletrész ér­tékesítésére ma is van lehető­ség. Az újonnan megválasztott parlament és a kormány tisz­tában van a szövetkezeti üz­letrész tulajdonosok, különö­sen a kívülálló üzletrész tulaj­donosok problémáival, éppen ezért még ebben az évben sze­retné napirendre tűzni e prob­lémakör áttekintését, megol­dását. Várjuk továbbra is, a té­mával kapcsolatban olvasó­ink kérdéseit! Mauthner Horgász­bajnokság a Sión Augusztus 6-án és 7-én (szombaton és vasárnap) a Klubcsapatok Országos Hor­gászbajnokságát rendezik meg a Sión. Kérik a horgászokat, hogy a 6-os számú közúti hídtól nyu­gati irányban mintegy 2 kilo­méter hosszúságban sem 6-án, sem 7-én a versenypályán ne horgásszanak sem a jobb, sem pedig a bal oldalon. A helyzet évek óta egyre rosszabb Megéri-e a termőföldet öntözni? (Folytatás az 1. oldalról.) A Közép-Dúnántúli Vízü­gyi Igazgatóság szekszárdi te­lephelyén Kiing Béla sza­kaszmérnökkel beszélgettünk. — Az öntözés engedély köte­les, tehát önök pontosan tudják, hogy hányán kívánnak élni ezzel a lehetőséggel? — Összesen 31 vízjogi en­gedélyt adtunk ki, ebből jelen­leg 5 a szüneteltetést kérte. Az engedély meghatározatlan időre szól, túlsúlyban üzemek kérték, de egy-egy magán­gazda is próbálkozik az öntö­zéssel. Az elmúlt évek gyakorlatát figyelve, az igénybevehető vízkészletnek még a negyedét sem használják ki a termelők. — Honnan nyerik az öntö­zéshez szükséges vízmennyisé­get? — Zömében felszíni és ta­lajvizekből, illetve ahol ön­tözni szeretnének, de nem áll rendelkezésre az említett lehe­tőség, ott az első vizetadó ré­tegig kell lefúrni. — Aki öntözni szeretné a termőföldjét, annak hová kell for­dulnia, hol kell az engedélyezte­tést elkezdenie? — A vízügyi igazgatósá­gon (Szekszárd, Bezerédj u.) célszerű tájékozódással kez­deni, itt elvi vízjogi engedélyt kap, majd ennek alapján meg tudja csináltatni a meliorációs szakemberrel a kiviteli tervet. Erre feltétlen szükség van. Ha a kiviteli terv elkészült, akkor ennek alapján adjuk ki a víz­jogi engedélyt. Eztán lehet megépíteni az öntözőberen­dezést, majd vízjogi üzemelte­tési engedélyt kell kérni és már semmi akadálya sincs az öntözésnek. — Még így felsorolva is hosz- szúnak tűnik, mit jelent ez a gya­korlatban? — Az engedélyek megadá­sára általában 30 napot kell várni, de sajnos ez azt jelenti, hogy az elvi engedélyre is, majd a konkrét kiviteli terv beadása után is 30 nap, mire a vízjogi engedély megérkezik és újabb várakozási idő, mire az üzemeltetési engedély megérkezik. Valóban, aki olyan növényi kultúrába kezd, ami vízigényes, cél­szerű, ha időben elkezdi a fel­készülést az öntözésre. — Mit jelent, hogy konkrét kiviteli tervet kell készíteni? — Le kell írni, hogy mek­kora területet kíván öntözni, igazolni kell ezek tulajdonjo­gát. Célszerű ha rajzzal is be­mutatja, hogy hol, hogyan kí­ván öntözni, ezt egy hozzáértő műszaki ember könnyen elké­szíti. — Mennyibe kerül ez a sok kérelmezés? — Nem drága, ezer forint körüli illetéket kell befizetni. — Gyorsabb megoldás nincs, ha például sürgősen kell az öntö­zés? — Erre is van megoldás, ideiglenes vízjogi engedélyt kell kérni, melyben fel kell tüntetni, hogy mettől meddig kíván élni ezzel a lehetőség­gel. Így harminc napon belül öntözhet. — Az elhasznált vizet hogyan ellenőrzik és mibe kerül ez a gaz­dálkodóknak? — A szivattyúkapacitásból lehet arra következtetni, hogy mennyi vizet használnak álta­lában, akinél a 10.000 köbmé­tert egy év alatt nem éri el, ott bemondás útján kérjük a térí­tést. A felhasznált víz után vízkészlet-használati járadé­kot kell fizetni, a tavakból, tá­rozókból egy köbméterre 16 fillér körül jut, a felszíni ku­takból nyert víznél pedig el­érheti az egy forintot. Nem kell fizetni, ha valaki az 500 köbméter/évnél többet nem használ, illetve ha az 500 fo­rintot a vízkészlet használati járadék nem éri el, nem kell fi­zetnie az öntözésért. * A megyei földművelésügyi hivatalban megtudtuk, hogy az öntözőgép vásárlásához ál­lami támogatást lehet kérni, a beruházás értékének a 40 szá­zalékáig. Az igényeket legké­sőbb őszig illik beadni, hogy a meliorációra és öntözésre biz­tosított országos keretből, az igények birtokában tudjanak a megyei hivatalok igényelni. Az idén 10 millió forint támo­gatást kért a megyei földmű­velésügyi hivatal, a beadott pályázatok alapján. Ahhoz azonban, hogy az öntözésre az állami támogatást igényelni lehessen, rendelkeznie kell a kérelmezőnek vízjogi enge­déllyel, amit a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság ad ki, ezt megelőzően azonban célszerű kérni szakhatósági vizsgálatot és a tervdokumentációt is el kell készíteni. * Talán érdemes lenne a leír­tak után azon is elgondol­kodni, hogy miért olyan keve­sen öntöznek, amikor erre nagy szükség lenne. Felhív­tam telefonon néhány gazda­ságot azok közül is, akik „nagy öntözők" hírében áll­nak. Következzék néhány gondolat az ő véleményükből: Tolnán csak a hibridkukoricát öntözik, ez az úgynevezett „30 aranykoronás" földeken van, ami a tagság tulajdona. A fel­használt víz díját arányosan szétosztják az igénylők között. Itt ma csak erre van igény. Sióagárdon 10 hektár fűszer- paprikát öntöznek, mást már nem éri meg. A kertészeti kul­túra visszaszorult, mert kény­telen volt, hiszen a konzerv­gyárak többsége lassú hanyat­lás után éppen hogy működik. Kinek lehet eladni az öntözési árakkal is terhelt árut? Nem éri meg. A régi berendezések, amiket még nagy állami tá­mogatással lehetett a tsz-ek- nek megvásárolniuk, lassan elkopnak, a meghibásodás, az alkatrész cseréje pedig sokba kerül. Egyelőre úgy tűnik, senkinek nem éri meg ön­tözni. Talán majd az égiek megoldják...-mauthner­Fogyatékosok színjátszó mozgalma A találkozás élménye Augusztus 10-11-én negyedik alka­lommal kerül sor a Magyar Speciális Mű­vészeti Műhely Egyesület rendezésében a versmondók és színjátszócsoportok or­szágos találkozójára, amelynek a tamási művelődési ház ad otthont. A találkozót idén első ízben vette kezébe az Andornak tájai székhelyű egyesület, ezt megelőzően a Regöly-majsapusztai Rehabilitációs In­tézet bonyolította. A rendezvényen 31 különböző fokú értelmi fogyatékos gye­rekeket, felnőtteket gondozó intézmény képviseli magát, a két nap alatt 261 vers­mondó, színjátszó lép színpadra, s mint­egy 400 vendégre számítanak. — Az a tapasztalat, hogy évről-évre nagy a fogyatékos emberek körében az érdeklődés a színjátszás iránt, a résztve­vők száma is egyre nagyobb - mondja Dunai Jánosné, a majsapusztai intézet igazgatója. - Bővült a részvétel olyan ér­telemben is, hogy korábban csak felnőtt értelmi fogyatékosok voltak jelen, most iskolások és családban élők is jelentkez­tek. A találkozón 34 produkciót láthat a kö­zönség, amelyek közt lesz a két éve nagy sikert aratott „Tátika" és érkeznek meg­hívott eladók is: Spltész Rezső, Straub Dezső, és Csepregi Éva - ők fellépti díjat nem kémek. A rendezvénynek 28 támo­gatója akadt, köztük az értelmi fogyaté­kosok szervezetei, a Nestlé, a Coca-Cola, a Fővárosi Kézműipari Rt., a Megyei és a Tamási Önkormányzat, és számos tamási vállalkozás. Az alkalomból külföldi ven­dégek is lesznek: 8 fős osztrák delegáció érkezik Tamásiba, tapasztalatcsere céljá­ból. Kicsit talán az ő kedvükért is a nyitó­tánc - amellyel a majsapusztai intézet gondozottai készülnek - csárdás és polka lesz. — Köztudott a művészet személyiség- formáló hatása - mondja a színjátszás és a találkozó jelentőségéről Dunai Jánosné -, a fogyatékosoknál talán lassúbb ez a fo­lyamat, de szeretik csinálni és egyre töb­ben kapcsolódnak be. A szerepjátszás, a részvétel egy ilyen találkozón csodálatos élmény számukra, nagyon sokan ekkor találkoznak más intézményben lakó test­vérükkel, új barátságok szövődnek. Ez is szerepet játszik életminőségük javításá­ban, elviselhetőbbé teszi számukra az in­tézeti életet. -ff­HÍREK A MEGYÉBŐL Megemlékezés Csapó Dánielről A palánki Csapó Dániel szakközépiskola névadója 150 évvel ezelőtt, 1844. au­gusztus 5-én halt meg. Sírjá­nál most, az évforduló nap­ján délelőtt 10-kor, megemlé­keznek az „első magyar nemzetgazdáról". Beszédet Beödők Bertalan az iskola volt diákja, nyugállományú tanára, a Csapó-gyűjtemény patrónusa mond. Holland fiatalok jönnek Tolnára Tavaly 40 tolnai gyermek lá­togatott el Bodegravenbe, a város holland partnertelepü­lésére. Most a hollandok jön­nek. Augusztus 14-én érkezik 40 fiatal - kísérőkkel - és 20-áig vendégeskednek itt. Programjuk során megis­merkednek a várossal, kultu­rális és sportrendezvényeken vesznek részt Tolnán, Mö- zsön és Domboriban. Kirán­dulnak a Balatonra, Szek- szárdra, Budapestre, Pécsre. Művészetpedagógiai tábor Szálkán A Magyar Művelődési Inté­zet kortárs művészeti osztá­lya kezdeményezésére, az or­szág néhány óvó- és tanár­képző főiskolájának hallgató­iból táborozókat toboroztak a szálkai művésztelepre. Gaz­dag tartalmú programjuk - mely augusztus 1-től 10-ig tart - önismereti tréninggel kezdődik. Az első estén Nagy Ferenc, szálkai polgármester adott tá­jékoztatást a község életéről, és a 25 résztvevő is bemutat­kozott. A továbbiakban nap­közben különféle grafikai, festészeti technikákkal, népi kismesterségekkel, fotózással ismerkednek a táborozok, es­ténként pedig művészettör­téneti előadásokat hallgat­nak. Kedvezményes csatlakozási lehetőség Bogyiszlón A falu önkormányzatának döntése értelmében azokban az utcákban, ahol már kié­pült a gázvezeték, részletek­ben is befizethető a „beugró", Bogyiszlón. 120 csonk áll be­kötésre készen, többnyire olyan családok udvarában, akiknek gondot okoz a 47 ezer forintos hozzájárulás egyösszegben történő kifize­tése. Most lehetőségük lesz arra, hogy két éven át, havi 2000 forintonként, részletek­ben fizessenek, kamatmente­sen. A bogyiszlói képviselő-testü­let legutóbbi ülésén született az a döntés is, hogy hozzájá­rulnak - anyagilag is - a köz­úti igazgatóság útszélesítési munkájához. Még ebben a hónapban szeretnék újjáva­rázsolni a település főközle­kedési útját. Előre láthatólag ehhez helyi forrásból 3-400 ezer forint szükségeltetik. Vaditatás A földi teremtmények közül némely szelíd egyed megvadul, némely vad pedig megszelídül, ha egy kicsit iszik. Utóbbiak, az erdők lakói, mostanában sokfelé szomjaznak. S ha nem is válnak kezes bárányokká a kihelyezett vaditatók környékén, jobban tűrik az ember közelségét mint egyébként. Fejér megyéből kaptuk a hírt, hogy arrafelé, a hetek óta tartó kánikulában kiszáradt az erdei csermelyek, dagonyák nagy ré­sze. Csökkent a források vízho­zama, s nem jut elegendő ivó­vízhez az értékes vadállomány. A gond különösen azokban a vadaskertekben nagy, amelyek közelében nincs vízforrás. Oda lajtkocsikkal hordják az ivóvi­zet a vadgazdaságok. Fehérvár­csurgón, a Vadex Rt. vadas­parkjában például hetente há­romszor töltik fel az Hatókat, s a váli erdőkbe is másnaponként szállítanak vizet a szomjazó őzeknek, szarvasoknak, vad­disznóknak. A vadállomány el­látása nem olcsó, hiszen a leg­több helyen ivóvíz áron tudják csak beszerezni a kiszállított vizet. Spórolnak ahol tudnak, ahol lehetőség van rá, megpró­bálják fúrt kutakból ellátni az állományt. Tolna megyében szerencsére ilyen gond nincs. A gemenci erdő itteni területeinek zöme ártéren helyezkedik el, s végső esetben a Dunához is lehúzód­hat a vad. Más a helyzet a gaz­daság Bács megyei, homoki ré­szén.— A sükösdi erdésze­tünknél itatják a vadakat - tá­jékoztatott Solti Imre szek­szárdi erdész -, de nekünk van vizünk. Legalább az van.-Wy -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom