Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-11 / 188. szám
1994. augusztus 11., csütörtök KÖRNYEZETBARÁT KÉPÚJSÁG 7 Lelki környezetünk alakítói (4.) Dömény Gábor csillagász Ebben a sorozatban olyan Tolna megyei, illetőleg a régióhoz valami módon kötődő embereket - művészeket, lelkészeket, közéleti szerepvállalókat és magányos farkasokat - mutatunk be, akikre érdemes figyelni, mert - akarva vagy akaratlanul - jelentős kömyezetformálók. Keressük egymást! Dömény Gábor a szekszárdi csillagda vezetője gyermekkorát Kajdacson töltötte, iskoláit Budapesten végezte, a műegyetemen szakoktatói diplomát szerzett. Eveken át geodétaként dolgozott, legtöbbet a paksi erőműnél. 1954-ben született, és csak 1991-ben jutott el odáig, hogy „főállásban" csillagászkodhasson. Ekkor üresedett meg egy állás a bajai obszervatóriumban, ahol 1 éven át éjszakai asszisztens volt. Szekszárdra 1992-ben jött, az akkor felújított bemutató csillagdába. •o— Maradjunk abban kezdi -, hogy nem hivatásos csillagász vagyok (nem ez irányú a végzettségem), hanem sok gyakorlattal, meglehetős égboltismerettel rendelkező amatőr csillagász. Az az igazság, hogy a profik nem is szi- vesen vállalkoznak rendszeres bemutatókra. Néha egy-egy előadásra igen, de azon túl a saját megfigyeléseikre szánják az időt. Én viszont állok az érdeklődők rendelkezésére, akár hajnalig is. Hagyom magam kihasználni. — Hogyan szereti meg valaki az univerzumot, a messzeséget? — Nálam egy könyvvel kezdődött, amit kisdiák koromban a padláson találtam. Az optikáról szólt, s elvezetett a távcsövek varázslatos világába. Nemsokára, úgy 12 évesen, megszerkesztettem az első „távcsövemet" úgy, hogy apám szemüvegét a szőlőlugasra akasztottam, és a diavetítő lencséjét hozzáraktam. Később már mint pesti közép- iskolás, rendszeresen eljártam az Uránia Csillagvizsgálóba, Kulin György műhelyébe, ahol rengeteg elméleti és gyakorlati ismeret szereztem. Irányításával készítettem el az első távcsőtükrömet is. Aztán egy hosszabb kihagyás következett - katonáskodás, geodé- táskodás; bár közben is végeztem megfigyeléseket hazai és nemzetközi csülagász szervezetek részére a saját távcsövemmel, otthon -, s végre Bajára kerülhettem - ahol az obszervatórium felszámolásáig a kettős csillagok tanulmányozása volt a feladatom -, majd Szekszárdra, mostani helyemre. — Mennyire hat egy csillagász a környezetére? — Előfordul, hogy kis embercsoportból is néhányakat megfertőz a tudomány, és nem csak nézelődők lesznek, hanem rendszeresen visszajárok. Ilyen hatás, hatásom, érezhetően van. A vágyam az, hogy ebben a városban ne legyen olyan diák - a kisiskolástól a földrajz tanárrá váló pedagógiai főiskolásig -, aki tanul a Naprendszerről, de nem szembesül vele a valóságban. Jó előadónak kell lennie egy bemutató csillagda vezetőjének, de meggyőződésem, hogy a legnagyobb hatása a távcsőnek, a látványnak van. Az az igazi élmény, amikor egy bolygó előttünk lebeg. — Aki ennyit foglalkozik a Földön kívüli világgal hisz-e Istenben? — Vegyes a kép. Vannak példák arra, hogy olyan emberek, akiknek a racionális tudományok töltik ki mindennapjaikat istenhívők lesznek, de az ellenkezője is előfordul, meginoghat a hit a tudományos ismeretszerzés során. Én a természeti törvényekben hiszek. A tudomány csodájában. Az égi jelenségek kiszámíthatóságában. — Mit szól a család ehhez az éjszakába nyúló munkához? — A feleségem is amatőr csülagász, s megérti, hogy a derült éjszakákon észlelni kell. Három lányunk van, de ők még nagyon picik, egyelőre nem nyaggatnak, hogy nézzük meg a Jupitert! — Meg lehet élni Szekszúrdon a csillagászatból? — Átnyergeltem a geodéziáról a pedagógiára. A Gyermekek Házában dolgozom egyelőre, a csülagdában pedig tiszteletdíjasként alkalmaznak. Én a csillagászat népszerűsítésére érzek indíttatást, de hogy igazán jól végezhessem a tennivalókat, ahhoz felújítások, korszerűsítések, fejlesztések kellenének. A TIT tartja fenn az objektumot, ám jó volna, ha a város is beszállna ebbe. Mert a város területén van a csillagda, vélhetően az önkormányzatnak is érdeke, hogy ez egy vonzó, látogatott hely legyen, és egy megyeszékhely költségvetésének talán nem jelentene akkora terhet mondjuk egy 60-80 ezer forintos új távcső beszerzése, mint egy vidéki TIT-cso- portnak. Nem beszélve arról, hogy az áram sincs bevezetve, egy vécé, egy kézmosó, egy társalgó szobácska sincs, ahol borult időben el lehetne beszélgetni, stb. Kész vagyok nagy intenzitással részt venni a fejlesztésben, de saját pénzemből nem fizethetem ki például egy közvilágítási lámpa átszerelését, mely a kupola fölött zavarja az észlelést ... Wessely Fotó: Degré Gábor Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Levelét adja fel az alábbi címre: „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. „Keressük egymást!". Ugyanitt érdeklődhet a válaszok iránt munkanapokon 16.30-18 óráig (telefon: 316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a postaköltség megtérítése mellett - elküldjük a válaszokat. Jelige:,,Az a kicsi házikó" Vékony testalkatú, 50 éves rokkantnyugdíjas, elvált nő vagyok. Nemrégen még a városban éltem, jelenleg a városhoz közel egy kis faluban, saját lakásomban. Körülményeim szerények, ám rendezettek. A ház körül van kiskert, gazdasági épület. Hiányzik életemből egy segítőkész barát, esetleg élettárs. Imádok utazni, kirándulni, kocsit vezetni. Türelmes vagyok, de azért ki tudnak hozni a sodromból. Szeretem a kertet, állatokat, virágokat, mindent, amit szép és hasznos. Szeretem a rendet önmagámban és környezetemben egyaránt. Nagyon tudom értékelni a kedvességet, figyelmességet, az őszinte segítőkészséget, magam is Uyen vagyok. Várom annak a férfinek a levelét, 50-65 évig, aki őszinte, becsületes, és aki csak annyit vár vissza, amennyit ő ad. Jelige: „Most, amíg nem késő" 57 éves, 170 magas, barna hajú, vidéken élő férfi vagyok. Természetem alapjában vidám, ám komoly és megfontolt is tudok lenni. Szeretek kezdeményezni, őszinte típus vagyok. Semmilyen szenvedélyem nincs, kivéve, hogy szeretem az életet, bár egy ideje már özvegyen. Magam körül szeretem a rendet, a tisztaságot. Nem szeretem a hazugságot és a kétszínűséget. Tudok komolyan szeretni és tenni a másikért, ha az kölcsönös. Most már nagyon nehezen viselem a magányt. Olyan társra vágyom, aki szintén magányos, egyedül él és társra vágyik, 48-55 év körüli, s aki elfogad olyannak, amilyen vagyok. Jelige: „ Őszinteség" Arányos testalkatú (45/158) szolid, elvált asszony vagyok. Egy gyermekem van, aki kirepült már a családi fészekből. Kisvárosban, saját lakásomban, rendezett anyagi körülmények között élek. Természetem megfontolt, komoly, segítőkész. Szeretek kirándulni, utazni, olvasni. Szeretem és becsülöm az embereket. Egy jó szóért, egy kis figyelmességért igen hálás tudok lenni. A magány kissé zárkózottá tett, ami eddig nem volt jellmező rám. Várom annak a korban hozzám iüő úrnak a levelét, aki társam tudna lenni és szeretetért sze- retetet tudna adni. Őrülnék a fényképes levélnek. * A „Gvendolin", „Ketten könnyebb", „Darumadár", „Öregurak előnyben", „Várlak, hogy szebb legyen az életem" jeligékre levelek érkeztek. Kérjük, hogy tulajdonosaik vegyék át a leveleket az „Őszinte szó" szolgálattánál, Szekszárdon, a művelődési központban! Jobb egészség: hosszabb élet Sok helyütt a környezeti feltételek romlása veszélyezteti a közegészségügyben az utóbbi évtizedekben elért eredményeket. A fejlődő vüágban a városi szegények számára a népsűrűség sok egészségügyi problémát okoz. A tuberkolózis, a vírusos fertőzések és más ragályos betegségek gyorsan terjednek a túlzsúfolt külvárosokban. A munka reményében az ipari területekre vándorló emberek kénytelenek szennyezett vizet inni és füstös levegőt szívni, mert engedély nélkül létrejövő településeik gyakran nagyon szeny- nyezett helyek. A sűrűn lakott tengerparti városokban a szennyezett halászati területek környékén általános a krónikus bélferőzés és a gyo- morbántalom. A szennyvíz tisztítás nélkül visszakerül a vízrendszerekbe, így a víz betegség és halál forrása. A hasmenés, a fejlődő országokban a halálesetek harmadik legáltalánosabb oka, évente több mint 4 millió embert, főleg gyermekeket öl meg. Egészségügyi berendezésekkel és az életkörülmények javításával megelőzhető lenne e halálesetek zöme. A népességszaporulat lassulása hosz- szú távon elősegítheti a levegő- és vízszennyezettség növekedésének megfékezését és a termőföldek romlásának csökkenését. Ha nem kell még több embert eltartani, akkor a termelékenység növekedéséből származó haszon az élet- körülmények javítására fordítható. A parlagfű szezonja megkezdődött Dátum: Ambrosia Parlagfű Artemisia Ürörrfélék Chenopodium Libatopfélék Plantago Útifű Poa Füvek Rumex Lóront Urtica Csalán Összes □8.Dl. 11 1 2 1 29 1 58 103 08.02. 5 8 3 0 29 0 59 104 08.0>. 5 4 3 0 34 1 39 86 08.04. 12 9 5 1 45 2 60 144 08.05. 17 18 6 2 38 1 39 121 08.06. 16 22 11 2 44 1 71 167 08.07. 29 17 8 1 38 1 82 176 Alternaria Cladosporium Egyéb spóra Összes spóra 08.01. 96 736 000 1632 08.02. 96 1056 1184 2336 08.03. 192 1888 1536 3616 08.04. 192 768 704 1664 08.05. 128 704 576 1408 OB.06. 192 992 768 1952 08.07. 96 832 512 1440 A 31. heti pollen- és spóra jelentést az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézetének biológusa, Szintainé Dobrádi Júlia állította össze. (Mértékegység: db/m3.) Hasznos segítőtársaink Az egerészölyv Sydney kikötője: emésztőgödör A sydneyi kikötő bejárata a világ egyik leggyönyörűbb vízi útvonala, de mióta az első fehér telepesek 1788-ban először végighajóztak rajta, azóta egyfolytában szennyezik a fenséges víztömeget. Az ausztrálok büszkék természeti szépségeikre és a képeslapok nem mutatják, de Sydney három és fél millió lakosa emésztógödörnek és szemétlerakónak használja kikötőjét. A fák övezte festői öblökben a yachtok lágyan ringatóznak, közelebbről megvizsgálva azonban a kék mélység undorító mocskot rejt: műanyag flakonokat, állati tetemeket, eldobható pelenkákat, kábítószeres fecskendőket és sörösdobozokat. A felszín alatt lopott vagy biztosítási csalás miatt elhagyott autók, bútorok, elsüllyedt hajók, sót még sírkövek is találhatók. Mindennap szemeteshajókból álló kisebb flotta száll vízre, hogy Sydney „egyszer- használatos társadalmának" napi 8-10 tonnányi szemetétől megtisztítsák, legalább a felszínt. Legismertebb hazai ragadozómadaraink egyike ez az egész Európában elterjedt, igen változékony toliszínezetű, 50-60 cm hosszú, egy-másfél méter szárnyfesztávolságú madár, amely a dombos és sík tájakon egyaránt otthonos, de legjobban kedveli az erdőligetes tájakat, ahol az erdő és mező váltakozik egymással. Kemény teleken délebbre vonul, de már február végén, március legelején visszatér költőhelyére, ahol elhagyott fészkét leginkább a magas fák törzshöz közeli elágazásaiban építi, tol- dozgatja. Megérdemelhetné a fészeképítő mester jelzőt is. E fészekbe rakja 3-4 zöldesfehér, világosbarna pöttyökkel tar- kázott tojását, amit a madárpár közösen költ ki, egy hónap alatt. A fiókák 6-7* hét után önállósulnak és vándorolnak el saját életüket élni. Az egerészölyv közeli fészkelőhelyéről különösen a tavaszi nász idején, macskanyávogásra emlékeztető „ki-ő", „ki-ő" kiáltásairól szerezhe- tünktudomást. Odatelepedése különösen most, a nagykiterjedésű nagyüzemi táblák privatizációja, szétdarabolása után, kész áldás a gazda számára, mert pusztítja a cickányokat, mezei egereket és pockokat, melyek számára a jelenlegi életfeltételek kedvezőbbek, mint a korábbiak voltak. Mivel egy-egy kifejlett egerészölyv napi „fejadagja" nem kevesebb mint 20-30 rágcsáló és az ornitológusok megfigyelései szerint évi táplálékának háromnegyed részét teszik ki az egérfélék, igen hasznos, ha a gazdálkodók legalább embermagasságú beásott oszlopokra karvastagságú keresztfákat szegeinek a szántóterületek több pontján. Erre feltelepedve mozdulatlanul lesi, hallgatja a rágcsálók mozgását, cincogását - mert más ragadozómadaraktól eltérően nemcsak a látása hanem a hallása is kitűnő -, hogy aztán lecsapjon rájuk. Szabad területek felett 40-50 méter magasságban felderítő vitorlázásokat végez és a mozgásban lévő áldozatára mind szűkebb csavarmenetben vitorlázik, végül rázuhan. Ugyancsak más ragadozómadaraktól eltérően nem csőrével, hanem igen erős fogólábaival öli meg áldozatát, vágócsőrét a feldarabolásra használja csupán. Ha magas fa vagy facsoportok alatt sok kiöklendezett szőrgomolyagra találunk ott egerészölyv fészkét sejthetjük. Óvjuk, védjük, mert hasznos segítőtársunk a mezei kártevők elleni küzdelmünkben. Szakái László • • Ökológusok Hazánkban mintegy 200-300-ra tehető az ökológus szakemberek száma, az e tudománnyal megfelelő szaktudás nélkül foglalkozóké pedig több ezer. Utóbbiak közül némelyek - komoly pénzekért - gyakorta vállalkoznak különféle szakvélemények készítésére anélkül, hogy azokat megalapozott vizsgálatokkal alátámasztanák. Egyebek között a kontárok ellen is szóltak a közelmúltban Szegeden tartott III. Magyar Ökológus Kongresz- szuson, amelyen a szakemberek állásfoglalásban fejezték ki aggodalmukat a szakmai érdekképviselet megoldatlansága miatt. Ny áreste
