Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-09 / 160. szám

1994. július 9., szombat GAZDASÁG »ÚJSÁG 5 Milyen a jó falugazdász? Alig négy hónapja, hogy el­kezdte működését a falugaz­dász hálózat. A falugazdászok nem unatkoznak, nagy és fele­lősségteljes feladatuk szinte minden nap próbára teszi őket, és még ha akarnák, sem tehetnének másként: lassan belerázódnak a kerékvágásba. Milyennnek kell lennie a jó a falugazdásznak? Erről a kérdésről, meg a követelmé­nyekről, a presztízsről és per­sze a jövőről beszélgettünk Balatoni András, Borda Ist­ván, Horváth Ferenc, Lécz Já­nos és Rohonczi Lajos falu­gazdászokkal. Balatoni András: - A falugaz­dásznak egy kicsit mindenhez értenie kell, komplexen kell szemlélnie az ágazatot. Igen jól kell ismernie a kormány agrárprogramját, ezen belül is az egyik legfontosabbat, a tá­mogatási rendszert. Fontos, hogy a falugazdász az adott térségben lakjon,, olyan szak­mai és erkölcsi múlttal kell rendelkeznie, amit ismernek és elfogadnak az emberek. Nem árt, ha ő maga is gazdál­kodik, élenjár a szakmában, irányt tud mutatni az ott gaz­dálkodóknak. Úgy gondolom, ez nem egy állás, hanem szol­gálat. A falugazdásznak nem csak a fogadóóráin kell bizo­nyítania, hanem bele kell kap­csolódnia a települések vérke­ringésébe. A tárgyi tudás mel­lett az információ hiteles, ért­hető formában való átadási képességre is szükség van. Széles körű kapcsolatokkal kell rendelkeznie, tudomá­nyos intézetekkel, hivatalos szervekkel, és a helyi nagy­üzemekkel. A kistermelők és a nagyüzemek között meglévő ellentéteket igyekeznie kell megszüntetni, a termelés eredményessége érdekében.- Ha már itt tartunk, milyen a presztízse a falugazdászainak a szakmán belül? Lécz János: - A magángaz­dák elfogadják a tevékenysé­günket, látják az értelmét an­nak, amit csinálunk. A nagy­üzemi szakemberek egy ré­szénél viszont megfigyelhető egyfajta távolságtartás, talán azért, mert a hivatalnokokat látják bennünk. A presztí­zsünkön javítani azzal le­hetne, ha egyszerűbbé és gyorsabbá válnának az ügyin­tézések, mert bizony egyszerű ügyeknél is néha értelmetle­nül nagy mennyiségű papír­munkát kell elvégeznünk. Horváth Ferenc: - Az eltelt időszak tapasztalatai mutat­ják, hogy valóban szükség van valakire, aki tájékoztatja a kezdő gazdálkodókat. Bizony, óriási tanácstalansággal, tu­datlansággal találkozunk oly­kor, konkrét szakmai kérdé­sekben és egyéb vonatkozá­sokban is. Óriási problémát lá­tok például a növényvéde­lemben, egyes új gazdálkodók botrányosan nagy hibákat kö­vetnek el a környezet ellen.- Ön, mint pályája elején álló szakember, el tudja képzelni, hogy falugazdászkénzt megy majd nyugdíjba? Rohonczi Lajos: - El tudom képzelni. Ehhez persze az kell, hogy az új kormány is elis­merje, hogy erre a hálózatra szükség van. Csak meg kel­lene kérdezni a gazdálkodó­kat, ők elmondanák. A mi tér­ségünkben például már több föld van „maszek" kézben, mint nagyüzemiben, a rész­aránytulajdonosi földek kia­dásával ez az arány még job­ban eltolódik majd a magán­gazdák javára. Mindenképpen kell valaki, aki segíti ezeket az embereket.- Önök nyilván figyelemmel kísérik, hogy az új kormány mi­lyen álláspontra helyezkedik a fa­lugazdász hálózattal kapcsolat­ban. Borda István: - Az új kor­mány álláspontját kristályo­sán még nem ismerjük. Azt tudjuk, hogy a most győztes pártok a hálózat kialakításá­nak idején „nemtetszésük­nek" adtak hangot ebben a kérdésben, mivel úgy gondol­ták, hogy a hálózatot azért hozzák létre, hogy a kormány a falugazdászoknak mintegy komisszári szerepet szán, a választások „előkészítése" ér­dekében. Azóta persze kide­rült, hogy ebben a kérdésben nagyon nagyot tévedtek, és az utóbbi idők nyilatkozataiból nekem úgy tűnik, hogy erre már rá is jöttek. Vagy velünk, vagy nélkülünk, de egy ilyen gárdára szükség van, mivel a szakmai tájékoztatásnak, a mezőgazdaság minden terüle­tén függetlennek, politika- és érdekmentesnek kell lennie. Balatoni András: - A Faluté­vében Lakos úr azt nyilat­kozta, hogy a falugazdász há­lózatra szükség van, sőt sze­rinte még a faluerdészet, il­letve falunövényvédelmi há­lózat is kell.- Mi a véleményük a mezőgaz­daságjelenéről és a közeljövőről? Balatoni András: - A me­zőgazdaság olyan mélypontra süllyedt, ahonnan már tulaj­donképpen fölfelé vezet az út. A biológiai tényezők (termő­föld, fajták), a szaktudás, il­letve a szaktanácsadás lehető­ségei adottak. Ha a közgazda- sági környezetet a kormány megfelelően alakítja, akkor 1-2 éven belül felemelkedés vár­ható. Rohonczi Lajos: - A legna­gyobb gond jelenleg az érté­kesítés, a kormányzatnak lépni kell a megtermelt ter­mékek elhelyezése érdekében. A magyar mezőgazdaságnak mindig volt és mindig is lesz jövője, csak a feltételeket kell úgy megteremteni, hogy az emberek élni tudjanak a lehe­tőséggel. Lécz János: - Az embereket visszafizethető kamatú hite­lekhez kell juttatni. Tudomá­sul kell venni, hogy az árak vi­lágpiaciak, ezek alapján kell gazdálkodni. A kormányra nagyon nagy szerep hárul, szakértők kellenek az irányí­tásba is. Borda István: - A későbbiek során remélem a nagyüzemek és a jól működő magángazdák egymás mellett, egymást ki- egészíve fognak tevékeny­kedni. Horváth Ferenc: - Szerintem a föld még egy darabig „mo­zogni" fog, mivel a föld- használók közül, aki nem bírja a versenyt, ki fog hullani a rostán. 4-5 év kell, hogy sta­bilan kialakuljon a földhasz­nálók köre. Szerencsére pozi­tívan változik a magángaz­dálkodók szakmai szemlélete is, látok kiutat a jelenlegi helyzetből. sk Ismeretlen eredetű kristálycukor a boltokban Minőséget és kulturált kiszolgálást a pénzünkért! Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) felhívja a kereskedőket és a fogyasztó­kat: ne vásároljanak abból a kristálycukorból, amelyből az elmúlt hónapokban nagy mennyiség került az országba importengedély és minőség- vizsgálat nélkül. A kereske­dők, akik a szükséges engedé­lyek nélkül forgalomba került cukrot megvásárolják, része­sei lehetnek a vám-, deviza és az adójogszabályok megsérté­sének, és ennek jogkövetkez­ményeit viselniük kell. A cu­kor nem esett át a szokásos la­boratóriumi vizsgálatokon, ezért fogyasztása - az esetle­ges szennyezőanyag- tartalom miatt - az egészségre is káros lehet. Az illegálisan forgalmazott cukrot kilogrammonként 50-60 forintért kínálják a ke­reskedőknek, ami olcsóbb, mint a cukorgyárak által al­kalmazott ár: áfa nélkül 69 fo­rint. A cukor egy részét 50 ki­logrammos papírzsákokba, más részét műanyagfóliával bélelt jutazsákokba csomagol­ták. Most még ismeretlen vál­lalkozások ezenkívül egy ki­logrammos csomagokat is ké­szítenek, de ezeket nem látják el az import áruk esetében kö­telező felirattal. Az importá­ruk csomagolásán külön is fel kell tüntetni a származási he­lyet, a forgalmazót és a minő­sítést igazoló engedély szá­mát. Ez a kristálycukor eseté­ben OÉTI betűkkel és számje­gyekkel ellátott felirat. Az IKM kéri a kereskedő­ket, hogy az importcukor el­adóitól kérjék az érvényes im­portengedélyt, valamint a mi­nőségvizsgálatról készített okmányokat. „A két legnehezebben előre­látható fejlemény: az időjárás alakulása és a magyar kiske­reskedelem fejlődése". Ez az első hangzásra meglepő, de valószínűleg igaz megállapí­tás hangzott el a minap azok körében, akik arra szövetkez­tek, hogy fellendítsék a hazai kiskereskedelmet. Van közöt­tük az Egyesült Államokból és Kanadából érkezett szakem­ber, hazai vállalatvezető és vegyesvállalati menedzser. Olyan cégeket képviselnek, mint a Colgate Palmolive, a Duna Füszért, az Electrolux, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az IBM, a Jonhn- son and Jonhnson, a Nissan Hungary, a Pick Szeged, a Procter and Gamble, az Uni­lever és még sorolhatnánk to­vább. ők alkotják a Prosperi­tás 2000 csoportot. Miért kellett ezeknek a tő­keerős cégeknek külön szer­Mint arról már korábban be­számoltunk, a Simontornyai Bőrgyár Rt. azon ötvenöt állami vállalat között van, amely beke­rült az ÁVÜ kezdeményezte gyorsított reorganizációs prog­ramba. A gyár további zavartalan működésének feltételeit a reorga­nizációs program végrehajtásával és/vagy a privatizációval lehet megteremteni. A programról Zöld Attila kereskedelmi és We- isz Gyula gazdasági igazgató adott tájékoztatást. A bőrgyár esetében jelenleg elsősorban a reorganizáción van a hangsúly, melynek kere­tén belül szó lehet az adóssá­gok részbeni átütemezéséről, részbeni eltörléséről, hiszen az üzem kapuin belül egy kény­szerű átszervezés már koráb­ban lezajlott. A cég termelési és piaci gondjai a 80-as évek második felében kezdődtek, amelynek következtében a vezetés egy „szűkülési" prog­ramot hajtott vége. Ennek so­rán az 1470 dolgozóból mára 590 fő maradt. (Jellemző, hogy a létszámnak a fele, kb. 300 fő nem végez közvetlenül ter­melő munkát, az azt kiegé­szítő infrastrukturális létesít­ményekben dolgozik.) Az elő­állított kész bőr mennyisége az évek alatt harmadára csök­kent, az egykori kapacitás pe­dig kétharmadára. Leállás mégsem fenyegeti az üzemet, vezetbe tömörülniök a keres­kedelmi szektor fejlesztésére? A csoport elnöke, Erik Hertz- berger, aki „civilben" az Uni­lever Magyarország kft. mar­keting igazgatója, igen kriti­kusan válaszol a kérdésre: „Mert miközben a magyar gazdaság egyik legfontosabb szektora a kiskereskedelem, aközben nagy a zűrzavar a be­szállítók, a nagykereskedők, a forgalmazók, a raktározók és a kereskedők között." S mit tud ebben segíteni egy olyan non-profit szervezet, mint az Önöké? Erre már Ko- lozs János ügyvezető elnökhe­lyettes válaszol:„Először a szektor egészének és egyes te­rületeinek kiterjedt és átfogó elemzésével. Erre építve javas­latokat dolgozunk ki a terület átszervezésére, fejlesztésére, az ágazat dolgozóinak szak­képzésére." „Rengeteg az információ, mert a különbözetet bérmun­kával hidalják át. A cég 1993. végén értesült arról, hogy bekerült a reorga­nizációs programba. 1994. ja­nuár 31-ig kellett elkészíteni azt a piacelemzést, amely megmutatja, hogy a gyorsított reorganizáció esetén miképp tud talpra állni a társaság. A jelentős adósságállomány a társadalombiztosítás, az adó-, illetve a vámhatóság és az OKHB felé áll fenn. A reor­ganizációs döntés eredeti ha­tárideje 1994. március 31. volt. A finanszírozási problémák enyhítésére az ÁVÚ döntése alapján sor kerül az alaptőke 50 millió forintos emelésére. A társaság érdeke a reorganizá­ciós döntések mielőbbi reali­zálása, mert enélkül a terme­lés finanszírozását önerőből nem tudja megoldani. A bőrgyárnak megvannak a piaci lehetőségei, több irány­ban is próbálkozik exporttal. Egyrészt egy német bőrgyár piaci részesedéséből kíván át­venni, havi 20 ezer négyzet- méter készbőrt értékesíthet­nek a közeljövőben olyan ci­pőgyáraknak szállítva, mint a Marc, a Salamander és a Rich­ter. Másrészt Tehetőség nyűik egyéb barter üzletekre, mely­nek keretén belül közvetlenül jutnak nyersbőrhöz. A bőrgyárat érintő gyorsí­tott reorganizáció további fej­leményeire a későbbiekben visszatérünk. tf de ezek nem eléggé rendsze­rezettek és nem is mindig fe­lelnek meg a célnak - mondta Jock Mackenzie, a csoport el­nök-vezérigazgatója. - Mi ku­tatásaink alapján szeretnénk felvilágosítást adni például a trendekről, a fogyasztásra fordított kiadások megoszlá­sáról,a vásárlók szokásairól, így például arról, vajon a nagy szupermarketeket vagy a kis szaküzleteket kedvelik-e?" Guillaume Dorel, a Nielsen Marketing Research kft. ügy­vezető igazgatója szerint a magyar kiskereskedelemben a vásárló színvonalas kiszolgá­lásához három területen kell javítani: az üzletstruktúrán, a szabályozórendszeren és az ellenőrzésen. Ezeken is múlik, hogy a minden igényt kielé­gítő áruház és üzlethálózatok kiépülése mellett ne kelljen el­szenvednünk a leggyakoribb hétköznapi bosszúságainkat: nem kevés helyen még mindig ápolatlan, rendetlen üzletek­ben, kultúrálatlan kiszolgálás közepette, rossz minőségű áruhoz jutunk drága pénzün­kért. Ferenczy Europress Biotermelők a Parlamentben Soós Tibor, az Országgyűlés hivatalvezetője pénteken par­lamenti dolgozószobájában fogadta a Biotermelők Orszá­gos Érdekképviseleti Szövet­ségének képviselőit, akik nyi­latkozatot nyújtottak át a „gi­lisztaügyben" károsultak helyzetének rendezésére. A szövetség a nyilatkozatban parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kéri. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 154,18 157,18 ausztrál dollár 72,83 74,17 belga frank (100) 307,94 313,44 dán korona 16,16 16,46 finn márka 19,20 19,54 francia frank 18,54 18,88 görög drachma (100) 42,12 42,92 holland forint 56,81 57,85 ír font 152,55 155,35 japán yen (100) 101,67 103,53 kanadai dollár 72,05 73,57 kuvaiti dinár 337,85 344,51 német márka 63,74 64,94 norvég korona 14,51 14,79 olasz líra (1000) 63,95 65,17 osztrák schilling (100) 906,22 922,92 portugál escudo (100) 61,79 62,93 spanyol peseta (100) 76,73 78,19 svájci frank 75,73 77,05 svéd korona 12,79 13,03 USA dollár 99,99 101,99 ECU (közös piac) 121,65 123,89 AKCIÓS ARAK AZ ÉPÍTKEZŐKNEK A METALLOGLOBUS ÜZLETHÁZÁBAN! Reorganizációra vár a bőrgyár THERWOOLIN hőszigetelő üveggyapot 16-os sűrűségű 50x600x1200 113,- Ft/rn Horganyzott acélcső 1/2” 126,- Ft/m Horganyzott acélcső 3/4” 156,- Ft/m Műanyag termékek 20-80% - Öntapadós tapéták 20-40%-os engedménnyel Asztali szettek 99,- Ft/db ÁFÁS ARAK! ... és széles a választékunk az alábbi termékekből is: Víz- És Fűtésrendszerek- műanyag padlófűtőcsövek és idomaik- KM nyomócsövek és idomaik- KG csatornacsövek és idomaik- PVC lefolyócsövek és idomaik- PVC ivóvízvezeték csövek és idomaik- közkifolyók, tűzcsapok, aknafede­lek, tolózárak, csapszekrények- golyóscsapok, szelepek, csaptelepek Műanyag Termékek- PVC fal- és padlóburkolók, szegélyek- műanyag hullám- és trapézlemezek FÉMKOHÁSZATI GYÁRTMÁNYOK- vörösréz lemezek, rudak, idomok- sárgaréz lemezek, rudak, idomok- alumínium lemezek, rudak, idomok- fekete és horganyzott acélcsövek- horganyzott idomok- csavarok, anyák, alátétek- popszegecsek, faforgácslap-csavarok Radiátorok- Romantik lapradiátor- Vogel Noot lapradiátor- Radal panel tagos radiátor Nyitva tartás: hétfőtől-csütörtökig 7.30- 15.30 óráig, pénteken 7.30-13.30 óráig. Szekszárd, Palánki u. 1L Telefon: 74/316-133, 74-316-028. Fax: 74/316-364. metalloglobus (52460)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom