Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-08 / 159. szám
ÍPÚJSÁG BONYHAD ES KORNYÉKÉ 1994. július 8., péntek vészeti igazolvány birtokosának lenni? - kérdeztük Balbina nénit. — Rengeteget jelent ez egy ilyen idős asszonynak, s ezzel együtt némi elégtételt érzek azok után, hogy kislányként markolta a szüvemet, miért kell olyan szegénynek lennünk, hogy még iskolába sem járhatok, hisz alig tengődtünk egyik napról a másikra. Örülök, mert a sok-sok átvirrasztott, átdolgozott éjszaka nem volt hiábavaló. Sosem hittem volna, hogy egyszerű, tanulatlan ember idáig eljuthat. — További tervei, vágyai? — Az általam összegyűjtött minták összeállításának kiadatása. Bejártam a Völgység valamennyi települését, ahol székelyek élnek, s padlásokról, ládák fenekéről bányásztuk elő a megfakult, már-már mosogatóronggyá összegyűrt darabokat. A Székely Kör hagyományőrző táborában majd lerajzolták az összegyűlt mintákat és amennyiben lesz megfelelő anyagi háttér szeretnénk könyv formájába kiadatni, megjelentetni. Beszélgetésünk folyamán Balbina néni többször megemlíti a bonyhádi Székely Kör vezetőjének, Höfler Lajosnénak a nevét, akinek rengeteget köszönhet. — Vajon mit jelent a Székely Körnek a népművészet mestere? - kérdeztük Höfler Lajosnét. —' Csoportunknak Balbina mellett több jeles személyisége van, ám ő több fronton is helytáll. Részt vesz az éneklésben, népi játékok, népszokások előadásában, s ezekhez a mindenkori megerősítést szintén tőle várjuk. Mivel ő átélte a valamikori eredeti bukovinai dolgokat, az rengeteget jelent. Remélem, hogy ezentúl majd többen elismerik kivételes adottságait, tudását, szakértelmét, akaratát. Talán végre anyagilag is jól jár, mert eddig majdnem csak a szekrényeknek dolgozott. Hunyadi István Fotó: Ótós Réka Étterem lett a büféből Nem mindenkit csodálkozásra késztető sikerkarrier, nem is a szerencse játszott közre abban, hogy a hatos fő- közlekedési út mellett, a bonyhádi tetőn álló autós büfé meglepően új arculatot kapott. A hét elején ugyanis megnyitották a kis faház mellett épült új éttermet, ami az oda érkezőket bizony meglepi színvonalával, választékával és nagyságával is. Mi tagadás, az autósok csupán a régi faházat, egy kis teraszt, és az új épület oldalfalát láthatják, ám az étterem hatvan személy fogadására képes egyidőben. Mint azt az étterem tulajdonosától, Németh Istvánnétól megtudtuk a büfét nyolc évvel ezelőtt kezdték üzemeltetni, s egészen mostanáig egytálételekkel, hideg italokkal várták vendégeiket. Az étterem megnyitása óta pedig széles ételkínálattal várják a jelenleg konyhaként működő hajdani büfé rendszeres, és az útról betérő alkalmi vendégeiket is. Az étteremben egyébként négyen dolgoznak, s figyelembe véve a reggel hattól este tízig tartó nyitva tartást, s azt, hogy a vendéglátóhely nem szezonális, ez nem kis munkával jár együtt. Az étterem fölé pedig - tervük szerint - 20 szobás panziót szeretnének építeni, amihez egy további 150 főt befogadni képes étterem tartozik majd. Igaz, a táblát még nem cserélték le, de hamarosan az is hirdeti, hogy a büfé étteremmé alakult. A betérők étvágyát pedig csak növeli a kellemes környezet, ugyanis a tulajdonos elunva azt, hogy sokhelyütt csak művirágokat látni egy-egy étterem díszeként, állandó tárlattal is várja a vendégeket, akik nemcsak megnézhetik, hanem meg is vásárolhatják Stekly Zsuzsa szebbnél szebb zománcképeit.-ni- ótós Kulturált környezetben jól esik az étek Népi iparművész cím Fábián Mártonnénak A Bonyhádon élő özvegy Fábián Mártonná Bukovinában, Andrásfalván született, s már apró gyermekként ott settenkedett, lábatlankodott édesanyja mellett, amikor az szőtt. Aztán néhány esztendő múlva maga is megpróbálta. Ám még mielőtt kellően beletanult volna, menekülniük kellett. Előbb Bácskába, majd Lengyelre kerültek, ahol - akkor az iskolaigazgató - Kon- csag tanár úr javaslatára egyéb szórakozás híján elkezdtek szőni a lányok-asszo- nyok. Természetesen Fábián Mártonná is beállt közéjük. A téeszek megalakulásának idején a család Bonyhádra költözött, ahová magukkal hozták a Lengyelen vásárolt szövőszéket is. Balbina néni a té- eszben végzett fáradtságos és az otthoni munkák után tovább hódolt hobbijának, s sokszor hajnalig szőtt. Ha valamit elkezdett, addig nem nyughatott, míg be nem fejezte, s ez a sikerélmény adta a folyatáshoz a további energiát. Olyannyira szenvedélyévé vált a szövés, hogy eltökélte: mindenképpen megvalósítja gyermekkori álmait. Vásárolt még egy szövőszéket és nyugdíjasként még inkább belemélyült a munkába. Beiratkozott, majd 8 évig járt a Lőrinc Aladárné vezette szakkörbe. Lassan megismerték, mondhatni felfedezték, vagyis szőtteseit több helyütt kiállították, ugyanakkor oktatta az érdeklődőket a hagyományőrző táborokban. Otthona valóságos kiállítóterem, melyben megtalálható a szedett párna, ágyterítő, lepedő, asztalterítő, drapéria, falvédő, törölköző, karinca, rongyszőnyeg, valamint a cserge utánzat is. Nemrég értesültünk, hogy a Magyar Művelődési Intézet a szövőszakágban megküldte részére a népi iparművész igazolványt. Ennek előzménye, hogy 49 beküldött mintadarabot minősített a Népi Iparművészeti Tanács Bíráló Bizottsága. A szakavatott zsűri a legtöbb darabot A és B kategóriába sorolt be. A szakemberek külön kiemelték és méltatták az ősi, eredeti, hagyományos székely mintákat, motívumokat, amit készítőjük, mondhatni még az anyatejjel szívott magába. — Mit jelent a népi iparmúFábián Mártonné - Balbina néni - munka közben Szépül a faluház A művészházaspár egy saját tervezésű táblaképpel Az elidegenítésről Városvédő terepgyakorlat Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testü- lete legutóbbi, június 23-i ülésén rendeletet alkotott az ön- kormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről. A városi önkormányzat 354 ingatlanából 199-et jelölt ki elidegenítésre, megtartva a szolgálati lakások nagyrészét, és azokat az ingatlanokat, amelyek városrendezési szempontból fontosnak tartott. Ezeken felül megmarad még a város tulajdonában 57 garzonlakás a Széchenyi téren is. Az elidegenítésre kijelölt ingatlanokat a jelenlegi bérlőknek kívánják értékesíteni, akik élhetnek elővásárlási jogukkal. Ezen épületek forgalmi értékét kilencven napon belül méri fel egy öttagú bizottság, melybe két-két tagot delegál a polgármesteri hivatal, a Bonycom Kft., akikhez egy vagyonértékelő csatlakozik még. Az árajánlatot megkapó érintettek - a jelenlegi bérlők - a bizottság által megállapított forgalmi értékből 20% kedvezményt kapnak a komfortos, és összkomfortos ingatlanokra, s 40% kedvezménnyel vásárolhatják meg a félkomfortos, illetve komfort nélküli lakásokat. Vásárlási szándék esetén a megállapított összeg 10%-át kell befizetni, s a fennmaradó összeg törlesztésére 25 éves részletfizetési lehetőség lesz. Aki készpénzben, egy összegben fizeti ki jelenleg bérelt ingatlanát, a az előbb említett arányokban csökkentett árból további 40% engedményt kap. Ha pedig a 25 éves törlesztés helyett 5 év alatt fizeti ki az áttelepült művészházaspár, Ferentz Ildikó és Ferentz János még januárban kapott megbízást 162 táblakép elkészítésére, s ők két vásárhelyi ismerősükkel, Bernát Dezsővel és Eresei Lászlóval éjt nappallá téve el is készítették azokat. A táblák között nincs két egyforma, roppant gazdag motívumvilágot tárnak majd a szemlélők elé a faluház tető- szerkezetére sorokban felfüggesztett táblák. Rengeteg virág mellett láthatók ezeken életfa, állat, gyümölcs, Hold és Nap motívumok is, melyek zöme eredeti, ám akadnak közöttük az ismert forma és színvilágba illő saját tervezésű munkák is. A táblaképek egyébként nem kazettás elrendezésben, teljes síkot képezve kerülnek fel, hanem kis szintkülömbségekkel lógnak majd a tetőszerkezet gerendáiról, így láttatni engedik majd az ácsok munkáját is. ingatlant, akkor 25%-os kedvezmény illeti meg. Lehet még választani 10, 15 és 20 éves visszafizetési időszakot is, melyek - sorrendben - 20, 15, és 10%-os további' kedvezményt jelentenek az eredeti vételárhoz képest. Ha valaki nem él vásárlási jogával, még öt évig bérelheti lakását, ám ezután az ingatlan más tulajdonába is kerülhet. Más a helyzet az elidegenítésre kijelölt 7 üzlethelyiséggel, és 9 garázzsal. Ezeknél a megállapított forgalmi érték a vételár, s ennek felét egy ösz- szegben kell kifizetnie a jelenlegi bérlőknek, míg a fennmaradó ötven százaléknyi összeget egy éven belül kell befizetniük. Természetesen az elidegenítésre kijelölt ingatlanok forgalmi értékének felmérése folyamatosan zajlik majd, így lesznek olyan bérlők, akik hamarosan megkapják az árajánlatot, s olyanok is, akiknek erre még jócskán várniuk kell. Az értékek megóvása régi, és nemes hagyomány. Őrizzük ami új, védjük, ami régi. Igaz ez személyes tárgyainkra, s így vagyunk - legalábbis így kellene lennünk - lakóhelyünk értékeivel is. Ennek jegyében fiatal építészek, egyetemisták érkeznek Bonyhádra július 4-én, hogy csoportosan vegyenek részt nyári szakmai, egyben közösségformáló gyakorlaton. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség támogatását és szakmai egyetértését birtokolva teszik mindezt, hiszen hasonló gyakorlaton vettek már részt az ország több városában. De miről is van szó? A diákok - számszerint ötvenketten - a nagymányoki evangélikus templom tervezőjével, egyetemi oktatójukkal, Krähling Jánossal érkeznek Bonyhádra, majd két csoportra oszlanak. Az egyik csoport Bonyhád ódon épületeit, utcáit szemrevételezi, a másik pedig Majo- son ismerkedik a régi utcákkal. A fiatalok tíz napon keresztül kutatják azokat az értékeket, melyek mellett hozzá nem értés, vagy éppen a megszokás miatt nap nap után elsétálnak a bonyhádi, majosi emberek. Fényképeket, szabadkézi rajzokat, vezérsíkot készítenek, utcaképeket rajzolnak az évtizedek óta érintetlenül maradt házsorokról. Az itt készült munkákkal - a tervek szerint - kiállításon ismerkedhetnek meg a bonyhádi, majosi polgárok. A szakmai gyakorlat fontos része lesz a hajdani Faludi féle kovácsműhelyben készült míves kapuk, kerítések megörökítése is. A munka dandárját egyébként Majoson végzik, s céljuk nem kényszervédelem alá helyeztetni egyes épületeket, hanem a még meglévő értékek bemutatása, feltérképezése, s ezen keresztül azok megbecsültetése. Ezen felül programjukhoz tartozik az a kirándulás, amit jövő héten tesznek. Ennek során megtekintik a máriaszéplaki ótemplomot, a grábóci szerb templomot, majd Szálka érintésével Szekszárdra érkeznek, s a Pollack Mihály tervezte Megyeházát veszik szemügyre. Bonyhádra visszavezető útjukon pedig betérnek a Mako- vecz Imre által tervezett kakasdi faluházba, melynek építésének befejezése közeleg. A városi önkormányzat egyébként szívesen látja a fiatal építésznövendékeket, akiknek szállást és étkezést biztosít, hiszen az ő munkájuk eredményeként igen komoly értékű ismeretekhez, anyagokhoz jut a város. Az persze természetes, hogy tíz nap alatt nem térképezhetik fel teljesen a területet, de remény van arra, hogy jövőre folytatják a hét elején megkezdődött munkát. - nagy -órA másodéves egyetemisták a Plébánia épületénél A várhatóan jövőre teljes egészében elkészülő faluház belső terében pedig ezen a héten végeztek komoly munkát. A Medinán élő, Erdélyből A közelmúltban adtunk hír arról, hogy a kakasdi faluhá; székely tornyánál felállítottál öt székely kaput, s azokon a; úgynevezett galambbugokat
