Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-07 / 158. szám
1994. július 7., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 Fényképpályázat Országos környezetvédelmi fényképpályázatot hirdetett a békéscsabai „Környezetünkért és Jövőnkért Alapítvány". A pályázat célja, hogy tárlaton mutassa be a műkedvelő fotósok által készített, a természetes és mesterséges környezet szépségeit s csúfságait ábrázoló művészi igényű felvételeket. A jeligés pályázatra, kiállítható minőségű és méretű, fekete-fehér és színes fényképekkel lehet nevezni, diaképeket nem fogadnak el. A pályázaton előnyt élveznek azok a művek, amelyek az Alfölddel foglalkoznak. A pályamunkákat július 31-ig a békési megye- székhely polgármesteri hivatalába kell küldeni, az értékes díjakat a Szent István napi kiállítás-megnyitón adják át. Természetvédelem V. Táj- és lélekmentő publikációk *0 A Kiskunsági Nemzeti Park Magyarországon jelenleg 5 nemzeti park, 52 tájvédelmi körzet és 152 egyéb természetvédelmi terület található. Ezek bemutatását kísérli meg e sorozat. te Második nemzeti parkunk létesítési időpontja 1975. Területe: 35.860 hektár (1990). Szembetűnő a területi tagoltsága. A Kiskunsági Nemzeti Park ugyanis - ellentétben a Hortobággyal - nem egyetlen, összefüggő részből, hanem egymástól távol lévő hat különböző egységből áll. A mozaikos kialakítást gazdaság- történeti okok indokolták, mivel a védelmet érdemlő természeti értékek már csak a művelt területek közötti szigetszerű foltokban maradtak fenn. Ugyanekkor a mozaikosság előnye, hogy az igen változatos kiskunsági táj legjellemzőbb természeti értékeinek mindegyike bemutatásra kerülhet. A Duna-Tisza közének valóságos keresztmetszetét adja a Tisza menti ártéri területektől a legmagasabban A homoki táj jellegzetes madara az ugartyúk fekvő homokbuckákig. Viszont a természetvédelmi kezelést nehezíti a szétszórtság. A nemzeti park az alábbi egységekből áll: I. Tóserdó- a legkisebb kiterjedésű, de az egyik legértékesebb terület. Ez a Tisza menti táj őrizte meg leginkább azokat a tájképi szépségeket és természeti értékeket, amelyek A park elhelyezkedése már a honfoglalás idején is hasonlóak lehettek. Az egykori szabályozás előtti ősi állapotokat idézik a holtágakat kísérő galériaerdők, valamint az Alpári-rét és a mellette lévő égeres. II. Kiskunsági puszta - a Hortobágy után a második legnagyobb kiterjedésű puszta, ám jellegében teljesen más. Talaja dunai eredetű meszes-szódás szikes, jellegzetes sótűrő növényzettel és sajátos állatvilággal. Kiemelkedő természeti értéket képviselnek a széki csér, a széki lile és a túzok. Ezen a területen a természeti körülményeknek megfelelő külterjes, félnomád állattartás alakult ki, amelyet ma is hagyományos formában folytatnak. Elsősorban a juh- és lótenyésztés feltételei biztosítottak. Kiemelkedően híresek az apajpusztai ménes magyar félvér lovai. Ismertek a terület néprajzi értékei és pásztorhagyományai, amit igyekeznek megőrizni és bemutatni. III. Szikes tavak - a kiskunsági pusztával azonos termőhelyi körülmények jellemzik, ami nem véletlen, hiszen az előző terület közelében találhatók. A terület arculatát a szikes talajfelszín mélyedéseiben természetes úton kialakult szikes tavak határozzák meg. Az utóbbi aszályos évtized és a Duna-Tisza közének csökkenő talajvízviszonyai miatt ma már legfeljebb csak időszaki tavak. Egykor kiemelkedő madártani értékeikről voltak nevezetesek. IV. Fiilöpházi homokbuckák - fontos geológiai értéket képviselnek, hiszen Közép-Európá- ban itt találhatók az utolsó, ma is mozgó homokbuckák, amelyeket a szél állandóan alakít, hord. A területen található szikes tavak jelentősége az elmúlt évtizedben az előző területhez hasonlóan jelentősen csökkent. V. Kolon-tó - egy nagy kiterjedésű, szél által kimélyített medencében található. A tó elöregedése, feltöltődése előrehaladott állapotban van, már alig látható nyüt víztükör. Rendkívül szép, változatos a táj körülötte, ahol a ligetes erdők, láprétek, mocsárrétek, nádasok, sásosok váltogatják egymást. Élővilága nagyon gazdag. Jelentős értéket képviselnek az itt található mocsári, nádi madarak. A hazánkban költő hét gémféle mindegyike fészkel itt. VI. Bugac - az egyik legnagyobb kiterjedésű, legváltozatosabb terület. Kiemelkedő jelentőségű az ősborókás, melynek egy része 1993-ban sajnos leégett. Jellegzetes kiskunsági táj, ahol a homoki növénytársulások, nádasok, rétek, erdők váltogatják egymást. Idegenforgalmi központ, ahol a hagyományos házi állatfajokat is igyekeznek fenntartani és bemutatni. Andrási Pál Közúti árufuvarozás Sonka járja be Európát Az Európa útjain egymással ellentétes irányba száguldó kamionok nemcsak külsőleg hasonlítanak egymásra. Gyakran a szállított áruk is ugyanazok. Egyes kamionok az olaszországi Genovából fuvaroznak banánt Frankfurtba, míg a szembejövők a Rotterdamba behajózott banánt viszik Milánóba. A belgák Olaszországba küldik a sertéseket, hogy a feldolgozott hús „Pármai sonka" felirattal jelenjék meg majd a belga üzletek polcain. A bajor krumplit a kamionok az Alpokon keresztül Bolognába viszik megmosni és becsomagolni, majd ugyanazon az útvonalon jut vissza a németországi vásárlókhoz. Mivel a dél-európai országokban alacsonyabb a munkabér, lazábbak a munkajogi előírások, kevésbé szigorúak a biztonsági és környezetvédelmi követelmények, az északi országokból a déliekbe küldik a nyers vagy félkész termékeket további feldolgozásra, hogy azután többnyire az északi országok piacain értékesítsék azokat. Mindennap előfordul, hogy egy belgiumi lakos skandináv kenyeret, holland vajat, német tejet, olasz sajtot és francia tojást reggelizik, miközben mindezek az élelmiszerek helyben is megtermelhetők elegendő mennyiségben. Hasonló a helyzet az Európai Unió többi országában is. Az Alpokon keresztül szállított veszélyes áruk 85 százaléka olyan olajipari termék, amelyek döntő többségét egyazon országban is elő lehet állítani és értékesíteni. A szállítások nagy része a társadalom számára semmiféle valódi eredménnyel nem jár, csupán a törvények és az ellenőrzések kijátszására szolgál. Az EU mezőgazdasági termékeinek egy részét csak azért exportálják, hogy megkapják az erre járó szubvenciót, majd szabadon visszaszállítják az EU egy másik tagországába. Sokszor alacsony a tehergépjárművek kihasználtsága. Például a gépkocsikereskedők nemigen tartanak alkatrészeket, mert azok drágák és a különböző autókhoz nem egységesek (azaz egyszerre többfélét is kellene tárolniuk a raktárban). így ha a vevőnek szüksége van rá, megrendeli a távoli központi raktárból, azután rögtön közúton leszállítják a kereskedőhöz, nem törődve azzal, hogy milyen kevés áru van a fuvarozó járművön. Igen sok az üresen futó tehergépjármű: a felmérések szerint az Európai Unióban ezek teszik ki az összes közúti teherforgalom 30 százalékát. Magyarországon sem jobb a helyzet. A közelmúltban olvashattunk például a „Kinder- tojás" utazgatásáról. Először is Olaszországban legyártják a bele való ízlésrontó vízilovacskát, törpikét vagy egyéb giccset, majd ezt kamionnal szállítják Tiszajenőre, ahol az olcsó magyar munkaerő berakja a kis műanyagtojásba. Ezután a kamion visszafuvarozza az olaszokhoz, ahol egy automata gépsor mindezt egy nagy csokitojásba zárja és becsomagolja. A kész „termék" terítését szintén kamionok végzik (többek között Magyarországra is hoznak belőle). Vajon mi az oka annak, hogy a fuvarozóknak és a fuvaroztatóknak megéri ilyen alacsony hatékonysággal szállítani? Erre adnak választ az UPI, a heidelbergi Környezetés Jövőkutató Intézet számításai. Németországban a közúti teherfuvarozók csupán csekély töredékét fizetik meg mindazon költségnek és kárnak, amelyet okoznak. Ily módon érthető, miért növekszik rohamosan a közúti fuvarozás és az, hogy miért éri meg mindenfélét (vagy semmit) össze-vissza szállítgatni. Lukács András Kipufipax „Zöld kamera” bevezetését fon tol gat jak Nagy-B ritanniába n. A készülék afféle „kipufipax” lenne, a túl sok szénmonoxidot kibocsátó kocsikat atomatikusan lefényképezné. A brit királyi autóklub szakértői szerint ha a zöld kamera zöld utat kapna a parlamenttől, akkor nagyon gyorsan a felére csökkenhetne az autók okozta szénmonoxid szennyezés. Keressük egymást! n rr Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Jeügés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelét adja fel az alábbi címre: „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. A borítékra írja rá: „Keressük egymást!". Ugyancsak itt érdeklődhet a jeligéjére érkezett levelei iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig) és ezidőben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a postaköltség megtérítése mellett - elküldik a válaszokat. Az „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemutatkozó levél megírásához, a válaszlevelek értelmezéséhez és a választáshoz, a kapcsolat- teremtéshez. Az egyedülálló olvasónak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írjon a fenti címre, ahonnan eljuttatják levelét a jelige tulajdonosához. Jelige: „Talán még nem késő" Középkorú, karcsú, szőke, független nő vagyok. Kisvárosban, saját lakásomban élek. Szeretek kirándulni, kertészkedni, olvasni. Szeretem a rendet, igényes vagyok környezetemre, kapcsolataimra, önmagámra. Természetem alkalmazkodó, segítőkész. Várom annak a független férfinek a jelentkezését 45-52 éves korig, aki hasonló cipőben jár, szeretetre vágyik és szeretné életét szebbé tenni. Jelige: „Szeretnélek megtalálni" Városhoz közel élő, középkorú, karcsú, szolid, elvált asszony vagyok. Természetem szerény, becsületes, segítőkész. Nagyon fontosnak tartom az életben a kölcsönös őszinteséget. Szeretek utazni, kirándulni, kertészkedni, olvasni. Anyagi körülményeim rendezettek. Szeretem a rendet, tisztaságot környezetemben ugyanúgy, mint kapcsolataimban. Várom annak a 45-50 éves, sportos testalkatú, jóérzésű, becsületes férfinek a levelét, akivel magányomat - akár barátként is - megoszthatnám. Jelige: „Gvendolin" 19 éves, művészetkedvelő férfi vagyok. Különösen érdekel a rajz, a festészet. Én magam is szeretek festegetni, kiállításokra járni. Érdekel még a zene és irodalom. Öt évig boxoltam, többször országos bajnokságot is nyertem. Ezt ma már nem művelem, ám a sport szeretetét megőriztem. Hasonló érdeklődésű lány, vagy asszony társaságát keresem (kor nem számít). Már 45 ország csatlakozott a mozgalomhoz A Magyarországi Zöld Kereszt Egyesület A környezetvédelem iránt elkötelezett szervezetek képviselői és magánszemélyek részvételével megalakult a Magyarországi Zöld Kereszt Egyesület. A független, nonprofit szervezet a Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő nevével fémjelzett Nemzetközi Zöld Kereszt célkitűzéseivel összhangban a környezeti katasztrófák megelőzése, a környezetvédelmi tudat formálása, a nemzetközi ökológiai szabályozás kialakítása érdekében kíván erőfeszítéseket tenni. A Nemzetközi Zöld Kereszt 1992-ben alakult Japánban, s eddig 45 ország szervezetei csatlakoztak hozzá. A szövetség elnöke, Mihail Gorbacsov 120 ország - köztük hazánk - kormányfőit kérte levélben arra, hogy segítsék a globális környezetvédő tömörülés nemzeti szintű tagsejtjeinek megalakítását. A magyarországi szervezés, előkészítés megkezdésére Tarján Lász- lóné államtitkárt kérték fel, aki hangsúlyozta: a munkában nem kormánytisztviselőként vesz részt, hiszen az egyesület a kormánytól független. Az egyesület tagjai közé várja a környezet ügye iránt felelősséget érző valamennyi jogi- és magánszemélyt. A Nemzetközi Zöld Kereszt - melynek vezetői közt jelentős presztízzsel rendelkező politikusok vannak - a világ legátfogóbb környezetvédő tömörülései közé tartozik. Kapcsolatot tart fenn az ENSZ-szel, a Világbankkal, a Greenpeace-szel és más világ- szervezetekkel, s a környezetvédelem nemzetközi vérkeringésbe kerülő anyagi forrásainak egyik elosztója. A magyar Zöld Keresztnek 1000 tagot kell összegyűjtenie, ha tagja akar lenni a nemzetközi szervezetnek. A folyamat beindult, elfogadták az egyesület alapszabályát, és megválasztották a tisztségviselőket. Láng István akadémikus és a svájci Manyák Ernő profesz- szor lett a szervezet tiszteletbeli elnöke, az elnöki posztra Tarján Lászlóné került. Az egyesületbe magánszemélyként belépett Gyurkó János környezetvédelmi miniszter is. KAMATOZÓ JEGY Leköfesi idő Éves bruMö (nap) kamat ip/ö) 30 17,5 31-60 18,0 61-90 ia,5 91-210 20,0 121-150 21,0 151-180 22,0 181-210 24,0 211-24 0 27,0 241-270 30,0 Zöld út a sikerhez Maratott (Betétjegy • 3 éves futamidő • első évre fix kamat: 23,5% • a 2. és 3. évben változó kamat • lejáratkor kamatos kamat A holnap biztonság SHlIlVr BETÉTJEGY *3, 6, 9 hónapos futamidő • fix kamatozású 3 hónapra évi 20% 6 hónapra évi 22% 9 hónapra évi 22,5% A Jegyek bárm országszerte a MEZŐBA
