Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-07 / 158. szám

1994. július 7., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Helyesbít(get)és Domboriban víz-ügy van. Levél érkezett a faddi pol­gármestertől, Tóth Ferenc- től, aki szerint július 4-én megjelent lapszámunkban félreértésre okot adható megfogalmazás jelent meg, s ezt a pontosítást kéri: „Alábbi helyreigazítási ké­relmet az egyik érintett ké­résére tesszük közzé: a Né­pújság első oldalán megje­lentekkel ellentétben a faddi polgármester az ANTSZ-t sem burkoltan, sem nyíltan nem hibáztatja a kialakult helyzetért." * Namost. Nem szeretnék visszaélni a helyzettel, hogy kezembe - az újságíró kezébe - adatik az utolsó szó, a slusszpoén kimondásának lehetősége, mégis meg kell jegyeznem néhány dolgot e helyesbítés­sel kapcsolatosan. Július 4-én lapunk nem foglalkozott a holtág vízmi­nőségével. Foglalkoztunk viszont vele 2-án és 5-én. A kifogá­solt mondat - az 5-ei szám­ban - vélhetően ez volt: „Domboriban az a helyzet, hogy a forgalom a felére csökkent, s most burkoltan vagy nyíltan mindenki - a polgármestertől a fagylaltá­rusig - az ÁNTSZ-t hibáz­tatja, mert fürdésre alkal­matlannak minősítette a holtág vizét a bakteriális szennyezettség miatt." Engedtessék már meg a publicistának, hogy riporta­lanyát kövérnek, sovány­nak, vidámnak vagy mér­gesnek lássa, láttassa! Vagy „burkoltan hibáztatónak". Az eddigi társadalmi-politi­kai rendszerekben az ilyes­miért nem volt divat ponto­sítást kérni. A sajtótörvény arra ad lehetőséget, hogy ha az alany szájába adott mon­datok bizonyíthatóan mani­puláltak, azt korrigálni köte­les a szerkesztőség. De a hangulatról és az időjárásról bátran szólhat a szerző, bi­zonyára nem téved orbitáli- sakat - nem véli hóviharnak a nyári záport -, ha már né­hány esztendeje „megtűrik" e pályán. Azért sem tévedhettem nagyot, mert a július 2-ai Népújságban Fadd-Dom- bori polgármestere így nyi­latkozott: „ ... Néhány ilyen negatív hírveréssel ezt a kedvező képet nagyon le le­het rombolni... Úgy érzem, az a nyilatkozat az újságban ártott az ügynek. Szerencsé­sebbnek tartottam volna, ha az ÁNTSZ a szezon kezdete előtt véleményt mond a víz­ről, így a vállalkozókat nem hozták volna ilyen kellemet­len helyzetbe." így nyilatkozott - burkol­tan sem hibáztatva az ÁNTSZ-t(?) -, s akkor nem kért helyreigazítást. Wessely Gábor ** Ünnepélyes kampány­nyitó A Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület az ősszel esedékes ki­sebbségi önkormány­zati választásokra ké­szülve, július 10-én 15 órakor a Szent István Közösségi Házban (Szekszárd, Rákóczi utca 69-71.) ünnepélyes kampánynyitót szer­vez, amelyre tisztelettel meghívja az egyesület tagjait és valamennyi német nemzetiséggel szimpatizáló szek­szárdi polgárt. A ren­dezvény során sörkert, fúvószene szolgálja a könnyed kikapcsoló­dásra vágyókat, 17 órá­tól a kisebbségi önkor­mányzati programot ismerteti és a jelölteket bemutatja dr. Józan-Jil- ling Mihály német ki­sebbségi szószóló. A rendezvény ven­dége lesz dr. Kalten­bach Jenő alkotmány- jogász, Kocsis Imre An­tal szekszárdi polgár- mester és Rittinger An­tal, a Magyarországi Németek Szövetsége Tolna megyei elnöke. Könyvet jelentetett meg az öcsényi önkormányzat Tanulságok a múltból Nem sok képviselő-testület di­csekedhet azzal, hogy saját tele­püléséről könyvet tud kiadni. Az ócsényeik ezt megtették, sót, a polgármester, a jegyző, valamint a testület egy emberként írta alá az előszót, ami szintén kuriózum számba megy. „Őcsény régi falu­szervezete" a könyv címe, írója pedig az a Zentai Tünde - a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos főtaná­csosa -, aki már eddig is igen so­kat foglalkozott a Sárközzel. — Szívesen dicsekednék azzal, hogy a mi ötletünk volt a kiadvány, de ez nem így tör­tént - hangsúlyozta Szalma Gábomé, a falu polgármes­tere. —- Zentai Tünde keresett meg minket egy nagyon tisz­tességes, korrekt ajánlattal. Mivel Őcsény történetéről na­gyon sok ismerettel rendelke­zik, érdemes lenne elgondol­kodni, hogy készüljön egy könyv. A testület erre egy­hangúlag igent mondott, egy­részt, mert Ocsényről igazából még nem készült könyv, más­részt izgatott minket az is, hogy az őseink, az elődeink hogyan csinálták azt, amit ma mi. — Az anyag elsősorban a XIX. század első három évtize­dére irányul. — Szerencsésnek tartom az időpontot, mert ez már any- nyira „közel" van, hogy telje­sen ismerős nevekkel talál­kozhatunk. Ebből eredően élményszerűen lehet olvasni magukat az eseményeket is, és a könyv végén lévő adomá­nyozások összegéből is sok­mindenre lehet következtetni. — Azt hiszem, nem csak a ne­vek lehetnek ismerősek, hanem az akkori helyzetek, történések is. Más síkon ugyan, de ma is nagy­jából ezek a problémák foglalkoz­tathatják a falu önkormányzatát. — Nekem is ez a vélemé­nyem. Természetesen bizo­nyos dolgok, események szinte azonosak, de végül is ez a történet a feudalizmusban játszódik. A feudalizmusban, amiből - ahogy a könyv is mondja - őcsény valóban egy kicsit kitűnt: az önkormány­zás, önrendelkezési jog meg­teremtésének tekintetében. Persze azért a feudalizmus szigora rányomta erre is a bé­lyegét, hiszen a szankcióit nem lehet a mai viszonyokhoz hasonlítani. Nagyon tetszett, hogy a falu képviselői - a templomban vagy az akkori községházán - szinte napi kapcsolatban álltak az embe­rekkel. Bármilyen esemény volt, falugyűlést rendeztek. Viszont az is kiderült, hogy jó időn keresztül ugyanaz a harminc család uralta a falut, és intézte a dolgokat. Ez lát­ható a bírók névsorából is, akiknek leszármazottjai még most is megtalálhatók őcsényben. — A könyvből az is kitűnik, hogy a faluban mindent elkövet­tek azért, hogy megőrizzék az ön- kormányzati önállóságot, illetve inkább kiszélesítsék, amennyire csak lehet. — Észre kell vennünk, hogy nagyon sokféle kötele­zettségük volt, nagyon sokfelé adóztak. Megértem, hogy eb­ből mindenáron ki akartak tömi, és ennek végül az lett az eredménye, hogy őcsény köz­ség megmaradt azon az in­duló jó színvonalon, ahogy a XVIII. században már írnak róla. Most is tisztességes isko­lája, orvosa van, minden olyan tevékenysége megvan maga­sabb színvonalon, mint ami­kor ez elindult. Egy nagy kü­lönbséget azért látok, hiszen akkor közvetlenül a gazdál­kodással kellett foglalkozni, nekem viszont az a vélemé­nyem, hogy most önkor­mányzati részről inkább a gazdálkodás feltételeit kell megteremteni. — A mai önkormányzat szá­mára milyen tanulságokkal szol­gálhat a könyv? — Azt gondolom, olyan közösséget kell teremteni, hogy szeressenek az emberek itt lakni. Fontos az is, hogy összhang legyen a lehetőségek és az igények között. KRZ A könyv ezer példányban je­lent meg, aki pedig hozzá akar jutni, az a községházán érdeklőd­het. Napi tizenháromezer láda A meleg nagy, a sör drága , . , _ 1 III, ' Bacikoncentráció (Folytatás az 1. oldalról.) — A múlt év októberében önöknél is tulajdonosváltás tör­tént. — A Pannónia Sörgyár többségi tulajdonosa az oszt­rák Ottakringer lett. A minő­ség került az első helyre és a gépesítés folyamatos felújítása is várható, bár mi még szeren­csések vagyunk a többi üze­münkhöz viszonyítva, hiszen pár éve kaptunk új gépeket. — Itt, a szekszárdi telepen csak a Szalon sört palackozzák, Pécsről már szállításra készen ér­kezik a Gold Fassl, illetve a Pepsi bérpalackozását vállalták az itt dolgozók. Mekkora a napi for­galmuk? — Tizenhárom ezer láda, ez napi 1300-1400 hektoliter sört jelent. Akik itt dolgoznak tudják, hogy a nyarat úgy kell időzíteni, hogy szabadságra ebben az időben nem nagyon telik, bár az idei évben már közel sincs akkora forgal­munk, mint jó pár évvel ez­előtt, amikor ennek csaknem a dupláját palackoztuk itt. Ép­pen a megnövekedett kínálat miatt mi is vesztettünk piacot, ugyanakkor kénytelenek let­tünk lépni, így a Szalon sört is megvásárolhatják az Alföldön éppúgy, mint a fővárosban vagy az északi megyékben, így majd a helyi piacveszté­sünk országos szinten kie­gyenlítődik. Januárban közel 20 százalé­kos volt a leépítés nálunk, ez­zel együtt a fizetések rendezé­sére is sor került, jelenleg 155-en dolgoznak a telepen. — A Szalon sör ismert és ked­velt, és ma már „kétféle változat­ban" is kapható. — A keresett 8 napos, úgy­nevezett pasztőrözés nélkül gyártott sör mellett megjelent a 90 napos, különleges hőke­zelési eljárással készített Sza­lon sör is. Ebben a formában új, hiszen eddig csak 30 napig lehetett eltartani. A sört egyébként Pécsen készítik, a gyárnak saját kútja van, hi­szen a kiváló alapanyagok mellett nagy szerepe van an­nak is, hogy milyen minőségű vízből készül a sör. A szek­szárdi üzemünkben hatalmas tankokba szállítva érkezik a sör, majd itt kerül palacko­zásra. — Sajnos, a legolcsóbb sör is drága az átlagembernek és ráadá­sul az ára állandóan emelkedik. — És a boltok, vendéglátó- helyek is ráteszik a maguk nem kis hasznát. Nálunk a diszkont boltban, ahol bárki vásárolhat, a Szalon sör 31 fo­rint 20 fillér, ebben az árban már a júniusi emelés is benne van. Márciusban a tulajdonos száztíz millió forint értékű részvényt ajánlott fel megvá­sárlásra az itt dolgozóknak, mégpedig tízszázalékos áron. Mondanom sem kell, hogy hamar elfogyott, például 10 ezer forintért már hozzá lehe­tett jutni egy százezret érő részvényhez. Szeretnénk ha legalább a dolgozóink közérzete jobb lenne. mauthner­Kétfajta kórokozó bakté­rium tenyészett ki az ÁNTSZ által Domboriban vett vízmin­tából: a salmonella és a strep­tococcus. Dr. Kis Mária, szekszárdi tisztiorvos elmondta, hogy négy helyen vettek mintát, s érdekes módon a fizető strand környékén a legnagyobb a ba­cikoncentráció, másutt, pél­dául az ifjúsági tábor térségé­ben vagy a kompállomás kö­zelében lényegesen jobbak az (Folytatás az 1. oldalról.)- mint például az idén - több­ször is. Igaz, ez már politika. Nem tűnt túlzásnak a szigorí­tás, de aztán ezek egy részét a mozgáskorlátozottak szerve­zeteinek a tiltakozása, mást meg - gyaníthatóan - a vá­lasztások miatt visszavonták. Az idén először a családor­vos döntött. A jogszabály sze­rint annak jár a támogatás, aki súlyosan mozgáskorlátozott. Míg az elmúlt évben mintegy hatvanan fellebbezték meg a jegyző döntését - ő hoz hatá­rozatot, az orvosi vélemény alapján a támogatás odaítélé­séről -, addig az idén hat és hétszáz közöttire tehető a fel­lebbezések száma. Az esetek többségében a háziorvos ugyan megállapította a moz­gáskorlátozottságot, de azt nem tartotta súlyosnak. Ilyen­kor az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár I. fokú orvosi bizottsága dönt. Jövőre már több tapasztalatuk lesz a házi­orvosoknak, de ki tudja, mi lesz a szabály? A háziorvosok szakvélemé­nye városi tisztiorvosi szolgá­lathoz kerül elbírálásra, mi­előtt a jegyző döntene. Bony- hádon 301, Tamásiban 1285, Dombóvárott 500, Szekszár- don 1029, Pakson pedig 465 orvosi szakvéleményt tarta­nak nyilván. A mozgáskorlátozottak gépkocsivásárlási és átalakí­tási kedvezményének nyil­eredmények. A szakemberek, a legfrissebb vizsgálatok után azt feltételezik, hogy nem, vagy nemcsak az élő Éhinából került a holtágba a szennye­ződés, hanem valószínűleg beteg emberek hurcolták azt be a vízbe. A fürdés továbbra sem ajánlatos, hetente kétszer vesznek vízmintákat, s amint lehet, feloldják a fürdési tilal­mat.-Wy­vántartása és elbírálása a me­gyei tisztiorvosi szolgálat dolga. Ez a kedvezmény 1991-ben volt először, akkor Tolna megyében 25-en kap­hattak támogatást, és 25 igénylő volt. Egy évvel később 36 hozzájárulást ítéltek oda, az igénylők száma 250 volt. 1993-ban 35 utalványra 505-en, az idén pedig szintén 35 támogatásra 693-an pá­lyáznak. A határidő harmin- cadikán ugyan lejárt, de ak­kori postabélyegzővel elvileg még érkezhet igénylés. Tizen kaphatnak pénzt érő utal­ványt a gépkocsi átalakítá­sára. A gépkocsit vásárolni szándékozók közül 32-en eleve kérnek átalakításra is, s csak két igénylő van, aki az utóbbihoz kér utalványt. A támogatás mértéke a gépkocsi vételárának hatvan százaléka, de legfeljebb kétszáznegyve­nezer forint lehet. Dr. Bezerédy Márta, az ÁNTSZ igazgatóhelyettese és munkatársai, dr. Varga Rózsa, az intézet jogásza és Leposa Béláné ügyintéző, akik a cikk megírásához az információkat nyújtották - úgy vélik, hogy ilyen helyzetben lehetetlen igazságosan dönteni. A dön­tést hozó bizottság munkájá­ban részt vesz a mozgáskorlá­tozottak egyesületének képvi­selője. A határozat ellen fellebbe­zésnek helye nincs. Ihárosi Ibolya HÍREK A MEGYÉBŐL Emlékezés az áldozatokra A Szekszárdi Izraelita Fiók­hitközség július 10-én, azaz vasárnap délután 15 órakor tartja megemlékezését a Mű­vészetek Házában. A részt­vevők kegyeleti ünnepség keretében emlékeznek a ha­láltáborokba hurcolt és meg­gyilkolt szeretteikre. forgó fajtabemutatót tart. A résztvevők Szekszárd on, az AGROKER Rt.-nél találkoz­nak, ahol bevezetésként elő­adások hangzanak el a nap­raforgó termesztésével, piaci pozíciójával kapcsolatban. Ezt követően lesz az indulás a KSZE Rt. agronómiái fej­lesztési telepére, ahol a be­mutató tekinthető meg. Napraforgó fajtabemutató A KSZE Agrárfejlesztő és Ke­reskedelmi Rt., a CEREOL Rt. Magyarország, valamint az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet július 14-én, azaz csütörtökön délelőtt 9.30 órai kezdettel napra­MATUR közgyűlés A Magyar Turisztikai Egye­sület (MATUR) Tolna megyei tagozata idei első közgyűlé­sét július 11-én, azaz hétfőn délután 17 órai kezdettel tartja Szekszárdon, a régi Vármegyeháza borozójában. A résztvevők egyebek mellett az eddig végzett munkáról hallgatnak meg tájékoztatást, s meghatározzák 1995., mint a Turizmus éve Tolna megyei feladatait. A szervezők mindenkit vár­nak, aki a megye turizmusá­nak jövője érdekében kíván tevékenykedni. Zug-programok, sok zenével Újabb csemegével várja a Zug-filmklub (Szekszárd, Béla király tér 6.) a színvona­las zene kedvelőit, hiszen ma este 19 órai kezdettel a Wo­odstock című alkotás tekint­hető meg a nagyteremben. A hét következő napján, azaz pénteken élő zene várja a be­térőket: a múlt szombati, 170 fős Hobó-koncert után ez al­kalommal a Gázló és ólom­madarak elnevezésű együttes lép fel 20 órai kezdettel. Bizottsági ülések, kis szépséghibával A hét elején, azaz hétfőn és kedden két szekszárdi ön- kormányzati bizottság is ösz- szehívta tagjait a soros ülése­zés végett. Á szociális bizott­ság az egészségügyi alaphoz eljuttatott pályázatokat bí­rálta el. A résztvevők a be­nyújtott tizenegy pályamun­kából ötöt ítéltek díjazásra alkalmasnak, összesen 300 ezer forint értékben. Kedden az ügyrendi, jogi és etikai bi­zottság ülése az érintettek hi­ányzása miatt elmaradt. Kinek jár „sántapénz”?

Next

/
Oldalképek
Tartalom