Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-06 / 157. szám
1994. július 6., szerda MEGYEI KORKÉP »ÚJSÁG 3 Szövetkezeti kitüntetések Boltvezető, pénzügyes, felvásárló, gépkocsivezető és telefonkezelő egyaránt képviseltette magát tegnap azon a szekszárdi ünnepségen, amelyen átadták a „Szövetkezeti Munkáért Tolna Megye" kitüntetést. Frissen alapított díjról van szó - hangsúlyozta Csapó Jenő, az AFÉSZ-ek Tolna megyei Szövetségének elnöke -, amelynek első átadása éppen egybeesik a szövetkezeti mozgalom 150 éves évfordulójával. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából huszonhatan vehettek át kitüntetést, név szerint: Antal Ambrusné, Baller Józsefné, Bognár Istvánná, Braun Márton, Cziner Já- nosné, Eisenacker Józsefné, Fábián Antalné, Frűhwald Györgyné, Gscheidt Adámné, Kajtár Lászlóné, Kopitár Vinczéné, Karádi Lászlóné, Katona Mihályné, Kovács Istvánná, Kresz Györgyné, Mészáros Vilmos, Mózsi Lászlóné, Nagy Sándor, Palkó Fe- rencné, Pintér Ferencné, Rubi Pálné, Saramó Sándor, Styecz Mátyásné, Szabó Istvánná, Szüsz János és Ulbert Antalné. A díszes oklevél mellé természetesen boríték is dukált... Íjászverseny Likashegyen A Gyulaji Erdészeti és Vadászati Rt. július 9-én szombaton és 10-én vasárnap rendezi meg a Tamásihoz közel eső Likashegyen az országos terep- és vadászíjász minősítő versenyt. A mindkét napon 9 órakor kezdődő versenyen a terepíjászat mellett látványos ügyességi program lesz. így szombaton délután íjjal történő koronglövészet, futónyúl lövészet, léggömblövészet - párbaj -, 160 méteres céllövészet és távlövészet. Vasárnap délelőtt a terepíjász és vadászíjász lövészetet bonyolítják le és délután tartják a verseny eredményhirdetését. A rendezvény ideje alatt az érdeklődők Likashegyet Tamási és Gyulaj irányából is meg megközelíthetik. Várják a nézőket. A Sansz nam ad sanszot Az alapítványok alaplapja, a Sansz, adatokat közöl, melyekből megtudható, hogy Magyarországon 11.489 alapítvány van bejegyezve, a legtöbb a fővárosban (4416), a legkevesebb Tolna megyében (141). De nem azért vagyok pipa a Sanszra, mert kifecsegi sereghajtó voltunkat, hanem azért, mert dupla nyári számot jelentetett meg. (Dupla nyári számot megjelentetni szabad, de nem így.) Az alapítványok alaplapját ugyebár azért rendeli meg a nagyreményű előfizető, hogy mindent egyhe- lyen megtaláljon, ne kelljen neki ötven közlönyt, szak- és réteglapot végignyálaz- nia, ha pályázhatnékja támad. Na most itt a június-júliusi példány. Azt ne is firtassuk, hogy miért kerül ez az 56 oldalas Sansz kétszer annyiba, mint az előző 40 oldalas szám! Csak. Ez bosszantó, ám az egyenesen felháborító, hogy alapvető funkciójának nem tesz eleget e lap: nem ad sanszot, mert vakációzik, késik. Az én postaládámba június 30-án került, s belelapozva láttam, hogy mimindenről lemaradtam, hány pályázat beadási határideje volt épp ez a nap. - Wy Az idén már nem lesz vízdíjemelés Van (lesz) elég ivóvizünk (Folytatás az 1. oldalról.) — Nyilván a takarékosság a vízdíjak árával arányosan nőtt. — Valóban így van, az elmúlt időszakban, évente 8 százalékos folyamatos csökkenés tapasztalható. A vállalat kapacitása egyébként 14.500 köbméter naponta, a leállított kutak nélkül, melyek veszély esetén, igazgatói engedéllyel bekapcsolhatók, így további 4 ezer köbméter vizet tudnánk nyerni, ha erre szükség lenne. — Víz tehát van, de a továbbiakban várható-e korlátozás? — Vízkorlátozás nem várható, akkor sem, ha marad a kánikulai meleg, ettől függetlenül vannak olyan területek, például a Szőlőhegy vagy a Kápolna tér, ahol időszakos vízellátási zavarok, nyomás problémák vannak a napi csúcsidőszakokban. Ezen csak akkor tudunk változtatni, ha a hálózatbővítésre sor kerülhet. — Befolyásolja-e a város ivóvízminőségét, hogy a Duna vize jelenleg szennyezett? — Nics összefüggésben a vízbázis és a Duna vize, az uszodát és a strandunkat viszont sokkal többet látogatják emiatt. — A fővárosban 20 százalékos vízdíj kedvezményt kapnak azok, akik vállalják az öntözést. Önök terveznek-e hasonló kedvezményt? — Valószínűnek tartom, hogy a fővárosban valamilyen önkormányzati érdek húzódik meg a döntés mögött, ennyi információból ezt nehéz lenne megállapítani. Mi nem tervezünk hasonló kedvezményt. — Januártól egy új módszerrel bővült a város vízellátása, miről van szó és hogyan vált be? — Év elejétől folyamatosan üzemel a vízkőkiválás-gátlás, ami polifoszfátos vegyszer adagolását jelenti, az egészségre nem káros, az élelmiszeriparban ez ismert és megengedett megoldás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vízcsap kifolyónyílásaiban és a vízmelegítő berendezésekben nem fog a vízkő lerakódni. Ennek ellenőrzését a Héliosz Kft.-vel közösen, folyamatosan végezzük. Úgy látjuk, hogy a siker százszázalékos. Eddig a hőcserélő berendezéseket 3-4 havonta kellett cserélni a vízkő lerakódása miatt, most úgy néz ki, hogy egy évre tolódik ki ez az időszak. — A háziasszonyok mit éreznek ebből? — A csapokról, a csempékről feláztatás után, dörzsöléssel letörölhető a vízkő. A bojlereket nem kell minden évben tisztítani. Ettől az adaléktól nem lett lágyabb a víz, csak a hagyományos vízkőréteg helyett finom, porszerű vízkőki- válás indult meg, ami a vízárammal kiürül. Ezért a Calgon adagolás is fölösleges. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy több háztartásban is felszereltek hasonló célú foszfátoldó kistisztító berendezést, ezek használata felesleges és rajtuk keresztül ellenőrizhetetlen a vízben oldódó foszfát meny- nyisége. — Mennyibe került ez a berendezés a városnak? — A vegyszerkeverő- és tároló berendezés automatikus vegyszeradagolóval 2,5 millió forintba került, de az üzemköltsége évi 8 millió forint körül van. Az első időszakban a hálózatban lerakódó vízkő miatt, nagyobb dózissal dolgoztunk. A költségek egyébként a vízmüvet érintették, nem a fogyasztókat. — Várható-e még ebben az évben vízdíj emelés? — Ebben az évben már nem, valószínű, hogy a következő év elején módosulnak majd a vízdíjak.-mauthnerIdegenforgalmi kínálatból A cserenci vadaskert (Folytatás az l. oldalról.) Maradjunk a beszélgetésünk helyszínének témájánál, a cserenci vadaskertben. Ez összegyűjti azokat is, melyek külön-külön megérnének nagyobb terjedelmet, önálló tárgyukkal. Arról van szó, hogy jó kimenni Decsre úgy, hogy megkeresi a látogató Cseren- cet is. Könnyen oda lehet találni, és bárki készséggel ad útmutatást. Decstől keleti irányban betonúton haladva arról se jobbra, se balra nem letérve, pár perc alatt már ott áll az érdeklődő turista a hatalmas fáktól árnyékolt kis park közepén, a cserenci kastély előtt. Természetesen van túlzás ebben a megfogalmazásban, hogy kastély, de a köznyelv így fogadta el. Talán először a preparált állatok, trófeák teszik kíváncsibbá az érkezőt az épületen belül, és csak utána sétál a vadaskertben. A tanácskozó teremben és előtérben bemutatott egykori térképek is jelzik Sárköz földrajzi, vízrajzi fekvésének sajátosságát, karakterét, amit a múlt század végi folyószabályozás módosított. A tájban honos madárvilágot láthatja az erre járó, immár a pillanatok mozdulatlanságába merevvé szelídítve. Gémek, gólyák, sasok, ölyvök, vadkacsák és egyéb vízimadarak, állatok sorakoznak dekoratív rendben állítva. Ugyancsak megszelídülve, emberhez idomulva jár- nak-kelnek a vaddisznók, szarvasok, őzek, muflonok. Túl vannak már azon, hogy életük ezen szakaszát tragédiaként éljék meg. A vadon ösztönei elhaltak izmaikban. Az emberhez fordulnak ételért, italért. Elfogadják a drótkerítés nyújtotta védelmet is. Megmutatják szép formáikat, járnak-kelnek a fotósokhoz igazítva a kellő pozitúrákat. Hagyják, hogy a legifjabbak is megérintsék orruk hegyét, hátukat. Élmény mindak ami itt található, különösen a városból érkezők számára. A gemenci erdő rengetegének karéját érintő éppúgy örömöt lel itt, mint az e tájban élő. Valamiféle nyugalmat árasztanak ezek az állatok, itt a cserenci vadaskertben. A semmivel nem pótolható természetes nyugalmat. A zöld bokrok, cserjék illatoznak és a vadászok, az állatokat gondozók készséggel mesélik egy-egy vad befogásának történetét. Beödök Bertalan mindezt a természeti szépséget programként összekapcsolja a környék népművészeti remekeivel, tárgyi emlékeivel. Ma már talán sem a sárközi népművészek világát, sem a decsi vadásztársaság által megőrzött, védett vadaskertet nem sok olvasónak kell újdonságként bemutatni, azért mégis felhívom a figyelmet az idegenforgalmi szezon kezdetén a cserenci vadaskertre, amit Beödök Bertalan kicsit olyan alkotásnak is tekint, ami saját keze munkáját is dicséri. Az elismerő szavak értékét megosztja vadásztársaival, akik a múltban és a jövőben is idejüket szívesen áldozzák mások örömének megteremtésére. Ott, ahol a madarak és fák dicsérik a természet örökkön megújuló erejét. Decsi Kiss János Fotó: Ótós Réka Fafaragók Ozorán Hétfőn kezdődött és július 9-ig, szombatig tart Ozorán a helyi művelődési házban a fafaragók hagyományos tábora, amelyet Cs. Kiss Ernő fafaragó népi iparművész vezet. A községet szépítő alkotásokat szombaton állítják majd fel, és 18 órai kezdettel lesz az ünnepélyes átadásuk a polgármesteri hivatal előtt. Az ünnepi aktusra várják az érdeklődőket.-élHÍREK A MEGYÉBŐL Elmaradt a testületi ülés Dunaföldváron Az elmúlt hét csütörtöki napjára hívták össze Dunaföldváron a képviselőket. A városatyák olyan kevés számban jelentek meg - talán a nagy meleg is közrejátszott -, hogy az ülést elnapolták. A testületi tagok július 7-én, csütörtök reggel nyolc órakor találkoznak a polgármesteri hivatalban - ismét. A nyugdíjas klub kirándulni megy A nemrég alakult Bölcsei Nyugdíjas Klub vezetői július 19-én kirándulást szerveznek Szegedre. Az önkormányzat kisbuszával utaznak majd a szabadtéri játékok egyik előadására. Honismeret és ifjúság Tizenkét Tolna megyei résztvevővel a hét elején megkezdte ötnapos programját Vácon az Országos Honismereti Akadémia. A résztvevők három szekcióban foglalkoznak az ifjúság és a honismeret kérdéseivel, melynek során megyénkből Kolta László és Kaczián János tart korreferátumot. Toliforgatók dedikálnak A megye toliforgatóinak jelentős része alkotja a „Kézjegy" klub tagságát. Következő összejövetelükre július nyolcadikán, délután öt órai kezdettel kerül sor a tolnai művelődési ház kávéházában. A rendezvény előtt a helyszínen - fél öttől - három szerző dedikálja a közelmúltban megjelent kötetét: Sas Erzsébet, Acsádi Rozália és László-Kovács Gyula. Új kiállítás a levéltárban Tolna megye hét városáról készített történelmi összefoglalót a megyei levéltár. Az új kiállítást érdekes fényképekkel és dokumentumokkal segítették a városi polgármesteri hivatalok, bemutatva Bonyhád, Dombóvár, Duna- földvár, Paks, Szekszárd, Tamási és Tolna jelentősebb helytörténeti-honismereti kiadványait is. A falukutatástól a kísérleti régészetig Több mint háromszáz résztvevője lesz annak az öt Tolna megyei honismereti tábornak, melyek közül a Bölcskén falukutatással foglalkozó fiatalok kezdték elsőként a munkát Nagy Janka Teodóra vezetésével. Valamennyi tábor, így a bonyhádi, a decsi, a regölyi és a váraljai tábor is elnyerte pályázatával a honismereti mozgalom anyagi támogatását. Nemzetiségi nap Györkönyben Györkönyben hagyománnyá vált a nemzetiségi nap megrendezése. Ebben az évben is sor kerül erre, mégpedig július 9-én, szombaton. A főműsor kezdési időpontja délután négy óra. Ekkor kezdődik az a kulturális műsor, melyben több nemzetiségi együttes is fellép. így a györkönyi énekkar és tánccsoport, a gyönki gimnázium, a nemesnádvari, a paksi, valamint a decsi tánccsoportok lépnek a színpadra. Az egésznapos program a pincefalu szabadtéri színpadán lesz. Este nyolc órától svábbált tartanak, melyhez a zenét a palotabozsoki zenekar szolgáltatja majd. -geA sötétbarna az nem fekete A Korzó egy Hild-díjas téren Megújul a megyeszékhely egyik legnagyobb áruháza, a Korzó. Kívül-belül. Ám új külsejével, az átfestéssel a szakember nem elégedett. Azt mondja Lajtai Zoltán szekszárdi építész, hogy azoknak a fekete vonalaknak, melyeket most barnára pingáltak át, „jelentőségük" volt. Egy Hild-díjas téren az épületeket nem külön-külön kéne szemlélni, kezelni, hanem az összhangra törekedve. Nem ártott volna kikérni a városképre kényes mérnökök véleményét.-Wy- Fotó: Ótós
