Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-30 / 178. szám
4 «ÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1994. július 30., szombat többit: a vegyszerezőt, a kom- binátort és a szárzúzót. Nagyon örülök, hogy felfedeztem a szekszárdi Agroportát, mert itt a legkedvezőbbek az árak, kulturált a kiszolgálás és magasszínvonalú a szaktanácsadás. — Az imént volt itt egy érdeklődő szalma ügyben. Kialakultak már, vagy kezdenek kialakulni azok a kis közösségek, amelyek összedolgoznak? — A szóban forgó ismerősömnek ajánlottam személyeket, akiknél szalmát vehet. Délután bálázni megyek, de a bálázó nem az enyém, értsenek szót a tulajdonossal, aztán az övét is megcsinálom. Különben van összedolgozás, működik már a kooperáció, én például kézi munkáért gépimunkát adok. — A gépbeszerzés még nem minden. Hogyan alakulnak az egyéb fizetni valók? — Nagyon megugrottak a betakarítási árak, de területenként, téeszenként is óriási eltérések tapasztalhatók. Ami engem illet - az 58 hektár napraforgóról beszélek - a helybeliek egy hektárt betakarítanának 7.700 forintért, a szomszédos kölesdiek ugyanezt négyezerért vállalták. A szárításnál és a várhatón kevés ideig történő tárolásnál is ugyanilyen nagyok a különbségek. Ezért az ember olyan nagyüzemeket keres meg gondjaival, akik vállalkozó pártiak. Akarnak segíteni. — Biztosan gondolkozott a jövőn . . . ? — Úgy látom, hogy a földbérleményt 100 hektárra kell kiegészítenem. Tervem, hogy tritikálét vetek. E területnek való növény ez, mert nem igényli a kövér földet, mégis bőven terem és gyomirtást, vegyszerezés nem igényel. Ahogy megtörtént a napraforgó learatása, azonnal indul a szárzúzás, a szántás, majd a vetés. A biztonság egyik forrása, hogy a föld időben megkapjon mindent, mert csak akkor terem szépen. Konrád László „Csendes" nyári éjszakák a Fáy András téren Végre megjött a nyár! Bár már néha elviselhetetlen a hőség, Tolna központjában is olvad az aszfalt, és ilyenkor esőért könyörgünk. De nem esik, marad a fülledt meleg, s a Fáy András téren lakóknak sincs más választásuk, mint hogy nyitott ablaknál próbálnak aludni a háztömbben. Tíz óra felé kikapcsolja az ember a televíziót, de a sötét nem elég a pihenéshez. Csend is kéne. Am az épülettömb elején lévő vendéglátó egység teraszán és környékén tartózkodó, józannak nem mondható vendégek hangos ordítása, üvöltése hallatszik. (Pl. Te barom! Menj a ...! Édesanyád ... stb). Egyik este valamelyik lakásból kiszóltak nekik: „Nem zavar benneteket, hogy itt aludni szeretnének?". A válasz: „Befogd a pofád! Megöllek! Holnap elkaplak, te szemét!" A gyengébb nem is mulat. A minap megesett szűzlányok találkozója lehetett mert olyan hangos vihogással azt énekelték bele az éjszakába, hogy „Addig addig jártunk le a tóra, míg házunk felett megjelent a gólya". A hangzavart fokozza, hogy néhány fiatal, aki motorral, autóval rendelkezik, versenypályának nézi a sörbár előtti útszakaszt, túráztatva a járgányt, csikorgatva a féket. S persze ekkora zajra a szomszédos családi házakban lévő farkaskutyák sem tudják magukat türtőztetni, és eszeveszetten ugatnak. Ez így megy szinte minden este. Hol vannak a rend őrei? A vendéglátók miért nem figyelmeztetik vendégeiket, hogy ne hangoskodjanak, illetve miért szolgálják ki azt, aki már „eleget" ivott. Persze a legjobb megoldás az lett volna, ha nem terveznek lakóháztömbbe vendéglátó egységet. Mert ahol ilyen van, ott mindig lesz lármázás. A tervezőt és az engedélyezőt egy pár éjszakára itt tartanám, hadd élvezzék ők is ezt a „csendet". Kövesdi János Virágosodik Medina Most már érezhető, hogy megtette jótékony hatását a különböző növényeket ajánló katalógusok sokasága. Egyre több, eddig nem vagy kevésbé ismert örökzöld díszíti a járdamelléket, az ablakokba vagy a teraszra tett virágcserepekben és virágládákban pedig élénk színű tiroli futó- muskátlik pompáznak. Szépül a falu! KáeL Még egyszer a Babits utcáról Rossz szomszédság Terjedelmes cikket közöltünk a Tolna-mözsi Babits utcában a kárpótlás, a földárverés után kialakult áldatlan helyzetről. Megszólaltattunk pro és kontra véleményeket arról, hogy „hivatalosan" volt-e az aljban lévő árok mellett, a kertvégek megközelítésére alkalmas földút vagy sem, jogszerűen vagy jogellenesen cselekedett-e az egyik lakó - Haász József -, aki kilicitálta az ott fekvő egész területet, s most nem engedi átjárni a többieket az ő territóriumán, ami korábban a „senki földje" volt. Nem célunk az igazságszolgáltatás; majd a bíróság dönt. De idézünk egy újabb hozzászólásból, egy levélből, melyet a Babits utca 60. szám alatti lakó írt szerkesztőségünknek. (Az üggyel kapcsolatos tájékozódást és tájékoztatást ezzel szeretnénk lezárni. Minden utcabeli megszólaltatására nincs módunk.) — Az árok mentén igenis volt út, nemcsak taposás. Én 1973-ban kezdtem építkezni, és akkor volt már út. Az árok volt a határ, igaz azóta az árok kintebb került. Kintebb kerülésének oka Haász Józsefék szabálytalan építkezése volt. A mözsi gazdák hagyták őket, hogy azt az alsó részt megvehessék, hogy ne kelljen nekik a gazdasági épületük miatt egyezkedni az esetleges új tulajdonossal. Ha ók olyan jó szándékkal lettek volna, mint ahogy mondják, akkor a licitálásról - mint jó szomszéd - szólhattak volna a lakóknak és a földrendező bizottságnak is. Az ó földterületük - tudtommal - a mai napig nincs kimérve, akkor, kérdezem én, milyen jogon zárják el a bejárást a többi lakó elől? Saját erőből meg szerettük volna venni a kérdéses 3-4 métert a földből, út részére, és vállaltuk volna az árok kiásását is az út mellett. A felajánlott 50-60 ezer forintot nem fogadták el, 300 ezret kértek érte. Ez az összeg nem reális, túl sok. Szerintem azért kérnek ennyit, hogy ne tudjuk megvenni. Krekó György Lendvai István Testületi ülés Kölesden A tankönyveket az önkormányzat fizeti A ' kölesdi önkormányzat legutóbbi ülésén fontos döntéseket hozott. Ezekről beszélgettem Kocsis György polgármesterrel. — Talán az egyik legfontosabb, hogy a képviselőtestület döntött abban, hogy a következő tanév beiskoláztatásához az általános és középiskolai tanulók tankönyveit megvásárolja a tanulók számára. Az általános iskolai tanulóknál egyszerűbb a helyzet, hiszen helybe érkeznek a tankönyvek és az elszámolás közvetlenül rendezhető. A középiskolás tanulók esetében számla ellenében tudja kifizetni a könyvek vételárát az önkormányzati hivatal. — Milyen költségkihatása van ennek az akciónak? — Ha röviden akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy több százezer forintos nagyságrendű. De itt többről van szó. Ismerve a családok nehéz anyagi helyzetét, valamint a könyvek árában beállt jelentős emelkedést, az önkormányzat nem tehetett mást, mint elébe ment a probléma feloldásának. A testület egyébként a korábbi években is hasonlóan cselekedett. Az idei évben viszonylag hamar döntöttünk erről a kérdésről, hogy megnyugtassuk a családokat, hiszen az évkezdés amúgy is roppant komoly anyagi megterhelést jelent számukra. — Született még más lényeges döntés is a testületi ülésen? — Igen, az erdélyi Simén- falva és Kölesd község testvértelepülési kapcsolata már több évre visszanyúlik. A testület most abban döntött, hogy ismételten meghívja a simén- falviakat. Egy augusztusi és egy szeptemberi időpontot javasoltunk számukra. Reméljük, hogy valamelyik megfelel nekik. Mindkét településnek fontos ez a kapcsolat. Jóllehet a gazdasági szálak nehezen szövődnek, de az emberi kapcsolatok szépen alakulnak - fejezte be tájékoztatását Kocsis György polgármester. Varga András A betakarítási árak téeszenként nagyon eltérőek Mohai Gáborék portája a Kossuth utcában Induló magángazda(ság) Padlások kincsei... A sarló Nem volt ideje megrozsdásodni, mert nap-nap után használatban volt a medinai gazdaságokban. Ritkán pihent a becses szerszám, igazából azonban a kézi aratáskor volt a szezonja. Gyárban készült, sima éllel, fa nyéllel. A kerítések melletti gaz levágására használták, vagy kismennyiségű lóhere aprítására, amit tragacson, zsákban vagy lazsnakban vittek haza. A szarvasjószág nyári zöldtakarmányát, a csalamádét is ezzel vagdosták, amikor még nem volt kemény a szára, s csak kisebb mennyiség, egy-egy kocsiderékra való kellett. Aratáskor a levágott gabonát, a szedő a sarló segítségével szedte marokba, s tette a kötélre. E műveletnél, marokszedésnél, a sarló élének nem volt jelentősége. Konrád L. — Vállalkozó gazda. Ez a hivatalos elnevezésem, mindenütt ez szerepel a papírokon - kezdtük a beszélgetést egy MTZ árnyékában a medinai Ifjú Istvánnal, akivel ép- penhogy sikerült ez az „ütközés", a napjából kiszakított egy órai csevely. — Gázolaj ügyben jártam Mözsön - folytatta -, pénzügyben a megyei banknál. Éppen hogy ettem, átöltözöm, indítom a gépet, megyek bálázni. Szinte se éjjele, se nappala ilyenkor a földdel foglalkozónak. Ez a munka dandárja. Az aratás nem várhat, a bálázás nem várhat. Mindent a maga idejében el kell végezni még akkor is, ha kimerült az ember. — Mi volt az előzménye a „vállalkozó gazda" titulusnak? — Mint mindenkinél, ha lépéskényszerbe kerül: munkanélkülivé lettem. A szekszárdi Aranyfürttől vagyonrész-tulajdon fejében elhoztam egy MTZ 80-as traktort, aminek értéke 180 ezer forint volt. Meg kaptam terményt 80 ezer forint értékben. Ezt eladtam, s vettem egy ekét és pótkocsit. Magam készítettem egy függesztett fogast. Ennyi volt az induló tőke. A „nincs munkahely" bizony meglódítja az ember agyát. Disznókkal is próbálkoztam, de nem fizetődött ki. Ekkor számolt a család és döntött: földet bérelünk! Hatvannyolc hektárról készült a szerződés az elmúlt év decemberében. Egyben termeltetési szerződést is kötöttem, mert pillanatnyilag ez jelenti az értékesítési biztonságot a napraforgóra, ami nálam 58 hektárt foglal el. A KSZE-n keresztül bonyolódott az ügylet. így a gyár megelőlegezte a vetőmagot, a gyomirtószert és a gázolajat. Nagyon nagy köny- nyebbséget jelentett ez a gesztus induláskor. Majd a betakarítás után a végleges elszámolásánál vonnak le mindent. Van még öt hektár lucernám is, összebálázottan a kazalban. Ötszázért elvitték volna, de ez részemről teljes ráfizetés lenne. Hatszázért megérné. Kukoricám is van öt hektár, ezzel fizetek a bérleményekért. A földekre öt éves szerződésem van. — Az eseményekben ez volt az első felvonás. Mi a következő? — A második lépés egy pályázat volt, ennek az évnek az elején. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap pályázatára nyújtottam be az elképzeléseimet, s elnyertem 2,1 millió forintot, áprilisban. A tengelici takarékszövetkezet megelőlegezte a pénzt a lebonyolítási időre, s így eshetett meg az a csoda, hogy a Jánoshalmán kiállított traktorok közül egy pompás „paripát" magaménak mondhattam. Egy MTZ 82-es Lux típusút, 1 millió 150 ezer forintért. Madarat lehetett volna fogatni velem, any- . nyira örültem, hiszen ez a gép olcsó, gazdaságos a medinai terepviszonyoknak prímán megfelel és nagyon kényelmes. Ebbe a vásárlási körbe tartozik még egy búza és egy kukorica vetőgép, valamint egy műtrágyaszóró. Most augusztus elején kapom meg a A tolnai esperest apáttá nevezték ki Beiktatására augusztus 15-én kerül sor A bencés apátság már nem létezik Szekszárdon, létezik viszont az apáti rang. E kinevezést most a tolnai katolikus lelkipásztor, Lendvai István kapta meg. Egyházi szolgálatát ezentúl mint paksi kerületi esperes és mint címzetes szekszárdi apát folytatja. Beiktatására augusztus 15-én - Nagyboldogasszony napján - kerül sor, ünnepi szentmise keretében, este 7 órakor, a tolnai templomban. Ekkor teszik fejére első ízben az infulát, azt a süveget, amit az apátok a legjelesebb egyházi ünnepeken (karácsony, húsvét, pünkösd, stb.) viselhetnek. - XVy - Fotó: Chochol E.
