Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-29 / 177. szám
4 »ÚJSÁG ' BONYHÁD ÉS KÖRNYÉKE 1994. július 29., péntek Csak védekezésre használják a tudásukat Imádkozó sáskák Váralján Ahol évente egyszer van mise Az „átmenő” falu: Palatinca 0 VILÁGKIÁLLÍTÁS Kiszállási díj Edzés a medencében Fotó: Degré Stílusgyakorlat. A szónak többfajta értelmezése lehetséges. Kung-fu tábor, mondja a hétköznapi ember, akik pedig értenek hozzá, stílusgyakorló tábornak keresztelték azt az „összetartást", amelyet Váralján rendeztek. Július 18-án indult és tegnap zárult. Mintegy száznegyvenen vettek részt rajta - tizenháromtól harminckilenc éves korig - az ország szinte minden részéből, de leginkább a fővárosból. Immár tizedik alkalommal jöttek össze, és öt nagymester irányításával kisebb csoportokban gyakorolták a harci művészetet. Mint munkatársunknak Kárpáti Tamás elmondta, a szabályok képlé- kenysége nem igazán arra teszik alkalmassá ezt a küzdősportot, hogy versenyeken megméressenek a művelői, inkább a stüus gyakorlása a fontos, ami ezesetben a mantis névre hallgat. A kung-fut - talán kevesen tudják - különféle állati mozgáselemekről nevezik el. A mantis imádkozó sáskát jelent. Tetőtől talpig, tehát mindenüvé, a test minden pontjára támadó fajtáról van szó. A hírhedt romániai Securitate harcosait is hasonló módszerrel képezték ki. Tőlük azonban nem kell félni, aki itt tanul, tisztában van azzal, hogy csak önvédelemre használhatja a tudását - hangsúlyozta Kárpáti Tamás. A legtöbben azért sajátítják el, hogy legyen tartásuk, önbizalmuk, kondíciójuk. A tábor lakói nagyon megszerették Váralját, hiszen a természet kiváló teret adott e természetes védekezés gyakorlásához, valamint az akupunktúrával és a gyógynövényekkel való ismerkedéshez. Kárpáti Tamás felhívta a figyelmet, hogy akit ez az önvédelmi sport érdekel, sok mindent megtudhat róla, ha Szekszárdon, a Városi Sportcsarnokban érdeklődik.-éGNEMET NEMZETISÉGI OLVASÓTÁBOR. Ma kezdődik, és augusztus 7-ig tart a hagyományos német nemzetiségi olvasótábor a váraljai gyermektáborban. TESTVÉRVÁROSI VIZITEK. Wernauból augusztus 11-én Bonyhádra, a Bajorországi Teunzból pedig augusztus 20-án Nagymányokra érkezik delegáció. Otthagyta a (két) fogát Súlyos testi sértés miatt indult eljárás egy bonyhádi férfi ellen. Bonyhádon, az egyik italkiméró helyen „tettleg bántalmazott" egy másik férfit, aki nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Kicsit köznapibban fogalmazva: két foga hullt a kocsma kövére, amikor egy hatalmas ütést kapott, előzőleg azonban ó is közreműködött abban, hogy támadója kellőképpen felspanolt állapotba kerüljön. Támadója társát - saját bevallása szerint hátba veregette - mások szerint ütötte. A két fogon kívül a füle is bánta, hiszen egy törött sörösüveggel felhasították a fülkagylóját. Váncsáék több, mint negyven éve élnek itt A Bonyhádot Bátaszékkel ösz- szekötó úton, Mócsény és Bátaa- páti között van egy kistelepülés: Palatinca. Negyvenen, ha lakják. Sokan sokszor átmentek már rajta, de talán keveset tudnak róla. A pusztai?) falui?) - amely egyébként Mőcsényhez tartozik - egyetlen „közintézménye" a Palatinca Csárda. Az átutazók közül sokan megállnak egy egy frissítőre vagy ebédre. Mi is ide térünk be legelébb. Rekkenő a hőség, nemsokára harangoznak. A szódavíz és a sör hideg, az első pillanatban a fiatal pincérhölgy is annak tűnik, pedig csak a „menüsöket" védi, amikor megkér bennünket, üljünk másik asztalhoz, merthogy nem nekünk terítettek oda. Azt már a tulajdonostól, Tildi Sándométól tudjuk meg, hogy nyolc előfizetője van a mőcsé- nyi tsz-ből. Meg kell hát becsülni a biztos vendéget. Néhány átutazó étlapról rendel, az egyik asztalnál húsz év körüli fiatalok kortyolják az ebéd utáni hűsítőt, beszélgetnek, évődnek. Később kiderül, hogy az „építőbrigádhoz" tartoznak, hiszen Tol- diné veje, Mezei Zoltán az út túloldalán „diszkócsarnokot" épít. A fémszerkezetet már megvette hozzá, a fiatalok most ássák az alapot. A területen jelenleg még elférnek a „vadkempingezők", akik most éppen szekszárdi fiatalok. Esténként zenélnek, itt aztán senkit nem zavarnak. Remélhetőleg a majdani diszkó sem bántja majd senkinek a fülét. Annál is inkább, mert helyet kap benne egy vegyeskereskedés is, amiben, mint mondják, mindenből lesz egy kevés. A legtöbben ugyanis Bonyhádra járnak vásárolni. Nem nagyon érdemes Mőcsényre menni, reggel nyolckor indul a busz, tizenegykor jön vissza. Ennyi erővel akár Bonyhádról is meg lehet fordulni. Persze ma már majdnem minden háznál van autó. Tildiné Pannit - éppen Anna napon járunk ott - , mindenki köszönti aki betér a csárdába, ami amolyan helyi fórumként működik. Ha valakinél baba születik, a csárdában lehet tudni, hogy hány kilós, éjjel hánykor született és hogy van a mama. Örömmel újságolják egymásnak az emberek a jó hírt. És bizonyára a rosszat is... Itt mindenki- mindenkiről mindent tud. Volt, hogy valaki ellopott valamit: mire a falu egyik végéről a másikra ért, már meg is fogták. Tildiné Szekszárdról költözött ide, nyolc éve vett egy parasztházat, abból lett a csárda. Nagyon rendes emberek élnek itt - mondja, a „Rozsdásban" él néhány cigány család, velük is jóban van. ők is vigyáznak arra, mi az övék. Az itt élőknek a környékbeli cégek, gazdaságok adnak munkát: a mőcsényi téesz, a bonyhádi cipőgyár, a bátaapáti borpince. Vezetékes víz nincs, a kicsiknek kocsival hozzák az ivóvizet. Palatinca mai lakosságát a világháború nagy telepítésekor Istensegítsről költöztették a kitoloncolt németek helyére. Váncsáék is így kerültek ide. A kápolna mellett laknak, nyugdíjasok mind a ketten. Pista bácsi még ma is befog a szekérbe - negyvenhét évig fogatolt a téeszben - és ha nagy ritkán van valami „megmozdulás" Palatincán, mondjuk szüreti mulatság, felveszi az ünneplő ruhát és kocsin hordja a vendégeket. A gyerekeik Bonyhádon meg Bátaapátiban dolgoznak, az unokák a bonyhádi kettes iskolába járnak, néhány közülük most náluk tölti a szünidőt. Náluk van a kápolna kulcsa is, bemegyünk. Nemrégiben újították fel, ám már régóta csak évente egy alkalommal tartanak benne misét. Szent Anna a kápolna neve, tehát vasárnap, holnapután lesz a ritka alkalom, amikor Palatin- cára kijön a szálkai pap. Palatinca: 23 ház 11 gyerek, közülük négy óvodáskorú. Lehet, hogy a számok nem pontosak, inkább csak a nagyságrendet mutatják. Átmenő falu. Az út tehát az élet, azon mennek dolgozni, és azon jönnek az idegenek. Ha jól érzik magukat megállnak, körülnéznek. Közel van Szálka, ha ott „beindul" az élet, itt is lesz látszata ... Változatlanul nagy a meleg, vagy ha lehet, még kínzóbb, amikor útra kelünk. Elsuhanunk az omladozó és a jobb állapotban lévő házak előtt. A fiúk a csárdával szemben rendíthetetlenül ásnak. A sós iz- zadságcseppek marják arcukat. Hangyái- Degré Csarnok lesz a csárdával szemben Pech. Nem elég, hogy odakint megszűnt a munkalehetősége! A brigádban a többiek is ma- josiak: egyikük a zománcgyárban dolgozott - már az is kényszerpálya volt, hiszen amúgy karosszérialakatos a szakmája -, a másik a hidasi vegyiművekben volt betanított munkás, a harmadik segédmunkás volt a költségvetési üzemnél... Egyikük megjegyzi: meglátjuk, mennyire éri majd meg! Mármint ez a mostani munka. Hiszen a 40 óráért fizetést is kapnak. Velük még nem közölték, hogy mennyit. Mint megtudtuk (a segélyen felül) 120 forintos nettó órabért kapnak. Oroszki István polgármester elmondta, hogy folyamatosan foglalkoztatni kívánják a hasonló helyzetű embereket, nemcsak a sportpályán, hanem a Fáy lakótelep csinosításánál, Majoson, Ta- bódon és Tabódszerdahelyen. Augusztus elsejétől pedig a támogatásért személyesen kell megjelenni a polgármesteri hivatalban - kivéve persze az ágyhoz kötött betegeket. Az intézkedéstől azt remélik, hogy csökken majd jövedelempótlásért jelentkezők száma, ugyanakkor akik részesülnek ebben a támogatásban, egyben hasznosíthatók is a város javára. •Van-e kiút a kárpótlásból? • Miért mennek a köztársasági megbízottak? • Lehet-e kotonnal szeretni? • Szőnyegbombázás a Jupiteren? volt hajlandó elfogadni a munkát. Tőle megvonják a jövedelempótló támogatást. (Ennek összege egyébként havi hatezer forint.) Mint Sándor Bélától, a munkaügyi központ kirendeltségvezetőjétől megtudtuk, a felkínált munkának a munkanélküli szakképzettségének megfelelőnek kell lennie, illetve egy „szinttel lehet alatta". Szakmunkásnak ajánlhatnak tehát betanított munkát, de mondjuk orvosnak nem kínálhatnak utcaseprést. Munkában a „szabadságos katonák" A bonyhádi sportpályán a régi öltözőt bontják, illetve a lelátót betonozzák „jövede- lempótlós" munkások, ahogy egyikük fanyar humorral fogalmazott: „szabadságos katonák". ő maga egyébként a Komplex szövetkezetnél volt betanított kőműves, mióta szélnek eresztették a dolgozókat - vagy két éve - nem talált még munkát. A betonozó brigádot Rózsa Orbán vezeti, aki csak néhány hétig lesz itt, egyébként külföldre készül dolgozni. Egy majosi kőműves fiatalember pedig onnan jön, pontosabban Németországból, ő nem kapott munkanélküli segélyt: 9 nap hiányzott neki a a szükséges munkaviszonyhoz... Betonozzák a lelátót Mi vár a segély után? A munkanélküliség korunk krónikus problémája. Még akkor is, ha környékünkön viszonylag kevesebben vannak munka nélkül, mint országosan. Bonyhádon és környékén a legfrissebb hozzáférhető adat szerint 1840 a regisztrált munkanélküliek száma. További 513 főnek immár nem jár segély. Ók jövedelempótló támogatást kérhetnek az önkormányzattól. A nyilvántartott adatok szerint 246-an részesülnek ilyen támogatásban, ám valószínűleg a valóságban ennél többen. Mint Oroszki István polgármestertől megtudtuk, ezeket a munkanélkülieket megpróbálta az önkormányzat egy kicsit aktivizálni. Mintegy százötven embert kerestek meg, hogy a város területén különféle módon tegyék hasznossá magukat: fessenek, betonozzanak, bontsanak, építsenek. Erre törvényi előírás ad lehetőséget, és az ön- kormányzat nemrégiben meghozott rendelete nyomán 40 órányi munkára kötelezni lehet a jövedelempótló támogatásban részesülőket. A megkeresettek közül eddig csupán egy ember nem- háj -
