Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-28 / 176. szám
1994. július 28., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT «ÚJSÁG 7 Keressük egymást! Jelige: „Darumadár” Egyedülálló (55/154), vidám alaptermészetű nő vagyok. Körülményeim rendezettek. Őszinte, nyílt ember vagyok, titkaim nincsenek. Házasságom tévedés volt. Most gyülemlik bennem a félelem a magánytól. Szeretnék valakit „hazavárni". Keresem egy megértő, szavahihető, káros szenvedélytől mentes férfi ismeretségét, akivel kölcsönösen megoszthatnánk gondjainkat. Megnyugtat a kert körüli teendő, a természet szépsége. Jelige: „Szeretnélek megtalálni II.” 25 éves 180 cm magas, vékony testalkatú, vidám alaptermészetű férfi vagyok. Szeretem a természetet, a gyengédséget, udvariasságot, a nyugodt életet. Nem szeretem a durvaságot, a hazugságot és a cigarettát. Szabadidőmben zenét hallgatok, fotózok, főzök, olvasok, ha tehetem uszodába járok. Társaság hiányában várom annak a 23-26 éves hölgynek a levelét, aki szívesen megismerkedne velem, s talán házastársam is tudna lenni. Örülnék a fényképes levélnek. Jelige: „Várlak” 37 éves (54/164), barna hajú és kék szemű, közép végzettségű özvegy nő vagyok. Gyermekeimmel élek saját házamban. Ide várom azt a 40-45 éves, józan életű férfit, aki megértő társam és gyermekeimnek jó apukája tudna lenni. Szeretem a zenét, a természetet. Vágyom a harmonikus családi életre egy őszinte, jó ember mellett. Jó lenne újra boldognak lenni! Csak egy tarlótűz ... A tűzoltónak valószínűleg rutinmunka eloltani a tarlótü- zet, a mezőgazdásznak pedig hasonlóképpen az égetni a tarlót - már, ha nem magától gyullad fel ebben az irdatlan melegben. Ha esetleg a környező növényzet kárát látja a lángoknak, ezt ma a jog gondatlan károkozásnak nevezi. A képen látható, terméketlenné feketült diófák Pincehely mellett találhatók, a tűz, amely elpusztította őket a helyi mezőgazdasági szövetkezet területén betakarítás után keletkezett. A szövetkezet elnöke szerint először egy munkagép tetejére került szalmacsomó lobbant lángra, innen terjedt tovább, mire körbe- szántották az égő területet, az út melletti 27 növény - ebből hét diófa -, már megégett. A fák a Közúti Igazgatóság tulajdonában vannak, a kártérítésről már folytak tárgyalások. A simontornyai rendőrőrs jelentést írt az esetről, amelyet elküldött a pincehelyi önkormányzatnak, és Székesfehérvárra, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnek. Utóbbitól az a visszajelzés érkezett: jól tették, hogy Pincehelyre küldték a jelentést. Ennyi. Csak egy tarlótűz. tf Fotó: Gottvald Jelentkezz! Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága folytatni kívánja a környezet- és természetvédelmi területen tevékenykedő társadalmi egyesületekkel és szervezetekkel kialakított együttműködését és azt ki kívánja terjeszteni az épített környezet, infrastruktúra, turizmus-idegenforgalom szakterületére is. A bizottság elhatározta, hogy bevezeti a fentiekben felsorolt valamennyi szakterületen működő egyesületek, klubok, szövetségek, kamarák, alapítványok regisztrálását. A regisztrálás célja a kapcsolatfelvétel, kapcsolatteremtés. A bizottság és albizottságai (építésügyi és infrastruktúra albizottság), turizmus-idegenforgalom albizottság, törvények végrehajtását ellenőrző albizottság) kéri a szervezeteket, hogy szíveskedjenek a bizottság titkárságával közölni levélben, vagy telefaxon az alábbiakat: 1. A szervezet hivatalos megnevezése és székhelye, 2. A szervezet tevékenységének felsorolása (címszó szerűen), 3. A szervezet címe, 4. A szervezet tagjainak száma, 5. A szervezet képviselője vagy megbízottja, akit a kapcsolattartással megbíznak, 6. A szervezet telefon és telefax száma. A regisztrációs kérelem az alábbi címre küldendő: Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága 1054. Budapest, V. kér. Széchenyi rkp. 19. Telefax: 268- 5968. Dr. Baráth Etele elnök * A megyében működő természet-, környezet- és városvédő csoportok jelentkezését lapunk is várja, hogy létezésükről, megmozdulásaikról, rendezvényeikről tájékoztathassa az olvasókat.. Fotó: Ritzel Z. Enyhe telek, forró nyarak, aggasztó jelek, kedvezőtlen éghajlatváltozás (1. rész) Pestist hoz a globális felmelegedés? A gazdag ipari államok vetették el a globális felmelegedés magvait. Most learathatják a vihart - a halálos járványok újbóli elterjedését. Trópusi betegségek Európában A malária, sőt a pestis is felütheti a fejét Európában, a brit kormány Közegészségügyi Szolgálatának nemrég elkészült tanulmánya szerint. A jelentés megerősíti azokat a félelmeket, hogy ezek a betegségek a sárgalázzal, a schisto- somiasis-sal és más halálos trópusi betegségekkel egyetemben kirajzanak harmadik világbeli fellegváraikból, és megjelennek Európában, Ausztráliában és Eszak-Ame- rikában is. Velük együtt új állatbetegségek is felléphetnek, valamint olyan növényi kártevők, melyek meghiúsítják a feltételezett felmelegedéstől várt termelésnövekedést. A melegebb és sok helyütt párásabb feltételek, melyek kialakulását a klimatológusok az elkövetkezendő évtizedek során Földünk számos helyén előrejelzik, javítani fogják számos halálos kórokozó, baktérium és vírus, valamint hordozóik, a patkányok, legyek és más állatok szaporodási lehetőségeit. A brit jelentés szerint viszonylag csekély változás is ezen tényezők robbanásszerű felszaporodását válthatja ki, ideértve a szúnyogokat, amelyek a malária gazdaállatai. A klímaváltozás okozta környezeti válságok új típusú „környezeti menekültek" felbukkanását okozhatják, legyen szó az állandó afrikai szárazságról vagy a bangla- deshi áradásokról, s ezek betegségeiket is magukkal hurcolják. Egy 1992 novemberében Edinburgh-ban tartott konferencián a Glasgow-i Egyetem kutatója, Steven Lindsay, aki a rovarok által terjesztett betegségekkel foglalkozik, kijelentette, hogy „a világ egyes részein a lakosság egészsége a modern orvostudomány állásához képest 150 évvel fog visszaesni". A tudósok nemigen vitatják, hogy a felmelegedés be fog következni a légkörben felhalmozódó, az üvegházhatást előidéző gázok következtében. A vita azon folyik, hogy ez a folyamat milyen gyors lesz, egyes helyeken milyen formában fog jelentkezni, és hatásai észlelhetők-e már olyan aszályos területeken, mint Etiópia vagy Afrika déli része. A legtöbb globális éghaj- lat-modell azt mutatja, hogy a hőmérséklet emelkedése a magasabb szélességi fokokon, illetve a téli időszakban és éjjel lesz a legerősebb. Ennek következtében megváltozik a csapadékeloszlás, valószínűleg több eső lesz a partvidékeken, és a korábbinál kevesebb a szárazföldek belsejében. Ezen elemek kölcsönhatásaitól függ majd, hogy a betegségek elterjedése hogyan változik. Minthogy a trópusi klíma a gazdag, fejlett országokban fog megjelenni, ezt a betegségek is követik majd. Különösen aggasztó a malária fenyegetése. Ez a betegség egyre ellenállóbb a gyógyszerekkel szemben, és Dél-Amerika, valamint Ázsia jelentős területein kicsúszik az ellenőrzés alól. A Plasmodium parazitáknak, melyek az embert fertőzik és maláriát okoznak, négy faja van. A legelterjedtebbet, a P. vivax-ot csak az utóbbi évtizedekben sikerült száműzni Európa és az USA egyes részeiről. Ä legveszélyesebb forma, a P. falciparum, a trópusi mélyföldekhez kötődik, ahol állandó a magas hőmérséklet, a nagy páratartalom, és sok az állóvíz, melyekben a lárvák növekednek. Azonban, amint David Warhurst, a londoni Közegészségügyi és Trópusi Orvosi Intézet munkatársa, az idézett tanulmány egyik szerzője mondja, „a malária nagyon érzékeny már a csekély klímaváltozásokra is". Az időjárás felmelegedése következtében azok a szúnyogfajok, melyek a malária-parazita legkedveltebb gazdaállatai, meg fognak jelenni Európában és a trópusi felföldeken is, olyan helyeken, ahol a lakosságban nem fejlődött, nem is fejlődhetett ki immunitás. A malária Nagy-Britanniában „Az átlaghőmérséklet viszonylag csekély változása, mondjuk 16 Celsiusról 20-ra, azzal jár, hogy a P. falciparum kifejlődéséhez és szaporodásához szükséges idő a felére csökken a szúnyogban" - mondja Lindsay. Nagy-Bri- tannia jelenlegi nyári átlagos hőmérséklete körülbelül 17 Celsius, és várható, hogy a következő évszázad közepére 19-21 Celsiusra nő. A P. falciparum fejlődéséhez szükséges optimális hőmérséklet 26 Celsius, ami hamarosan megszokottá válhat Dél-Európában. Azt a pusztítást, amit a malária megjelenése okoz egy olyan területen, ahol a lakosságban nem alakult ki természetes immunitás, jól mutatják az 1980-as évtized második felében történtek Madagaszkáron. A malária hirtelen elárasztotta a sziget fennsíkját, és százezer embert betegített meg. „Ezen a területen hosszú ideje nem fordult elő malária, és a helyiek nem rendelkeztek immunitással - mondja Warhurst -, és egyes részeken a fertőzött lakosság 50 százaléka elpusztult. Összesen mintegy húszezer ember halt meg. Á járvány kitörésének oka egyelőre nem ismert. Akár a klíma a ludas, akár nem, mindenesetre ez a hatás várható ez éghajlatváltozástól." A pesszimista forgatókönyv szerint Nagy-Britanniában a globális felmelegedés következtében fellépő tenger- szint-emelkedés magával hozná a malária megjelentését a partvidéken. A Nagy-Bri- tanniába korábban behurcolt és honossá vált szúnyogfajták terjeszthetik a maláriát, és jól szaporodhatnak a partvidék mocsaras, pangó vízében. Angliában legutóbb az 1950-es évek elején lépett fel maláriajárvány Kentben a P. vivax közvetítésével. Warhurst szerint: „A mosz- kitók természetesen most is itt vannak, és mivel évente kétezer személy tér vissza Angliába maláriával fertőzötten, a helyi járvány kitörésének veszélye állandóan fennáll. A globális felmelegedés nagymértékben fokozhatja ezt a veszélyt." Más betegségek is ugrásra készen lapítanak Angliában. A Leishmaniasis-t, amely sokféle tünetet okozhat, a bőrfekélyektől az életveszélyes állapotokig, olyan homoki légy hordozza, mely honos Dél- Franciaországban, és újabban a Csatorna-szigeteken is felbukkant. „Jelenleg a ez légy hamar elpusztul a mi éghajlatunkon, de hamarosan megváltozhat a helyzet" - állítja az idézett David Warhurst. Mindezeken túlmenően, másfajta fertőzést terjesztő tényezők is felbukkanhatnak a klímaváltozás következtében. 1991-ben a perui partoknál szokatlanul nagy mennyiségű plankton és alga jelent meg, melyben kimutatták a kolera-baktérium jelenlétét. Paul Epstein, a Harvardi Orvosi Egyetemről a Lancet című ismert orvosi folyóiratban fejtette ki azt a nézetét, melyet számos más kutató is oszt, hogy ennek az algavirágzásnak a következménye volt a a Perut abban az évben sújtó kolerajárvány. A globális felmelegedés csaknem biztosan az algavirágzás gyakoribbá és tömegesebbé válásához vezet. Hiba lenne azt képzelni, hogy a gazdag országok mind képesek lesznek elszigetelni magukat gyógyszereik segítségével az új betegségek pusztításától. „Még egy olyan jómódú országban is, mint Ausztrália, a szúnyogok által terjesztett betegségek komoly fenyegetést jelenthetnek" - hangsúlyozza Andrew Haines, a Londoni Egyetem Orvosi Fakultásának profesz- szora, aki a moszkitó terjesztette betegségek komoly járványainak kitörését jósolja Ausztráliában. Vannak akik attól tartanak, hogy az Egyesült Államokban is járványok törhetnek ki. Az utolsó sárgaláz-járvány 1905-ben volt New Orleansban. Az USA Környezetvédelmi Minisztériuma (EPA) szerint a felmelegedéssel együtt járhat a sárgaláz és a malária újbóli visz- szatérése. (Forrás: Lélegzet)
