Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-02 / 154. szám
1994. július 2., szombat HÉT VÉGI MAGAZIN KÉPÚJSÁG 11 Rejtett értékeink Fraknói Vilmos műve Tamási Galéria Festői küldetésben Az első - kárpótlás nélküli - szekularizáció során Mária Terézia több apátságot olvasztott be az általa létrehozott, főleg egyetemi tanulást szolgáló alapokba. Ennek következményeként nem adományozták többé a szekszárdi apáti címet javadalommal, hanem csupán tiszteletből, címzetes apáti ranggal. Sokan nem is tekintették másnak, mint jól hangzó névelőzéknek, a 115 éve, 1879. július 6-án kinevezett szekszárdi címzetes apát, Fraknói Vimos azonban emlékezetes művel hálálta meg a kitüntetést. Franki Sándor uradalmi orvos fia, Vümos, 1843. február 27-én született a Nyitra megyei Ürményben. Nagyszombati, esztergomi iskolái után Pesten végzi a bölcsészettudományi és hittudományi szakot. Már 1861-ben megjelenik első önállóműve, amely a Magyar Tudományos Akadémia jutalmát nyerte el és Árpád-kori művelődési helyzetünkről szólott. Bölcsész- doktor 1864-ben, misés pap a következő esztendőben válik belőle, s ugyanekkortól az esztergomi papnevelő intézet tanára lesz. Két év múlva az Akadémia levelező, három év múlva pedig - alig harminc évesen - rendes tagja, a II. osztály titkára. (Ezután változtatja nevét Fraknóira). Négy évig a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában dolgozik és búvárkodik, majd tíz évig az Akadémia főtitkára, később másodelnöke. Főleg külföldön végzett kutatómunkája figyelemreméltó, hiszen több mint húsz városban gyűjtötte össze történelmünk legfontosabb adatait. Számunkra, szekszárdiak Czudar László szekszárdi, majd pannohalmi apát sírköve (1372) számára mégis a legkedvesebb A szekszárdi apátság története című munkája, amelyet „szekszárdi címzetes apáttá kineveztetése alkalmából" írt még 1879-ben. Fontos tudnunk, hogy ez az első tudományos igényű és jelentőségű munka, amit a megyeszékhelyről írtak, s értékére jellemző, ha azt mondjuk, az eltelt négy emberöltő alatt csupán néhány apróbb részletében tett hozzá valamit a tudomány. A 92 géppapír nagyságú oldalon a kezdetekből a javadalmas apáti cím megszűntéig követi a történet az apátság kialakulását, jellemzőit, tevékenységét, hatását és jelentőségét tíz korszakra osztva, majd az Országos LeSas Erzsébet: Szélben Karcolatok könyve Meghatóan kellemes, őszintén érzelmes este volt a szekszárdi Művészetek Házában Sas Erzsébet első könyvének bemutatója. Sokan voltunk, akik valamilyen homályos okból szeretjük a szerzőt, s ez a feléje irányuló, vagy inkább belőle áradó szeretet mindannyiunkat összefűzött, - legalább egy órányi időre. Nem profi újságíró a szónak abban az értelmében sem, hogy szakmának tekintse, és rutinból végezze azt a munkát, ami számára egyfelől hivatás, másfelől pedig ünnepi szórakozás. Minden sorához, amit leír, egész személyiségével, ha tetszik a leikével van köze. Lapunk olvasói emlékezhetnek sok héten át tartó sorozatára, amelyben a nagy történelmi, vagy a művészetből ismert nevek mai viselőit kutatta fel és faggatta ki, keresve az egyediben az általánost és az általánosban az egyéni sorsot. A Szélben című, s a Semmi, csak az életem alcímű kötetbe nincsenek, vagy legalábbis a mai szemmel nézve nincsenek napilap-műfajok. Ezeknek az írásoknak a zöme ugyanis karcolat, amely kiveszett a mai, tényekre orinetált, s éppen ezért viharos gyorsasággal aktualitásukat is vesztő lapokból. Érthető, hogy így van, legfeljebb kár a műfajért. A karcolat valamely pillanat, helyzet, emberek közti viszony, vagy lelki jelenség aktuális, de ugyanakkor örök érvényű felvillantása. Néhány sorban. Mindenki, akinek munkája az írás, tudja, - és nemcsak az újságírás, hanem például jogi szakmák sora is ilyen - hogy hosszan írni sokkal könnyebb, mint sűrítve, kiemelve a lényeget: röviden. Egy-egy jó riportot mindenki tud írni arról, amit ismer és szeret, vagy ami felháborítja. Tessék valamit egy gépelt oldalon, harminc sorban érvényesen megfogalmazni! Sass Erzsébet könyvének legjobb darabjai egy flekkben villantanak fel emberi viszonyokat, fejeznek ki érzelmeket, s a megszülető, majd egy villanás után elhaló villám fényével világítanak be az emberi lélek mélyére. Nem tudom, hogy irodalom-e ami a könyvben megjelent. Nem tudom, hogy újságírás-e amit a szerző művel, de az biztos, hogy jó olvasni. A kis karcolatok fölerősítik egymás hatását, kellemes a különféle hangulatok hullámzásán elmerengeni. Mindennapi emberek, mindennapi esetei. Itt van például a banán-történet, melyben a szerző elbeszélni, hogy azért „útálta" világ életében a banánt, mert nem tellett rá. Csak a gyerekének vett. Nekem is van, de fordított banán-történetem. Tényleg nem szeretem a banánt, anyukám viszont imádja, ezért halomszám hordják neki a gyerekei. Legutóbb több kiló banánból kínált anyu engem és a lányomat. Én elhárítottam, hogy még mindig nem szeretem a banánt, mire a lányom csodálkozva mondta: „Én mindig azt hittem, gyerekkoromban azért mondtad, hogy nem szereted a banánt, hogy nekem több jusson." Egy jó szerkesztő azért nem vált volna sem a könyv, sem a szövegek kárára. Lett volna mit kihagyni is a kötetből. Teljes rejtély az is, hogy egy kivételével Lippai Tamás szép grafikái miért vannak eldugva a páratlan oldalon, mintha az előző fejezetet zárnák, holott a következőt vezetik be. S, ha már így van, akkor miért az egyetlen kivétel? Ihárosi Ibolya véltárból, az esztergomi, pozsonyi káptalanok, a pannonhalmi főapátság, a gróf Károlyi és báró Révay családok levéltárából közöl 18 olyan oklevelet, amely az apátsággal kapcsolatos. Ezzel először nyűt alkalom arra, hogy ne csak a szájhagyomány alapján közelítsék meg a kérdést, hanem konkrét és mérlegelhető történeti adatok tükrében. Pozitivista tudóshoz illően szinte mindent összegyűjtött Szekszárdról és apátságáról: ő fedezte föl az előtte még létezésében is kétségbe vont Kont Miklós nádor 1358. május 18-i oklevelét (amely már valójában 1360. május 7-én kelt). Ebben pedig átiratban megtaláljuk az eredeti, 1061-es alapítólevél részleteit, s igazolhatjuk vele az alapítás időpontját. Kitér Fraknói az apátság hiteleshelyi tevékenységére, amivel gazdagon illusztrálja annak jelentőségét, és bemutatja településfejlesztő hatását is. Ma is leghasználhatóbb formában, metszetekben közli a pecséteket, amelyek azóta már olykor a felismerhetetlenségig roncsolódtak. Kiemeli a jelentősebb apátok tetteit, János apát és Mérey Mihály aláírását hasonmásban adja, térképen pedig az 1703. június 21-i királyi oklevélben szereplő negyvennégy birtok helyét jelzi. A mű veretes nyelve, eleven stílusa, adatgazdagsága ma is a legkeresettebb helytörténeti munkák közé emeli Fraknói könyvét amely nemcsak az antikváriumok és gyűjtők féltett kincse, hanem szerzője több mint száz önállóan megjelent munkája között is előkelő helyet foglal el. Dr. Töttős Gábor Elárverezett vázlatok Az Armand Hammer múzeum árverésre bocsátja Leonardo da Vinci kéziratokat és vázlatokat tartalmazó gyűjteményét. A „Codex Hammer" 72 oldalon több 300 vázlatot tartalmaz. Képet ad Leonardo forradalmi gondolatairól az asztronómia, a mechanika és a hidraulika területén. Kovács Ferenc alkotásai között A közelmúltban szóltunk Kovács Ferenc Bonyhádon élő pedagógus-festőművész egyik alkotása kapcsán - amit Szekszárdon a Tolna Megyei Könyvtár Porta Galériája állított ki - arról a munkásságról is, amit tanári, művészi útján végzett. Ä Tamási Galériában rendezett kiállítása az eddig róla írottakat igazolja, aláhúzza és hangsúlyozza a hűséget. Igen. Kovács Ferenc hű maradt ahhoz az indíttatáshoz, amit Nagybaracskán a szülői házban kapott. Nem szakadt el azoktól a gyermekkori emlékektől sem, amelyek máig kísérik és megfogalmazták a természet iránti vonzalmát. A szülőfaluból messze lehetett látni a dunántúli dombokra. Egészen a Mecsek kéklő foltjáig. Ez a táj mindig is vonzásban tartotta. Olyannyira, hogy amikor felnőttként tanítói pályára kellett lépnie, ezt az országrészt választotta. Még közelebbről Nagydorogot. Ott romantikus lelkének teremtő talajt remélt a kastélyépület környékén. Innen már pár lépés választotta el jelenlegi, bonyhádi lakhelyétől. Közel negyedszáz önálló kiállításon mutatkozott be. Félszáz azoknak az alkalmaknak a száma, amelyeken társaságok, szakkörök, stúdiók tagjaival közösen volt jelen. Korábban is leírtuk, hogy Kovács Ferenc életútján nem vált ketté soha a pedagógus és az alkotó képzőművész egyénisége. Szorosan kapcsolódott szerves egésszé, egyesült és maradt végig. Mindkettőn át- meg átjárt az önképzés igényessége. A tanárképző főiskolai tanulmányok befejeztével hamarosan egy egész megye rajztanárainak felügyeletével bízták meg, ami az évek során más-más elnevezéssel került felszínre, de a cél változatlan maradt. Képezni, tanulni, tanítani. Minden megszerzett ismeretet továbbadott kollégáinak és ma is ez az elv vezérli. Elengedhetetlenül szükséges számára a szakmai felkészültség pontossága, a folyamatos képzés felnőtt korban is. Már a pályája kezdetén bizVízpart tos volt abban, hogy pedagógusként csak úgy lesz hitele, ha újra, meg újra képes letenni, megfogalmazni valami olyat, ami a művészet szféráiban is megáll. Erre eszközül választotta az akvarellt. Látszatra ez egy szerény technikai lehetősége a mondandó továbbításának, ám csak akkor válik igazi értékhordozóvá, ha a művelője tudatosan, felkészülten végez minden mozdulatot. Kovács Ferenc akvarelljeinek sajátossága a feltűnő rajzosság. Nem szorosan vett karaktere ez a vízzel hígított festékeknek, de ilyetén formában az alkotói egyéniség precizitását tükrözi. Tagadhatatlanul igaz és ez jellemzője a tanárnak, a festőnek egyaránt. Csak olyan látványt rögzít papíron, ami első pillanatban megszólal belül. Nem akar ő hozzácsupanfemívnu? figyelmet? Lehet ez megfogalmazha- tatlanul is küldetés! Formálja ezzel is közvetlen környezetének ízlését és látásmódját. Aki rkodik a természetben es erre hív másokat, környezet- védőnek is tekinthető. Közeledés a természethez, a nagy erő hordozójához, lazítást jelent a materializált világtól. A Tamási Galéria akvarel- lek, pasztellek, grafikák darabjaiból rendezte Kovács Ferenc tárlatát. Egyre gyakrabban szólhatunk e galéria munkáját jelző kiállításokról. Nem csupán megyei alkotók, de más kollektívák is bemutatkozhatnak az érdeklődő közönség előtt. Nehéz mérni e munka sikerét. A megnyitók változatossága, ötletgazdagsága mindig hagy nyomot egy-egy nézőben, aki óhatatlanul továbbítja ezt az élményt. Általában a zene is megjelenik egy-egy megnyitón. Fían- gulatteremtő ez, ami a művészeti ágak rokonítását szolgálja. Kovács Ferenc alkotásai között sétálgatva, az ember önkéntelenül is dúdolni kezdhet, hiszen a tájképeiben ott észlelhető a természetben mindig jelenlevő zsongás. A szél muzsikája, a madarak hangja is folytatható. A ritmusokat ugyanúgy nyomon követhetjük kompozícióin és színes foltjaiban a harmóniát, ami nem szoros másolása a természetnek, hanem új teremtése egy-egy árnyalat megváltoztatásával. Megfigyeléseit azonnjl emlékke formálja és vázlatos tanulmányokkal érleli, hogy megalkothassa végleges képi formában. ' A Jamási Galériában szám szerint huszonhét alkotással találkozhat az érdeklődő, melyek Kovács Ferenc ecsetjének játékából születtek. Akik a megnyitón nem vehettek részt, ám érdeklődéssel vannak Kovács Ferenc legújabb festményei iránt is, július 24-ig módjuk van megtekinteni Tamásiban a Szabadság utca 54. szám alatti Galériában naponta 14-től 18 óráig. Decsi Kiss János Boldoggá avatják Mindszenty Józsefet? Mindszenty József születésének századik évfordulóján, 1992-ben jelentette be Paskai László bíboros, hogy kérelmezték Magyarország egykori hercegprímásának boldoggá avatását. Magát az eljárást még a nyolcvanas évek végén külföldön kezdeményezték. Kikben és miért vetődött fel Mindszenty bíboros boldoggá avatásának gondolata? - kérdeztük dr. Mészáros István professzort. — Amíg itthon hallgattak róla, addig a nyugati országokban a magyarság iránt érdeklődő közéleti' személyiségek és az emigráció magyarsága is hirdette a bíboros emberi és főpapi nagyságát, imádságos, engesztelő lelkületét. A vallás tanítása szerint az ember élete nem ér véget a halállal, hanem különleges szellemi közegben, egy másik létrendben folytatódik. Az igaz emberek - és egyértel műén közéjük tartóz, k Mindszenty bíboros - Isten közelségébe kerülve, közbenjáróként törődnek azzal a földi közösséggel, amelyhez haláluk előtt tartoztak. — Milyen „hivatalos" eljárás előzi meg az egyház döntését? — A boldoggá avatást egyébként nem egyszerűen elrendelik az egyházi vezetők, hanem konstatálják az illető személy őszinte, -zív- ből fakadó tiszteletét. Mmd- szenty bíboros boldoggá avatási kérelmét a bécsi bíboros-érsek 1987-ben nyújtotta be a Vatikánhoz, majd magyar kérésre az eljárást áttették az Esztergom-Bu- dapesti Érsekségre. Kinevezték az egyházjogban előírt ügyészt, dr. Erdő Péter professzort, a jegyzőt, Süllei Lászlót és a történész bizottságot, melynek jómagam is tagja vagyok. Mi a bíboros hiteles életrajzát állítjuk ösz- sze, mások pedig az imameghallgatásokról szóló tanúságtételeket gyűjtik, azoknak a vallomását rögzítik jegyzőkönyvben, akiknek fohászát a bíboros . föntről" meghallgatta, teljesítette. Összeírják a személyéhez kötődő csodákat, azokat a jelenségeket, amelyeket a tudomány mai állása szerint nem lehet megmagyarázni. A teljes dokumentumot tüzetesen tanulmányozza majd az illetékes vatikáni testület és a népnyelven az „ördög ügyvédjének" nevezett tisztviselő, aki azt vizsgálja, hogy fel- hozhatók-e, s ha igen milyen érvek az illető boldoggá avatása ellen. Ha minden rendben „találtatik", a Szentatya kihirdeti, hogy Mindszenty Józsefet ezentúl boldogként kell tisztelni. — Boldog Margitot csak több évszázaddal halála után avatták szentté. Ilyen sokáig elhúzódhat Mindszenty bíboros boldoggá avatása is? — Bizony sok éven, évtizedeken át elhúzódhat. Az egyházi szervek nagyon körültekintőek, szigorúak e kérdésben. — Mi az azonosság vagy a különbség a boldogok és a szentek között? — Lényegét tekintve alig van eltérés. A boldogot egy kisebb közösség, például egy nép, egy ország tiszteli, míg a szentté avatott személy tisztelete az egész világra kiterjed. — A magyarok közül kik lettek boldogok illetve szentek? — Az ismert történelmi szenteket, Istvánt, Imrét, Lászlót, Árpád-házi Szent Erzsébetet, valamint IV. Béla leányát, Margitot említhetem; a boldogok közül a három kassai vértanút, de hivatalos boldoggá avatás nélkül is „boldogként" tiszteljük a 13. századi esztergomi kanonokot, Özsébet, a pálosok szerzetesrendjének megalapítóját. - szó Ferenczy Europress Váló(show)k a tévében Válóperi vetélkedő sorozatot tervez indítani egy brit tévéstáb. Az önként jelentkező, egymástól már elhidegült feleségek és férjek ahelyett, hogy „unalmas" bírósági tárgyalásokon osztozkodának ingóságaikon, a nyilvánosságot szórakoztatva, „játékosan" orozhatják el egymás elől vagyontárgyaikat. Minden egyes vá- lópári vetélkedő félórán át tart majd, a kérdések az adott párra vonatkoznak, elsősorban annak kiderítésére, hogy melyikük ismeri jobban a másikat. Természetesen a jobb válaszokat adó fél kerül kedvezőbb anyagi helyzetbe. A vetélkedő a nyereményeket tekintve így aztán igazán nem drága, mondhatni hozott, méghozzá házasságból hozott „anyagiakból" áll össze, s kiki megnyerheti azt, ami amú- gyis az övé, illetve elveszítheti. A válóshow-t szervező Action Times produceri iroda bízik benne, hogy bőven akad majd jelentkező páros, mivel a műsor révén olcsóbban és könnyebben, no meg gyorsabban megúszhatják az ingóságok feletti vitát, mintha „hagyományos" módon bírósághoz fordulnának. A szervezők alapvetően barátságos hangvételre számítanak a versenyzők részéről.
