Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-02 / 154. szám

Hét végi magazin

Ejtőernyős tanoncok Őcsényben

senyek miatt fontos. A dom- bori holtág biológiailag 3-as illetve 4-es kategóriába tartozik, fürdésre az 1-es illetve a 2-es kategória alkalmas. Egyre több az alga a vízben. Ezek kiütést, kötőhártya gyulladást okozhatnak.

A baktériumok közül hányást, hasmenést válthat ki a Coli, a Streptococcus. A június 6-i mintavétel vizsgálata ezeket a kórokozókat mutatta ki.

Nincsenek információink, milyen gyakoriak a strandokról származó fertőzések. Az orvosok ugyanis az ilyen tünetekkel jelentkezőknél általában nem gyanakodnak vízből származó fertőzésekre.

Ha az időközben végzett újabb vizsgálataink indokolják, kitetetjük a táblát, hogy nem ajánljuk egészségügyi szempontból a fürdést. Saját felelősségére persze aki akar, továbbra is fürödhet. Nekünk az a feladatunk, hogy a lakosságot reálisan tájékoztassuk.

Mi készséggel beszámoltunk volna a vállalkozóknak is a dombori víz minőségéről, ha lett volna rá igény. Én úgy gondolom, hogy ha egy vállalkozó invesztálni akar valamibe, annak alaposan utána kell járnia, mibe fektet.

Nem hiszem egyébként, hogy Kiss főorvosnő reklámozni akarta volna a szekszárdi strandot az ominózus cikkben. Csak sajnos az tény, hogy ebben a térségben Dom- borin kívül csak Szekszárdon van strandolási lehetőség.

Érthető, hogy az emberek ragaszkodnak a természetes környezethez, mi viszont nem mondhatjuk jó szívvel azt, hogy most kisgyermekekkel ebbe a vízbe menjenek, mert egészségügyi szempontból nem lehet garantálni, hogy nem lesz bajuk.

Én mindenesetre azt ajánlanám, ha javaslatunk ellenére mégis fürdenek Dombodban, utána alaposan zuhanyozzanak le, és lehetőleg minél kevesebbet igyanak a vízből fürdés közben.

Dombori beteg, ezt le kell írni. Dombori még él. Nem szabad leírni.

r Tegnap délben érkezett a hír az ÁNTSZ-ből: péntek reggelre a dombori fizető strand július 27-én vett vízmintájából kitenyészett a Salmof iella és a Stafilococ- cus^m^yknigemß^tfö baktérium, így az ÁNTbZ kezdeményezi az „Egészségügyi szempontból a fürdés nem ajánlott" tábla kihelyezését. A városi tiszti főorvos a fürdést a fizető strandon kgyéhélfftüen megtiltotta. ---------------------------sk

Fo

tó: Gottvald

lesként katonai kiképzéssel vagy magánúton. Az a harminchat fiatal, aki egy hete itt lakik kint őcsényben sorozáskor jelentkezett a tanfolyamra, ők augusztusban és februárban felderítőként fognak bevonulni, s az itt eltöltött egy hét után már kész ejtőernyősként szolgálhatnak. Számukra a hadsereg fizeti a kiképzést, ám aki maszek úton vállalja mindezt, annak a tíz próbaugrással együtt kb. 16-17 ezer forintjába kerül az oktatás. Természetesen egészségügyi alkalmasságival rendelkezni kell mindkét esetben.

— Miből áll a tanfolyani?

— Négy napos elméleti képzés után vizsgáznak a résztvevők, majd következhet a gyakorlat, azaz az ugrások. A srácok az ugrásokig minden szükséges információt megkapnak az oktatóktól, pontosan megtanulják az ernyő hajtogatását is. A felszállást megelőzően az oktatók aláírásukkal hitelesítik, hogy minden

eszközt rendben találtak (beszélgetésünk ideje alatt éppen a vizsgahajtogatás zajlott - A Szerk.). A fiúk hat nap során tizenegyszer ugranak, ebből nyolc ún. bekötött ugrás, a többi három pedig „félzuha- nással" egybekötött.

— Az öcsényi szakosztályban hányán sportolnak?

— Állandóan változik a létszám, nagy a lemorzsolódás, tizenhat fő állandó taggal rendelkezünk, ők már évek óta együtt hódolnak szenvedélyüknek. Versenyekre is járunk, élversenyzőink jelenleg másodosztályú szintűek.

— Gondolom nem éppen a legolcsóbb sportágak közé tartozik az ejtőernyőzés?

— Hát igen, egy sima ernyő ára 250 ezer forint, egy ugrásé pedig 400 és 800 forint között mozog. Szakosztályunk önfenntartó, az oktatás mellett különböző munkákból teremtjük elő a pénzt, pl. évek óta jó a kapcsolatunk a gabonásokkal, a napokban is a silókat takarítjuk. Általában minden hónapban egy-egy hétvégére gyűlünk össze, s akkor ahogy éppen futja a pénztárcánkból ugrunk egy párat - mondta Árvái Imre.

A debütánsok időközben összekészítve a cókmókjukat izgalommal várakoztak az első „bevetésre". Először az oktatók reppentek fel, s ugrottak „bemutatót", majd az „újoncok" kászálódtak a gép fedélzetére. A jó öreg röpcsi légcsavarja 800 méter magasságban szelte a levegőt, amikor szép sorjában „szálltak ki" a fiúk az ajtón. A prömier a kisebb kezdeti nehézségektől (az őcsényi utcán, a kukoricásban való landolástól) eltekintve sikerrel zárult, mindenki épkézláb földet ért, a mentőernyők is békésen pihentek útközben. Az ugrás percei alatt átéltekről az újdonsült ejtőernyősök messziről is tisztán kivehető boldog kurjantásai tanúskodtak . . .-teszi- Fotó: degré

Az ejtőernyőugrás hazai történetében az első sporteseményt 1920. november 7-én Kovács Endre 2000 méteres magasságból, mentés céljára szolgáló pilóta ernyővel - biztosító hasernyő nélkül - végrehajtott ugrása jelentette. Azóta persze nagyot fordult a világ (van már biztosító hasernyő) és az ejtőernyőzés hazánkban is igazi sportággá nőtte ki magát. Magyarországon 1937-ben hajtották végre az első csoportos ugrást, az első országos bajnokságot pedig 1953-ban írták ki.

Megyénkben az Őcsényi Repülőklub keretén belül 1985 óta működik ejtőernyős-szakosztály. Árvái Imre, szakmai vezetőt a szakosztály életéről, illetve az ejtőernyősök képzéséről kérdeztük, annál is inkább, mivel ottjártunkkor tucatnyi „újonc" esett át a tűzkeresztségen.

— Hogyan lehet valakiből ejtőernyős?

— Két féle módon: sorköteSzombat, 1994. július 2.

TOLNAI NÉPÚJSÁG

Dombori beteg?

Dombori csendes (volt). Bár az igazi szezon csak most kezdődik, azért az már most megjósolható, hogy nem ez lesz a népszerű üdülőhely legjobb éve. A szakemberek anyagi korlátok,,az üdülési szokások, lehetőségek megváltozásával magyarázták a megcsappant forgalmat. Az amúgy sem derűs helyzetben kisebbfajta bombaként robbant a múlt héten lapunkban, majd más sajtótermékekben is megjelent hír, miszerint gond van a dombori holtág vizével.

Pedig a faddi önkormányzat idén tavasszal, a Duna áradásakor komoly mennyiségű vizet pótolt - közmegelégedésre - a holtágba a dunai szivornyán keresztül, aminek eredményeként - szemmel láthatóan legalábbis - javult a víz minősége, nem utolsó sorban pedig a környezet esztétikai értéke is. Az ÁNTSZ vizsgálatai szerint azonban - éppen a Dunából való vízpótlás miatt - tavalyhoz képest emelkedett a baktériumok száma, és nőtt az algamennyiség, további romlás esetén pedig a levegőben lóg a strand fürdésre alkalmatlanná nyilvánítása. Dombori azóta háborog.

Vélemények üdülőktől, vállalkozóktól, a helyszínről:

Üdülőtulajdonos I.: —

Ha nem töltik fel idén a Dunából a dombori ágat, akkor itt egy pocsolya lenne most, nem tudom, az mennyivel tetszene jobban a Köjálnak. (ÁNTSZ)

Vállalkozó I.: —Az előző

évekhez képest - legalábbis az 1-es (nem fizető) strandon - sokkal tisztább a víz. Vállalkozó II.: — A mi gyerekeink több, mint egy hónapja rendszeresen fürdenek a dombori vízben, és semmi bajuk nincs.

Vállalkozó III.: —Az újságcikk szerintem egyértelműen a szekszárdi strand reklámja volt.

Vállalkozó IV.: — A forgalmunk (büfé) nagyon visz- szaesett. Az ilyen hírek a vállalkozókat nehéz anyagi helyzetbe hozzák, mindenkit el- rémísztenek, a nyugati vendégeket pláne.

Üdülőtulajdonos II.: — A cikk ártott Dombori hírnevének.

Strandpénztáros: - Amikor megkérdezik a vendégek, milyen a víz, azt válaszolom: én mindenesetre fürdők benne.

Vállalkozó V.: — Én még

senkitől nem hallottam, hogy megbetegedett volna attól, hogy itt fürdött.

Udülőtulajdonos III.: — Mindenképp ki kell találni valamit, hogy ezt a szép helyet regenerálják. Domborira azért sokkal több pénzt kellene fordítani, mert többet érdemelne.

Vállalkozó VI.: — Szerintem a vállalkozók többsége hajlandó lenne évente bizonyos összeget befizetni, amelyet közvetlenül a vízre lehetne fordítani.

Tóth Ferenc, Fadd polgár- mestere:

— Településünknek kezd kialakulni az arculata. A külföldiek is kezdték megismerni — a holtággal együtt. Néhány ilyen negatív hírveréssel ezt a kedvező képet nagyon le lehet rombolni. Úgy érzem viszont, hogy Faddon kívül a dombori üdülőkörzet a régiónak, az országnak is nagyon fontos, sőt esetenként ez az igény túl is nyúlik a határon. Elég, ha csak a nagy sikerrel megrendezett nemzetközi kajak-kenu versenyeket említem. Nagy bevételeink egyébként Domboriból nincsenek. Esetenként több pénz megy vissza „Dombodba", mint ami onnan befolyik, attól függően, hogy milyen beruházást végzünk itt. Á szennyvízhálózat kiépítése fontos lépés a vízminőség javítása érdekében, de folyamatosan költünk a nádvágásra, és a holtág rehabilitálásával' kapcsolatos tanulmányterveket is finanszírozzuk, lehetőségeinkhez képest.

Úgy érzem, az a nyilatkozat az újságban ártott az ügynek. Szerencsésebbnek tartottam volna, ha az ÁNTSZ a szezon kezdete előtt véleményt mond a vízről, így a vállalkozókat nem hozták volna ilyen kellemetlen helyzetbe. Jó hír viszont, hogy már létezik egy olyan vízbepótlási elképzelés, ami mindenki számára kielégítő lehet. Ez a faddi holtág mellett a tolnai és a bogyiszlói víz problémáját is megoldaná, megvalósításával folyamatosan tiszta vizet lehetne pótolni ezen holtágakba természetes úton. Ezen felül természetesen szükség lenne kotrásra, egyéb beavatkozásra, de egyszerre minden nem megy.

Dr. Dittert Jenőné, az ÁNTSZ közegészségügyi felügyelője:

A '80-as években csökkenni kezdett a holtág vízszintje. Mi a kezdetektől tiltakoztunk az ellen, hogy a Dunából vizet emeljenek be, hiszen a Duna vízminősége mindig is rosz- szabb volt, mint a holtágé. Az áradások alkalmával sem javul a Duna vízminősége, hiszen ilyenkor több szennyeződés is bemosódik a folyóba. A Dunából való víznyeréssel tehát nagy mennyiségű szervesanyag és baktérium jut a holtágba, ami felgyorsítja az eutrofizációt, magyarul elpo- csolyásodik a holtág.

A vízutánpótlás persze szükséges, csak más módon, előzetes szűréssel kellene megvalósítani. Ezen kívül kotorni kellene a medret. A für- dőzőknek egyébként nem feltétlenül szükséges, hogy magas legyen a vízszint, az átemelés elsősorban a kajakver(Vas)Úton

A vas és az út országa vagyunk. (Bár mostanában mintha kevesebb majdnem-kész autópálya-szakaszt avatna és szárnyvonalat mentene Schamschula György közlekedési miniszter.)

Utazom. A Szekszárd-Budapest vonalon. Vonaton. Nem hoztam magammal a kedvezményre jogosító igazolványomat. Pedig van ám! A kala- uznő hisz nekem. A bizalom jeleként kezemet a karfához bilincseli, s megígéri, hogy csak akkor kezdeményez eljárást ellenem, ha revizor jön. Sosem jár erre ellenőr. Most igen. A jegy- lyuggató gondolkodás nélkül felad. A vasúti fómufti szikár ember, akár egy hortobágyi kútágas. Egyedül nálam hajt végre szúrópróba szerinti menetjegyvizsgálatot. Összeveti mentege- tódzésemet azzal, amit a bérence a fülébe súgott, majd nagylelkűen futni hagy. Kelenföldnél leszáll.

Esterházyt olvasom. Rezignált hangok rezegnek bennem is. Mint aki minden viccet ismer, ha nagyon muszáj felsorol párat, s azt se bánja, ha a hallgatóság derül.

Vonul a vonulat. Üveggyújtók hada pásztázza a kupékat. Nyomukban kapca-, törköly- és fókazsírszag. Mostmár biztos, hogy a fővárosban csihuhuzunk.

Budapest, Budapest te közepes! Sok itt a lázas entellektüel. Fartőig éró szoknyában, kopaszon és sícipóben üldözik a boldogságot. Nehogy utol érjék, mert akkor mindennek fuccs! Igazi művirágot szorongatnak, és Or- bitot szopogatnak. Csak az igazit kívánják, hogyha rögtön jön, kivárják.

A Déli előtt aszfaltoznak. Egy ürge ráhajt a friss maszlagra. — Nem ismered ezt a táblát, te buzi?! - érdeklődik nyájasan az egyik melós. Es a figyelmetlen férfiú, aki lehet, hogy valahol vezérigazgató, elnézést kér az útkapatóttfti 06. IP •'€ bißesiödoM

Egy önkiszolgáló étteremben megküzdök a tarhonyás húsért (húsos tarhonyáért), aztán üres gyomorral, de tiszta fejjel átgondolom Közép-Ke- let-Európa sorsát. Kormányok jön- nek-mennek, átalakulunk, tulajdonost é$ réndszet'váltunk, haladunk. Mint a vak ember a sínek között. Wessely