Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-21 / 170. szám
1994. július 21., csütörtök HÁZUNK TÁJA «ÚJSÁG 5 Időszerű növényvédelem A rézzel permetezett alma jobban tárolható Kobakosok: Az uborkát továbbra is a perenoszpóra veszélyezteti legerősebben. A betegséget (a leveleken mozaikszerű, sárga foltok, majd levélszáradás) rövid (2-3 napos) élelmezésegészségügyi várakozási idejű, felszívódó szerekkel (Aliette, Acrobat, Pre- vicur) próbálhatjuk meg gyógyítani a szedési időszakban. A lisztharmat megelőzésére elemi ként (Microthiol, Kumulus, Thiovit, Kénkol, Nikékén, Szera, Szulfur) kombinálhatunk melléjük. A tök lényegesen fogékonyabb a lisztharmatra, mint az uborka, ezért töklisztharmat ellen a ként ajánlatos felszívódó szerekkel (Systhane, Rubigan, Afugan *) együtt kijuttatni. Késői káposztafélék: A káposztapoloska szívóhatásának kitett növények a fejlődésben visszamaradnak, súlyos esetben kipusztulnak. A kártevő szerencsére piretroidokkal (Sherpa, Fendona, Karate, De- cis stb.) és foszforsavészterek- kel (Unifosz *, Hostaquick * Anthio *, Bi 58 * stb.) is nagyon hatékonyan irtható. Gyökérzöldségek: Petrezselyemben a lisztharmat, sárgarépában a perenoszpóra, zellerben a szeptóriás levélfoltosság szokta leszárítani idő előtt a leveleket. Különféle kórokozókról lévén szó, a védekezési lehetőségek is eltérőek: a petrezselymet kénnel, súlyos esetben szisztemikus készítmények (Rubigan, Afugan *) és kén kombinációjával, a sárgarépát Ridomil Zinebbel, a zellert Dithane-nal, Polyram- mal vagy Zinebbel kezeljük. Őszibarack, szilva, ringló: a monília fertőző spórái továbbra is nagy tömegben jelen vannak az ültetvényekben és csapadékosabb időszakokban hamar megfertőzik a gyümölcsöket. A kártétel fokozottabban jelentkezik, ha gyümölcsmolyok, vagy más alkalmi kártevők (aranyos virágbogár, fülbemászók stb.) rágásai, esetleg jégverés nyomán sok a mechanikai sérülés, illetve ha a termések túl zsúfoltan helyezkednek el. A késői fajtákat még az érés előtt célszerű megelőző védelemben részesíteni (Ronilan, Rov- ral, Sumilex, Topsin-M, Ch. Fundazol). Alma: Az érzékenyebb fákon egyre több a vértetű, erre utalnak a sűrűsödő fehér „vattacsomók". A kártevő néhány foszforsavészterrel (Zolone, Anthio *, Ultracid *, Bi 58 *, Sinoratox *, Danadim *, Rogor *, Dimecron **, Phosdrin **) eredményesen irha tó. Valamennyi készítmény hatásos a „kukacosságot" okozó almamoly elhúzódva kelő lárvái ellen is. A varasodás elleni zárópermetezések megválasztásakor vegyük figyelembe a készítmények élettani hatását is. A kontakt, szerves szerekkel (Zineb, Dithane, Polyram, Orthocid, Buvicid K, Captan, Merpan, Delan, Bravo *) kezelt alma előbb megérik, tetszetősebben színeződik, de tárolhatósága rosszabb, mint amelyiket rézzel (Champion, Rézoxiklorid, Rokkol, Cupro- xat, Bordóilé FW, Bordói por) permeteztük. Ilyen szempontból gyakorlatilag közömbösek a két szercsoport kombinációi (Cuprosan, Miltox, Perotox). Szőlő: Készüljünk fel az atkák elleni permetezésre, melynek különösen azokban az ültetvényekben van jelentősége, ahol sok a szívásnyom a leveleken. A védekezés eredményessége nagymértékben függ az időzítéstől, a megfelelő készítmény kiválasztásától és a permetezés minőségétől. A kezelés optimális időpontja: július utolsó hete, vagy augusztus első dekádja. Igazán hatékony készítmények: a Sanmite, a Neoron, az Omite, a Torque ** és esetleg a Mitac. A permetezés nagy lémennyiséggel és az egész lombfelületre (ne csak a fürtzónára) kiterjedően történjen. A szőlőperonoszpóra csak néhány elhanyagolt ültetvényben okoz komoly károkat. A fürtök most már egyre kevésbé lesznek érzékenyek a betegségre, ezért a továbbiakban mindenütt elegendő a kontakt, rezes szerek (Champion, Cüproxat, Bordóilé FW, Rézoxiklorid, Rokkol, Bordói por, Cuprosan, Miltox, Perotox) alkalmazása. Új telepítésű ültetvényekben azonban - ahol a nyár végéig intenzív a hajtásnövekedés - a kórokozóra nagyon ügyeljünk, és tartsuk készenlétben a gyógyító hatású, felszívódó készítményeket (Acrobat, Ridomil, Mikai, Sandofan, Gal- ben, Curzate, Kupfer Fusilan) is. Lisztharmatos szőlőkben előbb tegyük szabaddá (levelezzük ki) a fürtzónát, azután gyógyító hatású, kontakt szerekkel (Karathane vagy kén) bő lémennyiséggel permetezzük meg az állományt. Leghatásosabban a Karathane és a kén (Kumulus, Microthiol, Thiovit, Kénkol, Nikékén, Szera, Szulfur) teljes adagú kombinációi gyógyítanak. Felszívódó szerek alkalmazása már felesleges, mivel ezek a kifejlődött fürtliszt- harmattal szemben gyakorlatilag hatástalanok. *-gal a II., **-gal pedig az I. kategóriájú szereket jelöltük. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Határszemle Hagyományos Illés-napi határszemlén járták be Ópusztaszer, Fábiánsebestyén és Szegvár térségét tegnap Csongrád megye mezőgazda- sági szakemberei és ország- gyűlési képviselői, hogy átfogó képet kapjanak a magán- gazdaságokban és a szövetkezetekben folyamatban lévő mezőgazdasági munkákról. Fülöp Mihály, az FM Csongrád Megyei Hivatalának vezetője elmondta: befejezés előtt áll az aratás. A tavalyi nagyon gyenge, alig több mint 3 tonnás átlagterméshez képest most a kalászosoknál jó közepes termés várható. A 15 ezer hektáron vetett őszi árpából hektáronként 4,4 tonnát, az 58 ezer hektárnyi búzából pedig hektáronként 4,8-5,5 tonnát takaríthatnak be. A szakemberek megtekintették a kapásnövényeket is. Az utóbbi napok kiadós csapadéka a jobb minőségű földeken sokat segített, de a homokhátságon már későn érkezett. Kukoricából és cukorrépából elfogadható termésre számítanak, főként ha a következő napokban is kapnak még esőt a földek. Több pénzt igényel az agrárszektor Erdőbirtokossági társulatokat alakítanak A július elsején életbe lépett erdőbirtokossági törvényben szereplő szervezeti lehetőségek közül az erdőbirtokossági társulatok megalakítása látszik a legelőnyösebbnek - erről volt szó a Zalaegerszegen rendezett megyei erdőgazdálkodási konferencián. Az emellett szóló érvek közül legfontosabb, hogy egyedül a társulat lehet olyan jogi személy, amely például erdőt vásárolhat, s képes hiánytalanul teljesíteni a szakmailag önálló és üzemterv szerinti társult gazdálkodás feltételeit. Sőt, az erdőbirtokossági társulat - mint jogi személy és tulajdonos - lehet leginkább alkalmas majd a vadászati jog gyakorlására is. A társulat nem vállalkozás, hanem mindig hosszú távra tervező erdőművelő szervezet, amely csak az erdőbirtokossági törvényben előírt kötelezettségek - művelés, védelem, stb. - teljesítése mellett alakulhat át. Társulatok esetében az erdő nem szolgálhat vállalkozások fedezetéül, biztosítékául. Szakmai és használati szempontból minimum 60-100 hektár területen ésszerű erdőbirtokossági társulatot alakítani, amelyek tagja azonban csak az lehet, akinek az erdőtulajdonát már földhivatali nyilvántartásba vették. Több zalai szakember, így Pál Miklós erdőfelügyelőségi igazgató szerint a részarány tulajdon nevesítés és az új erdőgazdák bejegyzésének lassúsága, valamint a sok és gyakran távoli tulajdonos egy erdőkezelő szervezetbe „hozásának" nehézsége nagy mértékben lassítja új társulások létrejöttét. Az eddigieknél mintegy 15 milliárd forinttal többre lenne szükség az agrárágazatban a legsürgetőbb feladatok megoldásához - mondta Lakos László, a tárca vezetője a hét elején a minisztériumban megtartott összapparátusi értekezletet követő sajtóbeszélgetésen. A nehéz pénzügyi helyzet egyik oka a miniszter szerint az, hogy az előző kormányzat bőkezűen mérte a támogatásra szánt pénzt. Az agrárexport támogatására rendelkezésre álló ez évi 23 milliárd forintból már 20 milliárd forintot elköltötték, pedig az év végéig még legalább még 10 milliárd forintra lenne szükség. A mezőgazdasági fejlesztési alapból adható támogatásokra összesen 7 milliárd forint állt a kormány rendelkezésére. Ezzel szemben már eddig tizenegy milliárdot költöttek. Az ebből adódó nehézségeket tovább súlyosbítja, hogy még legalább 6 milliárd forint kellene a főként műszaki fejlesztést célzó pályázatok finanszírozásához. A miniszter azt is közölte, hogy az őszi munkákhoz szükséges pénzek - a tavalyihoz hasonló ösz- szegben - tehát szűkösen, de mégis rendelkezésre állnak. A minisztérium működésének pénzügyi feltétele is adottak. A miniszter a továbbiakban a kedvezőtlen időjárás hatásáról szólva elmondta, hogy már most látható: az előrejel- zettnél kevesebb étkezési búzát takarítanak be, és ha az aszály nem enyhül, az időjárás nem segíti a kapásnövények fejlődését, úgy felértékelődhet a takarmánybúza is a közeljövőben. A miniszter kifejtette, hogy a magyar élelmiszerek védelme érdekében már a közeljövőben az összes, a GATT és az Európai Unió-val kötött megállapodásban rögzített lehetőségekkel élni szeretne az agrárkormányzat a belső piacvédelem érdekében. Lakos László emellett annak a véleményének is hangot adott, hogy a jövőben a Földművelésügyi Minisztériumnak nagyobb beleszólása lesz az export- és importengedélyezésbe, valamint az agrár- támogatások odaítélésébe is. Az újabb szőlőfajtákról A szőlő nemesítés két úton igyekszik kielégíteni a termesztők és fogyasztók igényeit: egyrészt a meglévő javításával, ami a legjobb egyedek kiválasztása és ezek továbbszaporítása - tudományos nevén a módszer a klónszelekció. Másrészt a fajták közötti keresztezésekkel újak előállítása. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem munkatársai mindkét módszerrel dolgozva ígéretes eredményekre jutottak, amelyeket a következőkben lehet vázolni a kiindulási alapanyaghoz viszonyítva. Körülbelül 20 százalékkal jobb termőképesség; jobb fagytűrés; korábbi érésidő; kisebb termésrothadás; fajta-felújítás keresztezéssel. Mindjárt a legutóbbira álljon egy példa: A Korona nevű fajtajelölt a Somlói borvidék híres, hajdani fajtáját, a Juhfark-ot igyekszik a termelésbe visszahozni. Ez a jelölt a Juhfark és az Irsai Olivér keresztezésének eredménye. A régi fajta nemes, jó tulajdonságait megőrizve kiküszöböli azokat a hibákat, melyek miatt termelése visszaszorult. Csökkent a rohadási hajlam és javult a cukorképző képesség. Borának átütő piaci sikert jósolnak. További fajtajelöltek Rozália: az Olaszrizling és a Piros tramini keresztezése. Szeptember végén, október elején szüretelhető. Bora a traminihoz hasonló, de bővebb termő. Magyar rizling: Olaszrizling, Ezerjó és Szürkebarát fajtákból állították elő. Érés- idő szeptember vége, 18-20 mustfokkal. Bőven termő, fagyot és szárazságot jobban tűrő, mint az Olaszrizling, bora azonos értékű, illetve testesebb. Állami minősítést a következő fajták kaptak: Nektár: 18-20 dkg-os fürtöket hoz. Muskotályos, apró szemű. Nem rothad. Szeptember első felében érik, de több, mint egy hónapig a tőkén tartható - töppedésre hajlamos. Bora fűszeres, savas, harmonikus. Termési tulajdonságai és jó fagytűrése kifejezetten a hidegebb termőtájak fajtájává teheti. Cserszegi fűszeres: Az előzőhöz hasonló, de kicsit későbbi érésű. Nemes olaszrizling: Az alapfajta erősebb növekedésű, nagyobb termést adó változata. 20-25 százalékkal több termést ad. A borminő- ség valamivel gyengébb. Piros és Fehér Chasselas, Rizlingszilváni fajtákból szintén vannak javított kiónok. A felsoroltakon kívül még egyéb bor- és csemegeszőlő fajták tartanak a hivatalos elismerés felé. Az idei termés-értékelések után ezekre e hasábokon még visszatérünk. Neogrády István kertészmérnök Gondolatok a vásárban A legutóbbi szekszárdi vásárban kóvályogva meglepődve konstatáltam, hogy a malacpiacon, a visító, rózsaszín bőrű kolbásznakvaló ára a tavalyinak a duplájára is emelkedett. Átgondolva a jelenséget arra a következtetésre jutottam, hogy ennek fő oka lehet országosan a sertésállomány oly jelentős csökkenése, ami egyes vélemények szerint felér egy háború okozta kártétellel. Mivel pedig a magyar étkezési szokások nem tágítanak a sertéshús fogyasztás mellől, a jól gondokozók felismerték, hogy ebben üzlet lehet, mert szükség van és lesz a jó minőségű sertéshúsra. A kereslet megnövekedett, a választási malac, a süldő ára felszökött, amit még a jó kilátásokkal kecsegtető kalászos gabona és kukorica- termés súlyosbíthat. Gondolom, hogy a jelenlegi helyzet felismerése nyomán egyre többen térnek vissza az anyakoca beállításhoz. A kíméletlen állománycsökkentés miatt indokoltnak tartom ez esetben két fontos tényezőre felhívni a figyelmet. Szűzvagy vemhes kocasüldőt csak ellenőrzött törzstenyészetből válasszanak, amelyre biztonsággal alapozhatják a tenyészet felújítását. Ha még rendelkeznek állománnyal, a tartásmódot megszokott malackákból válasz- szanak anyakocának valót. Gyakorlati tapasztalat, hogy az ilyen koca hosszabb és hasznosabb kort fog megérni, ha felhagynak azzal a régi „jó" magyar szokással, hogy az alom legszebb malacait, süldőit eladják, az alját, a gyengébbeket pedig meghagyják tenyésztésre, jobb esetben csak hízónak. Ennek kettős kára van: a gyengébb szaporulat és a többletráfordítás a hizlalásnál. Tehát? Az alom legszebb emséit kell megtartani, és anyának felnevelni. A jelenlegi piaci érdeklődést tekintve a tenyészet fejlesztésére a hústípusú - hosz- szú derék, gömbölyű, jól izmok combok, lapockák - fajta a célszerű, masszív lábakon, fejlett nemiszervvel, szabályosan elhelyezkedő kifejezett csecsbimbókkal. A kiszemelt süldő féléves korától 21 naponként rendszeresen görögjön. Ha ez nem következik be és nem lesz rendszeres, periodikus az ivarzás, az anyának kiszemelt süldőnek a meghíz- lalandók között a helye, mert a hormoninjekciózás kétes eredményre vezet. Élettani szempontból legcélszerűbb, ha az egészséges süldő egy éves korára elük először, tehát a harmadik görgősnél célszerű termékenyíteni lehetőleg mesterséges termékenyítés igénybevételével, ami a javító hatású genetikai érték rá- és továbbvitelét biztosítja a fiatal süldő esetleges ellenőrizetlen kannal történő párosításakor felléphető fertőzések (brucellózis, stb.) veszélye nélkül. Mindebben az időszerűvé vált problémakörben a falugazdák nyújtanak készséges felvilágosítást. Szakái László oki. agrármérnök Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Július 23.: Sárbogárd. Július 24.: Nagykőrös, Szekszárd. Autóvásár: Július 23.: Szekszárd. Július 24.: Pécs. Félidőben az aratás Félidejéhez érkezett országszerte az aratás. Erről tájékoztatott Bállá István, a szaktárca földművelésügyi hivatalok főosztályának helyettes vezetője. A búza betakarítása ugyancsak a felénél tart, eddig a 45-50 százalékát vágták le a gazdák. A tavaszi árpa vágása egyharmadánál, a rozs betakarítása 15 százaléknál tart. Helyenként megkezdődött a zab aratása is. A káposzta- repce, az őszi árpa és a borsó betakarítása viszont már be is fejeződött. A nagy szárazság miatt a búza mennyisége várhatóan elmarad az előzetesen becsült értékektől. A teljes termés előreláthatólag alig haladja majd meg a négymillió tonnát. Ebből körülbelül 800 ezer tonna lesz az exportálható felesleg. A hazai kenyérgabona-szükséglet az idén is biztosított. E célra évente áltagosan 1,5-1,6 millió tonnát használnak fel. Az aratás utáni szalmabetakarítás viszonylag vontatottan halad, a learatott területnek mindössze 35 százalékán végezték el. Még rosszabb a helyzet a tarlóhántás tekintetében, ennek mindössze 15 százalékos a készültsége. Ez azért jelent gondot, mert a tarló igen gyorsan szárad.
