Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-21 / 170. szám

1994. július 21., csütörtök

MEGYEI KORKÉP

»ÚJSÁG 3

Húsáremelés megyénkben

A sok szóbeszédet követően a Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalat hivatalosan is bejelentette, hogy július 25-től 4-5 százalékkal emelkedik a sertéshús nagykereskedelmi ára, míg a marhahús 8 százalékkal lesz drágább. Az árak mozgása ma már természetes a piacon, de hogy nálunk, a megyében a hús ára miként alakul hétfőtől, az már bennünket is zsebbevágóan érint.

A Szekszárdi Húsipari Rt. kereskedelmi igazgatójától, Bálint Mihálytól kértünk választ arra a kérdésre, hogy náluk mikortól várható a hús árának az emelkedése.

Bálint Mihály mielőtt még százalékokról beszélt volna, elmondta, hogy az élőmarha felvásárlási ára január óta fokozatosan emelkedett. így januárban 104 forintért vásárolták, februárban 106,50-ért, márciusban 110,40, áprilisban 113,10, májusban és júniusban 115,40 volt az ára, és jelenleg 130 forintért jutnak hozzá. Az év első hat hónapját összevetve 11 százalékos áremelkedés volt.

A sertés felvásárlási árában az év elején egyfajta megtorpanás, visszaesés jelentkezett, de azóta már újra magasabb.

Döntően a kisvágóhidaknál van így, ahol alacsonyabbak.a költségek, mint egy nagyobb húsüzemnél, keményebb az árharc, de igazán ők sem akarnak konkurálni a nagyokkal.

Mint azt Bálint Mihálytól megtudtuk, a húsárak áremelése különböző időpontokban lép életbe, de gyakorlatilag már ezen a héten felemelt árral dolgoznak. Hétfőtől, július 18-tól mentek fel az árak, ennek mértéke a marhahús elejénél 13 százalék, a hátuljánál 9 százalék, átlagban 11 százalék volt. A belsőség ára átlagban 10 százalékkal emelkedett. A sertésnél az emelkedés 7 százalékot tesz ki.

Stelcz Ferenc, az újbereki húsüzem vezetője: Az élőállat felvásárlási ára és az üzemanyag árak emelkedése szükségessé teszi azt, hogy ők is emeljék az árakat. A húsüzemben a marhahús feldolgozása minimális, nem igazán jellemző, inkább a sertés feldolgozása az üzem profilja. A sertéshús árának emelkedése a hónap végére várható, s hogy ennek mekkora lesz a mértéke, az függ az élő állat felvásárlási árának a nagyságától.

(p.teri)

Cikóiak is pályáztak

A Hanns-Seidel Alapítvány, a Battyány Lajos Alapítvány, a Honvédelmi- és a Belügyminisztérium támogatásával a BM Kiadó gondozásában jelent meg „A társadalom és rendészeti szervek" tanulmánysorozatának két kötete, Ifjúság és közbiztonság címmel. A pályázatot 1993. januárjában hirdették meg, általános és középfokú tanintézetek pedagógusai részére: a közrend és közbiztonság megóvása, az ön- és vagyonvédelemre nevelés, valamint a tanulók és a rendészeti szervezetek közötti viszony formálása témakörében. A beküldött dolgozatokat háromtagú zsűri értékelte. A nemrégiben megjelent tanulmánysorozat díjnyertes pedagógus-pályázatokat tartalmaz, melyek a közrendről, a közbiztonság megóvásáról, az ön- és vagyonvédelemre nevelésről, a tanulók és a rendészeti szervek közötti viszony formálásáról szólnak. Az 59 pályázó között a cikói Berkes Lászíóné, Teleki Olga és Nagy Ervin neve is szerepel, akik együttes munkájukkal vettek részt a pályázaton.

Ne várj másra! Menj előre!

Interjú Csík Attilánéval

(Folytatás az 1. oldalról.) kapcsolaté, a takarékszövetkezeté. Ez a település képes volt a korábbi századokban a mezővárosi címet elnyerni, most úgy tartjuk számon, mint hátrányos helyzetű térség központját. Olyan elmaradott települések kapcsolódnak hozzá - nem szeretném megsérteni az ott élőket -, mint Mucsi, Duzs, Kalaznó. Ezek a zsáktelepülések még rosszabb helyzetben vannak. A gazdaság meghatározója az erdőgazdaság, a kézműipar, ami mindig is roppant sérülékeny volt. A privatizáció nem indította el azt a folyamatot, hogy gazdaságélénkülésről beszéljünk. Erre a vidékre különösen érvényes a restriktiv munkanélküliség, a korlátozottság.

— Akkor ez nyilván sajátos feladatokat ró a munkaügyi szakemberekre is.

— Rendkívül nehéz sorolni a feladatokat, éppen a sajátosság miatt. A strukturális hátrány egyik okozója például, hogy soha nem működött középiskola ezen a településen. Közismert tény, hogy ahol nincs ilyen intézmény, ott nagy a migráció, a kimozgás. Ráadásul megindult a relatív szegényedés folyamata. Olyan szociális gondok jelentek meg,

melyek pénzhiányból fakadnak. Mindebből a gazdasági közegből, a megszokott munkaerkölcsi kultúrából teremtődik a munkanélküliség.

— A képzettség szempontjából mennyire jellemző és meghatározó a munkanélküliség?

— Itt is igaz az a tendencia, hogy minél képzettebb egy munkaerő, annál konvertálha- tóbb. A mai falusi viszonyoknál még meghatározó az a tény is, amit én csak röghöz kötöttségnek nevezek. Ez nem más, mint a lakás, a családi ház puszta léte. Ennek mobilitása, vagy éppen stabilizált volta bénítja a munkaerőt. Nem tud mozdulni. Ilyen helyzetben jogos a kérdés: hogy lehet tömeges vállalkozást teremteni, hogy tudja magát eladni ilyen struktúrá- lis állapotban? Látni kell az eredeti felhalmozást, ami rákényszerült az itt élőkre.

— Mi a megoldás?

— Ilyen kis térségekben rövid és hosszabb távú megoldásokat kell tervezni. Az egyik, hogy gazdaságilag, társadalmilag kicsi mozaikokra kell bontani. Itt kell felismerni saját szükségleteiket és azok megoldását. Rendkívül nagy hangsúlyt fektetnék a pályázatok által elérhető infrastruktúra-fejlesztési és a közhasznú

munkakörbe bevonható tevékenységekre. Ennek a térségnek fontos tényezője a mező- gazdasági kistermelés. A her- bárikus programot önmaguk is látják. A meglevő falugazdász-rendszernek falumenedzsmentté kell fejlődni. Itt jegyzem meg, hogy őket jóval a szervezet beindulása előtt kiképeztük. Ez a térség gyorsan felismerte a helyi idegen- forgalom jelentőségét. Ezt az idegenforgalmat nem lehet gazdátlanul hagyni. Kapcsolni kell hozzá a közhasznú és át- képzős lehetőségeket.

— A közhasznú munkásokkal kapcsolatban rosszízű nézetek alakultak ki. Általában megmaradnak az árokásóknál!

— Ezen is jó volna változtatni. Másként kellene erről gondolkodni. A közhasznú munkának egyik nagy területe a szociális ellátás. Kihasználatlan. Ott van például a házi beteggondozó. Ma egyik legnagyobb munkánk az emberek meggyőzése, hogy „Ne várj másra! Menj előre!" Éppen Hőgyész esetében példa, hogy át kellett szervezi a munkaügyi központot, ami itt három személyes irodát jelentett. A szolgáltatások felé kell irányítani a munkaügyi központokat. El kell jutni az egyes emberhez. Ennek egyik legfontosabb eszköze a megismerés, majd a tanácsadás. Ez egy három fős irodától nem várható el! Hosszútávon a gazdaság megélénkülése adhat végső választ a kistérségek problémáira oly módon, hogy az emberi öntudat is ehhez alakul. Decsi Kiss János

Olyan volt, mint egy horrorfilm

A mentők traktorral érkeztek

Amikor március 15-én a somogytamócai Balogh Zsolt rosz- szul lett, nem tudhatta miért. A barcsi szakmunkásképzőben ácsnak készülő fiú a városhoz közeli halastónál épp egy nagy farönköt emelt, amikor rosszul lett. Az már a későbbi vizsgálatok során derült csak ki, hogy a fiúnak agydaganata van, az pedig műtét közben, hogy tizenhét évig a fejében hordta „ikertestvérét", pontosabban egy olyan petesejtet, amiből egy másik emberi lény is lehetett volna.

Somogytarnócán, a Herman Ottó utcában Balogh Zoltánná készségesen nyit ajtót, amikor megtudja miért jöttem, rögtön izgatott lesz: — Rögtön szólok a fiamnak.

Zsolt lejön a lépcsőn, láthatóan jól érzi magát, mosolyog - csupán a szeme érzékeny még az erős fényre - ha nem tóle magától hallanám, nem hinném, hogy tizenhárom napja még a műtőasztalon feküdt.

— Idén március 15-én történt - kezdi a történetet a fiú. - Kint dolgoztunk a zimonai halastónál, az erdőben. Én egy hatalmas - majd egy mázsás - farönköt emeltem fel, amikor rosszul lettem.

— Elájult, rángatózott - veszi át a szót édesanyja, aki még ma is beleremeg, amikor visszaemlékezik a történtekre.

— Tudja, soha nem volt beteg, és iszonyat volt látni, hogy nem kapott levegőt, a színe szederjes volt. Borzasztó érzés ez egy szülőnek. Persze azonnal szaladtunk a mentőkért, de csak egy darabig tudtak kocsival jönni, az erdőbe már csak traktorral tudták behozni őket.

Végül a beteget Nagyatádra vitték, majd különféle vizsgálatoknak vetették alá. A röntgenfelvételek szerint egy daganat volt a

fejében. Szerencsére kiderült: nem sürgős a dolog, befejezheti a tanévet, aztán irány a műtő. Izgalomban volt a család, aggódtak Zsolt életéért.

— Mikor derült ki, hogy itt egy különleges dologról van szó? - folytatjuk a beszélgetést a fiatalemberrel.

— Műtét közben. Az édesanyámnak úgy magyarázták: tulajdonképpen az történt, hogy amikor velem terhes volt, az egyik petesejt magába fogadta a másikat.

— Ezt mikor mondták meg Önnek?

— Ébredés után tudtam meg édesanyámtól. Először úgy gondoltam, olyan, mint egy horrorfilm, de aztán lassan elfogadtam.

— Megváltozott-e valami az életében azóta?

— Igen. Magam sem értem, de komolyabb lettem. Lehet, hogy kicsit viccesnek tűnik, amit mondok, de a klubban, a játékgépeken mindig fel szoktam húzni magam. Mióta megoperáltak, teljesen nyugodtan játszom. Azért a vidámságomat megőriztem. Mikor szedték ki a varratokat, kuncogtam, mert csiklandoztak, a kórházban csak mosolyogtak rajtam, hogy már megint bohóckodom.

Csiklandozott, amikor a varratokat szedték

— Az egészségi állapota megváltozott?

— Nem, tökéletesen érzem magam. Szeptemberben kell visszamennem ellenőrzésre. Azt mondták az orvosok, folytathatom a tanulmányaimat, csak az elején a fizikai megterheléssel kell vigyázni.

A „bűnös daganatot" dr. Kopa János, a Somogy megyei kórház osztályvezető főorvosa távolította el Zsolt fejéből, őt is megkerestük:

— Valójában milyen orvosi problémával kellett szembenézniük?

— A daganat maga ritkaságszámba menő: egy csíraszórásból származó térfoglalás volt a koponyán belül.

— Mit jelent ez köznapi nyelven?

— Olyan volt a daganat felépítése, hogy nem teljesen kifejlett, megtermékenyült petesejt okozta, amely le volt to- kolódva az agyállomány közelében.

— Mekkora volt?

— Zöld diónyi, vagy mint egy kisebb tojás.

— Mit találtak benne?

— Az a csírasejt, ami ha kifejlődik, élőlény lehetett volna. Szó szerint persze nem úgy kell elképzelni, hogy egy élő emberi lényt hordozott a fiatalember magában, hanem hogy voltak benne olyan szövetek, amelyek élőlényre jellemzőek: zsírszövetek, csontkezdemény, szőr...

— Július 5-én operálták, és alig tíz napra rá Zsolt hazamehetett.

— Ez egy agyállományon kívüli, jóindulatú daganat volt, ezért nem annyira veszélyes.

— Azért - úgy hallottam - nem volt ez egy olyan egyszerű dolog.

— Igen, egy kicsit nehezen elérhető helyen volt: az agyalapon, illetve a koponyalapon, nyomta az agyat is.

— Mennyire gyakoriak az ilyen esetek?

— Évente százezer lakosra

körülbelül tíz agydaganat jut. Ezek közül egy százalék alatti az előfordulása, tehát ilyen eset meglehetősen ritkán adódik. Hangyái János

Műszaki

átadás

Harcon

Ma, július 21-én, délelőtt kerül sor az általános iskolánál megépült tornaszoba, valamint a konyha műszaki átadására Harcon. Az önkormányzati beruházásban megépült létesítmény műszaki szemléjét illetékes szakemberek végzik, ennek időpontja: délelőtt 9 órakor.

HÍREK A MEGYÉBŐL

Az adózók figyelmébe

Az APEH értesíti az adózókat, hogy 1994. július 27-28-29-én a számítógépes rendszer átállítása miatt adóigazolást, jövedelemigazolást, adószámot, folyószámla-egyeztetést, bevallás javítást, stb. azonnali ügyintézéssel nem áll módjukban teljesíteni. Kérik szíves megértésüket.

Királyi szakácsok versenye

Augusztus 6-án rendezik meg a Kaposvár közelében lévő Nagyszakácsiban azt az érdekesnek ígérkező szakácsversenyt, amelyen Mátyás király korának megfelelő kosztümökben sütnek, főznek a meghívott résztvevők. A Dunántúlról tizenöten jelezték részvételüket, hogy vállalják a korabeli ételek elkészítését. Megyénket a szakácsok megmérettetésén a paksi Prikryl József képviseli. A győztes szakács az eredményhirdetéskor egy vándordíját vehet át. Az egész napos kavalkádban a szakácsművészeten kívül több érdekes program is kínál látnivalót. így nagy látványosságnak ígérkezik többek között a lovas bemutató és az udvari bál is. A rendezvény szereplői hűek maradnak Mátyás korához a vidám programok során is, mert a kornak megfelelő öltözékekben szerepelnek.

Véradás Decsen és Dunaföldváron

A megyei önkormányzat kórháza vértranszfúzió állomása Decsen véradásra vár minden egészséges tizennyolc és hatvan év közötti állampolgárt. A véradás ma, július 21-én lesz délelőtt 10-től 17 óráig.

Dunaföldváron véradásra július 26-án várják a vértranszfúziós állomás munkatársai az állampolgárokat. A véradásra 9-17 óráig kerül sor.

Az olvasó segítséget kér

Dörmer Csaba szekszárdi fiatalember kérte a szerkesztőség segítségét. Hétfőn, július 11-én stoppal kívánt eljutni végcéljához, s ehhez segítséget nyújtott neki egy fehér színű nyugati típusú - Ford Escort vagy Opel lehetett - személygépkocsi tulajdonosa, aki Nagydorogtól Ce- céig elvitte a fiatalembert autójával. Mielőtt kiszállt volna a stoppos fiú a Székesfehérvárra tartó autóból, ott felejtette a számára nagyon fontos kulcsokat tartalmazó kulcscsomót. A kulcscsomó ismertetője az, hogy egy Alaska feliratú bilétát is tartalmaz.

Olvasónk abban kért az újságon keresztül segítséget, hogy az autó tulajdonosa, ha olvassa e sorokat, vagy bárki, aki tud a kulcscsomóról adja le a szerkesztőség portáján.

XXXV. Tamási Lovasnapok

Jön a Puszta-tizes is

Augusztus 20-21-én 35. alkalommal kerül sor Tamási legnagyobb érdeklődésükre számot tartó eseményére, a lovasnapokra. A nemzetközi rendezvényről dr. Deák Gáborral, a város polgármesterével a lovassport egyesület elnökével beszélgetünk.

— Személyes kötődésem is van a lovassporthoz - kezdte dr. Deák Gábor. - Két szálon is: végzettségem szerint agrármérnök, állattenyésztő vagyok, a lovas szakma alapjait ismerem, diákkoromban pedig lovas kiképzésre is jártam. Fornádi működésem alatt pedig szolgálati hátaslovon közlekedtem. A lovasegyesület fővédnöki feladatát polgár- mesteri tisztségem kezdetétől látom el.

— Szolgál-e valami újdon- sággal az idei rendezvény?

— Önmagában meglepetés az, hogy ebben a gazdasági helyzetben él a verseny. A mezőgazdaság gépesítésével a ló, mint erőforrás már régóta háttérbe szorult, az egykori 600 ezres lóállomány mára 80 ezerre apadt. A lótartás iránya eltolódott a sportlótenyésztés felé. Ahol tartanak hátaslovakat, ott vagy hagyományosan vagy így, mint Kiskunhalason, Mezőhegyesen, Apajpusztán, Bábolnán vagy anyagilag jól álló sportegyesületek tehetik meg mint pl. a Honvéd. A többi új tulajdonos magán- gazdálkodó, sportvállalkozó.

A vártnál gyorsabb a fejlődés a lófogatok számában, egy-egy magángazda ugyanis könnyedén tud kiállítani kettesfogatot. Tavaly külön öröm volt, hogy Lang úr Szakályból saját fogattal indult, mint magántenyésztő. Érdekesség lesz az idén a kiskunhalasiak világattrakciója, a Puszta-tizes, Szegedi Gábor kettős-fogathajtó világbajnok először próbálkozik meg vele nagy- közönség előtt.

— Bővült-e a meghívottak köre?

— Nem európai vonzáskörű versenyről van szó, csak a közeli szomszédoktól várunk vendéglovasokat. 120 „ló" és 25 fogat kapott meghívást. Reméljük e körül lesz a megjelenők száma.

— Mit jelent a városnak ez a verseny?

— A városnak és az egyesületnek közvetlen üzleti nyereséget nem hoz a rendezvény, de életben tart egy a környéken évszázados gyökerű lószeretetet, és a két nap alatt elszórakoztat 15 ezer embert. Nem elhanyagolható a versenyen szolgáltatást nyújtók, árusok, vendéglátósok üzleti haszna. A költségek 70 százalékát fedezik a jegybevételek, 30 százalék szponzoroktól származik. Egy verseny nap teljes költsége egyébként félmillió forint.