Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-20 / 169. szám

1994. július 20., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Kereahgdelmi é> Brémai Magyar Napok A hagyományosan kiépí­tett dél-német kapcsolatok mellett, a kereskedelempoli­tikai irányelvek mind job­ban ösztönzik a kereske­delmi forgalom kiterjeszté­sét az észak-német terüle­tekre, ahol német részről van együttműködési kész­ség. Az 1994. évi Németor­szágra kidolgozott kereske­delemfejlesztési ország­program keretében kerül megtartásra a kapcsolatok fejlesztését szogáló Brémai Magyar Napok rendezvény 1994. október 18-20. között. Célkitűzése: a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok létrehozása és fejlesztése, a forgalom bőví­tése, információk nyújtása a magyar gazdaságról. A meg­jelenő magyar vállalatok számára kapcsolatfelvétel, exportfejlesztés, kapacitá­saik hasznosítása, vegyes vállalat-alapítási lehetősé­gek feltárása. A találkozó lehetőséget nyújt üzleti kapcsolatok ki­építésére brémai székhelyű hajóellátó cégekkel, vala­mint Brémában működő tengerentúli piacokkal ren­delkező kereskedelmi válla­latokkal is. Érdeklődni és je­lentkezni lehet a következő címen: Studio Nova Kft. Menyhárt Erzsébet, Tel: 267-1239, Fax: 186-8635. Mezőgazdasági- és élelmiszervásár Gomja Radgona 1994. augusztus 20-28-ig. A vásár a szlovéniai Gomja Radgo- nában, Ausztria, Horvátor­szág és Magyarország köz­vetlen szomszédságában ta­lálható. A vásár profilja: ál­lattenyésztés-, szarvas- marha-, ló-, sertés- nyúl, kecske-, báránytenyésztés, szárnyasok, méhészet, hal­tenyésztés. Feldolgozás, nö­vényi eredetű élelmiszerek - tej, és tejtermékek, stb. Ve­tés, telepítés - vetőmagok kis- és nagygazdaságok ré­szére. Mezőgazdasági gépe­sítés. Takarmányok, műtrá­gyák, növényvédőszerek, stb. Tudományos-szakmai tapasztalatcserék. Kereske­delem, szerződéskötések, kiállított áruk közvetlen el­adása. A vásár kiegészítő prog­ramja: ipar és fogyasztási cikkek árusítása, turisztikai kiállítások és rendezvények, sportrendezvények. A vásár időtartama alatt 25-én a régió üzletemberei részére a Muraszombati Gazdasági Kamara, a Zalae­gerszegi- és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara üzletember találkozót szer­vez. Érdeklődni és jelent­kezni lehet: Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara, Pécs, Ir- galmasok u. 24. Tel: 72/314- 040. Információk az Európai Unióról Az Európa 1994. című ki­adványt a Kopint-Datorg Rt. olyan döntéshozóknak és szakembereknek szánja, akiknek fontos, hogy folya­matosan tájékozódjanak az- Európai Unió kereskede­lempolitikai döntéseiről, a konjunkturális helyzetről, a pénzügyekről, a nagy válla­latokkal és a fontos termé­kekkel összefüggő esemé­nyekről. A kiadvány meg­rendelhető, a kamaránál át­vehető megrendelőlapon. A tőkepiac várható alakulása Az év elején a hazai részvénypiacon az árfo­lyamok visszaestek a bizonytalanabbá vált nyugat-európai helyzet miatt, hiszen a tőzsde legnagyobb vásárlói egyelőre nem a hazai in­tézmény befektetői, s gyakorlatilag nincs klasszikus tőzsdei bevezetés sem. Ezáltal a tő­keáramlásban a tőzsde szerepe háttérbe szorult - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. A GKI mint a kárpótlási jegy-részvénycserék során jelentős mennyiségű részvény kerül a tőzsdére és külföldre. A cserék hatása kétirá­nyú: egyrészt új részvények jelennek meg, másrészt a meglévőkből kerül ki nagyobb mennyiség. Ez utóbbi árcsökkentő hatású, amikor egyébként is kicsi a kereslet. A cseréket a tapasztalatok szerint számos kellemetlen kö­rülmény kíséri: még mindig kevés a jegyzési hely, ezért állandóak a sorbanállások. A benn­fentes információkkal rendelkező spekulánsok szó szerint elfoglalják a helyet a kisbefektetők­től és néha a lebonyolító brókerek szerepe sem világos. Nem egyértelmű a cserék folyamán a vagyonügynökség ténykedése sem. A befekte­tői kör is bizonytalan. A KRP-ben viszonylag kevesen vettek részt, a számítógépesítés ellenére az allokáció hete­kig tart, s csak csekély mennyiségű részvény­hez lehet hozzájutni. A GKI prognózisa szerint érdemleges változás hosszabb távon sem vár­ható. A lakossági megtakarítások ösztönzésében fontos szerepet tölthetnek be a befektetési ala­pok, ezek újabb megjelenése az év végén vár­ható. Kedvező jogszabályi háttérrel elképzel­hető, hogy még az idén alakulnak tőkekocká­zati társaságok is. Fogyasztói árak júniusban A fogyasztói árak júniusban májushoz ké­pest 1 százalékkal emelkedtek, az utóbbi 12 hónap alatt pedig - tehát 1993 júniusához vi­szonyítva - 19,2 százalékkal nőtt az árszínvo­nal. Égy évvel ezelőtt 0,3 százalékot tett ki az egy havi, és 20,9 százalékot a 12 havi áremel­kedés. Mindezt a Központi Statisztikai Hivatal közölte az MTI-vei. A jelentésből kiderül, hogy a zöldségfélék ára a szokásosnál kisebb mértékben csökkent a szezon kezdetekor, s így a piacon az árak mintegy 30 százalékkal meghaladták a tavaly júniusit. Az élelmiszerek közül a nem tartósí­tott húskészítmények, - a párizsi, a felvágottak és a hurka - ára 5-6 százalékkal, a baromfihú­soké 3-5 százalékkal, a marhahúsoké 2-3 száza­lékkal, a száraztésztáké ugyancsak 2-3 száza­lékkal, a sajtoké pedig 2-4 százalékkal növeke­dett. Az élelmiszereken kívüli fogyasztási cikkek áremelkedése változatlanul havi 1 százalék kö­rül alakult. Alig valamivel több mint 1 száza­lékkal nőttek a szolgáltatások díjai, ezen belül azonban a belföldi üdülési beutalók árai 10-18 százalékkal, a gyógyfürdő díjak 7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A létminimum összege a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családok­ban júniusban 52.300 forintot tett ki, májushoz képest 500 forinttal többet. Határidők A közeli napokban kell be­adni a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló féléves összesítő beval­lásokat - erről az APEH pén­teken közleményt adott ki. Az 1990-es évi XCI., illetve az 1991-es LXXVIII. törvény alapján fogyasztási adó fizeté­sére kötelezettek, fogyasztói árkiegészítésre jogosultak és havi vagy negyedévi adóbe­vallást beadók félévente ösz- szesítő bevallást kötelesek ké­szíteni. Ezt a havi bevallók a hivatalos nyomtatványon jú­lius 20-áig, a negyedéves be­vallók július 25-éig nyújthat­ják be az illetékes megyei adó- igazgatósághoz. Augusztusi német szakvásárok Aug. 14-16: München - Mode-Woche-München -In­ternationale Fachmese für Mode (divat hét - nemzetközi divat szakvásár). Aug. 26-28: Köln. Kind+Jugend - Internationale Kin­der- und Jugend-Messe Köln (nemzetközi gyermek- és if­júsági vásár). Aug. 27-30: Offenbach. Internationale Lederwaren- messe (nemzetközi bőráru-vásár). Aug. 27-31: Frankfurt. Internationale Frankfurter Messe Herbst -Internationale Fachmesse für Konsumgü­ter. (Frankfurti Nemzetközi Őszi Vásár - a fogyasztási ja­vak nemzetközi szakvására). Aug. 30-szept. 2: München - ispo - Internationale Fachmesse für Sportartikel und Sportmode (sportcikkek és a sportdivat nemzetközi szakvására). Jogszabály a házaló kereskedelemről A korábban nem minden­ben sikeres deregulációs sza­bályzás mellett újabban meg­indult a kereskedelem terüle­tén a kodifikáció. Ebben a sor­ban jelentős lépés a házaló ke­reskedelemről szóló 17/1994. IKM rendelet. Ez olyan kiske­reskedelmi tevékenységre ter­jed ki, mely során a kereskedő a termékét üzlethelységen kí­vül, így különösen a fogyasztó lakásán vagy munkahelyén értékesíti. Vagyis a hagyomá­nyos, ún. ügynöki kereskedés szabályozásáról van szó. A házaló kereskedés során nem adható el: jövedéki ter­mék, vetőmag és növényi sza­porítóanyag, gyógyszer, gyógyhatású anyag, nemes­fém és ékszer, olyan termék amelynek házaló kereskedés során történő értékesítését kü­lön jogszabály tiltja. Az elmúlt években tapasz­talható anomáliák visszaszorí­tása érdekbe a házaló keres­kedő köteles magyar nyelvű használati utasítást adni, amelyből a termék használha­tósága és tulajdonságai megál­lapíthatók, továbbá írásban kell tájékoztatni a fogyasztót a rendeletben biztosított jogai­ról, valamint reklamáció inté­zéséhez szükséges adatokról (név, székhely, stb.). Eltér a szabályozás a keres­kedelmi szakképesítésről szóló szabályozástól azzal hogy szakképesítési előíráso­kat nem ír elő. A házaló kereskedő a fo­gyasztót a lakásán reggel 8 és 20 óra között keresheti fel, vál­lalkozói igazolványát, illetve munkáltatói igazolásait köte­les felmutatni. A házaló kereskedőre is ki­terjednek a kereskedelem gyakorlására és ellenőrzésére szóló egyéb szabályok. KEVATOK Gondolatok a „fekete piacokról” Magyarországon a külföldi állampolgárok illegális keres­kedelmi tevékenysége 1985-től olyan mértéket öltött, amely jogszabálysértő volta miatt is kiváltotta a KI- SOSZ-nak, a magánkereske­dők érdekképviseleti szervé­nek a tiltakozását. Sajnálatos módon, annak el­lenére, hogy történtek próbál­kozások a jelenség felszámo­lására, a következetesség hiá­nya miatt az illegális kereske­delem országszerte elterjedt. Ez a tevékenység továbbtel­jesedett és a külföldi állam­polgárok mellett közel azonos számban engedéllyel nem rendelkező magyar állampol- gáork is árusítanak. Me­gyénkben ez ma a kiskereske­delmi forgalom kb. 15%-a, mely nem elhanyagolható nagyságrend, de mivel csak néhány önkormányzat tűri el így nem is növekszik. Az illegális árusítás több szempontból is törvénysértő. A kiskereskedők elsősorban azt sérelmezik, hogy fizetési kötelezettségek folyamatosan nőnek, ellenben csökken a la­kosság vásárlóereje. Legfájóbb pontjuk, hogy a fokozódó terhek és ellenőrzé­sek mellett az illegális keres­kedelem több helységben sza­badon virágozhat, ott sem el­lenőrzés, sem fizetési kötele­zettség a helyi, illetve a köz­ponti hatóságok felé nem léte­zik. A külföldi és a magyar ál­lampolgárok továbbra is nyu­godtan árusíthatnak nap mint nap vámmentesen, a kereske­delmi előírások megsértésé­vel, a fogyasztók érdekeit védő garanciális szabályok be nem tartásával. Nagy keletje van például a ruhaneműn kívül a szeszesi­talnak, a távol-keleti műszaki cikkeknek, a kozmetikai áruknak. Az illegális forgal­mazás miatt jelentős adótól esik el a költségvetés. Szervezetünk természete­sen nem az úgynevezett bol­hapiacok megléte ellen tilta­kozik, ahol a lakosság az általa használt, megunt ruhanemű­jét, műszaki cikkét eladhatja, elcserélheti. Határozott álláspontunk, hogy néhány önkormányzat az ún. KGST-piacok legalizá­lásával jelentős részben iga­zolhatatlan eredű áruk értéke­sítését biztosítja. Szükségesnek tartjuk, hogy az arra illetékes hatóságok és a helyi, vagy központi szervek számolják fel az illegális ke­reskedelmet, mivel csak így képzelhető el a normális kis­kereskedelem kialakítása. dr. Fischer Sándor KISOSZ megyei titkár Külkereskedelmi árak az első negyedévben A forintban számított kül­kereskedelmi árindex ez év első negyedévében a kivitel­ben 13 százalékkal, a behoza­talban 10 százalékkal haladta meg a múlt év azonos idősza­kának szintjét. A kiviteli és a behozatali árak egymáshoz való arányát kifejező csere­arány-mutató a külkereske­delmi termékforgalom egészét illetően 1-2 százalékos javu­lást mutat. A külkereskedelmi forintárszint alakulását alap­vetően a forgalomban sze­replő főbb devizák forintárfo­lyama határozta meg, amely átlagosan mintegy 15 száza­lékkal növekedett, miközben a devizában számított árak szintje csak kis mértékben vál­tozott: egy-két százalékkal csökkent. A kivitel forintárszintje a volt szocialista országok ese­tében az átlagnál nagyobb mértékben - 17 százalékkal - emelkedett, s csak 11 száza­lékkal nőtt a piacgazdaságo­kat tekintve. Olyan mérték­ben, amelynek alapján már ki­sebb devizaár-emelkedés is feltételezhető, a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termé­kek exportárai növekedtek. A volt szocialista országokban gépexportunk forintárszintje nőtt átlag felett. A piacgazdaságokban a vi­szonylag csekély mennyiség­ben értékesített energiahordo­zók árfeltételei voltak a leg­kedvezőbbek, míg az anyagok és a gépek forintárindexének változása a devizaárak mér­séklődésére utal. Megbírságolt csomagküldő szolgálatok A Gazdasági Versenyhiva­tal Versenytanácsa három csomagküldő cég ügyét tár­gyalta az elmúlt héten. A ki­hirdetett határozat az Eurodi- rect Kft.-t 8 millió forint, a Bio- tonic Kft.-t 4 millió forint, a Top Trading Kft.-t pedig 2 millió forint bírság megfizeté­sére kötelezi. A három cég névre szóló le­vélben értesítette ügyfeleit, hogy az általuk felkínált áruk megrendelése esetén nyere­ményjátékban vehetnek részt. A cégek a leveleket önállóan küldték el s ezekben más-más fődíjat és nyereményeket jelöl­tek meg. Azt azonban elhall­gatták a vásárlók előtt, hogy a három cég közös nyereménya­lapból szervezi a játékot. Ez azt jelentette, hogy a három fődíj helyett csak egyet sorsol­tak ki. így az aki mindhárom cégtől kapott levelet, s mind három cégtől esetlegesen nye­reményt remélt, joggal érez­hette magát becsapottnak. A Gazdsági Versenyhivatal ítélete, hogy a cégek megté­vesztették a fogyasztókat, amikor a közös nyereménya­lap tényét elhallgatták. A bün­tetéseket a versenyhivatal a kiküldött levelek, az ennek kapcsán beérkező megrende­lések, valamint a reklámra fordított költségek alapján arányosan szabta ki. Hozzáadott érték ’94 Nincsenek csodaszerek a gazdaságban, csak a türelmes szakmai politikai és társa­dalmi egyeztetés hozhat eredményt a makropolitika minden területén - így össze­gezte Tamás István, a Duna- holding Részvénytársaság el­nök-vezérigazgatója azt a gondolatot, amely a társaság kezdeményezésére most meg­jelent Hozzáadott érték ,94 című tanulmánykötet minden írásán végigvonul. A könyv elhangzott: a neves szakemberek gazdasági vál­ságkezeléssel kapcsolatos vé­leményét összegyűjtő kötet kiadását azért kezdeményezte a Dunaholding, hogy napvi­lágra kerülhessenek a válság- kezelés tudományos alapjai. Azért is tartották fontosnak egy ilyen tanulmánykötet megjelentését, mert a válasz­tási kampányban - annak természetéből következően - nem kapnak tért a különféle problémák elemzései. A könyv szerkesztői arra kérték a szerzőket, hogy elsősorban ne az elmúlt időszak kritikáira helyezzék a hangsúlyt, hanem a jövő lehetőségeire, sőt amennyiben lehetséges, konk­rét javaslatokat is fogalmaz­zanak meg a saját területükre vonatkozóan. A könyv szerzői között megtalálhatók neves közgazdászok és olyan sza­kértők is, akik az állami irá­nyításban dolgoznak. Kiadványok vállalkozóknak A természetbeni juttatások és a költségtérítések adózta­tásának 1994. évi szabályai. (NOVORG). A kiadványt a Pénzügyminisztérium és a NOVORG munkatársai állí­tották össze. Céljuk az volt, hogy a költségtérítések és a természetbeni juttatások megváltozott adószabályai mellett az egyéb változásokat is bemutassák. A kiadvány a címben megjelölt témán túl kiemelten kezeli a lízinget, va­lamint a bérbeadást is. A külföldiek Magyaror­szágról és a belföldiek kül­földről származó jövedelmé­nek adóztatása Hl. kötet (NOVORG). A kiadvány azoknak a vállalkozóknak kí­ván segítséget nyújtani, akik külföldről jövedelmet szerez­nek, külföldinek Magyaror­szágon jövedelmet fizetnek, il­letve mindazon külföldinek, akik bármilyen formában jö­vedelemhez jutnak Magyaror­szágon. A legjellemzőbb jöve­delemtípusokat illetően a ma­gyarázat gyakorlati szemlél­tető példákat és esettanulmá­nyokat is tartalmaz. Termékfelelősség szabá­lyai (Kézikönyv vállalko­zóknak) (NOVORG). A kézi­könyv a termékfelelősség sza­bályainak alkalmazásához ad gyakorlati útmutatást minden vállalkozónak - termelőnek, kereskedőnek, importálónak - és fogyasztónak. A kiadvány fontosságát aláhúzza, hogy a termékfelelősség olyan, a ma­gyar jogrendszerben teljesen új jogintézménye, amely pon­tos ismeretének hiánya súlyos anyagi következményekkel járhat. NOVORG Szervező és Kiadó Kft. 1132. Budapest, Pf.: 52. Telefon: 160-3790. Fax: 160-2214.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom