Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-16 / 166. szám
10 «ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. július 16., szombat A kisebbségi képviselet Vadászfeleség Gyulajon (Folytatás az 1. oldalról.) Az ebben a témakörben érintett gyerekek eddig is jártak valamilyen iskolába. A kérdés csak az, hogy a nemzetiségi iskolarendszert ki tartsa fenn. Az önkormányzat egyik feladata éppen az lenne, hogy belevigye az érintettek közvetlen képviseletét. Ne kívülállók, ne mások döntsenek a nemzetiségi alapkérdésekben, hanem akik egy választás eredményeképpen erre hivatottak. Ha ősszel felállnak a kisebbségi önkormányzatok, a következő lépésben a települési és e között kell kialakítani a munkamegosztás formáit. Hangsúlyoznám, hogy itt sem vadonatúj igények megjelenéséről van szó, bár nyilván az egyik fő probléma a finanszírozás lesz. — Pénz nélkül minden terv szép álom maradhat. — Igen, de a dolog másik oldala viszont az, hogy e szerveződések létrejötte nemcsak új kiadást jelent az állam számára, plusz források megjelenésére is számítani lehet. Az emberek szívesebben járulnak hozzá közcélok finanszírozásához, ha tudják, hogy az a pénz mire megy el. Új forrásként jelentkezhet az anyaországok fokozott támogatása is. — Távolról kapcsolódik a témához, hogy az egykamarás vagy kétkamarás parlament híve? — Azt gondolom, hogy az önkormányzati rendszerhez a parlamenti képviselet közvetDr. Kaltenbach Jenő alkotmányjogász lenül nem kapcsolódik. A nemzetiségi önkormányzati rendszer kitűnően tud működni parlamenti képviselet nélkül is. Az eredeti elképzelés az volt, hogy néhányan kerüljenek be a nemzetiségek képviseletében a parlamentbe, ami helyes és jogos igény, de új problémákat is felvet. A legnagyobb gond az, hogy a nemzetiségi lakosság - lélek- száma és szétszórtsága miatt - az általános szabályok szerint nem tud képviseletet bejuttatni a parlamentbe. A kedvezményes képviselet viszont szakmai szempontból vitatható, a legitimációs problémák miatt. A kétkamarás parlament politikai döntés kérdése. Általában jellemző az európai demokráciákra az ezzel kapcsolatos idegenkedések, félelmek, főleg a korporativ elv feléledésének veszélyétől óvnának, mert valamikor a korporáció negatív szerepet játszott Európa történetében. Én nem érzem annak kényszerű szükségességét, hogy itt kétkamarás parlament legyen. Azért nem, mert sehol sem üyen okok kényszerítették ki, mint amire nálunk hivatkozni lehet. Németországban a második kamara tulajdonképpen a szövetségi állam képviselete. — A koalíciós szerződés azt mondja, hogy egy év alatt új alkotmány készül. A Ön véleménye szerint egy lehetséges? — Szakmailag lehetséges, hiszen az csak megbízás kérdése, különösen, hogy már eddig is folytak előkészítő munkák. A téma benne van a levegőben. Szakmailag nem látom annak- lehetetlenségét, hogy ez elkészülhessen. — Szükséges is, hogy készüljön új alkotmány? — A személyes véleményem az, hogy nem feltétlenül kell. Itt-ott korszerűsítésre szorul de nem szükségszerűség egy vadonatúj alkotmányos rendszernek a megalkotása. Az új alkotmány indokoltsága a társadalmi változásokkal teremtődhet meg. Hosszabb távú alkotmányozást látnék célszerűnek, de ez megint a politika szférája, nem szakmai szempont. Ha a polititkában az az érdek kerül többségbe, hogy új alkotmányt kell létrehozni, akkor ez megtörténik, ha nem, akkor evolutív úton alakul ki majd az új alkotmányos konstrukció. Ihárosi Ibolya Cél: a falusi turizmus európai régiójába tartozni Az utóbbi pár évben tanúi lehettünk, hogy egyre nő az érdeklődés a falusi turizmus iránt, és számos szervezet, szövetség, egyesület, alapítvány jött létre e turisztikai ágazat fejlődését szolgálva. Hírül adtuk, hogy több mint 40 egyesület, gazdasági társulás részvételével megalakult a Magyar Falusi Turizmus Országos Szövetsége, amelynek elnöke Pál Imre hőgyészi polgármester lett. Vele készült az interjú. — A szövetség céljáról mit lehet tudni? Mennyiben különbözik a Magyar Falusi és Tanyai Vendégfogadók Országos Szövetségének céljaitól? — Az elég hosszúnevű szövetség a nevében is változott az évek során. Céljától különbözni, eltérni is szeretnénk valamelyest - kezdi válaszát Pál Imre. A mi szövetségünkbe a már meglévő irodák, egyesületek tömörültek, míg a másikba maguk a vendéglátók szerveződtek. Ennyi a kettő közötti különbség. Céljainkban közös természetesen, hogy megteremtsük a vendég- fogadás legjobb feltételeit a kül- és belföldi turisták részére. Számunkra a legfontosabb cél, hogy a falusi turizmus európai régiójába bekerüljünk, amely Burgenlandtól Finnországig terjed. — A régióba jutáshoz mi az első lépés? — A németországi Földművelésügyi Minisztérium Kollégiuma vállalná annak a projektnek az elkészítését, amellyel bejuthatnánk ebbe a régióba. Albánia, Bulgária, Románia beadta már igényét egy ilyen projekt alapján és meg is kapták a finanszírozási lehetőségeket terveikhez. Magyarországon sok még a tisztázatlan dolog ilyen vonatkozásban is. Nem tudni például, hogy szövetségünk milyen minisztériumhoz fog tartozni. — A projekt bejuttatása az európai régióba milyen reményeket ébreszthet, lehetnek-e gyakorlati lehetőségei? — Olyan vissza nem térítendő támogatást kaphatunk, amely a falusi turizmus infrastrukturális feltételrendszerét javíthatja. Hangsúlyozott szerepe lesz az önkormányzatoknak, mert ők vannak olyan helyzetben, hogy ilyen célokat megvalósíthassanak egy településen. Községtisztasággal, egyéb versenyek meghirdetésével lehet a falusi turizmus minőségi színvonalát javítani. Ehhez természetesen sok pénzre van szükség. Figyelni kell arra is, hogy a helyhatósági választások után a megyei önkormányzatnak legyen olyan bizottsága, amely a turizmussal foglalkozik. — A következő esztendő mint a turizmus éve került már a köztudatba. Vannak-e erre vonatkozó elképzelései, tervei? — Nagyon fontos lenne egy megyei szintű eseményvagy műsornaptár. Személy szerint engem is megkerestek a készülő Tolna megyei film forgatókönyvével. Élsőként nyilván azt néztem meg, hogy mi jelenik meg ebben Hő- gyészről. Tetszett az összefogott gondolatiság, de nem látom pontosan milyen költség- kihatása lesz, mert erre a kérdésre nem kaptam választ. A Találkozunk Tolnában című újság megjelenése is lényeges volt. Tervezzük egy alapítvány létrehozását, ami összefüggésben lenne a települések nyugati partnerkapcsolataival. Vigyázni kell természetesen, hogy ne váltsunk ki ellenszenvet. Azt hiszem, ha a Magyar Turisztikai Egyesület révén el tudjuk érni, hogy a parlamentben megfelelő képviselettel legyünk jelen, ha ott hangot adhatunk, akkor nagyobb, látványosabb sikereket érhetünk el. Megvalósulhat a célunk, amit hangsúlyozok, nem más, mint a falusi turizmus európai régiójához tartozni. Decsi Kiss János Fotó: Gottvald Károly Sok érdeklődőt vonz a fogatverseny Tamásiban Zsóka asszony és a vadászok nagy családjából néhányan A „fiúk" tapintatosan magunkra hagytak bennünket a gyulaji fővadászi rezidencián, így nyugodtan beszélgethetünk Holló Györgynével, Zsóka asszonnyal. — Zempléni lány vagyok, a Telkibánya és Hollóháza közötti Bózsva nevű faluban születtem - kezdi. - Volt a családunkban erdész, vadász, a környezetünkben erdő, ott ismerkedtem meg a férjemmel, Gyurival. Az első perctől kezdve erdészházban, vadászházban laktunk, így nem idegenkedem az erdőtől. Most már nem is tudom másként elképzelni az életem. Itt csend, nyugalom van, meg minden, ami ezzel az élettel, környezettel együttjár - mosolyog. — Arra gondolsz többek között, hogy az erdőben élve nem mondhatod azt: majd átszaladok a boltba? - érdeklődöm, megtartva a mindennapi tegeződő társalgási formánkat. — Igen, arra is. Másfajta időbeosztás kell, mert nemcsak a bevásárlást végzem másként, de arra is gondolnom kell, hogy a gyereket iskolába viszem. — Ehhez nem árt, ha van jogosítványa az embernek ... — Nem ám! Mindenfajta kocsit vezetek, télen UAZ-zal közlekedek úgy, mint mások. Aztán annyiban is más itt minden, hogy az én gyerekemnek olyan gyerekkora van, amilyen kevésnek. Egy életre megmarad benne, hogy itt nőtt fel - kortyol egyet a kávéból. - Kéthónapos kora óta kijár velünk vadászni, most nyolc évesen többet tud az erdőről, mint más - magyarázza. - Nagyon jó tanuló egyébként és szorgalmas. — Azt mondtad az előbb, kijártok vadászni . . . — Míg nem volt a Gyuri fővadász, előtte többet voltunk. Most ugyanis szeptembertől február végéig sokkal több a munka. Ilyenkor, ha vadásztat, úgy telik el egy napom, hogy a gyereket iskolába küldöm, a Gyuri odaadja az emberek munkaelosztását és azt megoldjuk, aztán jön az irodai munka, a napi főzés, a kert, a háziállatok ellátása, szóval a háztartás vezetése. És ennyi elfoglaltság mellett elvégeztem a gimnáziumot, ami elég nagy dolog. Egyébként nekem is megvan a vadász- vizsgám, szeretek vadászni és pecázni is gyerekkorom óta. — Mit lőttél? — Muflont, dámot, őzet, nyulat, fácánt. Disznót még nem, de nagyon szeretnék. Tudod, az előbbiek miatt sokkal könnyebb volt megszokni a Gyuri szakmáját, ami egyben a hobbija is. A vadászat mellett a horgászat tudja még lekötni. — Az, hogy fővadász lett a férjed, milyen változást hozott az életetekben? — Amióta együtt vagyunk, ez volt a cél. Most sokkal jobb minden. Együtt dolgozunk. Igaz, szezonban rendszertelenül élünk, mert vadásztatásnál mindig első a vendég, utána a család. Ez az időrend, ez a fontossági sorrend elmenetelnél, illetve megérkezésnél különböző időpontokat igényel, de megszoktam. Megszoktam a sok-sok embert, a más-más arcokat, nációkat is, mert szeretem az embereket és a társaságot. A rádió, a televízió, az újság idehozza a híreket, telefon van, kocsink is, teszünk arról, hogy ne gubózzunk be - nevet. - Eljárunk szórakozni, vacsorázni, nyáron strandolni... A gyulaji hét vadász egy nagy család. Ha éjfélkor jönnek be a vadásztatásból, akkor is felkeresnek bennünket és elmondják, hogy volt, mi volt. Nagyon jó „banda". — Nem kerülhetem meg a kérdést, ezért felteszem. Amikor távol van a fővadász úr, ugye, aggódsz? — Igen, a Gyuriért nagyon, de a többiekért is ... Főleg télen, amikor elakadnak, vagy nekimennek a fának ... — Aztán hallgatnak-e rád a „fiúk", a hét vadászok? — Úgy mondanám inkább, hogy: meghallgatnak... Az igaz, egyedül vagyok itt kint nő, de az is igaz, hogy teljesen fiúsítva vagyok. — Milyen emberek a vadászok? — Nagyon jók. Mindent egyformán százhúsz százalékosan csinálnak... — Ebben te is benne vagy. — Csak kis százalékban segítek, de ez is kell. Kell bizony! Ugye, hét vadászok? Ékes László Fotó: Gottvald Károly Tengerparti találkozás Bitskey Tiborral Mindig szerettem volna találkozni Bitskey Tiborral, aki azok közé a színészek közé tartozik, akiket az egész ország szeret, ismer és elismer. Hiába múltak az évek, évtizedek, az ő népszerűsége töretlen, s az volt azokban az években is, amikor színházban és filmekben is hiányolnunk kellett játékát. Szabadságát töltötte az Adria mentén, s amikor bátorkodtam megszóh'tani - elnézést kérve, hogy pihenés közben zavarom - azzal a kéréssel, hogy a Tolnai Népújság olvasóinak szeretnék vele egy interjút készíteni, jól ismert, ellenállhatatlan „bitskeys" mosoly kíséretében igen választ kaptam. A szálló teraszán, meleg nyári estén, egyik cigarettáról a másikra gyújtva beszélgettünk. Egészen a kezdetektől máig. — Nagyon fiatal volt, amikor az ország megismerte a nevét. Bornemissza Jánost alakította a Rákóczi hadnagya című filmben. — Idestova 40 éve. Még főiskolás voltam. Sokminden szerettem volna lenni, mert a fasori evangélikus gimnázium, ahová jártam, olyan iskola volt, ahol kihozták a tanulóból a maximumot. Építészmérnök is szerettem volna lenni, s sok más minden .. . Aztán színész lettem. Nagyon szerettem Bornemissza János I. rész. A színész szerepét. Nemcsak azért, mert óriási siker volt, hanem azért is, mert fiatalon sikerült az első nagy erőpróbán átjutnom. A film egyébként páratlan népszerűségre tett szert itthon és külföldön. Soha eny- nyiszer filmet nem ismételtek, és 60 ország vette meg. — S a siker nem állt meg ennél a filmnél... — Két évvel később egy mai témájú filmben játszottam, az „Egy pikoló világos"-ban Ruttkai Évával, aminek szintén óriási sikere volt. — Megszámlálhatatlan filmben és színpadi szerepben játszott. Voltak kedvencei? A már említett két filmen túl nagyon szerettem a Jókai regényekből készült filmeket: Kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob - Kárpáty Zoltán, vagy Gárdonyi Egri Csilla- gok-ból készült filmet. — Nem hiába maradt meg a nézők szívében leginkább katonaruhában, s minden hízelgés nélkül bevallom, 40 év ide vagy oda, számomra is, Ön a Rákóczi hadnagya maradt. — Nagyon kedves. Bár a színpadi szerepeimet legalább olyan komolyan vettem, s lehetőségem volt remek szerepeket játszani. — Sokat olvashattuk a régi kritikákban, hogy kiváló mint romantikus hós, ám nemcsak vonzó külsejével, kellemes orgánumával, de jellemábrázoló képességével is nagy hatással van a közönségre. — Nagyon szeretem a klasszikus darabokat. Legkedvesebb színpadi szerepeim: Tristan (Illés Endre - Vas István: Tristan), Cyrano (Rostand: Cyrano de Bergerac), Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Vronszkij (Tolsztoj: Anna Karenina), Agárdi Péter (Heltai: Néma levente). — A kedvenc szerepek után kik voltak a kedvenc kollégák? Voltak példaképei, „elődök", akiktől úgy érzi tanulhatott? (Folytatás all. oldalon)
