Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-14 / 164. szám

1994. július 14., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT ÍPÚJSÁG 7 Háziasított hangyák Lányom tanácsot kér, mit te­gyen a negyedik emeletre költö­zött hangyákkal. Anyukám rög­tön beleszól, hogy nem öldösni kell a hangyákat, hanem sóval el­riasztani. Lányom erre közbeveti, hogy az ó hangyái kimondottan szeretik a sót, ó viszont nem sze­reti a sós hangyát, azért aztán sok fogy. Nem hangya, hanem só, mert folyton ki kell önteni. Erre a mama elmeséli tavalyi esetét a háziasított és munkára fogott hangyákkal. Sóval terelgette őket kitartóan, míg a hangyák a kije­lölt útvonalat felismerve megta­lálták a cserepes virágon a levél- tetveket. A szorgos állatok hama­rosan négyes sorokban szedték, ették és vitték a tetveket. írmag­juk se maradt, viszont a hangyák se jelentkeznek. Lehet, hogy nem is szeretik a tetűt, s tavaly csak szívességből dolgoztak ? Ihi Lelki környezetünk alakítói (3.) Dicső(ség) Ebben a sorozatban olyan Tolna megyei, illetőleg a régió­hoz valami módon kötődő embereket - művészeket, lelkésze­ket, közéleti szerepvállalókat és magányos farkasokat - muta­tunk be, akikre érdemes figyelni, mert - akarva vagy akarat­lanul - jelentős környezetformálók. Táj- és lélekmentő publikációk Dicső Zsolt Szekszárdon élő költő, zenész. Első verseskö­tete „A rózsaszínű lórugás" címmel 1992-ben látott napvi­lágot. Szeptemberben jelenik meg második verseskönyve „Mi a különbség egy kacsa között" címmel. önéletrajz 1 hónapos voltam 56 október 23-án és 12 éves 68-ban 24 évesen leányom született most 38 vagyok sok kevés nem tudom s hogy jutottam dátumtól dátumig csak sírtam csak féltem csak nevettem éltem. — Beszéljünk a kezdetekről! — 1972-76 között a Mo­solygó Kaptafa Hangászkar- ban (Komjáthi Tamás, Gazsó István, Zsoldos Ákos és jóma­gam) zenéltem több-kevesebb sikerrel. 1976-ban, miután a megyei illetve területi döntő­ben is az első helyen végez­tünk, az Országos Amatőr Pop-Jazz Fesztivál döntőjébe kerültünk. Itt „városi nép­zene" kategóriában bronzdip­lomások lettünk. — Ezek után „tárt kapukkal" vártak mindenütt? — Vártak egy ideig. Már akkoriban is erősen érződött éz-az „egy központú világ" (Budapest), előre leosztott szerepek voltak. Mi nem ma­radtunk a „fellegvárban", vál­laltuk a vidéki vátesz szere­pét. Majd szépen lassan elfo­gyott a levegőnk. Közülünk, egyedül Zsoldos Ákos lett profi zenész. a holnap ma kezdődik el (az itt maradóknak) álltunk a vizelde frissen lehányt kövén tovább így nem mehet súgtad bortol pöszén izzadt a tenyerünk szemünk szesztől fénylett úgy tudtuk mi nyertünk cigink lassan égett féltünk a holnaptól mely ma kezdődik el elindultunk százszor de mégse mentünk el maradtunk kimaradtunk s hogy mi vár itt ma már az sem számít — A dalszövegeket te írtad. Ezzel párhuzamosan születtek verseid is? — Verseket középiskolá­ban kezdtem el írni. Egy felhí­vásra küldtem el néhány, kö­tött formában írt költeményt, s meghívást kaptam az Orszá­gos Diák Költők és írók IV. ta­lálkozójára. Itt ugyan díjat nem kaptam, a versek tartalmi mondanivalója miatt, de a zsűri elismerte az alkotások verstani kiválóságát. Ezután kerültem kapcsolatba Csányi Lászlóval, közel egy évig a versírás szakmai részére okí­tott, általa publikálási lehető­ségeim is adódtak. Ebben az időben Csengey Dénes, Papp Győző, János György alkotót- riójához kapcsolódtam, akik szintén bíztattak, hogy írjak. Majd katonaság, házasság, gyerek... — Közel tíz év hallgatás. Mit csináltál az egy évtized alatt? — Dolgoztam a dekoráció­ban, voltam közönségszer­vező, maszek faesztergályos és gépkocsi kísérő. — Két éve jelent meg első kö­teted. Közös könyvbemutatód volt Baka Istvánnal, akinek nem sokkal utána jelent meg kötete Farkasok órája címmel. Mind­kettő, részben a városi önkor­mányzat támogatásával jött létre. Vállal a városi illetve megyei sajtó? Vannak publikálási gond­jaid? — Publikálási lehetősé­geim korlátozottak. A megyei napilap alig közöl irodalmi alkotásokat (talán ez nem is feladata), a hirdető újságok­ban jelennek meg verseim. A megyének nagyon hiányzik egy kulturális és irodalmi fo­lyóirat. A régióban (a Dunatáj tanulmányokra specializáló­dott) ezt a szerepet betöltő Je­lenkor sem vállalja fel a Tolna megyei írókat, költőket. — Szeptemberben megjelenik második köteted. Kik hatottak lí­rádra? — Elsősorban Petri György és Christian Morgenstern, mint műfaj a groteszk. — Mivel foglalkozol jelenleg? — Az Álisca Rádió iro­dalmi műsorszerkesztője il­letve vezetője, a „Kézjegy" Tolnai Toliforgatók Klubja el­nevezésű kulturális egyesület titkára vagyok. A „ZUG"-ban, hetente egyszer, a filmklub munkáját irányítom. S termé­szetesen Komjáthi Tamás ba­rátommal gyakran zenélünk együtt. Jankovics Z. Fotó: Ótós R. Védett növények Keleti zergevirág (Doronicum Orientale) Szára 30-50 cm magas, tőle­velei mélyen szívesvállúak, hosszúnyelűek, csipkés-fo- gacskás szélűek, kopaszak és virágzáskor még megvannak. Szárlevelei tojásdad alakúak, gyakran szíves vállal száröle- lők, fogacskás élűek. A virág­fészek 2-3 cm átmérőjű, sötét­sárga, általában egy fészkű, de ritkán kettő is lehet. Virágzása: április-május. Ezüsthársas tölgyesekben, gyertyános kocsánytalan töl­gyesekben, bükkösökben for­dul elő. Délkelet-európai domb- és hegyvidéki faj. Ha­zánkban éri el elterjedésének nyugati és északi határát. Megyénkén kívül csak a Keszthelyi-hegységben, a Me­csekben és a Villányi-hegy­ségben fordul elő. Megyénk­ben Szekszárd határában és a Geresdi-dombságban talál­kozhatunk vele. Tömeges vi­rágzása csodálatos látvány. Védett növény, eszmei ér­téke 10000 Ft. Védettsége elle­nére sok helyen látható ker­tekbe ültetve, és piacon is árul­ják csokorba szedve. Az erdő­gazdálkodás által is veszé­lyeztetett faj, mert a tarvágá­sok hatására az életfeltételek hirtelen változása és az azt követő telepítés, a fiatalos zárt erdő, a faj kipusztulását eredményezheti. A magyar flóra egy ritka eleme nagyobb kíméletet érdemelne úgy a ki­rándulóktól mint a gazdál­kodó szervektől. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor A Levegő Munkacsoport tanulmánya (Folytatás az 1. oldalról.) E felett, a javaslat szerint, nem lehetne igénybe venni el­lentételezést. A termelői célú felhaszná­lásnál szintén a támogatásokat csökkentve kisebb mértékű, alig több mint 60 százalékos villamosenergia és földgáz ár­emelést indítványoz a tanul­mány. A termelői szférának évente ez 82 milliárd forintos többletterhet jelentene, ebből 19 milliárd forintot visszaigé­nyelhetnének a termelők energiatakarékossági beruhá­zások támogatásához, hite­lekhez. n Keressük egymást! rr Jelige: „Ketten könnyebb” 69 éves, 152 cm magas, egyedül élő, gyermektelen asszony vagyok. Sokat dolgo­zom, állatokat tartok, földet művelek. Anyagi helyzetem rendezett, saját házamban élek. Meg szeretnék ismer­kedni házasság céljából egy egészséges, komoly férfival, aki szereti a mezőgazdasági munkákat. Várom annak leve­lét, aki társam kívánna lenni a hátralévő években. Jelige: „Várlak, hogy szebb legyen az életem” 32 éves, nőtlen, egyedülálló, városban, albérletben élő fia­talember vagyok. Testalka­tom, külsőm átlagos. Káros szenvedélyem nincs. Alkal­mazkodóképességem maxi­mális, halk szavú, csendes, könnyen meggyőzhető va­gyok. Kétkezi munkát végzek. Szeretek tévét nézni, ezen kí­vül érdekel a foci, a meccs. Egyszerű, szerény hölgy is­meretségét keresem, akinek szintén fontosak a hétköznapi, apró családi örömök. Futó ka­land nem érdekel, engem a közös jövő vonz. Gyermek nem akadály. Jelige: „Őszirózsa” 53 éves (165/75), nem do­hányzó özvegyember vagyok. Falun élek. Szeretem a termé­szet közelségét, a kirándulást, horgászást. Esti időtöltésem a tévénézés. Egyre nehezebben viselem a magányt. Ezért ke­resek egy megértő, szeretni való és szeretetet adó, függet­len asszonyt 45-52 éves korig. T ermékpályázat környezetbarát védjegyre A Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság folya­matos, önkéntes és nyílt pá­lyázatot hirdet hazai és kül­földi gyártók és forgalma­zók részére, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Minisztérium által létreho­zott magyarországi Környe­zetbarát Védjegy viselési jo­gának megszerzésére. Pá­lyázni lehet a környezetvé­delmi szempontból különö­sen előnyös tulajdonságok­kal rendelkező termékekkel. A környezetbarát védje­gyet előre meghatározott feltételrendszer alapján íté­lik oda. A döntést hozó Mi­nősítő Bizottság tagjai az il­letékes minisztériumok, tár­sadalmi szervezetek, a tu­domány, a gazdaság, a fo­gyasztóvédelem, és az egészségügy képviselői. Kidolgozott minősítési követelmények állnak ren­delkezésre: a hulladékpa­pírból és egyéb hulladék­anyagból készült papíripari termékekre, a hajtógáz nél­küli dezodorra, hajlakkra, borotvahábra és légfrissí­tőre, az azbesztet nem tar­talmazó fékbetétre és kup­lungbetétre. Egyéb termé­kek minősítő feltételrend­szerét a pályázatok témáitól függően folyamatosan dol­gozzák ki. Ä részletes tájé­koztató átvehető a Környe­zetbarát Termék Közhasznú Társaságnál. Cím: 1011. Bu­dapest, Fő utca 44-50. Környezeti nevelés új módszerekkel Az Amerikai Egyesült Ál­lamok környezetvédelmi mi­nisztériumának anyagi támo­gatásával, amerikai és magyar kutatók közreműködésével egy hosszú távra szóló kör­nyezetvédelmi nevelési prog­ram kezdődött hazánkban két és fél évvel ezelőtt. Ez a „Kör­lánc" néven ismertté vált pro­jekt, amely elsőként a kecske­méti és esztergomi tanítókép­zőkben honosodott meg, mára az oktatási intézmények falait messze túlhaladó mozga­lommá nőtte ki magát. A Körlánc „atyjaként" elis­mert Havas Péter, a program hazai szakmai vezetője sze­rint: ennek a mozgalomnak a lényege a mind szélesebb és szélesebb körben terjedő szemléletváltozás, amelynek jövőbeni végeredménye a természetet óvni, a természet­tel harmonikusan együttélni képes új nemzedék. Á Kecs­keméti Tanítóképző Főiskolán szeptembertől környezetpe­dagógusokat is képeznek. A Körlánc-program szerint egyébként a környezeti neve­lés nem egyetlen tantárgy, ha­nem az óvodától a felsőfokú intézményekig terjedő - va­lamennyi tantárgyba beépülő - olyan oktatási módszer, amelynek segítségével kiala­kul és tudatosul a természet- szeretet, a mindennapos élet minden területén érvényesülő környezetbarát magatartás. A Körlánc-program számos olyan korosztályonként kü­lönböző, de egymásra épülő módszert, modellt tartalmaz, amelyek alapján a természetet ösztönösen szerető kicsiny gyermekből a természetet tu­datosan óvó felnőtt válik. Szakértők tanácsai A tüzesetek megelozesere A nyár, a kánikula veszedelmes kísé­rői, az avar- és erdőtüzek már dézsmálják a környezetet. Nemrég - mint kiderült, egy eldobott égő cigarettavégtől - a Bács megyei Zsana külterületén 10-12 hektár­nyi fenyveserdő vált a lángok martalé­kává. De az elmúlt hetekben másutt is fel­lobbantak a milliós károkat okozó avar- és erdőtüzek. A Földművelésügyi Mi­nisztérium a további károk megelőzésére, átmeneti időre megtiltotta a tűzgyújtást az ország erdeiben, az erdők 200 méteres körzetében, a kijelölt tűzrakó helyeken, sőt a közutak, vasutak mentén levő lige­tekben is. További rendelkezésig tilos a parlag- és gazégetés is. A szigor jogos és érthető. A tavalyi tűz-krónikák csaknem 1 200 erdőtüzet, 147 kiterjedt gabonatábla-tüzet jegyeztek föl, s több mint 9 000 esetben keletkeztek nehezen megfékezhető avar-, nád-, ka­zal-, boglya- és gaz- tüzek. Mit tehetnek a gazdák a milliós kártéte­lek megelőzéséért? - kérdeztük a BM Tűz- és Polgári Védelmi Országos Pa­rancsnokság szakembereitől. — Sok évi tapasztalat, hogy a mező- gazdasági tüzesetek tekintélyes hányada a nem kellően karbantartott, rossz álla­potban levő gépek rovására írható. Igaz, a helyi tűzoltóság megtartja az egy-két évenként kötelező szemléket, de arra nem futja erejéből, hogy mondjuk aratás előtt minden gépet alaposan átvizsgáljon: megfelelnek-e a tűzvédelmi előírások­nak. A gazdálkodóknak kell tehát első­sorban ügyelniük arra, hogy biztonsági szempontból is rendben legyen a gép­parkjuk s például a kipufogókon ott le­gyen szikrafogó. — Saját érdekük, hogy rendszeresen ellenőrizzék: silózáskor megfelelő-e a növények víztartalma, mert a száraz ter­mény öngyulladása - kivált kánikulai forróságban - súlyos károkat okozhat. S bár közhely, sajnos újra és újra ismételni kell: a dohányosok vigyázatlansága, az égő cigaretta, gyufa eldobálása súlyos ká­rokat okoz az erdőkben, a földeken. Pe­dig egy kis figyelemmel, önfegyelemmel milliós értékeket menthetnénk meg a tűz pusztításaitól. (újvári) Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom