Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-14 / 164. szám

1994. július 14., csütörtök HAZUNK TAJA »ÚJSÁG 5 Első számú mezei ellenségünk: a parlagfű Sajtóban és - divatos nevén - az elektronikus médiákban sok szó esik korunk egyik leg­veszedelmesebb pollenaller­gia okozójáról, a parlagfűről (Ambrosia), amelyet népies - helytelen - nevén vadkender­nek is ismerünk. Az általa okozott baj orvoslása egész­ségügyi szakemberek dolga. Én csak a megelőzés érdeké­ben vetek papírra néhány gondolatot. Hazánkban az 1800-as évek elején került legelőször az or­szág déli, savanyú homokos somogyi, zalai, baranyai és tolnai tájait fertőzve ez az akár 100-120 cm magasra is meg­növő, orsógyökerű, rendsze­rint igen ágas-bogas, terebé­lyes egyéves gyom. Levelei egy-kétrészesen szárnyaltán szeldeltek, fonákukon a levél­nyéllel és szárral együtt rá- nyomottan pelyhesek. Felálló felső részében füzérben álló porzós és levélhónalji termős virágai júliustól októberig sárgán pompáznak és tö­ménytelen mennyiségben ont­ják a könnyen lebegő virág­port, amelyet belélegezve nyálkahártya irritációt okoz az emberek nagy százaléká­nál. Ezt a modern módszerek­kel folytatott allergiavizsgála­tok egyértelműen bizonyítot­ták. Az utóbbi évtizedek - az ol­vasó által más forrásokból már jól ismert - nagyméretű műtrágyafelhasználásai álta­lában elsavanyították az or­szág termőtalajait, így manap­ság már az ország szinte egész területét, helyenként óriási tömegekben, a laza és kötött talajokon egyaránt fertőzi. Jól tenyészik a szántóföldeken kívül az utak mentén, kertek­ben, gyümölcsösökben, házak körül, árkok és töltések part­ján, feltört vagy elhanyagolt gyepföldeken és a sajnos, egyre sűrűbben látott parlag­területeken is. Rendkívüli káros, vesze­delmes, a legszaporábbak közé tartozó gyomnövény. Óriási mennyiségű szív alakú magtermése miatt a gabona­vetések talaját már aratás ide­jén 10-20 cm-es szőnyegként boríthatja, ha pedig a gabona ritka vagy gyenge, erre az időre túl is nőheti azt, majd a tarlót összefüggő takaróként uralva még a többi gyomnö­vényt is elpusztítja. Kapá­sokba, kukoricásokba ha be­vette magát, a kapálások so­rán megritkított, de teljesen ki nem irtott egyedei, hatalmasra növő ágas bokrai nagy kárt okozhatnak, a pillangósokat pedig teljesen ki is pusztíthat­ják. Csupán egynéhány magot érlelő és elhullajtó egyede elég ahhoz, hogy a kapásokban már tavasztól kezdve minden kapálás után nagy mennyi­ségben keljen és gyorsan nö­vekedjen, hogy aztán júliustól ontsa kártékony virágporát. A vegyszeres gyomirtókkal A parlagfű pollenje 3600-szoros nagyításban Egy meghiúsult privatizáció Mindenki csak eladni akar Egy éve jártunk a csurgó­pusztai sertéstelepen. Akkor azt írtuk, hogy jól működik, az évet nyereséggel zárta. De akkoriban a napok bizonyta­lanságban teltek, mert a telep privatizáció előtt állt. Békefi György telepvezetőt kérdez­tük: azóta hogyan alakultak a dolgaik? Továbbiakban is a Dal- mandi Mezőgazdasági Rt. te­lepeként működik a csurgói telep, s a privatizációra egyál­talán nem került sor. — Sze­rettük volna privatizálni a te­lepet, addig eljutottunk, hogy bankígérvényünk a vásárlás vételárát illetően megvolt, a pályázat is helytállt, és a 60 napos határidő lejárta után 10 nappal közölte az akkori ve­zérigazgató, hogy a bejegyzett vételárért a telep nem adható el. — A könyv szerinti ára 72 millió volt, mi 50-et ígértünk, tehát hetvenkét százalékot. Ez volt a privatizáció vége. Ráké­szültünk, a telepi dolgozók 25 százalékos bevonásával, de a felkészültségünk mellett úgy érezzük, a vezérkar felké­szültsége ezzel nem volt arányban. Alakítottunk egy Farm sertéstenyésztés-keres­kedelmi kft.-t anyagi vonza- tával együtt, bánatpénzként 3 millió 850 ezer forintot tettünk le. Mivel nem valósult meg a telep privatizációja, a dolgo­zói részt visszavásároltuk, és megpróbáltunk kereskedelmi tevékenységet folytatni. A kft. jelenleg 15-ről 2 főre alakult vissza. Ezenkívül más mező- gazdasági terménnyel is fog­lalkozunk több-kevesebb si­kerrel, mert mindenki eladni akar, de venni senki. Most is ez a helyzetünk, s nem tudjuk ezen az állapoton változta- tott-e volna, ha sikerül a pri­vatizációt véghezvinni. Ezt utólag megítélni már nem le­het. Talán a depressziós idősza­kot át tudtuk vészelni. Tavaly komoly gondok voltak a ser­tés felvásárlási árával, és igen komoly költségek mellett kel­lett előállítani. Nyereséggel ki­futtattuk ugyan a telepet, sze­rényen számolva a tiszta eredmény 5 millió körül ala­kult, és ez bizony kevés lett volna a hitel finanszírozására, ha a privatizáció létrejött volna. — Ön hogyan látja a me­zőgazdaság jelenlegi helyze­tét? — A mezőgazdaság jelen­leg sem mozdult el a süllyedő pontról, hanem inkább úgy tapasztaljuk, stagnálunk, és még inkább süllyedő tenden­ciát mutat - a híresztelések el­lenére is. Mi, akik benne va­gyunk a nagyüzemi mező- gazdaságban, tudjuk, hogy egyáltalán nem indult el és nem tudni, hogy mikor lesz ennek a felvirágzása. A kár­pótlás súlyosan érintette a mezőgazdaságot, így a dal- mandi részvénytársaságot is. Most is olyan helyzetben va­gyunk, hogy a sertést, amit előállítottunk, az idén hely- lyel-közzel el tudtuk adni, de az eladott sertés ára ismét akadozik és jelenleg is nagy a bizonytalanság. — Hogyan alakult az első félév? — Az idén talán árban nem estünk vissza, a felvásárlási ár nem volt olyan szélsőséges, mint tavaly ilyenkor. Egy éve, szezonon kívül a vételi ár 72-68 forintra esett vissza, ez az idén 103 forintnál lejjebb nem süllyedt, de a költségek is ugyanilyen arányban emel­kedtek. Sertéságazatunk üzle­tágban tevékenykedik az rt.-n belül. A felvásárolt abrak mel­lett nagyon nehéz kigazdál­kodni a nyereséget. Most zár­tuk a félévet, a telep eredmé­nyei az elmúlt évhez képest nem romlottak, a tenyésztés­ben eredményjavulás mutat­kozott. Több malac született és a kiesésünk is kedvezően alakult, de ugyanakkor a te­lepi értékesítésünk stagnál. Az ezt megelőző esztendőkben nagyrészt hízóalapanyagot vásároltunk fel, s a privatizá­ció időszakában leállítottuk a felvásárlást a privatizáció mi­att. Ennek köszönhetően ab­bamaradt a felvásárlás, így a hízóágazatban jelenleg három ól üresen áll, a létszám felére esett vissza. Az állatállomány összlétszáma 16 ezerről 12-re apadt, a hízólétszám pedig 9 ezerről 5 ezerre csökkent a felvásárlás miatt. Ez az értéke­sítésben úgy jelentkezett, hogy évente 18-20 ezer tőke­sertést tudtunk értékesíteni, most ez körülbelül 11-12 ezer 500 sertés. Tehát majd 50 szá­zalékára esett vissza a telep hízókibocsátása. — Hogyan tovább? — Hogyan tovább? Sajnos a jövő nem mondható szívde­rítőnek, mert a telep 1972-73-as esztendőben épült, tisztességgel kiszolgálta a ki­hordási idejét, teljes állagát il­letően leélte magát. Ha azt akarjuk, hogy a továbbiakban is nyereséggel gazdálkodunk, felújításra szorul, az elavult technológiát modernebb, kör­nyezetkímélő épületekre kell cserélni. A telep nagysága is gigantikus, mert 750-800 kocát is tartottunk, jelenleg 650 ko­cával üzemelünk. Gond még az is, hogy a telephez a gazda­ság földterületet nem tudott volna biztosítani. A meglévő telepet felújítani 100 milliós befektetéssel le­hetne, amit a gazdaság most nem biztos, hogy elbírna. De üzemelünk, és nem látom azért olyan sötéten a helyze­tünket. Valahol el kellene kezdeni a fokozatos korszerű­sítést. Ennek költségeit a telep éveken át hozta, de a régi rendszerben nem forgatták vissza a nyereséget. A telep gondja nem egyedi jelenség, hanem országos probléma. Ezzel mindenki tisztában van, és teljes mértékben még mindig nincs eldöntve a telep további sorsa, a bizonytalan­ság még mindig itt „lebeg" a fejünk fölött. (péteri) Keresik a vágómarhát szemben közepesen ellenálló, mégis azokkal jól pusztítható. Mivel azonban egyre több termőterület kerül magán­kézbe, jelenleg a kisebb terüle­teken kevéssé van meg a gaz­dák lehetősége a költséges vegyszeres gyomirtásra, leg­fontosabb teendő mindenütt megérlelésének megakadá­lyozása, fizikai beavatkozás­sal is. Az utak, árkok mentét, a mezsgyéket is nyáron át több­ször le kell kaszálni. Az idő­ben elvégzett tarlóhántás a tarlón akadályozza meg a ma­gérlelést. A kapásokban a leg­fontosabb a kora nyári átkapá- lásokkal irtani, a megmaradó egyedeket pedig időnként akár az úgynevezett vadászó kapálással kiirtani. Mivel csí­rázáskor a hőmérsékleti érté­kekben nem válogatós, az egész vegetációs időszakban számíthatunk feltűnésére, ami a folyamatos, más tekintetből is hasznos növényápolási munkákat indokolttá teszi. Azokon az időlegesen parla­gon hagyott kisebb-nagyobb területeken pedig, ahol be­vette magát, az újbóli műve­lésbevételkor feltétlen tervez­zük a vegyszeres gyomirtás végrehajtását. A kiskertekben, szőlősker­tekben, főképpen azok mezs­gyéin a volt májusi-június ele­jei esők hatására már most termetes példányait láthatjuk, de figyeljünk oda a dúsabban burjánzó burgonyaültetvé­nyek és más házikerti kultú­rákban jól rejtőzködő példá­nyaira is. Ne sajnáljunk e víz- és táp­anyagrabló, egészségkárosító veszedelmes ellenség ellen minél gyakrabban kapanyelet fogni. Szakái László oki. agrármérnök Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Július 16.: Mohács. Július 17.: Szászvár. Autóvásár: Július 17.: Kis­kunfélegyháza, Pécs, Szász­vár. A tenyészállat-támogatás hatására várhatóan hamaro­san 3-4 százalékkal növekszik majd a nagyüzemi tehénlét­szám. Többek között ezt tar­talmazza a Földművelésügyi Minisztérium összefoglalója. A magántermelők nehezen tudják igénybevenni a támo­gatást, mivel a magángazdák­nál többségében található, származási lappal nem ren­delkező holstein vérségű üszők, illetve kocasüldők tar­tása nem támogatható. Töb­ben pedig azért nem veszik igénybe, mert a 2-3 vemhesü­sző után járó összeg nem fe­dezi a tehenek nyilvántartási költségét, ami évente és egye­denként 2500 forint. Továbbra is elenyésző a tá­mogatási igény a juhtenyész- tők részéről, mivel a gazdál­kodók többsége rendelkezik olyan állománnyal, amely megfelel a rendeletben meg­fogalmazott követelmények­nek. A szarvasmarhák takarmá­nyellátása a megyék többsé­gében megfelelő. Kedvez az ágazgat fejlődésének, hogy egyre több tejipari cég emeli a tej átvételi árát. Az extra mi­nőségű tejért kilogrammon­ként 26,30 forintot is fizetnek, a többlet tejért pedig további 4 forintot kapnak a termelők. Egyes tejfeldolgozók pénz­ügyileg is támogatják a tehé­nállomány növekedését felvá­sárlási körzetükben. A feldol­gozók ösztönző módszereinek hatására a tej minősége is ja­vul. Azokban a megyékben azonban - többek között Vas megyében - ahol a tejár nem ösztönöz, ott a minőség sem javul és egyre gyakrabban je­lentkeznek problémák a kis tehénlétszámmal rendelkező falvak tejátvételében. A szö­vetkezetek lemondtak a falusi tejcsarnokok üzemeltetéséről, a gazdák viszont a kis tej- mennyiség miatti magas üzemeltetési költséget nem akarják átvállalni. A vágómarha iránti kereslet változatlanul nagy, országo­san alig található jó minőségű húsjellegű vágóállat. Nagy a kereslet a keresztezett fekete­tarka fajta iránt is, aminek ki­logrammjáért 130 forintot ad­nak. A választott magyartarka bikaborjúért kilogrammon­ként 240-290 forintot, az üsző­ért pedig kilogrammonként 170-180 forintot adnak az or­szágos vásáron. Ólommentes bort kérek! Lehet, hogy eljön az idő, amikor nemcsak az autónkba tan­kolhatunk ólommentes benzint, hanem az étteremben ólom­mentes bort is rendelhetünk. - Ha az utolsó pohár bor után rosszul érzed magad, ez nem a szokásos másnaposság, hanem valószínűleg az ital ólomtartalma - állapították meg orvosok, akik a Nature legutóbbi számában írtak vizsgálataikról. Ri­chard Lobinski antwerpeni egyetemi tanár, valamint több bel­giumi és franciaországi kollégája magas ólomtartalmat fedezett fel a legkedveltebb francia borokban. - Vizsgáltuk például a Chateauneuf-du-Pape nevű világhírű francia bor 19 évjáratát, s különböző ólomfajtákat találtunk bennük - írják. A szőlővidék, ahol a híres borhoz a szőlőt termelik, az A7 és az A9 nevű for­galmas francia autópálya kereszteződésének közelében fekszik, s ezáltal a gépkocsikból kiáramló égéstermék szennyezi a gyü­mölcsöt. - A borokban 10-100-szor annyi ólomtartalmat mértek, mint ugyanazon vidék ivóvizében - mondták az orvosok a Reu­ter brit hírügynökség munkatársának. Az ólommérgezés agykárosodást, szellemi teljesítménycsök­kenést okozhat és halálhoz is vezethet, ha a szervezetet hosz- szabb időn át éri a mérgező hatás. Időszerű növényvédelem Hogy ne legyen „lázfoltos” az alma Paprika, paradicsom: mindkét növény erősen káro­sodhat a mészhiánytól, ami a bogyók csúcsrothadását okozza. Magas mésztartalmú levéltrágyák (pl. Fitohorm Ca) kijuttatásával a hiánytünetek enyhíthetők. A nitrogén-mű­trágyázás kerülendő, mert erősíti a betegséget. A talaj­gombák károsítása következ­tében gyakori a paprikatövek fonnyadása, száradása. Egyes gombaölő szerek (Previcur, Ch. Fundazol) talajba öntözé­sével a kór megfékezhető. Fonnyadnak, száradnak a nö­vények akkor is, ha sok a ló- tetű a területen, ilyenkor azonban a tövükön szembe­tűnő rágásnyomok láthatók. A kártevőt az Arvalin-L, esetleg - amennyiben a 60 napos élelmezés-egészségügyi vára­kozási időbe belefér - a Buva- tox vagy a Galition csalétkek kiszórásával irthatjuk. Bab: a babzsizsik ellen „pergamenéréskor" ismétel­ten védekezzünk (Bancol, Ne- vifosz*), így a kártevőt a bab­bal nem hurcoljuk majd a táro­lóba. Az idén a rozsdabeteg­ségek (gabonarozsdák, borsó­rozsda) sok bosszúságot okoz­tak már a termelőknek, elkép­zelhető, hogy a babrozsdával sem lesz ez másképp. A beteg­ség első tüneteinek (elszórtan apró pörsenések) észlelésekor valamelyik ditiokarbamátot (Dithane, Polyram, Antracol, Cineb) permetezzük ki. Gyümölcsfélék: tavaly a ka­liforniai pajzstetű lényegesen erősebben károsított, mint az előző években. Szívogatását nagyon megsínylette az alma (sok volt a „lázfoltos" gyü­mölcs), az őszibarack, de szá­mos más gyümölcsfaj is. Hogy idén ez ne fordulhasson elő, a foszforsavészteres (Zolone, Ultracid*, Bi 58, Danadim*, Sinoratox*, Rogor*) kezelése­ket feltétlenül végezzük el. Egyelőre a rajzó hímek, majd- augusztus elején - a kelő lárvák leküzdése a cél. A gyümölcsmolyok (almamoly, keleti gyümölcsmoly, szilva­moly) 2. nemzedékű lárvái tömegese kelnek. A veszélyez­tetett növényeket (alma, körte, birs, dió, késői őszibarack, szilva) most már valamelyik - az adott kultúrában engedé­lyezett - kontakt - és gyo­morméreggel (Bancol, Zolone, Decis Quick*, Unifosz*, Alpha Combi** stb.) kezeljük. Gyü­mölcsösökben és szőlőben jú­lius végétől már kerüljük a le­véltrágyák (Fitohorm, Wuxal, Folisol, Volldünger stb.) hasz­nálatát, mivel ezek - növeke­désserkentő hatásuknál fogva- hátráltatják a növény rügye­inek, vesszőinek beérését, rontják télállóságát. Alma: a varasodás és a lisztharmat elleni záróperme­tezéseket (július végén, majd augusztus elején) kapcsoljuk össze a rovarok (pajzstetvek, gyümölcsmolyok, vértetű, stb.) ellen irányuló kezelések­kel. A varasodásölő szerek közül színeződéstől a réz (Champion, Cuprosan, Mil­tox, Perotox, Rézoxiklorid, Rokkol, Bordóilé FW, Bordói por) alkalmazása előnyös, amely elősegíti a vesszők és a rügyek beérését, javítja az alma tárolhatóságát. A ké­szítményeket az előírt legala­csonyabb töménységben jut­tassuk ki, hogy a levelek és a gyümölcs véletlenül se perzse- lődhessenek. Lisztharmat el­len a továbbiakban az elemi kén (Kumulus, Microthiol, Thiovit, Kénkol, Nikékén, Szera, Szulfur) kipermezetéSe elegendő. Szilva: a leveleket helyen­ként erősen fertőzte a vörös­foltosság néven ismert gom­babetegség, melyet - sok más betegséghez hasonlóan - ilyen előrehaladott stádiumban gyógyítani már nem lehet. Jö­vőre fektessünk nagyobb hangsúlyt a megelőző kezelé­sekre (lemosó permetezés, vi­rágzás előtti és májusi véde­kezések). Szőlő: a szőlőmolyok töme­ges lárvakelése július közepén várható. Egyetlen jól időzített permetezéssel (Nomolt, Ban­col, Zolone, Danitól *, stb.) a második nemzedék is köny- nyen fölszámolható, bár nagy kárt általában ott sem okoz­nak, ahol egyáltalán nem vé­dekeznek ellenük. A szőlőpe- ronoszpórás fürtelhalás (töp- pedő, elbarnuló bogyók) egyre gyakoribb azokban az ültetvényekben, ahol a levél­tünetek erősek. A betegség gyógyítása csakis felszívódó szerekkel (Acrobat, Kupfer Fusilan, Curzate, Ridomil, Galben, Sandofan, Mikai) le­hetséges, melyek képesek elölni a növény szöveteiben terjeszkedő gombát. A *-gal a II., a **-gal pedig az I. kategóriájú készítménye­ket jelöltük. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom