Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-14 / 164. szám

1994. július 14., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Mától Rock Margton a Csörge-tónál Állami feladathoz állami védelem Egy nulladik napi randevú Két cintányér közt a levegő Mivel a Rock Maraton szer­vezőinek tapasztalniuk kel­lett, hogy a négy napon át tartó fesztiválra már a nulla­dik napon sokan befutnak, úgy döntöttek, helyt adnak egy úgynevezett „ráhangoló" bulinak is. Késő délután, mi­közben folyamatosan futottak be az előőrsök, mi is tartot­tunk egy terepszemlét. Lát­tunk kameraállványokat (jön a tévé is), ÁNTSZ-sátrat (itt lesz az egészségügy is), 50 fo­rintos sört (+üvegbetét), 70 fo­rintos sült kolbászt (10 dkg), 60 forintos lecsót, tizenegyné- hány lebetonozott zuhanyzót, konténeres WC-ket és szeme­tet a „tó" környékén, melyet még Szekszárd némely pol­gára hordott ki év közben .. . Lapzárta után több szek­szárdi zenekar adott, úgy­mond, jótékonysági koncertet a hálás publikumnak, sőt, még egy kis jam session-ről is szólt a fáma. Ma délelőtt Pestről érkezik meg a hang- és fénytechnika, délután 14 órától pedig hiva­talosan is megkezdődik a IV. Rock Maraton. Sorrendben az alábbi pro­dukciók lesznek láthatók: Van Grogh, Kinopuskin, Nyers, Képzelt riport (I. rész), Wa- szlavik, Gőzerő, Prosectura, Auróra, Replika, Incognito (román), Titanic. KRZ Fotó: Ótós Réka A jegyző körülbelül olyan, mint két cintányér között a le­vegő - mondta dr. Ress Ferenc, a köztársasági meg­bízott megyei hivatalának ve­zetője - a kérdésre, hogy mi a jegyző szerepe ma. Majd arról beszélgettünk, hogy miként kellene azt alakítani.- Két nagyon fontos fel­adatköre van a jegyzőnek, az egyik önkormányzati, a másik pedig állami. Nyilvánvaló, hogy az állam és az önkor­mányzat nem feltétlenül mo­zog azonos érdekszférában. A jegyző feladata, hogy ezeket mégis összehozza. Munkálta­tója az önkormányzat - testü­let, vagy a polgármester, - érthető, ha az önkormányzati érdeket preferálja. Ott van vi­szont az államigazgatási munka, amelyben a törvényi dominancia érvényesül, adott estben akár a pillanatnyi ön- kormányzati érdekkel szem­ben is. Ezért jár a jegyző gyak­ran úgy, hogy innen is kap egy pofont, meg onnan is, mint a két cintányér közé szo­rult levegő. Valamikor a jegyző az állam kinevezett és fizetett embere volt. Ma nem biztos, hogy így kellene - tette hozzá a hivatal- vezető -, de valamiféleképpen kapcsolódniuk kell a jegyzők­nek az állami irányításhoz. Az államnak egységesnek is kell lennie, hiszen Magyarország nem szövetségi köztársaság és nem csupán háromezer auto­nómia. Az egyik lehetséges megoldás, ha valamilyen ál­lami szervnek egyetértési, vagy minimum véleménye­zési joga van a jegyző kineve­zésében, a felelősségre vonás­nál pedig egyetértési. Fontos, hogy ott álljon az állam a jegyző mellett, s meg is védje, ha szükséges. Riportalanyunk azokkal ért egyet, akik az önkormányzati feladatok ellátásban a jegyző­nek önálló döntési jogosítvá­nyokat is adnának. Ma csupán végrehajtói feladatai vannak e téren. Sok kérdésben szinte képtelenség a testületi döntés, illetve csak formális lehet. Ilyenek például a szociális ügyek, hiszen hol az az állam­polgár, amelyik háromezer fo­rint segély miatt elmegy a bí­rósághoz? Márpedig testületi döntés ellen csak oda lehet fel­lebbezni. Egyes mai testületi hatásköröket gyorsabban, ha­tékonyabban tudna ellátni - különösen városokban - a szakapparátus, mint a laikus testület. Hogy a képviselőtes­tület megszabja az irányt, bel­szól, az nyilvánvaló, de ne irányítson, hiszen nem is lehet a testületi tagok napi gondja, hogy van-e pedagógus az is­kolában és milyen tanterv sze­rint dolgoznak. A jegyzők bizonytalanságát mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy három év alatt hoz­tak huszonhatezer határozatot a Tolna megyében működő önkormányzatok, ebből a köz- társasági megbízotti hivatal kétezer néhányszázat talált törvénysértőnek. Összesen két esetben volt előzetes jegyzői észrevétel. Ugyanakkor a jegyzőnek mintegy négyszáz hatósági hatásköre van, mert az apparátusnak nincs hatás­köre, mindenki a jegyző nevé­ben jár el. A harmadik témakör a pol­gármester és a jegyző viszo­nya. Ma a polgármester irá­nyít, a jegyző vezet, ami kép­telenség. A polgármester ne vezesse a hivatalt, az legyen a jegyző dolga - véli dr. Ress Ferenc.- Ma mindenki azt mondja, hogy az önkormány­zat mintegy leképezése a par­lamentnek, de azt már aligha mondaná, hogy akkor - az önkormányzati felállás mintá­jára - a parlament irányítsa a kormányt. Ha száz jegyzőből egy visszaélne a hatalmával és a markába kaparintaná a tes­tület, a bizottságok és a pol­gármester szeme láttára, azért* nem kell büntetni a többi ki­lencvenkilencet! A jegyző képesítése erre irányul, végezhesse a munká­ját tisztázott viszonyok között, annál is inkább, mivel nincse­nek olyan nagyon sokan, s más jogi pályák sokkal jöve­delmezőbbek, mint az állam- igazgatás - hangsúlyozta dr. Ress Ferenc a jegyzőkről szól­ván. Ihárosi Ibolya Ma délután már nem lesz ennyi helyük az újonnan érkezőknek Félidejénél tart az aratás Holnaptól Cigányfesztivál Pénteken és szombaton első alkalommal rendezi meg a Szek­szárdi Független Demokratikus Cigány Szervezet a Cigányfesz­tivál elnevezésű kulturális eseményt. Az első napon 14 órától a művelődési központ előtt kezdődnek az események, ahol a ter­vek szerint kisabbfajta kirakodó vásár lesz. Itt lép majd fel a ka­locsai hagyományőrző együttes is. Az ünnepélyes megnyitóra este 20 órától kerül majd sor, zenés körítéssel. Másnap sajnos elmarad a meghirdetett magyar kispályás vá- logatott-Dankó SE összecsapás. Viszont délután folytatódik a művelődési háznál a mulatság. Ez idő alatt a színházteremben hagyományőrző együttesek - kalocsai, szolnoki, győri, szek­szárdi - tartanak bemutatót. Igény esetén ezután táncházra is sor kerülhet. Bár a tervezettnél kisebb a programválaszték, a szervezők 5-600 résztvevővel számolnak. Bátaszékiek Quaregnonban Magas termésátlag árpából Attalában Lapunk tegnapi számának 4. oldalán „A búza jó átlagtermést ígér" című írásunkban többek között beszá­moltunk arról is, hogy a dombóvári és kör­nyéki szövetkezetek­ben az árpa aratását mekkora termésátlag­gal zárták. Itt mondjuk el, hogy az attalai szövetkezet mintegy 50 hektáron vetett árpát, s a nemrég befejeződött aratást - a cikkben megjelent 2 és fél tonnával ellentét­ben - mintegy 7 és fél tonna termésátlaggal zárták. Ez az eredmény a szövetkezetek között is jónak mondható. A tévedésért az olvasók és az érintettek elnézé­sét kérjük. (Folytatás az 1. oldalról.) A Bonyhádi Pannónia ter­melőszövetkezetben Háner Ferenc alelnök arról tájékoz­tatott bennünket, hogy 1160 hektáron vetettek az idén bú­zát. Nagy csalódás érte őket az aratás megkezdése után, mert a várt 60-65 mázsa /hek­tár helyett átlagosan csak 50 mázsát tudtak betakarítani. A hosszantartó nagy meleg mi­att kényszerérett a búza, pe­dig egy hónappal ezelőtt még arra is volt remény, talán a 65 mázsát is „adja" a termőföld.- Tárolják vagy rövid időn be­lül eladják a búzát?- Már adtunk el és 100 va­gon búza elszállítása szintén folyamatban van, de a. terve­ink szerint az össztermésnek a felét, úgy 3-400 vagonnal szeretnénk tárolni a jobb időkre. Tudunk várni mert pénzügyi nehézségeink nin­csenek, bízunk abban, hogy a búza ára valóban emelkedni fog. Jelenleg 850-860 forintos nettó áron - erre jön a 10%-os áfa - adjuk a búzát, jobb aján­latot eddig még nem kap­tunk.- Vállalnak-e bérkombájno- zást?- A környéken sok a ma­gángazda, akik egy hektártól 20-30 hektárig vetettek búzát. Akik kérik, azoknak segí­tünk, nemcsak az aratásban, hanem a beszállításban, tisz­tításban is. A bérkombájno- zást hektáronként 5500 forin­tért vállaljuk, a tisztítás pedig 45-50 forintra jön ki mázsán­ként.- Milyen a minősége a búzá­nak?- A szem apró, de amúgy nem panaszkodhatunk, a liszt minőség Bl-B2-es, a sikér tar­talom pedig 28-31 között van, ez megfelel az étkezési búza minőségnek. A Dalmandi Mezőgazda- sági Kombinátban Tóth Fe­renc vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy 1300 hektáron vetettek az idén búzát, ennek több mint a felét vetőmagnak szánják. Már egy hete meg­kezdődött a betakarítás, a ho­zamok a fajtáktól függően ki­csit szórtak, jó közepes átlagra számítanak.- Ez számokban azt jelenti, hogy nálunk jobb lesz a ter­més, mint tavaly volt, hektá­ronként az 5,5 tonnára számí­tunk. Tizenhat kombájnnal dolgozunk folyamatosan, eb­ből kettő teljesen új, kilenc vi­szonylag fiatal, öt pedig kissé éltes korú. Alkatrész gondok, leállások eddig nem voltak. Ha az idő engedi hamarosan be is fejezzük a munkálato­kat.- Bérben vállalnak-e aratást?- Már 300 hektáron fel is vállaltuk, a tarifa nálunk is 5500 forint körül van hektá­ronként. A kapospulai Ezüstkalász Szövetkezetben Tóth László főkönyvelőt kértük meg, hogy adjon rövid tájékoztatást.- Nagyon besült a búzánk, az idén 277 hektár föld­területet vetettünk el és az előző évekhez képest jóval kevesebb lett rajta. A 75 má­zsa/hektár helyett csak 45-50 mázsára lehet számítani. A minősítése folyamatban van, csak étkezésit vetettünk, re­mélem nem okoz nagy csaló­dást. Sajnos tárolásra nincs le­hetőségünk, így kénytelenek vagyunk eladni, még akkor is ha tudjuk, hogy az ára emel­kedni fog. Jelenleg 850 forint fölé sikerült egy kicsit al­kudni, de jobb ár egyenlőre nincs. (Folytatjuk.) Tavaly Bátaszék volt a házi­gazda, idén pedig a belgiumi Quaregnonban rendezték meg a már hagyományos nemzetközi já­tékokat. A magyar nagyközséget harminc fős delegáció képviselte. A tíz versenyző mellett, termé­szetesen az önkormányzat is kép­viseltette magát Belgiumban. A keddi hazaérkezést követően a polgármestert, Werner Mihályt kértük fel egy rövid összegzésre. — A verseny vasárnap, egy iskola udvarában került meg­rendezésre. Erről az intéz­ményről tudni kell, hogy ki­mondottan fogyatékos gyer­mekeknek létesítették. A meg­lehetősen szűk arénában iz­galmas játéknak lehettünk ta­núi, igen kemény, leleményes feladatokkal, melyek próbára tették az ügyességet és az erőnlétet. Végül a hatból a ne­gyedik helyen végeztünk, amivel a magam részéről elé­gedett vagyok, hiszen egy tel­jesen új csapattal érkeztünk. Az első helyet a besigheimiek szerezték meg. — A sporteseményen túl, vol­tak-e hivatalos programok? — A delegációk inkább csak egyfajta kíséretet adtak a gyerekeknek, hivatalos prog­ramokat nem iktattak be a szervezők. Összesen egy ilyen aktuson vettünk részt, amikor a városházán tartottak foga­dást. Itt külön-külön mind a hat település képviselői szó­hoz jutottak, és átadhatták ajándékaikat. — Bátaszéknek egy testvérvá­rosa van, a német Besigheim. Nem merült fel egy újabb kapcso­lat létesítésének a lehetősége? — A belga fél korábban je­lezte azt a szándékát, hogy hi­vatalos testvérvárosi kapcso­latot létesítene mindazokkal, akik jelen voltak a játékokon. Mi viszont úgy gondoltuk, hogy ez nem így működik, ugyanis nem lehet ajtóstól a házba rontani. Ez nagyobb előkészítést igényel, behatóbb elemzést kíván mindkét rész­ről. Mi a magunk részéről egyelőre nem akarjuk tovább bővíteni a kört, mert azért egy ilyen kapcsolat felelősséggel is jár. Ugyanis ha ilyesmit alá­írunk, akkor a települések egyesületei, intézéményei ne­vében is kötelezettséget válla­lunk. Ezt német és angol kol­legámmal együtt értésére is adtuk a belga polgármester­nek, így ez Quaregnonban már nem volt téma. — Mit illik tudnunk a belga városról? — Egy száz éves település, amely tulajdonképpen a bá­nyászata révén fejlődött azzá, ami. A húszezer lakosú város jelentős szénkinccsel rendel­kezik, de mint ahogy azt el­mondták, a szénbányászat nem igazán aktuális jelenleg, más energia-hordozók miatt háttérbe került. Ezáltal jelen­tős a munkanélküliség ezen a területen: míg Belgiumban 13 százalékos, addig Quareg­nonban 30 százalékos. Az északi építészeti stüusnak megfelelően kialakított város, amely azt jelenti, hogy hason­lít a holland és angol stílusra. — Mindent összevetve, nagyon kellemesen éreztük magunkat, mindent megtettek értünk a vendéglátóink. HÍREK A MEGYÉBŐL Felújítás és korszerűsítés a szekszárdi ZUG-ban A különböző művészeti cso­portosulások helyett, másfél hétre, a festők és mázolok ve­szik át a főszerepet a szek­szárdi ZUG-ban. A kissé el­koszolódott falfelületre rak­nak új réteget, amely, szem­ben az eddigivel, lemosható lesz. Az elmúlt időszakban egyébként komoly korszerű­sítésekre került sor a nép­szerű kulturális centrumban, elég ha csak megemlítjük az új fénytechnikát, a színpadot, a függönyöket, vagy éppen a kerthelyiséget. Ezeknek a költségei nagyrészt a tél vé­gén megrendezett jótékony- sági koncert bevételét „terhe­lik". A héten egyébként fel­szerelik a telefont is - lega­lábbis ezt ígérik az illetéke­sek. Az elmúlt öt hónapban alatt a százat is meghaladta azoknak a produkcióknak a száma, melyekkel itt talál­kozhatott a publikum. A leg­különbözőbb műfajok for­dultak meg a ZUG-ban: folk, rock, színház, előadói estek, jazz-klub, mozgásszínház, filmklub stb. Mint megtud­tuk, szeptembertől már egy alapítvány is segíti a szerve­zők munkáját. Útelterelés a bátaszéki vasúti átjárónál A MÁV Rt. Pécsi Pályafenn­tartási Főnöksége a Bátaszék térségében lévő vasúti átjá­rónál (56. sz. főút) felújítási munkát tervez. Ez azt jelenti, hogy július 25-én 7.00-tól jú­lius 27-én 16.00-ig a forgal­mat teljesen kizárják erről a szakaszról. Az elterelés, mint ahogy az majd a kihelyezett jelzőtáblákból is látható lesz, Alsónyéken keresztül törté­nik. Gyúrják egymást a képviselői Szekszárd város költségve­tése nehéz helyzetben van, ezért vissza kell szorítani a kiadásokat. Eddig a pontig teljes volt az egyetértés azon a megbeszélésen, melyen a szekszárdi képviselő-testület bizottságainak elnökei, a frakcióvezetők, a polgármes­ter és a jegyző vettek részt. Innentől viszont nem haladt előre az ügy, hiszen abban, hogy hol és miből faragjanak le, nem tudtak megegyezni a jelenlévők. Természetesen mindenki védte a saját terüle­tének érdekeit, ami egyben azt is jelenti, hogy még újabb nehéz napok várnak a képvi­selőkre, mire döntés születik a költségvetés ügyében. Vezetik a gázt Bogyiszlón Már a negyedik ütemnél tar­tanak a gázbevezetéssel Bo­gyiszlón. A kilenc milliót fel­emésztő munkálatok befeje­zése szeptember végére vár­ható. Ezzel a község mintegy nyolcvan százaléka lesz gáz­zal ellátott. A födmunkákat egyébként egy helyiekből álló brigád végzi. KRZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom