Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-13 / 163. szám

4 «ÚJSÁG DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE 1994. július 13., szerda Ismerkedés a falusi környezettel Egészséges életmódért" tábor Várongon A gazdák nem szakadtak el a szövetkezettől A búza jó átlagtermést ígér 1985 körül a Budapesti Hirscher Rezső Szociálpoliti­kai Egyesület - az egyetem szociológiai intézetében vég­zett hallgatók és tanáruk egyesülete - fedezte föl a vá- rongi tájat, illetve a tájházat. Az utóbbit, a leromlott állagú épületet az egyesület pályá­zati pénzből lakhatóvá tette. Eredetileg saját pihenőnek szánták, táboroztatásra akkor még nem is gondoltak. Az első években egyetemi hallga­tók, oktatók jártak Várongra a nyarat nemcsak pihenéssel, hanem szakmai munkával is eltölteni. Többek között min­den évfolyam elején itt ren­dezték meg az egyetemisták a gólyatáborukat is. Aztán egyre nagyobb lett az igény a gyermeküdültetésre, mivel szűkültek a családok lehetőségei arra, hogy együtt nyaraljanak gyermekeikkel, vagy táborozni küldjék őket. A budapesti családsegítő köz­pont néhány munkatársa az egyetemen végzett, s tőlük származik az ötlet, hogy mi­lyen nagyszerű hely Várong a gyermeküdültetésre. Az idei első csoportba, hu­szonegy kisgyermeket hoztak Budapestről, a VII. kerületből. A 8-14 éves korosztályú gyermekekkel - ottjártunkkor - négy szociális munkás fog­lalkozott. A tábornak egyfajta vezérfonalat is kidolgoztak, melynek mottója az „egészsé­ges életmódért" lett. Egyrészt szakmai programot is tartal­mazott a tábor, mivel két ter­mészetgyógyász is részt vett a tábori munkában. Egyikük különböző speciális masz- százsgyakorlatokat mutatott be, a másik reyki-féle előadá­sokat tartott. A gyermekek a szakmai munkán kívül természetesen ismerkedtek a természetben fellehető növényekkel is. A családsegítő központ szociális munkásai az egészséges élet­mód jegyében igyekeztek az étrendet úgy összeállítani, hogy legyen benne sok vita­min, fehérje, mellőzve a zsí­ros, fűszeres ételeket. A hét végén kreatív kézműves fog­lalkozást is tartottak, vasárnap pedig jelmezbál következett. A tábor ideje alatt a kis cso­port a Dombóvár melletti Gu- narasra is ellátogatott. A prog­ramban szerepelt helyi szö­vetkezet tehenészeti telepének a megtekintése is. A gyerme­kek az első napokban még kissé idegenként mozogtak a falusi környezetben - néme­lyikük most járt először falun -, de nagyon jól érezték ma­gukat. Tíz napot töltöttek a hetedik kerületiek a várongi táborban, majd őket egy fóti gyermek- csoport követi. A VIII. kerületi családsegítő központ gyer­mekcsoportja a következő tá­borozó társaság. A hetedik kerületiek meg­próbáltak szponzorokat is ke­resni, akik támogatják a tábo­rozásukat. A megkeresettek közül kettő akadt, aki támo­gatta őket, egyik a dr. Oetker cég kifizette az útiköltséget, míg a Stolverk csokoládét adott ajándékba. Jövőre újra szeretnének el­jönni Várongra táborozni an­nak reményében, hogy még jobban megismerkedhessenek a falusi emberekkel, a falusi környezettel. Öt Dombóvár környéki te­lepülés - Attala, Kapospula— Alsóhetény, Kaposszekcső, Csikóstőttős, Jágónak - falu­gazdásza Lécz János, akitől ar­ról érdeklődtünk, hogy a kör­zetében hogyan sikerült az őszi árpa betakarítása, és a búza milyen eredményeket ígér. Körzetében - mint azt Lécz János elmondta - a kisterme­lőknek nem volt nagy őszi ár­pával bevetett területük, s en­nek a betakarítása is már jó ideje befejeződött. Kaposszek- csőn másfél hektáros terület­ről a gazda 74 mázsát takarí­tott be. A szövetkezetek közül Ka- pospulán 31 hektáron 7 ton­nás átlaggal zártak, Attalában 50 hektáron volt árpa 2 és fél tonna termésátlaggal, Ka- posszekcsőn 245 hektáron pe­dig 5 tonna volt az átlagter­més hektáronként, valamint a Dombóvári Tsz-nél 98 hektár­ról átlagban 7 tonnát takarítot­tak be. Nemcsak az időjárás kedvezett a jó árpatermésnek, de a betakarítás is jól sikerült. Még annak ellenére is, hogy néhol megdőlt ugyan a ga­bona, de ez valójában nem volt jellemző. Magánszektor­ban árpatábla mintegy 5 hek­táros területen termett. A búza aratását a dombóvá­riak az elmúlt hét csütörtökjén már megkezdték, az attalaiak péntekre tervezték a kezdést. Attalában magántermelőknek 90 hektárnyi betakarításra váró búzájuk van, és javában készülődnek az aratásra. Ar- bogásd Gyula saját kombájn­jával vágja a 30 hektáros terü­letén megtermelt búzát. Át­lagban 7 tonna körüli termés- eredményre számít. Ez az eredmény is azt mutatja, hogy a gazda mindent megadott a búzának: ősszel jól sikerült a talajelőkészítés, majd a vetés, tavasszal pedig fejtrágyázták, és a megfelelő védekezés is megtörtént. A másik nagyobb kistermelő, aki 15 hektáron gazdálkodik, az attalai Kalo­csa Jenő, a nagyberki szövet­kezettel állapodott meg az aratásról. A magántemíelők legin­kább az Alföld elnevezésű szálkás búzát, valamint az Mv 16-os és 19-est vetették. A leg­több gond az Mv fajtákkal volt, ugyanis gyakran előfor­dult lisztharmat, rozsdásodás. Ez is azt jelzi, hogy a fajtavá­lasztás rendkívül nagy odafi­gyelést igényel, mert például a jágónaki, kaposszekcsői ho­mokos területen nem jó az a búzafajta, amit Attalában ve­tettek. Dombóváron Tritikálét is vetettek, de ők sem elége­dettek a vetéssel, mert sok benne a rozs, az idegen. Az előbbiek - Lécz János fa­lugazdász által elmondottak - is hűen tükrözik, a szövetke­zettől a magángazdák nem szakadtak el, de a lehetőségek olyanok, hogy nem is tudtak volna. Egyedül talán az attalai gazdáknak sikerült elérniük a függetlenséget. A gépesítésről Lécz János falugazdász elmondta, hogy magánkézben kombájn egy-egy van Attalában és Já- gónakon. Ami nemcsak erre a területre jellemző, hanem or­szágos probléma is, hogy a gépesítésben a kombájnkapa­citás a legkisebb. A gazdák rendelkeznek ugyan gépek­kel, de a kombájn hiányzik, így az aratást általában mással végeztetik. Használt kombáj­nokat terveznek vásárolni a kistermelők, de egy millió alatt ehhez sem tudnak hozzá­jutni. Attala olyan szerencsés helyzetben van, hogy három személy tároló kapacitással is rendelkezik. A szentiváni 300 tonnás terménytárolót meg­vásárolták ugyan, de ennek el­lenére úgy tervezik, hogy a búzájukat értékesítik. A terü­leten értékesítési gond nincs, a gabonát el tudják adni. Itt kö­rülbelül 100-110 hektáron termelnek búzán, és a gabo­nára van vásárló. Az attalaiak a terményt például a dombó­vári malomnál értékesítik 8500 forint plusz 12 százalék kompenzációs árért. Az árpán és a búzán kívül más gabona- növényt magántermelők nem vetettek, de Dombóvár kör­nyékén cukorrépát még lehet találni. Jágónakon a homoko­sabb táblákon vetett kukori­cával - ha a közeli napok nem hoznak több csapadékot - bi­zony gond lesz. Ezzel szem­ben a jó vízgazdálkodású terü­leteken szépen fejlődik a ku­korica. Hogy a learatott gabona he­lyébe mi kerül? A gazdák va­lójában ezzel még nem foglal­koztak. Leginkább azzal tö­rődnek, ami munka előttük van. Jól látszanak az első, kezdeti lépések, és ez az oka is annak, hogy nem indult be a hosszútávú, tervszerű vetés­forgó. A hetedik kerületiek egy csoportja Az olvasó rovata Köszönet a megtalálónak Köszönetemet fejezem ki 51. szám alatt lakik - azért, együtt hiánytalanul vissza- Sebestyén Péternek, az mert gépkocsim csomagtar- szolgáltatta. Apáczai Szakközépiskola tóján felejtett, arról menet- Úgy a szülőknek, mind az harmadéves tanulójának - közben leesett pénztárcámat iskolának nevelésből jeles, aki Dombóváron a Krúdy megtalálta, s azt a pénzzel T.T. dombóvári lakos Krimikrónika Lopják a kerékpárokat A dombóvári városi rend­őrkapitányságtól kapott in­formáció szerint az utóbbi néhány hétben súlyos bűn- cselekmény nem történt, így olvasóinknak sem tudunk ilyenről - szerencsére - be­számolni. A súlyos cselekményekkel szemben azonban rendkívül sajnálatos módon a városban megnőtt a kerékpárlopások száma. Az ellopott kerékpá­rok értéke megközelíti az egy millió forintot. Az összegből kikövetkeztethető, hogy nemcsak egy-két kétkerekű­ről van szó, ha a mai kerék­párárakat tekintjük. A szomorú adatból is ki­tűnik, hogy felelőtlenek, ha­nyagok az emberek. Mert senki ne gondolja azt, hogy azokat a kerékpárokat lopták el, amelyeket biztonságosan le(el)zártak amikor a „tulaj" betért az üzletbe bevásárolni, vagy elvégezze egyéb teen­dőit. Többnyire azok a kétke­rekűek estek áldozatul a tol­vajoknak, amelyeket szaba­don az utcán falnak tá­masztva hagytak, de a lép­csőházakból is „megmentet­tek" néhányat, azokat, ami­ket nem helyeztek bizton­ságba. Azzal, hogy „minek zár­jam le, hisz mindjárt haszná­lom" gondolattal a letett ke­rékpárokat „fölkínálják" a tolvajoknak. A dombóvári városi rend­őrkapitányság a kaposvári kollégákkal közösen elfogtak ugyan egy kerékpártolvajt, aki tizenöt esetet ismert be. De ez ne szolgáljon senkinek elégtételül, hanem - és erre kér a rendőrkapitányság minden tulajdonost - zárja el biztonságos helyre a jármű­vét, ha azt nem használja. Ha bevásárolni, vagy dol­gozni indulnak a kerékpár­ral, akkor azt úgy zárják le, illetve el, hogy ahhoz a tolva­jok ne férhessenek hozzá, mert még a lehetőséget sem szabad nekik megadni. I Megismerni, újraértékelni a falut Rajz, fotó, bútorfestő művészeti tábor Kalaznón Augusztus 1. és 8. között Kalaznón rajz, fotó, bú­torfestő művészeti tábort szerveznek 12-16 éves ta­nulók részére. A tábor résztvevői érdeklődésük­nek és előképzettségüknek megfelelően szabadon vá­laszthatnak a falu és ház, eszköz és tárgy rajzolás vagy fotózás, valamint a hagyományos, mára már kihalt enyves bútorfestés elsajátítása között. A tábor célja, megismerni, megsze­retni és újraértékelni a falu építészeti és tárgyi emlé­keit az ábrázolási és alkotó gyakorlatokon keresztül. A résztvevő diákoknak rajz­készséggel, kézügyesség­gel, tanári ajánlással, fotó csoportban alapszintű fényképezés-ismerettel, va­lamint saját fényképező­géppel kell rendelkeziük. A tábor művészeti vezetője Csíkszentmihályi Péter, belsőépítész, egyetemi ta­nár lesz, míg a bútorfestés szakmai irányítója Adorján Magdolna. Gyakorlatokat a faluban és a faluházban végezhetnek a gyermekek, a gyakorlatokhoz pedig a szükséges anyagokat, esz­közöket a tábor alapszinten biztosítja, de saját eszkö­zökkel is lehet dolgozni. A táborlakók szállása a falu­házban és sátorban lesz. Jól sikerült vasutasnap - képekben A Dombóvári MÁV Vonta­tási Főnökségének négy szak- szervezete az idén először rendezte meg - vasárnap - a családi vasutasnapot. Tették ezt azzal a céllal, hogy még jobban megismer­jék egymást a dolgozók és azok családtagjai, s egy hét­végi, meleg nyári napon jól szórakozzanak. Ótó s Réka felvételei a DVMSE pályán, a hét végén megtartott, igazi, kellemes, felszabadult hangu­latú vasutas rendezvényen készültek. Családtagok - ők a szemlélők Nagy sikere volt a számítógépes játéknak A programban kispályás foci is szerepelt

Next

/
Oldalképek
Tartalom